Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

Magyar A Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviseletének ké­résére az ENSZ-ben a Biztonsá­gi Tanács hivatalos dokumen­tumaként közre adták annak a tiltakozó jegyzéknek a szövegét, amelyet a stockholmi magyar nagykövetség a svéd külügymi­nisztérium közvetítésével kül­dött az izraeli kormánynak. A jegyzék szerint az izraeli légierő február 24-i Szíria elleni támadása során közvetlen ve­szély fenyegette Mányik Pálnak, a Magyar Népköztársaság da­maszkuszi nagykövetének életét. A nagykövet gépkocsiját, amely a légitámadás időpontjában a Damaszkuszi Bejrúttal összekötő országúton haladt, bombaszi­lánkok sértették meg, illetve le­rombolt épületek törmelékei hullottak rá. A nagykövet és a gépkocsivezető kivételesen sze­rencsés körülmények között nem szenvedett sérüléseket, mivel időben sikerült elhagyniuk a gépkocsit. A Magyar Népköztársaság kormánya — hangoztatja az ENSZ-ben közzétett okmány — a legerélyesebben tiltakozik az izraeli fegyveres támadás ellen, s azt a nemzetközi jog durva megsértésének minősiti. (MTI) 11 Kárpátokon nem tudott átömleni a hideg Időjárási szempontból élesen ketté vált Európa a hét második felére. Dél-Franciaországban, Olaszországban, Spanyolország­ban, a Földközi-tenger térségé­ben, Jugoszláviában és a Kár­pát-medencében még a mini­mum sem maradt 5—10, sok he­lyütt 10—15 fok alatt, a Szov­jetunióban és Skandináviában, elsősorban Finnországban vi­szont mínusz 25—29 fokot is mértek. Még Svédország déli ré­szein is előfordult mínusz 20 fok körüli hőmérséklet. Ez a hideg levegő dél felé haladva csütör­tökre virradó reggel elárasztot­ta a román síkságot is, úgy hogy Bukarestben a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 8 fok­kal maradt a sok évi átlag alatt. Ami a jövőt illeti, az alacso­nyan kúszó hideg levegőréteg megkerülte a Kárpátokat, nem tudott átömleni a medencébe, így az enyhe délnyugati levegő akadálytalanul áramlott keresz­tül fölöttünk. A jövő hét elejéig a meteoro­lógusok szerint a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 5 fok kö­rül, a legmagasabb nappali hő­mérsékletek eleinte 16, később 12 fok körül lesznek. Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁRCIUS ll„ PÉNTEK Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Munkájukat a megye határán túl is ismerik Ostornyeles lámpák a vágányok között — A MEGYEVILL eredményeiről A Megyei Villanyszerelési Vál-! pont alapján osztottuk el, s az új lalat, élve a nagyobb lehetőséggel j módszerrel, — a „visszhangok'1 tavaly már a megyén kívül is vál- szerint az emberek elégedettek. Iáit munkát. S mint Mohai Pállal, ^ a vállalat főkönyvelőjével történt “ S veSul «"»yenek az 1969-es beszélgetésünkből kiderült, nem is tervek, feladatok? akármilyet. — „Külföldön”, vagyis más me­gyékben öt és fél—hat millió fo­rint volt a munkánk értéke — kezdte az 1968-as év „króniká­ját” Mohai elvtárs. — Hogy a leg­fontosabb vállalkozásainkat em­lítsem; korszerűsítettük Budapes­ten a nyugati pályaudvaron a ko­csiszín villamosberendezését, s villamosítottuk a kocsimosót. Dol­goztunk Csongrád és Szolnok me­gyében, ez utóbbiban felújítottuk a mezőtúri vasútállomás térvilá­gítását. A vágányok között — mun­kánk nyomán — ostornyeles lám­pák világítanak, s így csökkent a balesetveszély, este, éjjel köny- nyebb az utasoknak eligazodni. A MÁV egyébként az általa meg­rendelt munkákhoz biztosította a megfelelő anyagot is. — Milyen nagyobb munkák vol­tak megyénkben? — Itt a Békéscsabai vasúti pá­lyaudvar térvilágításának korsze­rűsítése volt igen jelentős. Emel­lett felújítottuk a Budapesti Pa­mut- Textilművek békéscsabai üzemének villamosberendezését, s hasonló feladat völt a Békéscsa­bai Kötöttárugyárban is. A Kötött­árugyár sarkadi részlegében fel­szereltük az elektromos berende­zéseket, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban karbantartást végez­tünk, Tótkomlóson a közvilágítást korszerűsítettük. — Mindezek alapján mennyi nyereséggel zárták az évet? — A már megkötött szerződé­sek és a jelenlegi tárgyalások alapján elmondhatom, hogy idei kapacitásunkat hozzávetőlegesen 23 millió forintig már lekötöttük. Megrendelőink között van az idén is a MÁV, amely jelentős felada­tokkal bízott meg. Most tárgya­lunk a szerződéskötésről a Fővá­rosi Elektromos Müvekkel egy Pest megyei község villamosításá­ról, ami négy és fél milliós mun­ka lesz. Emellett számos kisebb céggel jött létre megállapodás — válaszolt utolsó kérdésünkre a fő­könyvelő. T. 1. Római sírkőtöredék, palánkkerítés-maradványok, csontvázak kerültek elő Gyulán a Kossuth utcai csatornaépítésnél A Kossá th utcai szennyvízcsa­torna földmunkálatain a dolgozók a járófelszintől másfél-kétméteres mélységben emberi csontokra buk­kantak. Dicséretükre szóljon, hogy azonnal értesítették a múze­um vezetőségét. A leleteket .Juhász Irén régész irányítása mellett nagy gonddal emelték ki. A leg­értékesebbnek ígérkezik a homok­kőből faragott római síikőtöre- dék, amely az első ilyen lelet Gyula területéről. Amint a múzeum régésze el­mondotta, különösnek mondható, hogy a XVII. századból származó sírba a halott mellé, a régi szo­kástól eltérően, semmiféle tárgyat nem tettek, a lelet azonban így is érdekes, főként embertanilag. Az alapos antropológiai vizsgálat - Huszonhárom millió 700 ezer ugyanis megállapította, hogy bal forintos bevételi tervünket 26 combon nyílt törés volt, ami össze- millió 424 ezer forintra teljesítet- csúszott és így forrt össze. tűk, így nyereségünk is több lett. , A r^maj kőről megállapította Dolgozóink hozzávetőlegesen más 1 fél hónapi részesedést kaptak. A pént a korábbi évektől eltérően a kategóriákon belül négy szem­romai Juhász Irén, hogy ak másodlagos felhasználású volt, valamilyen ka­puba lehetett beépítve és szinte bizonyos, hogy nem római készít­mény. Elképzelhető, hogy Dáciá­ból került ide kereskedők útján. A töredék két férfi mellképét áb­rázolja szembenézetből. A két fej között halotti urna formája ismer­hető fel. Az árok kastély felé néző olda­lán körülbelül 2 méter mélység­ben, egymástól szabályos távol­ságban, fácölöpök végei kerültek felszínre. Feltehetően palánkkerí- tés maradványai. A régi metsze­teken, Gyulára vonatkozó rajzo­kon ugyan külső kerítésnek, eddig nem bukkantak nyomára, nem le­hetetlen azonban, hogy a Körö­sön kívül is létesítettek kisebb palánkvédelmet a vár számára. Elképzelhető, hogy a vár kör­nyékén hasonló értékeket rejt a föld mélye. Talán érdemes lenne ásatni, elsősorban a még beépí­tetlen telkeken. Reméljük: Itt a ms:­' •; r- s ^ „ tAegerkezett a várva várt tavaszi napsugár. Benépesültek a játszóterek. (Fotó: Demény) Rejtvény­tavasz, 69 Vasárnap kezdődik a Népújság nagy tavaszi rejtvény pályázata Rejtvénypályázataink év­ről évre nagy érdeklődést váltanak ki olvasóink kö­rében. Ez alkalommal tava­szi rejtvénypályázatot hir­detünk meg. A pályázat vasárnap, március 16-án kezdődik és 25 fordulóból áll. A pályázat az eddigi­ektől eltérő követelmé­nyekkel lép a rejtvényfej- tők elé, akik — reméljük — ezúttal is jól szórakoznak majd, és a szerencsére is rátalálnak. A „Rejtvény-tavasz, 69” első díja 1 darab 2 ezer fo­rintos vásárlási utalvány lesz. Figyelje lapunk szom­bati számát, melyben újabb tájékoztatást adunk a „Rejt­vény-tavasz, 69” pályáza­tunkról. Piackutatás és piac Ha valamelyik vállalat nem tanulmányozza a piaci körülmé­nyeket, akkor könnyen megeshet, hogy raktárra termel, feleslege­sen köt le bizonyos anyagi és szellemi erőket. Az ilyen érte­lemben vett készletezés elkerül­hetetlen módon csökkenti a vál­lalat jövedelmét. A jövedelmet terhelő részesedés és a közteher jellegű kiadások előbb-utóbb — ha ezzel nem számolnak — sza­nálásig juttatja az üzemet. Az MNB szakemberei megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak a pénz forgási sebességének nö­velésére, s úgynevezett készlet­lekötési járulékot fizettetnek azokkal, akik intézkedéseikkel lassítják ezt a folyamatot. Mivel tehát a készletezés zsebre megy, nem lehet mindegy, hogy az üzemek hová termeinek: piacra vagy pedig raktárra. Az elfekvő készletek csökken­tését, illetve a folyamat megelő­zését szolgálja az utóbbi időben rendszeresített piackutatás. En­nek legfőbb célja a társadalmi szükségletek tényleges felmérése a termelés befolyásolására. Körülményeink között bizo­nyos értelemben új gazdasági te­vékenységgé lépett elő a piacku­tatás. Üjszerűsége miatt kissé nehezen bomlik ki az, ami ben­ne s mögötte van. Az üzemi ve­zetők egy része még nem ismeri ezt a fogalmat. Nagy részük a régi mechanizmusban gondolko­zik, amikor beidegződött az a gyakorlat, amely a bejelentett gépvásárlási igényt sok esetben a szállítási rendeléssel tette egyen­értékűvé. Ezért fordulhat elő történetesen az az eset, hogy ter­melőszövetkezeti vezetőink az 1970. évi mezőgazdasági gépigé­nyek összeírásakor megfeledkez­nek olyan felszerelésekről, me­lyeket külkereskedelmünk im­portból szerez be. így volt ez ta­valyelőtt is, amikor a kukorica­vető gép importálását szervezték. Megyénk közös gazdaságai mind­össze 15 ilyen speciális gépet igé­nyeltek 1968-ra és megvásároltak csaknem 200-at. Az AGROKER rendkívül nagy kockázatot vállalt, amikor a tsz- ekből postázott igénylések tizen­háromszorosát rendelte meg eb­ből a gépből a külkereskedelem­től. Ez a példa azt tanúsítja, hogy az AGROKER szakemberei jól cé­lozták meg az agrárgazdaság szük­ségletét. A piackutatás fontossága azonban fordított esetben is ér­vényes, hiszen a mezőgazdaság is termelhet olyan árut, amelyiknek eladása körülményes. A termelvények elhelyezése, az igények és a társadalmi szükség­letek kielégítése munkánk mai szakaszában feltételezi a vállala­tok közötti kapcsolatot. A kölcsö­nös és az azonos érdek tisztelet­ben tartása, rangra emelése kö­veteli ezt. Hogy a hibalehetőség mind kevesebbszer kísértsen, ta­lán a kínálat alapos elemzése és az üzemi szükségletekkel való egy­bevetése adhatna legjobb támpon­tot a későbbi kényes helyzetek el­kerülésére. Dupsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom