Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

1969. március 18. 4 Kedd Á traktorok és gépkocsik javítása mellett rugószerkezetet és gumitömítő-gyűrűket gyártanak Üj név a cégbejegyzések sorá­ban: Gerla-Vandhát Gépjavító Vállalkozás. Központja Vandhá- ton, vagyis a békéscsabai Május 1 Tsz korábbi székházának udva­rán sorakozó kisebb-nagyobb műhelyekben van. Létrejöttének kelte 1968. szeptember 1. Nevé­ben azért szerepel a rangos első helyen Gerla, mert az ottani Mag­vető Tsz vezetőinek kezdeménye­zésére jött létre. A nagyjavítások jó részét eddigi is a Május 1 Tsz- ben végeztette. Ez is szép gesztus volt a sokkal nagyobb és lénye­gesen jobban gazdálkodó szomszé. dós Május 1 Tsz-tőL Az még na­gyobb gesztus, hogy a vállalko­záshoz szükséges szakemberek és épületek egészét, a szerszám­gépek, kéziszerszámok meg az in­dulási összeg csaknem 90 száza­lékát is a Május 1 adta. A műhelyek környékén elterü­lő sártenger, az alakulás óta el­telt néhány hónap azt a látszatot kelti, mintha nagyon kezdeti lé­pésekre, s főleg csak a két szö­vetkezet hatvan valahány erő_ és több száz munkagépének kisebb- nagyobb javítására fordították volna eddig erejüket. A valóság azonban sok leleményességre, nyereséges, vállalatszerű üzeme­lésre vall máris. Sok mindenhez ért a szaKinuiiKasgárda — A legfontosabb feladatunk­nak azt tartjuk — magyarázta ott- járttunkkor Tímár Mihály, a vál­lalkozás műszaki vezetője —, hogy a két szövetkezet erő- és mun­kagépeit állandóan üzemképes állapotban tartsuk. A javítaniva­ló sokféle szakmunkát igényel. Az eddigi hatvanöt tagú — több­nyire szakmunkás — gárdánkat eszerint alakítottuk ki. Természe­tesen így osztottuk be a rendel­kezésünkre álló műhelyeket is. Mivel a vállalkozás a Május 1 Tsz gépjavításban sok tapasztalattal rendelkező szakmunkásaira és viszonylag elég jó műhelyfelsze­reléseire alapult, már kezdetben elhatároztuk, hogy az időnként jelentkező szabad kapacitásunkat a környékben levő gazdaságok, választott intézmények gépeinek javítására és új gyártmányok elő­állítására fordítjuk. A nálunk ja­víttató tsz-ek a törvényes rendel­kezések szerint megkapják a 20 százalékos állami kedvezményt. A traktorok, pótkocsik, kombájnok, növényvédő gépek, markolók és még sok minden más mellett vo­natkozik ez a különböző típusú traktorok adagolóinak felújítására is, amire kellőképpen berendez­kedtünk. A műhelyeket végiglátogatva hallottuk, hogy javíttatott már itt vontatókat, tehergépokcsikat a gabonafelvásárló, a megyei kos­telep, a TÜZÉP és a csabai kór­ház is. Személygépkocsi felújítá­sával, öntözőmotorok javításával is foglalkoznak, azaz ezekhez jól értő szakmunkásokat is alkalmaz­nak. Mi több, gumijavítóikat is. A gyárinál kedveltebbek az új cikkeik A vállalkozás partnereinek nemkell egyik helyre az erőgépet vagy a gépkocsit, a másikra pedig a gu­miabroncsokat vinniük javítás céljából. A különböző vállalatok­tól idehozták máris a gumicsiz­mákat talpalásra, sarkalásra, fel­újításra. A növekvő létszámú üzemben az eddig gyárilag készí­tett tejeskanna tömítőgyűrűnél jobbat gyártanak. Az eddig ren­delő szövetkezetek véleménye ez, mert az itt készült gyűrűk nem jönnek széjjel még száz fokos forró vízben sem. Azaz jóval tar- tósabbak, biztosabban záróaik és ráadásul olcsóbbak is. Ez a vélemény alakult ki az ed­dig itt készített mindenfajta ön­tözőberendezés csöveihez szüksé­ges tömítőgyűrűkről, amik általá­ban hiánycikknek számítanak az öntözési idényben. Egy harmadik hiánypótló munkája az új vállal­kozásnak a gépkocsik és vonta­tók laprúgó kötegelnek felújítása vagy szükség esetén teljesen új gyártása. A negyedik ilyen hiány­pótló a bérfűrószelés. A rendelke­zésükre álló gatteren egy méter átmérőjű rönköket is feldarabol­nak gerendának, pallónak, desz­kának, lécnek. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság is ezt a gattert vette igénybe, mert hasonló mé­retű nincs másik a megyében. Betonozzák műhelyekhez vezető utakat A szakemberutánpótlásról is gondoskódik a vállalkozás. Az ed. dig leszerződött nyolc tanuló mel­lett további 8—10 jelentkezhet még a gumijavító, a rugókovács, a bognár, a szíjgyártó, az autó-, a motorszerelő és a villanyszerelő szakma elsajátítására. A jelenlegi sártengertől nem kell tartaniuk sem a tanulóknak, sem a javítta­tó vagy megrendelő partnereknek. NAGY­TAKARÍTÁSHOZ vas á roljon SZÖVETKEZETI \s / Az idén ugyanis 520 méter hosz- szúságú betonutat és hasonló hosszúságú betonjárdát építenek a telephely épületei között. Jelen­tős költséggel korszerűsítik a mű­helyeket, kiegészítik a felszerelé­seket, fürdőt és öltözőt is építe­nek. Azaz mind jobb körülményeik között tudja teljesíteni a vállalá­sát s teljessé tenni a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jel­szavát a vállalkozás három szo­cialista címért küzdő brigádja is. K. I. a Rmom ummnm Dalok és Történelem — Annyiszor hallottuk, hogy már a könyökünkön jön ki — je­gyezzük meg egy-egy jól ismert, agyonkoptatott témával való új­bóli találkozáskor. Azonban az el­lenkezője is igaz; szép számmal akadnak megunhatatlan, úgyneve­zett örökzöld témák is, mint pél­dául a munkásmozgalom szinte legendásnak mondható kulturális kollektívájának, alakulatának, a Vándor-kórusnak a története. El­képzelhetetlen lett volna, hogy a rádió a fél évszázados jubileum ünnepi műsorokkal, megemléke­zésekkel teli programjába ne ve­,,Gyárunknak sok dicsőséget szerzett, szerényen, becsületesen dolgozott” A hét elején kedves ünnepsé­gen búcsúztatták a Békéscsa­bai Férfifehérneműgyár ve­zetői és dolgozói nyugdíjba vonulása napján a 60 éves Orbázi Istvánt. I Amikor benyitott a gyár szak- szervezeti irodájába, csak komoly- szomorú tekintete, meghatottsága árulta el, hogy ő az, aki ma el­búcsúzik a gyártól, társaitól, s ve­lük együtt élete nagy szakaszától. Mert különben fiatalos Orbázi Ist­ván, vagy ahogyan a gyárban hív­ják, Pista bácsi. Élete hasonló sok ezer szegény család fiáéhoz: a fel- szabadulás előtt más cselédjeként kereste a kenyerét, majd jött a háború, a fogság. Hazatérése más­napján, 1947. július 28-án már a kommunista párt tagja volt. Há­rom évvel később, 1950-ben je­gyezte el magát a ruhagyárral, s hű maradt hozzá 19 éven át. Elő­ször tűzoltóként dolgozott, majd két évig raktárvezető, aztán gond­nok lett, 1953 óta pedig a gondnoki teendők mellett a tűzoltórendészeti feladatokat is vállalta. Sikerek, emlékek? A 19 év alatt volt elég gondja, hiszen az élet a legtöbb embert nem halmozza el csupa jó­val, de volt és bizonyára lesz is sok szép napja. Szívesen emlékszik vissza arra a 13 évvel ezelőtti or­szágos önkéntes tűzoltóversenyre, melyet a gyár női csapatával meg­nyertek. Emlékezetes az 1963-as verseny is. Ezt a Könnyűipari Mi­nisztériumhoz tartozó gyárak ön­kéntes tűzoltócsapatai számára rendezték, s a versenyt szintén a Pista bácsi vezette békéscsabai gyár nyerte. Igen, a tűzoltómunka volt a „hobby”-ja, a gyárban több száz önkéntes képzésén fáradozott, csa­patával versenyekre járt. Tulajdo­nosa a „Haza szolgálatáért” kitün­tetésnek, 1960-ban pedig tűzoltó alhadnagy: rangot kapott. Persze munkáját sem hanyagolta el, bi­zonyítja ezt a számos dicséret, ju­talom. S a búcsú napján, amikor elköszönt a munkatársaktól, a ter­mektől, folyosóktól, ismét szapo­rodott a „gyűjtemény”. A gyár párt-, szakszervezeti, gazdasági ve­zetői hűségjutalmat, ingyenes be­utalót, betétkönyvet, a dolgozók ajándéktárgyakat adtak át a házi­ünnepségen, a tűzoltóság képvise­lője pedig átnyújtotta neki a Tűz­rendészet! Országos Parancsnok­ság kitüntetését, a Tűzrendészed érem ezüst fokozatát A gyár igazgatója egyszerű sza­vakkal búcsúzott: „Gyárunknak sok dicsőséget szerzett, szerényen, becsülettel dolgozott” — mondta róla. S mi hisszük, nyugdíjazása után sem szakad meg a kapcso­lata a gyárral, munkatársaival... T. í. I ■ ■ I Kettő null — a sör javára Verőfényes tavaszi dél­után, a nap már egy kis me. leget is ad, s így a csabai utcákon egyre többen gom­bolják ki a télikabátot, sőt van, aki már orkánban „közlekedik”. De mindezek­nél biztosabb jel is mutat­ja, hogy itt a jó idő: mégpe­dig a sör, amely tudvalevő, hogy leginkább a melegben fogy. A Tanácsköztársaság útján gyanútlanul siető hir­telen arra lesz figyelmes, hogy egy nagy, poros ablak törött sarkából férfikéz nyúlik ki. Vajon miért? Egy pillanat, s a rejtély megol­dódik. Egy férfi futva igyekszik az ablakhoz, s a kéz két üveg sörrel eltűnik. Munka közben bizonyára jól jön az ital ebben a me­legben. — Hogy esetleg ve­szélyes és tilos a szeszes ital, míg dolgoznak ...? Pár méterre van az ab­laktól a sör „kiindulási” pontja, egy vegyesbolt, s előtte nyolc-tíz ember, ke­zében a zöld üveggel, élvez. ve a napsütést, iszogat. Mert a boltban nem szabad, de a város egyik legforgalma­sabb utcáján nyugodtan te­hetik. Kettő null (vagy nul­la?) a sör javára. —ti— Motortekercselő részlegünkbe keresünk kiemelt bérezéssel: továbbá Jelentkezés: motortekercselö csoportvezetőt, motortekercselö szakmunkásokat. LAKATOS- ÉS GÉPIPARI JAVÍTÓ KTSZ, Orosháza, Táncsics M. u. 40. gye bele ezt a patinás énekkart, melyről pedig már annyiszor ol­vastunk és hallottunk. A közkedvelt rádióriporter, Szél Júlia műsoraként, Dalok és törté­nelem címmel, Szeptember végén — a Varsavjanka dallamára al­címmel hallhattuk március idusa előtt egy nappal. Jó volt ismét hal­lani a „sztorit”, azt, hogy ifjúmun­kásokból alakult 1936-bain, Vándor Sándor Tanítványai Énekkara cí­men. Első vezetőjének nevét mind­máig viseli. Politikai és művészi tekintetben a KMP célkitűzéseinek a szolgálatában állt Marxista mű­veltségű tagjai illegális politikai munkát is végeztek. Fontos kultu­rális szerve volt a magyarországi antifasiszta függetlenségi mozga­lomnak. Jelentős hatást gyakorolt más munkás énekkarokra, és az akkori Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetségének a mű­sorpolitikájára is. A felszabadulás után, több név­változással, folytatta működését hogy 1957 óta ismét a régi neve ékesítse. Nemzetközi kórusverse­nyeken terjeszti a forradalmi munkásénekkar hagyományait. Jó néhány külföldi első díjat mondhat magáénak. Ennek egyik oka roppant gazdag, változatos re­pertoárja. Egyaránt műsorán tart­ja a kórusművészet régi mesterei­nek műveit, Bartók, Kodály kóru­sait a magyar népzenét, más né­pek népdalait a mozgalmi induló­kat, forradalmi versekre írt indu­lókat. Érdekes epizódot hallhattunk — a kórus dalillusztrálásával kiegé­szítve — a múltból. A terembe, ahol gyakoroltak, berontott em­bereivel egy rendőrtiszt: — Maguk kommunista indulókat énekelnek, ne is tagadják! (Valóban, a len­gyel proletariátus világhíres forra­dalmi dalát, a Varsavjankát pró­bálták és csak a kinti zajra hagy­ták abba). Vándor Sándor kórus­vezető feltalálta magát: — Petőfi- ühnepségre készülünk és a Szep­tember végét próbáltuk. Azzal a meglepett horthysta rendőrtiszt előtt — a Varsavjanka dallamára — hibátlanul elzengték a Szeptem­ber végét, megmentve az ének­kart a betiltástól. A rádiónak ez a műsora is bi­zonyította, hogy a munkásmoz­galmi hagyományok ereje mennyi­re hat a mára. H. R. Kezületek munkaerőigénye „A Gyulai Füszért Lerakat Z fő rak­tári segédmunkást vesz fel azonnal.’* Füszért, Békéscsaba Csorvási út. Közeljövőben Békéscsabán megnyí­ló halszaküzletünkbe eladót kere­sünk, élelmiszcrkereskedelmi gyakor­lattal rendelkezők előnyben. A je­lentkezéseket önéletrajzzal, Bp. 62., Pf. 543 címre kérjük elküldeni. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres békéscsabai munkahelyeire kőműves, ács, aszta­los szakmunkásokat, gépkocsirakodó és segédmunkásokat. Előnyös teljesít­ménybér, Idénymunkarend, heti sza­bad szombat érvényesítéssel. Központi segédüzembe keresünk bádogos, laka­tos szakmunkásokat, megegyezés sze­rinti bérrel. Jelentkezni lehet a válla­lat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. A Famuttextilművek Frottiergyára, Budapest, XIII., Fáy u. 81—83, fel­vesz: szövőnőket, szövő betanulókat, lánccsévélöket lánccsévélő betanuló­kat, férfi segédmunkásokat 3 műsza­kos üzembe; nőknél 16 éven felül, férfiaknál 18 éven felül. Szükség ese­tén szállást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség, kedvezményes étkeztetés. Jelentkezés a gyár üzemgazdasági osztályán. Szakképzett gyors-gépírót keres a Bm. Vendéglátóipari Vállalat, Békés­csaba. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osz­tályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom