Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
J969. február 1. 5 Szombat Második éve készítik a biológiai preparátumokat A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat gyulai természettudományi előadótermében második éve működik egy szakkör, melynek tagjai biológiai preparátumokat készítenek. Alakulásuk után az első évben az egyszerűbb mikroszkópé preparátumok készítését sajátították él, az idén viszont már rovar-preparálással foglalkoznak. A szakkör az általános iskolák felső osztályaiból szervezi tagjait, vezetőjük Gyar- mathy Zsolt tanár. A szertárak biológiai anyaginak bővítését tűzték ki célul, ugyanakkor megismerkednek a rovargyűjtés eszközeivel is, és a maguk készítette felszereléssel bonyolítják le gyűjtőútjaikat. A szakszerűen tárolt bogárBalogh Ferenc önálló fotókiállítása Salgótarjánban Balogh Ferenc fotóművész, a Megyei Könyvtár csoportvezetője január 26-án (kiálló fotókiállításon mutatkozott be a salgótarjáni megyei művelődési ház klubtermében. A kiállítást Veres Mihály, a Nógrádi Fotóklub elnöke nyitotta meg, a kiállított képeket pedig Réti Pál, a Népművelési Intézet Képzőművészeti Osztályának vezetője értékelte. A kiállítást megelőző napon Balogh Ferenc, a Nógrádi Fotóklubban előadást tartott az akt- fényképezésről. A kiállításra készített katalógusban Kaszta Rozália festőművésznő írt előszót A tervek szerint a tárlat anyaga először Szegeden, majd Békéscsabán is a nagyközönség elé kerül anyagot rendszertani csoportonként dolgozzák fel és eközben ismerkednek meg a preparálási módszerekkel. A foglalkozásokról naplót vezetnek, melyben részletesen rögzítik az elvégzett munkát Reflexiók cikkeinkre: Döntsenek a Csudahallaiak Lapunk augusztus 25-i számában „Csudálatos állapotok Csu- daballán” címmel riportot írtam. Ebben szóvá tettem a megye határán tapasztalható elmaradott körülményeket és a gyomai tanács merev elzárkózódását Az elmúlt öt hónap alatt többszöri levélváltásra, bizottságok A közúti balesetek 1968. évi mérlege Megyénk területén 1968. évben 1114 közlekedési baleset történt, 230-cal több, mint az előző évben. Harminchat ember meghalt, 748-an szenvedtek sérülést. A becsült anyagi kár meghaladta a 2 millió forintot. A legtöbb baleset — 701 — június és november hónap között történt. A gyorshajtás 139, az ittas vezetés 57, elsőbbségi jog meg nem adása 127, a szabálytalan áthaladás az úttesten 74, a gondatlan, figyelmetlen vezetés 175, a műszaki hiba 40, a követési távolság be nem tartása 31 esetben okozott' balesetet, mely az össz- baleseteknek több mint 80 százaléka. A legtöbb baleset — 254 — Békéscsaba területén történt, míg az orosházi járásban 183, a gyulai járásban 210, a szarvasi járásban 132, a békési járásban 126, a szeghalmi járásban 127 és a mezőkovácsházi járásban 83 esetben okozott balesetet a KRESZ szabályainak megszegése. Lófogatosok 57, kerékpárosok 210, motorkerékpárosok 396, személygépkocsivezetők 215, tehergépkocsivezetők 134, autóbuszvezetők 19, traktor- vontatóvezetők 64, s egyéb gépjárművezetők 19 esetben okoztak balesetet. E pár ismertetett megyei adat érzékelteti azt a súlyosbodó helyzetet, ami megyénk közúti közlekedésére jellemző. Az elmúlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a balesetek nagyobb része a forgalomban részt vevő emberek figyelmetlen, gondatlan és de még mindig sodródott befelé a szárazföld belseje felé. — Hát nem adsz innom? — nézett fel szemrehányóan a fiú a heverőről. Látszott sápadt, elgyötört arcán, hogy kegyetlenül szenved. Gábor maga is megijedt, mikor ránézett. — De mindjárt — mondta zavartan —, csak a gépet vittem magasabbra. Rosszul vagy? Odalépett öccséhez, és megfogta homlokát. Forrónak érezte. No, még. csak az hiányzott, hogy ez beteg legyen! — Nincs lázad? — kérdezte halkan. — Mert akkor nem adhatok vizet. Ügy érezte, ez jó kifogás lesz a vízhiány eltitkolására. Elég, ha ő tudja. Minek a másikat még ezzel is kínozni. Csak jobban kívánná. Lám, ő is, alig tud beszélni. De a kicsi nem hagyta magát. Annyira azért nem volt beteg, hogy megfeledkezett volna kéréséről, belenyugodott volna mindenbe. — Nem vagyok lázas, csak a gyomrom meg a fejem...! És szomjas vagyok kegyetlenül. — Van még egy adag tejünk. Igyál tejet! — kínálgatta Gábor. — Tej nem kell, vizet adj! — Vizet nem adhatok, itt van, egyél almát, ez jól oltja a szóróját — nyomta Imre markába az utolsó jonatánt. — Vizet szeretnék inkább — mondta Imre erőtlenül__ 0e ez jobban rendbe hozza a gyomrodat — ajánlgatta tovább a gyümölcsöt Gábor. Magának is nehezére esett már a beszéd, azt hitte, kiég a torka, ha le nem öblíti. A tejből öntött magának egy keveset, azt kortyolgatta. Jól esett neki a hideg ital, szinte új erőre kapott tőle. Valóban, mikor is ettek utoljára? Bizony még reggel Amerikában. És azóta mennyi minden történt! Igen emlékszik reá! Éppen ebédhez kellett volna készülődni, mikor jött a vihar. Most már másodszor zavarja meg útjukat. És mindig az Atlanti-óceán felett. Nem volt jó véleménnyel a föld e tájáról, de már mindegy. Fő, hogy túl vannak rajta. Az óceánon, de itt van még Afrika. És ki tudja, vajon mit rejteget még számukra ez a földrész...? XXI. FEJEZET Űj, furcsa tájait, ismeretlen területek felett száll a gép. A szákiás, kavicsos terület lassan mind homokosabbá válik. Nem kétséges, hogy a Szahara fölé sodorta őket a szél. Lent izzik, szikrázik minden a kora délutáni napsütésben. Szinte az üvegen át is érezni a fekete földrész forró, száraz leheletét. Mintha a gép automata hőszabályzója sem bírná a benti levegőt tovább hűtögetni, a kinti forróság szinte elönti az egész gépet. Mintha a tüzes légtömegek külső ölelése átforrósodna a falakon. Vagy csak azért érzik így, mert a belső forróság is gyötri őket? (Folytatjuk) szabálytalan magatartásából ered. Téves az a szemlélet, hogy a gépjárműállomány szaporodása miatt emelkedik ez a szám. A balesetek 1968-ban az előző évihez viszonyítva 26 százalékkal, míg a gépjárművezetők száma csak 7,3 százalékkal emelkedett Az intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt A balesetek számának aggasztó emelkedése mindannyiunkat figyelmeztet. Még nagyobb és fokozottabb óvatossággal kell közlekedni. Mindezek mellett külön említést érdemel a kulturált, udvarias közlekedés, amivel megyénk területén még igen sok a probléma. A közúton sok az erőszakos gépjárművezető. Ezek a vezetők zavart idéznek elő a forgalomban, más járművezetők megbotránkozását váltják ki, lényegesen megbontják a forgalom harmonikus áramlását. Nem véletlen tehát a statisztikai adat, ami jelzi a közlekedés biztonságának gyakori, súlyos veszélyeztetését. Bizonyított, hogy az időnyereség — ami az erőszakos, tolakodó, durva vezetési móddal elérhető — nem éri meg a kockázatot. Nincs szó arról, hogy a gép- járművezetők ne törekedjenek úticéljuk gyors elérésére. Egyik fő követelmény a közlekedésben éppen az, hogy gyors legyen. A gyorsaság azonban semmiképpen sem mehet a biztonság rovására. Ésszerűen, a szabályok megtartásával, körültekintő óvatossággal is lehet gyorsan haladni. Az erőszakos tolakodás előbb-utóbb megbosszulja magát, éppen ezért nem engedhető meg. A gépjárművezetéshez nem elegendő csupán a gépjárművezetői engedély. Felelősségérzet, lelkiismeret, embertársaink szeretete és tiszteletben tartása, megbecsülése is szükséges. Ezek a tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy ne történjék baleset. Ezek a tulajdonságok állítják meg a munkában levő gépjárművezető szeszes itallal teli poharát emelő kezét. A megelőzésnek, a közlekedési fegyelem megszilárdításának, a közúti forgalombiztonság védelmének napjainkban egyre inkább társadalmi üggyé kellene válni. A gépjárművezetés napról napra nehezebb lesz. Egyre több olyan pluszismeretre, tani és morális alkalmazkodási készségre lesz szükség, amivel a rettegett „káoszt” elkerüljük. 1969-ben újabb több ezer gépjármű jelenik meg utóinkon, melyeknek vezetői a tanulóidőszak után, jogosítvány birtokában ismerkednek meg a forgalom gyakorlatával és veszélyeivel. Ezért figyelmezteni kell egymást, megfelelő önfegyelemmel saját és mások testi épségére vigyázni, mert csak a nagyközönség hathatós és egyöntetű elhatározása és közreműködése előzheti meg a balesetek további emelkedését. Békési Imre r. szds. tárgyalásaira került sor, de sajnálatosan érdemi intézkedés máig sem történt. Ha csak az nem, hogy egy esetben a megyei tanács elutasította a ballai rész Túrkeve városhoz való átcsatolását. Azonban úgy látszik, hogy a Nagykunsági Állami Gazdaság ballai kerületének lakói és a Táncsics Tsz dolgozói és vezetői, akiknek 6<M5 holdjuk van a megyében, nem nyugodtak bele az elutasításba. Űjból jelentkeztek, még megalapozottabb kérelmükkel több mint 500 ballai tanyai lakos érdekében. A napokban újból felkerestem a megyei tanácsot és dr. Gulyás Páltól felvilágosítást kértem a „ballai ügy” jelenlegi helyzetéről. — A csuda ballai ak többéves problémája és kérése ismert előttünk — mondotta Gulyás Pál. — Űjból napirendre került a több mint 9000 holdnak Tűrke- véhez való átcsatolása. Sajnos, bizonyos merevség tapasztalható az illetékes tanácsi vezetőknél, hivatkoznak különböző elgondolásokra. Az igazság az, hogy Túr- kevéhez hét, Gyoméhoz földúton 25, kövesúton pedig 45 kilométerre levő ballaiak nem nagyon érdekeltek semmiféle elgondolásban. Számukra az volna a jó ha a málladozó iskola, a földes út és más nehézségek megszűnnének. Ennek Túrkevé- hez való tartozás a feltétele. Egyébként jó részüket érzelmi szálak is kötik a városhoz. Befejezésül hangsúlyozta dr. Gulyás Pál: — A megyei tanács vezetői nem erőltetik az átcsatolást. de ha azt kéri az ottani lakosság nagy többsége, úgy nem zárkóznak el előle. Most már tehát marad az egyetlen járható út — amit eddig is javasoltunk —, hogy Gyónta község és a szarvasi járási tanács illetékesei a túrkeveíekkel együtt hallgassák meg a lakosság véleményét. Saját sorsukról döntsenek a legilletékesebbek, a csudaballai- ak. Pankotai István Még egyszer mecénáskeresőkről" Arra a riportra, mely lapunkban „Mecénás kerestetik” címmel jelent meg, s az építők művelődési házának irodalmi színpadáról szólt, több megjegyzés, hozzászólás, vélemény érkezett. Ezek alapján ki kell javítanunk egy, az idézett írásban levő tárgyi tévedést. Az építők kultúrottho- nát Juhász Gyula Művelődési Háznak tituláltuk, holott Munkácsy Mihály Művelődési Ház a neve. Csupán az említett irodalmi I a szakkört beolvasztják a tavaly ősszel megindult jól működő diákklubba. Az epi tők szakszervezete megyei bizottságának titkára Knei- fel Antal szerint, baj volt az is, hogy a munkásszállás és általában az építőipar sajátos területén nem tudták megfelelően kiaknázni a csoport tevékenységét, nem tudták úgy igénybe venni a fia- ^ tatokat, hogy ez tovább lelkesí- színpad kapta elneveztet j‘ú-| tette volna munkájukat. Így az- hász Gyuláról. | 4311 voltak periódusok, amikor Mint Szombati András műve- szinte öncélúvá vált — és gyen- lődési ház igazgatótól megtudtuk,; Snu is — az irodalmi színpad a vezetőség eredetileg sem kíván- munkája. ta feloszlatni az irdalmi színpadot, csupán a színpad vezetőjének dotációját kívánták megszüntetni. Szoboszlay Sándort arra kérték, hogy továbbra is vezesse a csoportot — társadalmi munkában. Tervezték azt is, hogy Mindehhez csali azt tudjuk hozátenni: reméljük, a Megyei Művelődési Ház támogatásával — az összes érdekeltek megelégedésére — megoldódnak a Juhász Gyula Irodalmi Színpad problémái. Rendet teremtettek a Mezőhegyesi Kendergyárban November 30-i számunkban, „Az üzemi demokrácia és a közös vagyon védelmében” címmel, foglalkoztunk a Mezőhegyesi Kendergyárban végzett NEB-vizs- gálat tapasztalataival. Cikkünkre Fehér Lajos, a Szegedi Rostkikészítő Vállalat vezérigazgatója válaszolt Idézzük a levelet: „A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, illetve az újságcikk megállapításai alapján, az alábbi intézkedéseket tettem: A vállalat tulajdonát képező j juhok be nem vételezéséért, téri-! tés nélküli felhasználásáért, jog- j totón villany áram-fogyasztásért, j a bizonylati fegyelem megterté-1 sóért és az ellenőrzés elmulasztásáért a kendergyár vezetőjét fegyelmi büntetésben részesítet- vezetésmódszer- j tem és kártérítésre köteleztem. „Megrovás” fegyelmi büntetést kapott a gyár főkönyvelője is. Mindkét vezető — 1968. év után járó — prémiumát jelentős ősz- szeggel csökkentettem, élve az utólagos elbírálás jogával. A gyárvezető részére, 1963-ban jogtalanul engedélyezett garázs használatát azonnali hatállyal megszüntettem. A művezetővel szemben hozott fegyelmi határozatot — mivel az jogellenes volt — a gyárvezető időközben már módosította. Szintén kártérítésre köteleztem az üzem két dolgozóját jogtalan villanyáram-fogyasztásért. A kendergyárban tényként megállapított fenti szabálytalanságokat, és a gyárvezető vezetési módszereiben, a dolgozókhoz | való viszonyában meglevő hibákat, a tett intézkedéseket, javaslatokat az üzem gazdasági, pártós szakszervezeti vezetőivel kívánjuk ismertetni, az üzem egész munkájának megjavítása érdekében. Kérem tájékoztatásom tudomásulvételét, s egyben megköszönöm a lapban megjelent bírálattal adott segítségét.” Kiemelt bérezés, 44 órás munkaidő, házgyári épületek szereléséhez budapesti házgyárakba alkalmazunk kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos és lakatos szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, kubikosbrigádokat, férfi és női segédmunkásokat. Állandó jelleggel szakmunkás, képző tanfolyamokat indítunk. Vidékieknek szállás van. Minden szombat szabad. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Budapest, XI., Dombóvári út 17—19. (4-es. 41-es, 43-as, 47-es villamossal.)
