Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-24 / 45. szám

1969, február S3.

2

Vasárnap

Francfa lapok

az angol—francia válságról

A francia lapok vezető helyien

foglalkoznak a Franciaország és Nagy-Britannia között kirobbant diplomáciai háborúval és ezt szoros kapcsolatba hozzák Nixon amerikai elnök vasárnap kezdődő európai látogatásával.

Az Aurore vezércikke megállapítja, hogy az Elysée-palota által annyiszor megalázott és elutasított angolok jól választották meg bosszújuk időpontját. Egy olyan megbeszélés tartalmának nyilvánosságra hozása, amely egy államfő és egy nagykövet között folyt le, nem túlságosan felel meg a baráti és szövetséges országok közötti diplomáciai szokásoknak.

A mostani esetben azonban Minek határozott célja volt Nemcsak arra irányult hogy erősen lerontsa De Gaulle tábornok hitelét közös piacbeli partnerei előtt, hanem, hogy éppen Nixon amerikai elnök látogatása idején reflektorfénybe helyezze De Gaulle tábornok sohasem szűnő ellenségességét az Egyesült Államokkal szemben, amelynek európai jelenlétét különösen elviselhetetlennek tartja. Ebben a De Gaulle tábornokra mért „övön aluli” ütésben a legrosszabb azonban az, hogy még ha egy kicsit el is ferdítették a neki tulajdonított kijelentéseket, azok teljesen összhangban levőnek látszanak azzal | megtorpedózta a— körülmények szerint formájában időnként változó, de alapjában változatlan — nagy tervvel, amely lehetővé tenné De Gaulle-nak, hogy vezető szerepet játsszon egy olyan Európában, amely megszabadult az Egyesült Államokhoz fűződő minden kötelékétől.

A Figaróban Roger Massip rámutat, hogy a De Gaulle—Soames találkozóról nyilvánosságra hozott brit verzió megfelel De Gaulle tábornok ismert téziseinek. A február 4-i kijelentésekben határozottan fel lehet ismerni a közös piaci partnerek által 1962. április 15-én már elvetett Fouchet- terv főgondolatait. A NATO-val kapcsolatosan kifejtett álláspont sem új. A cikkíró attól tart, hogy az elnök kijelentései, bonyolítva vagy elferdítve, a brit manőverek által, még jobban megronthatják az európai politika légkörét és válságot idézhetnek elő London és Párizs között, amelynek következményeit nehéz lesz ellenőrzés alatt tartani.

A Combat vezércikke szerint nem véletlen, hogy a londoni kormány éppen 48 órával Nixon elnök Európába érkezése előtt szivárogtatta ki a De Gaulle— Soames találkozó tartalmát. A lap hangsúlyozza, hogy London, amely nem akarja lazítani atlanti szolidaritását, megragadta a túlságosan kedvező alkalmat, hogy véglegesen elszigetelje Párizst partnereitől. Wilson ily módon Párizst, de ami még súlyosabb — írja a lap —, De Gaulle megtorpedózta Európát és vele együtt magát Franciaországot is, amely egyedül tat lálta magát. (MTI)

Nem helyezik szabadlábra a Kennedy elleni összeesküvéssel vádolt Shaw !

A Kennedy elnök elleni összeesküvéssel vádolt Clay Shaw volt üzletember perének pénteki tárgyalásán Haggerty bíró elvetette a védelem javaslatát, hogy a vádlottat helyezzék, szabadlábra. Ugyancsak elutasította a bíró a védelemnek azt a javaslatát, hogy a bíróság fogadja el bizonyító anyagként a Warren-bizott- ság előtt annak idején elhangzott tanúvallomásokat.

Pénteken a védelem tanúinak kihallgatásával folytatódott a tárgyalás. Elsőnek Marina Portért, a Kennedy meggyilkolásával vádolt Lee Harvey Oswald volt feleségét hallgatta ki a bíróság. Porterné Oswald halála után nem sokkal ismét férjhez ment, s jelenleg Texasban él. Porterné tanúvallomása több kérdésben ellentmondott Perry Raymond Russonak, a vád főtanújának vallomásával, aki korábban azt vallotta, hogy Ferrie úgy mutatta be neki Oswaldot, mint aki vele

CssSi vállalati törvénytervezet

A vállalati törvénytervezet egyik leglényegesebb és a közvélemény által is legtöbbet vitatott része a vállalati tanácsok szerepével és jogkörével foglalkozik. A cseh kormány állásfoglalása rámutat, hogy a vállalati tanácsok nem különülhetnek el az- állami és a vállalati gazdasági szférától, fejlesztésük nem képzelhető el a mindentől elvonatkoztatott önigazgatás alapján.

együtt lakik. Oswald özvegye viszont kijelentette, hogy férje egyetlen éjszakát sem töltött lakásukon kívül. Porterné végül kijelentette, hogy tudomása szerint Oswaldnak sem Russo, sem Ferrie, sem Shaw, sem Clem Bertrand (ez volt Shaw álneve) nevű ismerőse nem volt, férje ilyen nevű emberekről nem beszélt neki.

Robert Frazier, az FBI fegyverszakértője tanúvallomásában azt állította, hogy a Kennedyre kilőtt golyók, az elnöki kocsiban talált repessek, valamint az elnök dallasi bevonulási útvonala mentén levő könyvraktárban talált töltényhüvelyek egyazon fegyverből származtak. (MTI) /

Egy hét a világpolitikában

Bonn ,,időszerűtlen’* válságot provokál Nyugat-Berlin körül — Nixon európai tervei — Miért maradt el a kinai—amerikai találkozó? — Új fordulat a pakisztáni eseményekben

dékjogot, a diplomata árulásában tehát feltehetően a CIA-nak van szerepe. Nagyon valószínűtlen, hogy ez lenne a halasztás tényle- leges oka. Az amerikaiak mindenesetre kifejezték készségüket, hogy ha Kína mégis hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz, az amerikai fél részt vesz a találkozón.

A kínai halasztásnak lehetnek

Á héfen változatlanul nagy izgalmat váltott ki a nemzetközi életben, hogy Bonn továbbra is ragaszkodik a március 5-ére Nyu- gat-Berlinbe tervezett nyugatnémet elnökválasztási aktushoz.

Kétségtelen, hogy a választások színhelyének e tendenciózus kijelölésével az NSZK vezetői ismét alá akarják húzni, hogy nem fogadják el Nyugat-Berlin jelenlegi önálló státusát, hanem ezt a kétmillió lakosú városrészt a bonni állam részének tekintik. Mivel Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság közepén fekszik, a provokáció távolabbi célja kinyilvánítani Bonn változatlan igényét az NDK bekebelezésére. Természetes, hogy az NDK és szocialista szövetségesei visszautasítják az újabb nyugatnémet kihívást. A Magyar Népköztársaság külügyi bizottsága nyilatkozatában tiltakozott az NSZK hatóságainak a nemzetközi jogba ütköző határozata ellen. Külügyi bizottságunk annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország helyes úton jár, amikor határozottan fellép a tervezett provokációs lépés ellen.

Ma, amikor az Egyesült Államok új elnöke azért utazik Európába, hogy kialakítsa követendő Clnl^menetrénd politikáját — és egybehangzó amerikai kommentárok szerint — felajánlkozik mint a Szovjetunió leendő tárgyalópartnere, aligha áll Nixon érdekében a nyugatberlini ügy körül fokozódó feszültség. A kiújult angol—francia marakodás sem London, sem Párizs számára nem teszi időszerűvé, hogy túl sokat vállaljanak a bonni kormány nyugat-berlini kalandjából. Igaz, most, hogy hivatalosan közzétették, a Németországban állomásozó szovjet csapatok és az NDK Nemzeti Néphadseregének március elejére tervezett közös hadgyakorlatának hírét, a három nyugati hatalom

sajtója a szokásos csinadrattával a szovjet—NDK félre igyekszik hárítani a nyugat-berlini feszültségért a felelősséget, de közben bőségesen osztogatnak Bonn-nak címzett kellemetlen megjegyzéseket is* Nem tudják eltitkolni, mennyire haragszanak a nyugatnémetekre e rosszkor jött kalandért.

Még bonyolultabbá tette a hét végét az a londoni közlés, amely szerint De Gaulle elnök a brit nagykövetnek állítólag kijelentette, hogy nem bízik a Közös Piac jövőjében, és ezért meg akarja változtatni európai politikáját. Francia részről azonnal megcáfolták az angol állításokat és Debré külügyminiszter rádiónyilatkozatában kijelentette: „A francia elnök nem beszélt olyan tervekről, hogy titkos tanácskozásokat akar kezdeményezni Franciaország és Anglia között”.

Nyugat-Európa vezetőit most már mindennél jobban Nixon küszöbön álló látogatása foglalkoztatja. Az amerikai elnök nagy óvatosságot tanúsít európai szövetségesei rivalizálása miatt, s ezért nem Londonnal, Bonn-nal, Rómával vagy Párizzsal kezdi látogatásait, hanem Brüsszellel, nehogy akár Wilson vagy De Guile kivételező gesztust keressen az megválasztóSvéd —magyar részvénytársaság alakul

A 31-es Építőipari Vállalat az egész világon dolgozó nagy építési vállalkozóval, a svéd Ab Bygging céggel kötött nemzetközi megállapodás alapján Magyarországon próbál ki egy újfajta csúszózsalus szerkezetet, a svéd Sven Erik Svensson és a magyar Thoma József mérnök közös találmányát. Ez a szerkezet a változó keresztmetszetű magasépítmények: tv-tornyok, kémények, hűtőtornyok, stb. építését gyorsítja. Ezzel a módszerrel épült meg Pápa 1500 köbméteres víztornya, Szegeden 1500 és 800 köbméteres víztorony épül, s megRadarállamást robbantott fel

az arab ellenállási szervezet

Egy Bejrútban kiadott szombati közlemény szerint az A1 Fatah arab ellenállási szervezet egy csoportja a Sinai félsziget Föld- Jcözi-tengeri partján fekvő Rafah közelében felrobbantotta és részben lerombolta az izraeli hadi- tengerészet egy radarállomását. Egy másik arab kommandó az izraeliek által megszállt Szíriái

területen a Golan hegységben

súlyosan megrongált egy közúti hidat.

Egy Tel Aviv-i közlés szerint a Golan hegységtől délre, a jor- dániai határ közelében egy Palesztinái osztag harcba keveredett egy' izraeli őrjárattal, s a harc során három arab meghalt. (DP A)

kezdték az előkészületeket Európa legnagyobb hűtőtornyának, a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű 100 méter átmérőjű és 116 méter magas Heller-forgó hűtőtornyának csúszózsalus betonozására.

A svéd—magyar találmány már az eddigi próbákon is igazolta a hozzá fűzött reményeket. Ezek alapján Szabó Antal igazgató vezetésével Stockholmba utazott a 31-es vállalat küldöttsége, és a tárgyalások eredményeként szerződést kötött a svéd céggel, hogy svéd—magyar részvénytársaságot alapítsanak a közös csúszózsalus találmány felhasználására.

Az előzetes megállapodások szerint a közös találmányhoz a svéd cég szállítja a hidraulikus emelőket, a magyar fél pedig a fémszerkezeteket, zsaluzatokat. A nemzetközi hírű svéd cég piackutatói szerzik a megrendeléseket, s vállalják a korszerű csúszózsalus szerkezet eladását, bérbe adását vagy bérmunkában a csúszózsalus betonozás elvégzését. A haszonból 50 —50 százalékos arányban részesülnek. Világszerte nagy az igény hűtőtornyok, magas kémények és egyéb tornyok építésére, s így máris sok nyugati ország érdeklődik az új vállalkozás iránt. (MTI)

lye, Nixon utazásának pedig talán legfontosabb eleme kifejezni az új amerikai adminisztrációnak a NATO-kötelékek szorosabbra vonását szolgáló törekvését. Valószínűleg Nixon a katonai szervezet anyagi terheiből való fokozott részvállalásra igyekszik majd ösztönözni európai partnereit, hogy cserébe nagyobb szerepet kínáljon nekik a NATO-dönté- sek meghozatalában, sőt bizonyos parancsnoki posztokat is felkínáljon a nyugat-európai tábornokoknak.

Nixon már hivatalba lépése előtt bírálta a Johnson-kormány- zatot, amiért „elhanyagolta Európát”. Az „európai probléma” az amerikaiak számára mindenekelőtt De Gaulle politikája Biztosra lehet venni, hogy kísérletet tesz a francia elnök Amerika- ellenességének legalábbis semlegesítésére, Franciaországnak a NATO katonai szervezetébe való fokozatos visszaterelésére.

A nixoni elképzelésekben mindinkább a „globális” stratégiai elgondolás válik láthatóvá, vagyis az a felfogás, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad „beszorulnia” a világpolitika egyik vagy másik csomópontjába, hanem „világot átfogó” szerepet kell vállalnia hatalmi 'céljai megvalósítása érdekében. Ezért is tanúsított a Nixon-kormány oly nagy érdeklődést a Kínai Nép- köztársaságnak a varsói kínai— amerikai nagyköveti szintű tanácskozások új raf elvételére vonatkozó ajánlata iránt. Csütörtökön, február 20-án kellett volna ennek a világszerte nagy érdeklődéssel várt megbeszélésnek elkezdődnie. A kínai fél azonban — 48 órával a kitűzött időpont előtt — váratlanul lemondta a találkozót azzal az ürüggyel, hogy a Hágából disszidált kínai ügyvivő az Egyesült Államoknál kért menenemzetközi okai, például az, hogy Peking túlságosan negatívnak ítélte meg a nemzetközi kommunista mozgalom és a harmadik világ reagálását a tárgyalási ajánlkozásra; s lehetnek belpolitikai okai, esetleg olyasmi, hogy a pekingi hatalmi körökben egye- ,sek túl korainak találják a kínai—amerikai találkozót. A hét elején felfokozódott szovjetellenes kínai sajtókampány arra mutat, hogy Peking szovjeté llenes alapon kívánta a varsói megbeszéléseket lebonyolítani. Bármi legyen is a halasztás igazi oka, a komoly megfigyelők egyetértenek abban, hogy a varsói találkozóra előbb-utóbb sor kerül.

Néhány kommentátor viszont azzal kapcsolatban bocsátkozott meglepő találgatásokba, hogy hátha a pakisztáni események befolyásolják a héten született pekingi döntéseket Pakisztánban immár több mint egy hónapja folytatódnak a különböző ellenzéki csoportok és pártok ösz~ szeütközései a hatalmon levő muzulmán ligával. Az ellenzék tulajdonképpen nem képvisel egységes erőt, hiszen a szélsőjobboldali Amerika-barát, vallási-fanatikus és nagybirtokos köröktől az ultraforradalmár frázisokat hangoztató álbaloldali pártokig éa pártocskákig terjed. Ez a heterogén társaság azonban egységes az India-ellenes nacionalista érzelmekben, valamennyien azzal vádolják Ajub Khan elnököt, hogy a taskenti megegyezéssel eljátszotta Pakisztán számára Kashmir megszerzésének lehetőségét A különböző ellenzéki figurák közül azért tud Zulfiquar Bhutto, egykori külügyminiszter kiemelkedni, mert 6 látszik alkalmas figurának arra, hogy India- ellenes szövetséget hozzon létre a Kínai Népköztársasággal. Ezért feltételezik egyesek, hogy Bhutto csillagának rendkívül gyors emelkedése várakozásra inti Pekinget a kínai—amerikai kapcsolatokat illetően: hátha új ázsiai helyzet jön létre, amelyet a varsói talál- kdzók újrakezdése csak zavarna.

Ajub Khan péntek esti bejelentése arról, hogy a jövő márciusi választáson nem indul az elnökjelöltek sorában, azt a nyilvánvaló célt szolgálja, hogy a muzulmán liga és vezetője átvészelje a pillanatnyi válságot és megakadályozza a további vérontást. Hiszen nyilvánvaló, hogy ha ebben a zűrzavarban az Ajub ellen összefogott ellenzéknek sikerül az elnök hatalmát megdön- tenie, akkor az utódlásért folyó elkerülhetetlen harc a jelenleginél is feszültebb helyzethez vezetne, amely alighanem példátlanul nagy emberáldozatot követelne. Hogv Ajub Khannak sikerül- e „végleges és visszavonhatatlan” döntésével megállítania az eseményeket, erre a kérdésre ma még nem lehet választ adni.