Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-14 / 61. szám
1M9. március 14 3 Péntek ft k§8$¥ a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság történetéről A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent A magyarországi forradalmak krónikája, I 1918—1919. című kötet, amely a magyarországi polgári demokratikus forradalom és az azt követő Tanácsköztársaság történetét ismerteti. Az egységes forradalmi folyamat szakaszai, a gazdasági, társadalmi, politikai életben bekövetkezett változások a nagy idők szereplőinek visszaemlékezéseiben tárulnak fel az olvasó előtt. A monarchia összeomlásáról, a polgári erők győzelméről, a baloldal, i s ezen belül a kummunista eszméktől lelkesített proletariátus j előretöréséről és diktatúrájáról, végül a nagy remények összeom- j lásáról vallanak a krónika sze- j replői, akiknek politikai és osztálytörekvéseit személyes tulaj-! donságait, erényeik és hibáik színezik. A kötetet különösen érdekessé teszi a gondosan összeválogatott, többségében eddig ismeretlen illusztrációs anyag. Nem tervezett baleset Szokatlan baleset játszódott le szerdán a Ferrara—Pádua autósztrádán, ahol egy helikopter egy viadukt alatt akart átrepülni és rázuhant egy gépkocsira. A jelenetet filmesek rendezték, de a balesetet nem tervezték be, öten megsebesültek, köztük a helikopter pilótája. Nyilvános sajtókonferencia A rádió — új kezdeményezésként — havonta egyszer nyilvános sajtókonferenciát rendez, minisztériumok vagy más főhatóságok vezetőinek közreműködésével. A hallgatók által írásban előre közölt kérdéseket az élő adásban teszik fel a rádió munka, társai a címzetteknek. Az első adásra március 24-én 18 órakor kerül sor, színhelye az Egészségügyi Minisztérium lesz, s dr. Szabó Zoltán miniszter és vezető munkatársai, valamint az Orvos- egészsegügyi Dolgozók Szakszervezete és az orvostudomány jeles képviselői válaszolnak a kérdésekre, amelyeket március 16-i-g lehet postára adni Magyar Rádió címére „Sajtókonferencia” megjelöléssel. Várják a vidéki hallgatók leveleit is. Egységes jogszabály a földmérésről és a térképészetről Megemlékezések 1848 március 15-röl A szabadság és a függetlenség eszméje jegyében az idén is megemlékezik Budapest ifjúsága az 1848. március 15-i forradalom hőseiről. Az évforduló alkalmából — a Hazafias Népfront és a Kom. munista Ifjúsági Szövetség rendezésében — a fővárosi fiatalok ezrei keresik fel az 1848-as események nagy alakjainak emlékműveit, s tesznek hitet a dicső elődök példája mellett. Az évfordulóról az ország valamennyi táján megemlékezik az ifjúság, több megyeszékhelyen március 15. előestéjén rendezik meg a forradalmi ifjúsági napok megnyitó ünnepségét. Győrött a Kisfaludy Színházban, Békéscsabán a Jókai Színházban lesz nagyobb szabású ifjúsági program, továbbá ünnepség lesz Pápán, Siófokon, Salgótarjánban, Sárvá- rott és Pécsett, Petőfi szülőhelyén, Kiskörösön forradalmi szavaló- versenyt rendeznek a fiatalok, Esztergomban megkoszorúzzák a 48-as honvédek sírjait, Ostffyasz- szonyfán koszorúzási ünnepség és Petőfi-est lesz. Több helyütt a KISZ-szervezet kiállításon mutatja be az ifjúság életét és munkáját: a Szabolcs megyei fiatalok „Vasvári Pál forradalmi emléktúrát” rendeznek. millió dolgozót érint. 1968-ban 720 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették, így a rövidített munkaidőben dolgozók száma már meghaladja az 1 milliót. A munkaidő csökkentés az eddigiek szerint álsebbé vált. Társadalmunk egyik legnagyobb politikai és gazdasági problémája a lakáskérdés megoldása. Annak ellenére, hogy a 15 éves lakásépítési program keretében sikerült egy évtizedek óta tartó folyamatot kedvező irányba fordítani, a gyorsuló lakásépítésekkel A földmérésről és a térképészetről kormányrendelet jelent meg és közzétették a miniszteri végrehajtási utasítást is. A földmérési és térképészeti tevékenységnek ez, az első kodifikálása hazánkban. A jogszabályi rendezés hiánya korábban nem okozott különösebb nehézséget, mert a felszabadulás előtti időben a földmérés és a térképészet állami feladata jóformán csak a kataszteri felmérésre és a térképkészítésre szorítkozott. A felszabadulás után azonban a földmérési és a térképészeti tevékenység egyre szélesebb- körűvé vált. Egyebek között kiterjedt például az általános föld- rendezésre, és a regionális, az általános, valamint a részletes városrendezési tervek összeállítására. Mivel ezek az újabb feladatok fokozatosan jelentkezszellemében, az életszínvonal-poii- tika elveivel összhangban a dolgozók anyagi jóléte szorosabban kapcsolódik a vállalatok eredményeihez. tói függ. Segíti gazdasági célkitűzéseink megvalósítását, ha a vél lalati vezetés a jövőben bátrabban él lehetőségeivel és a jobb munka megbecsülését a magasabb jövedelmekben is kifejezésre juttat ja. Danko vits László itek, ezért eseténként külön-kü- i lön szabályozták a teendőket A most megjelent rendeletben már átfogó koncepció ér- i vényesül. Kimondja egyebek között, hogy a földmérési és a térképészeti tevékenység egységes, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden idevonatkozó munkát az egységes országos alaphálózathoz kell kapcsolni. A jogszabály kimondja azt is, hogy az ország egész területére el kell készíteni a földmérési alaptérképeket; ilyen térképek ugyanis jelenleg még csak az ország területének feléről állnak rendelkezésre. Fontos a rendeletnek az a fejezete, amely az ingatlanokon végzett földmérés jogosultságával és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekkel foglalkozik. A rendelet intézkedik például a földmérési jelek elhelyezéséről és azok védelméről is. Hazánkban a magánföldmérói tevékenység nem engedélyezhető és kereseiszerűen nem végezhető. Ezért a jogszabály részletezi a földmérési munkára jogosultak körét és kimondja, hogy a földmérés és a térképészet hatósági szervei első foikcm a járási (fővárosi, kerületi) földhivatalok, másodfokon a megyei (fővárosi) földhivatalok, bizonyos hatáskörben pedig a Földmérési Intézet is ellát hatósági feladatokat. Szovjet űrhajósvendég az 58. évfardulAra A KISZ Központi Bizottságának meghívására a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját köszöntő ünnepségekre hazánkba látogat a Lenini Kom- szomol Központi Bizottságának küldöttsége. A delegációt J. M. Tyaaselnyikov, a Komszomol Köz. ponti Bizottságának első titkára vezeti. A vendégek között lesz Pavel Beljajev, szovjet űrhajós is, aki 1965 márciusában a Voszhod —2 parancsnokaként járt a kozmoszban. A Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége részt vesz a tanácsköztársasági évforduló több ünnepségén, így a miskolci úttörő- és ifjúsági találkozón, amelynek programjában felavatják az 1919-es észak-magyarországi had. járat újjáépített pán cél vonatát. ius 1-töl a tsz-tagok családi pót- éka megfelel a munkások és al- almazottak 1966. január 31-ig ka- iott családi pótlékának. A tervek zerint 1970 után már csak a be- egségi segélyben lesz különbség munkások, valamint alkalmazóiak és a szövetkezeti parasztság kö- ott. A IX. kongresszus határozata zerint 1968-tól 1970 végéig az parban és az építőiparban fokoza- osan bevezetik a heti 44 órás nunkaidöt és befejezik a munkádé-csökkentést az egészségre ár- almas és a különösen nehéz fizi- :ai munkát igénylő munkakörök- >en. A immkaidö-csökkentés az parban és építőiparban közel 2 csökkenteni a száz lakásra jutó lakók számát, a fejlődés még mindig nem tart lépést az igényekkel. A fokozódó erőfeszítések ellenére, ma is kevesebb lakás épül, mint amennyire szükség lenne. A harmadik ötéves terv lakásépítési programja — igaz — teljesül, de ez még nem elégíti ki a szükségleteket. Az életszínvonal alakuláséról szerzett tapasztalatok egyben azt is bizonyítják, hogy a párt sohasem habozott az emberek anyagi jólétének, életkörülményeinek javításáról gondoskodni, ha megteremtődtek annak anyagi feltételei A következő években azonban az új gazdaságirányítási rendszer ilában kedvezően befolyásolta a olgozók életszínvonalát. A jöve- eJmek változatlanok maradtak agy esetenként tovább növekedik, ugyanakkor a vállalatok termelésszervező munkája is igényeEnnek megfelelően már 1969-ben az életszínvonal alakulásában központi helyet elfoglaló bérek és jövedelmek emelkedése elsősorban az adott vállalat dolgozóinak összteljesítményétől, az egyéni szorgalomtól s produktum„Szakma kiváló tanulója 9 verseny a Békéscsabai Konzervgyárban A konzervipari tanulók háziversenyét a napokban rendezflEk meg a Békéscsabai Konzervgyárban. A versenyen elméleti es gyakorlati tudásukból vizsgáztak a II., III. éves ipari tanulók. A versenyen az alábbi eredmények születtek: III. osztályosoknál: első Béres Katalin, második Szőcs Júlia, harmadik Tóth Mária. A II. osztályosoknál: első Sallai Erzsébet, második Vezsenyi Júlia, harmadik Lehoczki Katalin. A két első helyezést elért ipari tanulót a vállalat szakszervezeti bizottsága egyhetes jutalomüdültetésben részesítette. A harmadoee- tályosok csoportjából az első három helyezett részt vesz a „Szakma Kiváló Tanulója” címért folyó, országos versenyen. Balról jobbra: Tóth Mária, Barabás Erzsébet. Szőcs Mia harmadik osztályos tanulók finom főzeléket zárnak a zárógépen. Béres Katalin és Molnár Erzsébet a levezőgépen dolgoznak. (Fotó: Varga Gyulai .......................................................................................a»«««**» N em emelték a munkások 4 átlagbérét — Megvonták a* igazgató prémium átalányát A Vas megyei tanács három ta- I nácsi vállalat igazgatójának prémi- j um-átalányát három hónapra megvonta a gazdaságirányítás új rendszere, a növekvő feladatok megvalósítása megköveteli, hogy a termelés minden szférájában anyagilag is egyre érdekeltebbé tegyék a dolgozókat. A tanácsi ipar- vállalatoknak tavaly a szokásosnál is nagyabb mértékben módjukban volt növelni az átlagbéreket^ és a legtöbb helyen éltek is ezzel a lehetőséggel. Akadta!«, azonban olyan vállalatok is, ahol nem nőtt, hanem csökkent az átlagkereset, mint a szombathelyi kerámia vállalatnál, a patyolatvegytisztító vállalatnál és a kertészeti vállalatnál. Az átlagbérek növelésének elmulasztása és fizikai munkások átlagbérének csökkenése miatt a megyei tanacs végrehajtó bizottsága a három vál. lalati igazgató prémium-átalányát egy negyedévre megvonta. (MTI)
