Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

1969. február 1. 3 Szombat Szinkronban az idővel Ülésezett a TIT megyei elnöksége A& elmúlt esztendő második félévében a TIT Békés megyei Szervezete 1287 előadást rende­zett 661«04 hallgató előtt Ezen belül a társadalomtudomány L elő­adások száma csaknem három­szorosa a természettudományi­nak. De mi van a számok mö­gött? Pénteken cSStetött Békéscsabáin «lést tartott a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Békés megyei elnöksége. Dr. Krupa András tájékoztatta a megjelen­teket a szervezet 1968. második félévi tevékenységéről. Az előadó rámutatott arra, hogy a TIT te- j vékenysége beleilleszkedett az! egységes megyei művelődési programiba és kapcsolódott a me­gyében működő és a népműve­léssel foglalkozó más szervek fel­adattervéhez. A tartalmi, minő­ségi munkavégzés fokozatosan ja­vuló tendenciát mutat, s a tár­sulatba tömörült értelmiség fog­lalkoztatása átgondoltabbá vált, a módszerek és a formák jobban kapcsolódtak a gyakorlati igé­nyekhez. A fejlődés azonban nem volt egyenletes. A fontosabb tu­dományágak szóródása, a külön­böző társadalmi rétegeknek szóló ismeretterjesztés egyes területe­ken kedvezőtlenül tolódott eb (Csökkent például a természet- tudományi ismeretterjesztés mennyisége és hatóköre, arányta- Imi az ezer lakosra jutó ismeret- terjesztő rendezvények száma. Az elnökségi ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szervezet munkáját tükröző sta­tisztikai adatok mögött valós eredmények állnak és a társulat tevékenysége egyre inkább szink­ronba kerül az idővel és azzal a korral, amely egyre differenciál-1 tabb feladatok megoldása elé ál- litja. Az ülés következő napirendi pontjaként Filadelfi Mihály és Hursán György az ismeretter­jesztés hatékonyságát ismertet­ték a Békés megyei ipari mun­kásság körében. Rámutattak ar­ra, Bogy a szakmai fejlődést biz­tosító rendezvényeken túl jelen­tős szerepet vállalt a TIT a munkásság világnézeti nevelésé­ben, Balo^i György járási tit­kár a TIT mezőkovácsházi járá­si szervezetének munkájáról tar­tott beszámolót, különös tekintet­tel a tanyai ismeretterjesztés fon­tosságára. Kitüntetések a rendőrségen Tegnap, január 31-én a megyei rendőrfőkapitányságon ünnepsé­get rendeztek. Köszöntötték a Belügyminisztérium állományá­ban 10, 15, 20 évet eltöltő elv­társakat. Hidas Mihály r. ezre­des elvtárs, a főkapitányság ve­zetője méltatta a rendőr elvtár­sak lelkiismeretes munkáját, majd utána több elvtársnak át­adta a belügyminiszter kitünte­tését, a Szolgálati Érdemérmet. „Az csak politechnika" Az elégedetlen embertípust, ha i ronggyal, hol papírral. Előttem a nem is szoborba, de írásba már [ szerelő gyufaszálakkal próbálta sokan foglalták előttem. Én csak egy kis toldalékot adok ezekhez. Két új állami lakástulajdonos párbeszédét. — Nálatok is leesik a víz- és a hőmelegítő gázkészülék kap­csolója? — Nem. — Érdekes, nálunk mindig le­esik. Nem győzöm erősítgetni, hol Kizökkent végre egy helyben topogásából a vésztői Aranykalász Tsz Ismétlődő intrikák gátolták eddig a fejlődését | A Biecghalmi járás ter­melőszö­vetkezetei közül — a volt sarkadi járásból odakerülteket is beleért­ve — egy sem zárta mérleghiány­nyal a gazdálkodását s a vésztői Aranykalász a jó közepes szintre emelkedett. Évekig ez volt a me­gy® leggyengébb szövetkezete. Megalakulása óta csupán tavaly nem küzdött pénzügyi gondokkal. Addig feneketlen hordóként s minden látszat nélkül nyelte az államtól kért és kapott millió fo­rintokat. Az egy tagra jutó átlagos jövedelem 1963 óta dotációval is mindössze két ízben haladta meg valamelyest a 10 ezer forintot. Ta­valy már minden hónapban rend­szeresen fizették a végzett munka értékének 80 százalékát s az igény szerint teljesen pénzben vagy fele arányban, természetben. A korábbi számítási kulcsok szerint most 15 ezer 530 forint évi jövedelem ju­tott dolgozó tagonként. I '.,.. .... végén Csa- * * A közgyűlés thó zsig­mond, a tavaly márciusban meg­választott elnök felsorolta, hogy melyik brigád, melyik napon ve­heti át a még bent levő pénz- és terményjárandóságát. Aztán so­kak számára szokatlan engedélyt kért: azt, hogy ft legjobban dol­gozó tagok és családtagjaik ott, a közgyűlés előtt vegyék át pénz­ben! részesedésüket, összesen har­mincötén sorokaztak a borítékért. A Madách utcai Fehér István fe­leségével, Zsuzsanna és Erzsébet nevű lányaival együtt 59 ezer fo­rintot keresett a múlt évben, s most csaknem 14 ezer forint volt még a borítékban. A mágari ha­tárrészen lakó Kiss Károly fiával és lányával 84 ezer 107 forint ke­reset csaknem 18 ezer forint ma­radékát vette át. Murvai Sándor 31 ezer 674, Veress Mátyás 38 ezer 152 forint értéket keresett egy­maga növényápolóként. Nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem Csathó Zsigmondtól: hogyan támadt az az ötlete, hogy soron kívüli keresetkiosztással jutalmazzanak? Több mindennel indokolta. Egyrészt azzal, hogy akik elöljártak a munkában, ke­rüljenek előtérbe a jövedelem­elosztáskor is. Annál is inkább, mert voltak, akik azt mondogat­ták nekik: „miért töritek maga­tokat a vezetőségért?” Másrészt, hadd tudják meg a községbeli fia­talok, hogy most már meg lehet élni az Aranykalász Tsz-ben is. Példa rá, hogy a 19 éves Fehér Sanyi csaknem 28 ezer, a hasonló korú Kiss Ilona pedig 22 ezer 234 forintot keresett tavaly. A holdan­ként 17 mázsa búza-, a 210 mázsa cukorrépa-, a 119 mázsa burgonya- termésből futotta ennyire. Abból, hogy a tervezett 15,5 millió he­lyett 22,6 millió forintra teljesí­tették a bevételi tervet. Ebből 7,4 millió forintot az állattenyésztés hozott. megelége­dést ki­Az általános ezredessel. Különösen az érde­kelt, hogyan jutott Paulus a ka­pitulációra vonatkozó döntésre. Az ezredes szavaiból kitűnt, hogy a 6. hads. pk-a azokhoz a német hivatásos tisztekhez tar­tozott, akik nem osztották Hit­ler kalandor stratégiáját. Hitler inkább a „kiváltságosok” adott­ságaira, az ösztönökre és a jó­sok, az asztrológusok jövendölé­seire hallgatott, semmint, hogy kikérte volna a régi Wehrmacht tapasztalatainak tanácsát. Még mielőtt beköszöntött volna az ősz, amikor világossá vált, hogy a Volgán való átkelés terve ku­darcba fulladt, Paulus rádöbbent arra, milyen veszélyes helyzetbe sodródott hadserege, amely hosz- szú ékként hatolt védelmünkbe. Nemegyszer javasolta Hitlernek, hogy még a hideg beállta előtt vonják ki a csapatokat Sztáling­rádból, elkerülve ezzel a fenye­gető pusztulást Hitler azonban hallani se akart errőL Ragasz­kodott ahhoz, hogy bármi áron tartsák a Volga parti hídfőállást s abban reménykedett, hogy ta­vasszal újrakezdődhetnek a had­műveletek. Az utolsó pillanatban, amikor az összeomlás elkerülhetetlen volta teljesen nyilvánvaló lett, a Führer megengedte Paulusnak, hogy Berlinbe repüljön. Ez né­hány nappal a kapituláció előtt történt. Paulus azonban elhárí­totta a meghívást: katonáival maradt. Adam ezredes szavai szerint Paulus január 31-e előtt az utol­só napokban senkivel sem be­szélt. Egész idő alatt le nem hunyta a szemét, bunker-irodá­jában éjjel-nappal föl-alá jár­kált. Csak akkor jelent meg, amikor utolsó döntését akarta bejelenteni, majd újra bezárkó­zott. „.Két nappal később, február 2-án megszűnt létezni az északi hadseregscsoport is. Teljes ku­darccal végződött Hitlernek az a kalandor terve, hogy Sztáling­rád elfoglalásával keletről be­keríti. Moszkvát. * És íme néhány adat erről a történelemben egyedülálló csa­táról: Sztálingrád falainál az el­lenség 182 ezer katonája és tiszt­je lelte halálát, több mint fél­millió volt a sebesült. A szov­jet hadsereg 1450 ellenséges tan­kot, több mint ezer ágyút, 1337 repülőgépet semmisített meg. És még egy tény: abban az időpontban, amikor a bekerítés megtörtént, Paulus hadserege körülbelül 300 ezer katonából és tisztből állt. Kiderült, hogy a bekerítést végrehajtó szovjet csapatok létszáma ennél lé­nyegesen kevesebb volt... Így ért véget a nagy Volga parti csata, amely hat és fél hó­napon át tartott. Kezdetét vette a fasiszta területrablók teljes ki­űzésed Szovjetunió földjéről. Fordította: Szász József. váltó jövedelem mellett 2,5 millió forintot biztonsági alapra, 470 ezer forintot pedig beruházásra tarta­lékolt a szövetkezet. Ezenkívül már tavaly készültek az ez évi gazdálkodásra. Többek között az­zal, hogy bővítették a kettős hasz­nosítású csatornarendszert, 815 holdon végeztek talaj lazítást, 200 holdon digózást, 400 holdon pedig meszezést. Sok nagyszerű terv is elhangzott a beszámolóban. Az, hogy hentesüzletet nyitnak a köz­ségben és füstölt húsárut értékesí­tenek a környező községekben, városokban. A többi tsz-szel együtt erőgépjavító-társulást hoz­nak létre, s a foglalatosság bőví­tésére mérleg-, akkumulátor- és háztartási gépjavító-részlegeket hoznak létre. Ugyancsak a foglal­koztatás növelésére bővíti a szö­vetkezet a kertészetét s legalább 30—35 fiatalt szerződtet állatte­nyésztési, gépészeti és öntözési szakmunkástanulónak. Mindez csak néhány kiragadott előzetes az ez évi tervből. Ám ezek is érzékeltetik, hogy a ta­valy megkezdődött erjedés buzo- gásnak indult ebben a szövetke­zetben. Az elmúlt évek alatt több­ször és többen is megpróbálták már elmozdítani ezt az ötezer holdas gazdaságot' a holtvágány­ról, de a próbálkozásnál nem ju­tottak tovább. Azonos intrikusok egy csoportja ugyanis újra meg újra kezébe akarta kaparintani a vezetést s emiatt minden évben leváltatták az elnököt, a szakve­zetőket, még a brigádvezetők egy részét is. Egy intrikus hajlamú ember, Sós Imre most is elsőnek adta meg az alaphangot: mond­ván: mi a/ biztosíték, hogy nem lesz kárára a szövetkezetnek az új f öagronómus ? Minek elnökhelyet­tes a szövetkezetben? Csak azért, hogy tessék-lássék, jövés-mené­sért felvegye a havi 3500 forint járandóságot a tagok rovására? kívül sem ki sem | Ab elnökön reagált erre a nyilvánvaló táma­dásra. Sós Imre csoportjának tag­jai sem, de a szövetkezet kommu­nistái is éppen úgy hallgattak, mint a korábbi évek többségében, amikor ugyanazok a szereplők évről évre hangulatot keltettek az akkori vezetőség ellen. Pedig visz- szavághattak volna azzal, hogy éppen csak most jutott eszükbe, hogy tandíjjal jár a vezetőség-, a főagronómus-csere? Éppen most áskálódnak az elnökhelyettes el­len, aki idős fejjel mezőgazdasági technikumot végzett s négyre növelte a szakemberek számát? Aki munkavédelmi és balesetvé­delmi felelős s aki ellenőrzi és irányítja a segédüzemeket? No meg a szövetkezetei is, amikor az elnök oda van az elengedhetet­lenül szükséges tájékozódási és üzletkötési úton. Éppen most, amikor anyagi élhetőség nyílt ar­ra, hogy további négy-öttel növel­jék a túlságosan kevés szakem­ber-létszámot? Es éppen olyan ember a hangadó, akinek nem éppen hófehér a múltja, aki a közös gondjából, bajából, többlet- munkájából sohasem vállal részt? Neki csak a kimért területen kez­dődik és végződik az esztendő s ezt csak kétes dicsőséget jelentő búj toga tá sokkal, intrikákkal tetéz- geti. I . .... beszámo­A vezetőség lóia is> Ombódi Sándor elvtárs, a járási tanács vb elnökhelyettese is meg­állapította, hogy a véget nem érő értelmetlen intrikák tartották holt vágányon eddig a vésztői Aranykalász Tsz-t. Azt, hogy újra oda ne kerüljön, csak a szövetke­zet kommunistái akadályozhatják meg az öntudatos szövetkezeti gazdák segítségévéi, egységes ki­állásával. S ez ellen máris meg­kezdhetik a küzdelmet. Határol­ják el mielőbb a józan gondolko­dású embereket azoktól, akik any- nyira rabjai az intrikának, a pá- páskodásnak. Neveljék arra a szö­vetkezeti gazdákat, hogy egyre jobban a szövetkezet gyors fej­lődéséért dobogjon a szívük. rögzíteni, de az sem bizonyult tartósnak. — Nálunk sem. — Mi ütött beléd? Máskor kis semmiségek is kihoztak a béke­tűrésből s ezek még csak nem is bosszantanak ? Ügy látom, teljesen cinikussá váltál. — Nem én. — Es ahhoz mit szólsz, hogy a „rádió” feliratú konnektorban nincs áram, azaz nem használha­tó. A többi pedig már az első na­pokban éppen úgy kilazult, mint a gázkészülékek kapcsolója. — Azt szólom hozzá — r>e ha­ragudj meg —, hogy gyenge a logikád. — Síekem, aki jogot tanultam? — Csak semmi vérnyoniásger - jesztő felháborodást! Ha meghall­gatsz, én megmagyarázom a lo­gikát. Amint tudod, az ifjú ge­neráció politechnikai oktatásban részesül. Én, te és sokan mások, a középkorú generáció tagjai kö­zül, azt sem tudták abban az időben, hogy mi fán terem a po­litechnika. Most meg kell tanul­ják. Ez a kor követelménye. Nos, itt a logika: nem véletlenül la­zák, használhatatlanok a kapcso­lók, konnektorok. Éppen ezért még gondolatban se yádold fe­lületességgel, még kevésbé lelki- ismeretlenséggel a gáz- és vil­lanyszerelőket. A közös nagy cél érdekében szereltek így. Azért, hogy minden ember rá­kényszerüljön a szerelés titkai­nak felkutatáséra, s megfelelő gyakorlatot szerezzen a barká­csolás! hobby mellett egyes szak­mákban is. — És te hogyan haladsz? — Tűrhetően. Ki tudtam szed­ni a konnektorokat a falból s el tudtam tömi egyet-kettőt a gáz- kapcsolókból is. — Ne beszélj. És aztán? — Várj, még előtte vagyunk. A tandíjat jelentős áramütéssel, s jókora körömaláfutással fizettem meg. Rájöttem kérlek, hogy a kalapáccsal is jól kell tudni cé­lozni. — Jó, jó. Kiszereltél és eltör­tél ezt. meg azt, de aztán? — Hívtam egy maszek szerelőt, akinek 50 forint tandíjat fizet­tem- Persze csak azt tanultam meg tőle, hogy akik értenek az ilyesmihez, azok, ha akarják, percek alatt és tartósan beszerel­nek mindent. — Ezt tudtam én a te agyon- cirkalmazott politechnikai elő­adásod nélkül is. — Akkor meg minek panasz­kodsz itt nekem? — Hát csak elmondtam. Ed­dig vártam, hogy a házkezelő- ség nemcsak a lakbér beszedőit, hanem a szerelőit is elküldi hoz­zánk egy kis ellenőrzésre, igazí­tásra. — Ne várd, hanem hívjad őket. Mit mondjak? ök is szíve­sen vállalnak egy kis tanítási — fejezte be eszmefuttatását hu­nyorogva és három ujját dörzsöl- getve. Ez valami teljesen új le­het, amit nagyon kevesen ismer­hetnek még az új lakástulajdono­sok közül. Kukk Imre K. I. A Műszaki Anyag- és Gép­A Békéscsabai Patyolat kereskedelmi Vállalat Vállalat február 4-én (kedden) Békés­csabán a MÉH-Vállalat Sallai u. 6. sz. alatt gépek, motorok, műszerek, műhelyberendezé­sek stb. 2 fő ipari tanulót szerződtet becslését. Jelentkezni: illetve lebonyolítását végzi. Békéscsaba, Felsőkörös sor 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom