Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-24 / 45. szám
február S3» Vasárnap es a második A szakmunkásképző intézeteik éa iskoláik versenye után nyolcam kerültek a XII. éves esztergályos tanulók megye* versenyére, amK február 21-én tartottak meg a gyulai 613. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Délelőtt veit az írásbeli, délután a gyakorlati vizsga. Gyakorlati feladatként egy aaztaloefurdancs- fejet bellett elkészíteniük. Van ezen sokféle munka: menetvágás, külső, belső kúpfelűlet ki alakítás, különleges felületkidolgozáa — minden, am« csak egy esztergályosnak tudnia kelL A zsűri — Oláh Károly mérnök elnöklete alatt — alapos értékeMiklóo tulajdonképpen nyomdász akart lenni, de valahogy másképp alakult az élete. Nem bánta meg. Most már nem változtatna rajta. Minden évben Jeles eredménnyel végzett éa úgy tervezd, hogy majd tovább tanul. Technikus lesz. A gyárban mér «»kmunkfeként dolgozik és 5 forint 5 fillér áss órabérei Zsiga és MM ős megszerezték a jogéi arra, hogy részt vegyenek a III. éves esztergályostanulók országos versenyén, ami márciusban vagy áprilisban lese. ök betten képviselik majd Békés lés után végül Is ^kihirdette az j megye színeit Addig persze még eredményt Az első helyre Csül- lög Zsd gmond került 34, a másodikra Martincsek Miklós 33 ponttal. Nem sok a különbség tehát közöttük. (A harmadik helyezettnek már csak 27 pont jutott a többieknek még kevesebb). Csüilög Zsdgmond, a gyulai 613. számú Szakmunkásképző Intézet tanulója és a KörödLadányi Gépjavító Állomáson dolgozik. Szakoktatója Kiss Miklós. Érdemes még tudni róla, hogy vasascsaládból származik, édesapja gépszerelő. Zsiga azelőtt' bejárt néha m édesapjához a műhelybe és akkor tetszett meg neki az esztergályosok munkája. — Csodálkoztam, hogy tudnak egy vajdarabból olyan szép tormákat kihozd* — emlékszik viszTulafdonképpen csak «vnyi az előzmény. Aztán már nem latolgatta, hogy milyen pályát válasszon. Persze a megélhetésre is gondolt. Ezt a munkát nem fizetik rosszul és már 18 éves korában kereshet Utána még tanulhat. Udvardi István, eM kezdetben • szakoktatója volt, a leleményességét dicséri. — Gondolkodva dolgozik, mindig valami új megoldást keres. Már most precíz munkát bíznak rá- Hozzáértése vetekszik a szakmunkásokéval Martincsek Miklós a békéscsabai 611. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója. A Szerszám. éa Gépelemgyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárában dolgozik. Szakoktatója Mak- ray László, ö is — mint a győztes —• vasascsaíádból származik és az öccse is esztergályos-tanuló. sokat kell tanulniuk. Egy nagy akadályom azonban túljutottak, aminek bizonyára örülnek a szüleik, tanáraik, szakoktatóik és joggal büszke lehet rájuk az intézetük, üzemük. P. B.Társadalmi összefogássá! készülnek a vietnami takarók megyénkben Megyénk leányai és asszony szál horgolt takaró elkészítését vállalták. A vállalást azonban jóval túlteljesítik. Egyedül Békéscsabán zz eredeti tíz helyett 28 készül. Személye« példamutatással buzdítanak a nőtanács vezető* is. Az üzenjek, hivatalok, szövetkezetek dolgozói la vállalnak kollektiv takarókészítést, a háziipari szövetkezetek fonállal, a tervezők pedig rajzokkal segítenek, hogy színesebb, aaebb • legyen a nagy gonddal készített takaró. A számítások szerint több mint 15 ezeT kockát horgolnak a különböző színű fonalakból, s az alátét is tartós, színes lesz. p. b. Híres szakemberek előadássorozata Orosházán — fejtegette tovább Lewis. — Szerkesztőségem azt a megbízást adta, hogy behatóan elemezzem a helyzetet. — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem még a tényeket Egyelőre csak a kiindulópontokkal vagyok tisztában. Temer azt állítja, hogy magától Horthy kormányzótól kapta még 1944-ben a megbízást, hogy halála után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Temer a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Temer ugyanis nem tudja alátámasztani állítását. Azt mondja, hogy Horthy tói négyszemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944 őszén. — És ha hazudik? — kérdeztem. — Előfordulhat. Temer azzal érvel, hogy a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végakaratát. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallgatáson fogadta Temert. — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogy ott egyáltalán nem arról volt szó, hanem azért hívatták Ternert, mert a kormányzónak tudomására jutott még egy Terner-panama, amelyet mindenki széltében-hosszában tárgyalt, úgy hogy Temer búcsút mondhat a tábornoki rangjának ... — És Csánkó? Ö mire hivatkozik? — Arra, hogy őt támogatja a többség. . — És rnit mond erre Temer? — Azt, hogy Csánkó közönséges szélhámos, aki senkinek nem kell. Csak azért hozott létre cinkostársaival egy szervezetet, hogy a hangzatos név fedezete alatt felszedhesse a dollárokat, — A dollárokat? — kérdeztem csodálkozva. Lewis- ismét politikai fejtegetésekbe bocsátkozott — Mondtam már, hogy mi, amerikaiak, kötelességünknek tartjuk anyagilag támogatni a vasfüggöny mögött élő elnyomott népeknek a szabad világban élő képviselőit — Sok pénzük van, azt látom — mondtam. — Megjegyzem, amikor én ideérkeztem, ebből a sokból mindössze tíz dollár jutott nekem. — A pszichológiai közvéleménykutatók szerint a túlzott segélyezés rossz irányban befolyásolja a menekültek elszántságát — mondta Lewis. — Amerika a szabadság hazája és bás- • tyája, amely készseggel nyújt S menedéket az arra érdemesek- * nek. Államunknak azonban kö- J telessége vigyázni rá, hogy a be- j fogadottak el ne puhuljanák ... j — Most már értem, miért van- ! nak poloskák az Emigration : Service fogdáiban — epésked- ; tem. — Megiegyzem, most csak- ; ugyan edzettebb vagyok, mint j tegnap ilyenkor voltam... (Folytatjuk) Az Országos Mezőgazdasági Könyv és Szaksajtó Hónapjának ünnepélyes megnyitója óta egymást követik az orosházi városi tanács dísztermében a szakelőadások. Dr. Rajka Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Kutató Intézetének igazgatója a kukoricatermeszlés nemzetközi és hazai tapasztalatairól, dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a haj- tetásos zöldségtermesztésről, ezzel kapcsolatosan a földgáz és a termálvíz hasznosításáról, dr. Magas László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a nagyüzemi sertéstenyésztés tapasztalatairól és időszerű kérdésekről tartott nagy sikerű szakelőadást. A napokban dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Főiskola docense látogatott el Orosházára, hogy a házikerti gyümölcstermesztés legújabb tapasztalatairól tartson előadást. B. I. Önállóság és demokratizmus T'ársadain’ti életünk dánokra- jkesanénv most mérhető le igazán, tizmusának továbbfejlesztő- , Átokban az üzemekben, ahol a se egyik fontos feltétele as élőt- dolgozók élhettek demokratikus tünk álló politikai és gazdasági feladatok sikeres végrehajtásának. Lényeges etem« ennek a« üaami demokrácia, s a pártszervezeteknek és a dolgozók tű Ínyontó többségét tömörítő szakszervezeti szerveknek kötelességük segíteni, hogy elháruljanak aa üzemi demokrácia bővítése óljában álló akadályok. Mostanában ugyanis gyakran találkozunk hibás nézetekkel és ezekből származó esetekkel, amelyek as 'izemé demokrácia továbbfejlesztését gátolják. Az üzennek többségében összehívták az elmúlt heteikben a műszaki konferenciákat. A műszaki vezetők tanácskozásain a» 1989. évi gazdasági feladatokat vitatták meg és nem egy helyen — dicséretesen — a műszaki, technolói giai, szervezeti kérdések mellett vezetésmódszertan* problémákról is szó esett Az egyszemélyi felelős vezetés erősítése és a növekvő önállóság feltételeit azonban egyes helyeken a demokratikus jogok háttérbe szorításában látták. „Az önállóbb vállalati gazdálkodás megköveteli az egyszemélyi felelősség erősítését ez pedig ellentétes a demokratizmus bővítésének igényével.” — „A demokratizmus lassítja a végrehajtást ezért nem egyeztethető öez- sze a korszerű vezetési követelményekkel." A többi közt ilyen értelmű vélemények hangzottak el. Bizonyos, hogy a megjegyzéseket legtöbbször a felelősségtudatból fakadó jó szándék diktálta, mégis szót kell emelni velük szemben, mert súlyos hiba a valóban igényelt egyszemélyi vezetés és önállóság akadályát a demokratizmus bővítésében vélni. 1968-ban a Békés megyei ipar- vállalatok munkásainak és alkalmazottainak nagy része már heti 44 órás munkaidőben dolgozott, Több üzemben körültekintő műszáki és szervezeti intézkedési javaslatok elkészítése után csak akkor csökkentették a munkaidőt, amikor a terveket a dolgozókkal is részletesen megbeszélték. Akadt azonban néhány vállalat, ahol a munkásoktól nem kértek előzetesen tanácsot, megelégedtek azzal, hogy bejelentsék: elkészült a csökkentett munkaidó végrehajtási utasítása. A követjogaikkal, ahol javaslatokat, tanácsokat adhattak, általában kevesebb túlórával, ugyanakkor a termelés növekedésével, a keresetek korábbi szintjének tartásával, sőt emelkedésével oldották meg az áttérést a rövidebb munkaidőre. Lényegesen több gpnd jelentkezik ott, ahol ezt a segítséget nem kérték a munkásoktól. J?®r példát említettem csak az Üzemi demokrácia hatásá- I ról, a példa azonban annak bi- I asonyságául is szolgál, hogy kölcsönös összefüggés van a demok- I ratizmua bővítése és az egyszemélyi felelős vezetés erősítése között. A dolgozók részvétele a döntés előkészítésében fokozza felelősségtudatukat a későbbi végrehajtásban és jobbá, harmo- nikusabbá teszi kapcsolataikat vezetőikkel. A döntések is megfontoltabbak lehetnek, hiszen a munkásvélem é-nyek alapján számos olyan objektív és szubjektív körülményt figyelembe lehet venni, amelyekkel az eredeti elképzelésekben nem számoltak. Az így élő és ható demokratizmus jobban kibontakoztatja a dolgozók kezdeményező készségét, a vezetésbe való tudatos bevonást, a közös gondok megosztása alkotó üzemi légkört teremt, amelyben a közhangulat párosul a felelősségtudattal. A Szakszervezetek Országos Tanácsa legutóbbi ülésén figyelemre méltó elvi megállapítással indokolta az üzemi demokrácia jelentőségét. Ez volt a lényege: — A szocialista társadalom elsőrendű érdeke, hogy a dolgozókban erősödjön a tulajdonosi szemlélet, mert ez egyik feltétele az eredményesebb munkának. E szemlélet erősítésének lényeges eszköze az üzemi demokratizmus, amelynek keretében a dolgozók munkahelyükön válnak a vezetés részeseivé. Ahol a demokratizmus bővítésének útjába nem gördítenek akadályt, ahol súlya van a dolgozók szavának, tanácsokat adhatnak, javaslatokat mondhatnak, ott a tulajdonosi szemlélet pozitívan Irat a politikai magatartásra. Az üzemi demokrácia ezért nemcsak vezetési módszer, hanem a munkásosztály szempontjából politikai, hatalmi kérdés is. K. A. Jó nap a Megyei Művelődési Házban Bábosok. népművészek, néptáncosok • Vasárnap de. a békéscsabai Megyei Művelődési Ház jó néhány érdekes találkozó színhelye lesz. A magyar népi tánc történetéről dr. Martin György tart elődást a népi táncoktotók tanfolyamának keretében. A foglalkozást Born Miklós koreográfus vezeti. Megyénk öt bábegyüttesének ad szereplési Kiállítás a Képcsarnokban Békéscsabán, a Képcsarnok Vál- | veszeti Főiskolán és a Leningrad! lalat kiállítótermeiben márc. 7- Művészeti Akadémián végzett, j kedveli a tájképfestészetet. Békéscsabán bemutatott alkotóén újabb kiállítást nyitnak. Ezúttal Szilágyi Ilona grafikusművész akvarelljeit és guach-képeit láthatják majd az érdeklődők. Szijlágyi Ilona a Moszkvai Képzőműsai is a táj szépségeit, a természet szeretetét tükrözik. lehetőséget a Bábjátékosok bemutató színpada. Gyuláról, Szeghalomról, Sarkadról, Dévaványáról és a békéscsabai úttörőházból érkező bábosok tartanak bemutató foglalkozást Lenkefi Konrád vezetésével. Ugyancsak délelőtt találkoznak a megyében élő népművészek is. Varga Mariann, a Népművelési Intézet munkatársa tart előadást Népművészeti • hagyományok a mai életben címmel. A művelődési ház természetesen otthont ad a már hagyományos programoknak is. A gyermekklub farsangi foglalkozásán Széplaki Endréné a népszokásokkal és népi játékokkal ismerteti meg a gyerekeket. Az erzsébethelyi 11. számú iskolában fölrajzi előadáson fogadják a legifjabbakat és bemutatják az Ezeregy éjszaka földjén című filmet
