Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

1989. február 4.

2

Kedd

Diákok a tokiói amerikai nagykövetség épületében

Baloldali -diákok hétfőn délelőtt behatoltak a tokiói amerikai nagykövetség épülettömbjének területére, s megszállták az egyik épületet. A ház tetejére fehér zászlókat tűztek ki, amelyeken fekete betűkkel, messzire láthatóan a következő feliratok voltak olvashatók: „Le az amerikai imperialistákkal!” „Számoljuk fel a japán—amerikai biztonsági szerződést!” és „Támogassuk a keddi okinawai általános sztrájkot!”

•

Nyugati hírügynökségek újabb jelentése szerint a tokiói rohamrendőrségnek félórás közelharc után sikerült eltávolítania az egyik nagykövetségi épületet megszállt mintegy ötven japán diákot, akik kövekkel védekeztek a rájuk támadó rendőrökkel szemben. Tíz diákot letartóztattak.

Támadnak a szabadságharcosok

Saigon

Dél-Vietnamban hét végére a felszabaditási erők éa az amerikai—Saigoni csapatok két fronton mérték össze erejüket. Míg az | amerikaiolt és szövetségeseik arra törekednek, hogy Saigon vé-1 delmi övezetéből kiverjék a par- tízánegységeket, addig a front csapategységei Tay Ninh felszabadítását készítik elő, ahol — nyugati hírügynökségek feltételezései szerint — a DNFF megalakítja majd az ideiglenes kormányt.

Az amerikai katonai szóvivő szerint vasárnap Saigon környékén több heves ütközetre került sor a fővároshoz vezető „beszivárgás! utakon”. A DNFF egységei hét amerikai katonát megöltek és 36-ot megsebesítettek — tette hozzá a szóvivő. A leghevesebb harc Saigontól 35 kilométerre északnyugatra zajlott le. Az amerikaiak itt hat halottat vesztettek, húszán pedig megsebesültek.

A mintagettó

Donn R. Pepke vezérőrnagy, a

4. amerikai gyalogos hadosztály

parancsnoka, hétfőn arról tájékoztatta az AP amerikai hírügynökség tudósítóját, hogy véleménye szerint a DNFF egységei nagyobb csapatösszevonásokat hajtottak végre Kontum város körül. Pepke kijelentette, hogy csapatai az ellenséges erők összevonását nem tudták megakadályozni, annak ellenére, hogy a stratégiai utakat megszállva tartják. A rejtett beszivárgási utak ellenőrzése lehetetlen — tette hozzá.

Nixon európai útra készül

Washington

Az AFP jelenő, hogy Nixon amerikai elnök kora tavasszal ■mrópai körutat tesz. A hírt ugyan hivatalosan nem erősítették meg ■*- fűzi hozzá az AFP —-, de a Fehér Ház mindaddig nem ad ki erről közleményt, amíg

Észrevétel a Rudé Právo-bqn

Prága

A Rudé Právo „Észrevételek” című rovatában foglalkozik a Telegraf című nyugatnémet lapnak a hírével, mely szerint az NSZK kormánya „lépéseket tervez” a

Francia lapok a népszavazásról

Az Osztrák Kommunista Párt hivatalos lapja, a Volksstimme, részletes tájékoztatást közölt az „ Európa Verlag Kiadó új köny- véről, amely sok vitát váltott ki és mélyen megdöbbentette az osztrák olvasókat. A könyv címe: „A mintagettó”. A könyv azzal a találkozással kezdődik, amely 1941. október 10-én zajlott le a prágai Hradzsin hivatalos helyiségében. Megbeszélésre gyűlt össze Heidrich SS-fő- csoportvezető, a birodalmi védnökség újonnan kinevezett helytartója, Carl Hermann Frank, a másik közismert SS-vezető, azután olyan hírhedt alakok, mint Böhme, Maurer és Von *;v;Gregory, az SS oszlopos vezető tagjai, de részt vett a megbe- .‘rtV*Szólásén Adolf Eichmann is, és ' még több más vezető SS-tiszt.

A magas rangú SS-ek találkozásának célja nem volt kevesebb, mint a cseh—morva protektorátus „zsidókérdésének” megoldása. Magyarul: a zsidó . vallású lakosság gyökeres, fasiszta ideológiával élve — totális kiirtása.

A szóban forgó uraságok találkozója azzal az eredménnyel zárult, hogy helyesebb lenne előzőleg „a zsidókat egy nagyméretű gettóba összegyűjteni”. A választás Terezinre esett (németül Theresianstadt, vagyis Terézváros), ahol Eichmann később megszervezte volna a zsidó-kivándorlási központot. Hogy ez az elnevezés milyen tevékenység fedőneve volt, az a későbbiekben kiderül.

..Az átmeneti tábor kiürítése után mintagettót építhetünk ki a keleti területek számára” — így hangzott az október 10-1 megbeszélés jegyzőkönyvének leglényegesebb pontja.

Theresianstadtot II. József császár 1780-ban alapította anyja, Mária Terézia tiszteletére. A Harmadik Birodalom azonban mintagettóval kívánta halhatatlanná tenni ezt a várost, amelyet bármikor meglátogathatnak a Vöröskereszt vagy bármely más jótékonysági egyesület képviselői, és keresve sem találhatnak az ott tapasztalható bánásmódon, életfeltételeken, egészségügyi állapotokon kivetnivalót. Sőt. Alkalmas terepnek találták propagandafilmek forgatására, amelynek segítségével fekete-fehéren bizonyítható, milyen jó dolguk van a zsidóknak az SS védnöksége alatt. Az természetesen nem derül ki, hogy innen ezután tovább transzportálják az embereket. Hogy hova? — azt nem nehéz kitalálni.

1941. november 2i-én érkezett az első csoport 342 fiatal kényszermunkás (munkaszol gálatos) személyében. Ezzel az építő- kommandóval kezdődik a Terezin koncentrációs tábor története. Alig telt el egy év, és megérkeztek az első transzportok, s ez így folytatódott, amíg valaki is életben maradt. Mindenesetre, amíg az emberek otttartózkodtak, rend és drákói szigor, hihetetlen fegyelem uralkodott szerte a táborban. A napirend legcsekélyebb megsértése elég volt arra. hogy működésbe lépjen a hóhér. 1942-ben 9 foglyot, akik Eichmann szál- láscsinálóiból kerültek ki, felakasztottak. Az egyik édesanyjának adott titokban hírt hollétéről, a másik titokban feleségével találkozott Ilyen és hasonló vádak alapján vált nélkülözhetetlenné a Terezin hóhér munkája. De ez még csak a kezdet volt.

Mégis, mindennek ellenére, ebben a táborban, ahol úgy bántak az emberekkel, mint az állatokkal, ahol emberek százait a lehető legkisebb területen zsúfolták össze, ahol ezreket ragadott el a betegség, a kimerültség és az emberfeletti munka, ahol mindenki a másnaptól rettegett, mert senki sem tudhatta előre, mikor kerül a „transzportba”, ahol az életet minden másnak, csak nem életnek lehetett volna nevezni —, itt, a pokol tornácában, szinte hihetetlen, kivirágzott a művészet és a kultúra.

Carel Ancerl, a Cseh FiKiar- monikus Zenekar karmestere írja, hogy a gettó-lakók az éhséget a szellemi táplálék iránt nehezebben viselték el, mint a fizikai éhséget. Természetesen ez a körülmény érthetetlen Volt a Herrenvölk értelmi képessége számára, éppen ezért vált lehetővé, hogy az SS éber szemei előtt adjanak a megalázott, elnyomorított tömegnek szellemi táplálékot. Tudósok és művészek léptek akcióba. A tanítók titokban tanították a gyermekeket. Ancerl megalakította a Terezin zenekart, amelyben egészen kiváló muzsikusok vettek részt. Legalábbis két hangversenyen. Azután a zenekar tagjait 2500 más gettólakóval együtt Auschwitzba deportálták. Ancerlen kívül három muzsikus élte túl az auschwitzi poklot.

Ez csak egy epizód Terezian- stadt krónikáiéból, amelyet rendkívül érdekes formában foglaltak össze az anyag összeállítói. Magától értetődően, nem hiányoznak a könyvből a megdöbbentően megrázó és időközben az egész világon közismertté vált terezini gvermekra izok sem. („Itt nincsenek pillangók”). 28 szerző állította össze emlékei hői ezt a könyvet.

Megjegyzés: Ausztriából

15 254 zsidót deportáltak There- slenstadtha és 13 91R nem tért vissza onnan soha. Sényi Imre

Párizs

A hétfő reggeli francia lapok

minden meglepetés nélkül kom-. - , . .

mentólják De Gaulle tábornok j fenémet kormány sem tartotta

bejelentését, hogy még a tavasz| szüksé^Tne!í:_!',0ly„:Iép„!.Seke^^Nazional Zeitung című náci és re- vansista lap ellen, mivel az Izraelt sértő cikket közölt.

A Rudé Právo ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy a Na'zional Zeitung és más lapok mint például a Sudetendeutsche Zeitung az utóbbi két évtizedben számtalanszor durva támadást intéztek Csehszlovákia, a cseh és szlovák nép ellen. A cseheket „nemzet- gyilkosoknak”, Csehszlovákiát „bűnöző államnak” nevezték, a csehszlovák államférfiakat pedig Benestöl Svobodáig sokszor a legdurvább módszerekkel támadták.

Mind a mai napig egyetlen nyu

folyamán népszavazást tartanak a területi igazgatási rendszer reformjáról és a szenátus átalakításáról. A népszavazás pontos időpontjára vonatkozóan a mai lapok még nem bocsátkoznak találgatásokba.

René Andrieu az Humanitéban megállapítja, hogy az elnök új népszavazási terve nem olyan természetű, amely ellenállhatatlan lelkesedést váltana ki a franciákban. A területi igazgatás reformjának tervezete folytatása azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a kormányzat meg kívánja fosztani a közvetlen és általános szavazással megválasztott szerveket a tényleges vezetés jogától. A decentralizálás ürügyével tehát a kormányzat növelni kívánja a központi hatalom és rajta keresztül a monopóliumok uralmát a területi szervek felett.

Az Aurore vezércikke élesen bírálja, hogy az elnök egyetlen „igen”-szavazattal összeköti a területi igazgatás és a szenátus reformjának kérdését.

gyen a Nazional Zeitung Cseh Szlovákia ég vezetői elleni durva támadásai ellen — állapítja meg a Rudé Právo. Amikor Csehszlovákiáról volt szó, a bonni kormány mindig egyértelműen a náci kiadók és szerzők mellett állt ki.

nem Jön létre megállapodás e

árgyban a francia, brit, nyugatnémet és olasz kormányokkal a pontos dátumra vonatkozóan.

Ugyanezek a források utalnak arra, hogy Nixon többször is kifejezte óhaját, miszerint tanácsa kozni szeretne az Egyesült Államok nyugati szövetségeseivel, mielőtt megkezdené a Szovjetunióval a párbeszédet. A közel- keleti helyzet súlyosbodása következtében Washington úgy látja, hogy Moszkva és Washington párbeszéde sürgőssé vált A nukleáris fegyverek ellenőrzéséről folytatandó tárgyalások újra felvétele a Szovjetunióval ugyancsak indokolja Nixon európai útját, aki több ízben is hangsúlyozta, hogy mindaddig nem korülhet sor valamiféle megállapodásra a két nagyhatalom között amíg személyesen nem tárgyai erről a kérdésről is nyugat-európai szövetségeseivel.

Ugyanakkor a Reuter Párizsból jelenti, hogy a francia elnöki palotához közelálló források szerint „igen valószínű, hogy Nixon elnök a legközelebbi jövőben Párizsba látogat, ahol De Gaulle elnökkel tárgyal majd.”

Hírek

az Egyesült Államokból

Mi ke Mansfield szenátor, a szenátus demokrata párti többségének vezetője vasárnap kifejezte azt a reményét hogy még ebben az évben megkezdődhet az amerikai csapatok fokozatos kivonása Vietnamból, mivel a saigoni kormány hadseregének ütőképessége fokozódott

A közel-keleti válságról és a fegyverkezési versenyről szólva a szenátor kifejezte azt a reményét hogy mielőbb amerikai— szovjet tárgyalások kezdődnek.

Edward Kennedy Massachussetts-i szenátor levelet intézett Laird amerikai hadügyminiszterhez. Üzenetében azt kérte, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a rakétaelhárító-támaiszpointok építését.

— Semmiféle bizonyíték nem támasztja alá — hangoztatta a szenátor —, hogy az új rakéta- elhárítási rendszer valóban hatékony lenne. Másrészt kiépítésük csak árthat a Szovjetunióhoz való közeledésnek és a fegyverkezés korlátozása ügyének.

Ikonok Útijegyietek a Szovjetunióról

i.

Aki a Szovjetunióba utazik, nagyon sok ikont, szentképet láthat az orosz provószláv egyház régi kegyhelyein, templomaiban, kolostoraiban, — falra festve, fára alkalmazva vagy apró, színes mozaiklapokból kirakva. Különösen, ha egy odalátogató lelkész- csoport tagjaként járja végig útiprogramja állomásait.

A sok színes kép között a leg- megkapóbbak azok, amelyeket hozzáértő és türelmes ujjak ezer meg ezer apró mozaikkockából állítottak össze. Alig pár méter távolságból úgy hat egy-egy ilyen kép, mint egy művészi festmény, csak egészen közéből tudja megállapítani a szemlélő, hogy a színek és árnyalatok váltakozását nem a festő ecsetje, hanem a sok ezernyi egymás mellé rakott mozaiklap adja.

Az utazóban, a világjáróban apró élmények, benyomások mozaikjaiból tevődik össze, alakul ki utólag a látottakról alkotott kép. A régi és az új, a tegnap és a ma, sőt, néhol a jövő látnivalói kavarognak benne. Egysége« kép helyett inkább néhány moza. ikkockányit tud felvillantani a színek és élmények sokaságából, amiket látott és megélt, rövidnek tűnő. sok ezer kilométeres útján.

Kijev — „az orosz városok anyja" — egy kicsit Budapest A

Dnyeper jobb partjának dombos városrészei Budát idézik, a bal partont fekvő Darnyica mo. dem háztömbjei Pestre emlékeztetnek.

A gonddal őrzött és restaurált történelmi emlékek messzi századok levegőjét árasztják. Bölcs Ja- roszláv 1037-ben vetette meg a Szófia székesegyház alapjait. Az orosz műveltség ez egykori bölcsője belül csupa freskó és mozaik. A kilenc évszázaddal ezelőtt készült falfestmények között, a déli falon négy női alakot látunk, Jaroszláv fejdelem feleségét és hálom leányát. Egyikük, Anasztázia, I. Endre magyar király felesége volt. Még elgyönyörködünk a lenyűgöző szépségű, aranysisakos harangtoronyban, aztán az ukrán-orosz egyesülés nagy alakjánál:, Bohdan Hmelnickijnek lovasszobra előtt az Inturlsí autóbuszába szállunk. Irány a Lavra barlangkolostor.

A város mai arculata is teszi, hogy a magyar látogató otthonosan érzi magát ebben a városban. Egyetlen séta Kijev „főutcáján”, a Krescsatyikon elég ahhoz, hogy a mi fogalmaink szerinti városképet idézze. A 16 emeletes Moszkva szálló, a modem Dnyipro Hotel, az egységesen vörös kő és világos kerámia borítású, egymást végtelen sorban követő épületek lábainál hullámzó tömeg, a megszámlálhatatlan park és liget őszi díszbe öltözött fái és virágai között üldögélő nyugdíjasok és játszadozó gyermekek serege, az idegen száméra is derűs hangulatot ad.

Leningrad. Péter cár, Lenin, a Nagy Októberi Forradalom városa. 1703-ban veti meg alapjait az északi háború győzelmei utón I. Péter cár, a Finn-öböl és a Néva folyó partján, hogy Oroszország számára „ablakot vágjon Európa felé”.

Száztíz szigetének, 700 hídjának, lenyűgöző városképének szépségeit költők, írók, filmesek jelenítették meg ezer és ezer képben már. Egy útinapló néhány sora nem sok vonással gazdagíthatja a róla kialakult képet Inkább talán néhány mozaik a „fehér éjszakák városáról”.

A Palota tér, Leningrad szíve. A cárok egykori Téli Palotája, a mellé épült Ermitázs épületei, a félkör alakú volt Vezérkari épület, a fölötte emelkedő Diadalív, hatalmas teret zárnak körül, közepén a 600 tonna súlyú Diadal- mi Oszloppal. Kicsiny csoportunk elvész a roppant méretek között, miközben vezetőnk szava nyomán megelevenedik előttünk a történelem. Az 1905-ös „véres vasárnap” és 1917. őszének nagy eseményei, mikor a Diadalív alatt özönlöttek a felkelt munkástömegek, hogy bevegyék a Téli Palotát.

Az Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb képzőművészeti múzeuma. Ahogy remek termeiben sodródik a látogató, szeme nem győz betelni az emberi művészet páratlan látnivalóival.