Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-24 / 45. szám

1969, február S3. 2 Vasárnap Francfa lapok az angol—francia válságról A francia lapok vezető helyien foglalkoznak a Franciaország és Nagy-Britannia között kirobbant diplomáciai háborúval és ezt szo­ros kapcsolatba hozzák Nixon amerikai elnök vasárnap kezdődő európai látogatásával. Az Aurore vezércikke megálla­pítja, hogy az Elysée-palota ál­tal annyiszor megalázott és el­utasított angolok jól választották meg bosszújuk időpontját. Egy olyan megbeszélés tartalmának nyilvánosságra hozása, amely egy államfő és egy nagykövet között folyt le, nem túlságosan felel meg a baráti és szövetséges országok közötti diplomáciai szokásoknak. A mostani esetben azonban Mi­nek határozott célja volt Nem­csak arra irányult hogy erősen lerontsa De Gaulle tábornok hi­telét közös piacbeli partnerei előtt, hanem, hogy éppen Nixon ame­rikai elnök látogatása idején ref­lektorfénybe helyezze De Gaulle tábornok sohasem szűnő ellensé­gességét az Egyesült Államokkal szemben, amelynek európai je­lenlétét különösen elviselhetetlen­nek tartja. Ebben a De Gaulle tábornokra mért „övön aluli” ütésben a legrosszabb azonban az, hogy még ha egy kicsit el is ferdítették a neki tulajdonított kijelentéseket, azok teljesen össz­hangban levőnek látszanak azzal | megtorpedózta a— körülmények szerint formá­jában időnként változó, de alap­jában változatlan — nagy terv­vel, amely lehetővé tenné De Gaulle-nak, hogy vezető szere­pet játsszon egy olyan Európá­ban, amely megszabadult az Egyesült Államokhoz fűződő min­den kötelékétől. A Figaróban Roger Massip rá­mutat, hogy a De Gaulle—Soames találkozóról nyilvánosságra hozott brit verzió megfelel De Gaulle tábornok ismert téziseinek. A feb­ruár 4-i kijelentésekben határo­zottan fel lehet ismerni a kö­zös piaci partnerek által 1962. áp­rilis 15-én már elvetett Fouchet- terv főgondolatait. A NATO-val kapcsolatosan kifejtett álláspont sem új. A cikkíró attól tart, hogy az elnök kijelentései, bonyolítva vagy elferdítve, a brit manőverek által, még jobban megronthatják az európai politika légkörét és válságot idézhetnek elő London és Párizs között, amelynek kö­vetkezményeit nehéz lesz ellen­őrzés alatt tartani. A Combat vezércikke szerint nem véletlen, hogy a londoni kormány éppen 48 órával Nixon elnök Európába érkezése előtt szivárogtatta ki a De Gaulle— Soames találkozó tartalmát. A lap hangsúlyozza, hogy London, amely nem akarja lazítani atlanti szo­lidaritását, megragadta a túlsá­gosan kedvező alkalmat, hogy véglegesen elszigetelje Párizst partnereitől. Wilson ily módon Párizst, de ami még súlyosabb — írja a lap —, De Gaulle megtorpedózta Euró­pát és vele együtt magát Fran­ciaországot is, amely egyedül tat lálta magát. (MTI) Nem helyezik szabadlábra a Kennedy elleni összeesküvéssel vádolt Shaw ! A Kennedy elnök elleni össze­esküvéssel vádolt Clay Shaw volt üzletember perének pénteki tár­gyalásán Haggerty bíró elvetette a védelem javaslatát, hogy a vád­lottat helyezzék, szabadlábra. Ugyancsak elutasította a bíró a védelemnek azt a javaslatát, hogy a bíróság fogadja el bizo­nyító anyagként a Warren-bizott- ság előtt annak idején elhang­zott tanúvallomásokat. Pénteken a védelem tanúinak kihallgatásával folytatódott a tárgyalás. Elsőnek Marina Por­tért, a Kennedy meggyilkolásá­val vádolt Lee Harvey Oswald volt feleségét hallgatta ki a bí­róság. Porterné Oswald halála után nem sokkal ismét férjhez ment, s jelenleg Texasban él. Porterné tanúvallomása több kérdésben ellentmondott Perry Raymond Russonak, a vád főtanújának vallomásával, aki korábban azt vallotta, hogy Ferrie úgy mutatta be ne­ki Oswaldot, mint aki vele CssSi vállalati törvénytervezet A vállalati törvénytervezet egyik leglényegesebb és a közvé­lemény által is legtöbbet vitatott része a vállalati tanácsok sze­repével és jogkörével foglalko­zik. A cseh kormány állásfogla­lása rámutat, hogy a vállalati tanácsok nem különülhetnek el az- állami és a vállalati gazda­sági szférától, fejlesztésük nem képzelhető el a mindentől elvo­natkoztatott önigazgatás alapján. együtt lakik. Oswald özvegye vi­szont kijelentette, hogy férje egyetlen éjszakát sem töltött la­kásukon kívül. Porterné végül kijelentette, hogy tudomása sze­rint Oswaldnak sem Russo, sem Ferrie, sem Shaw, sem Clem Bertrand (ez volt Shaw álneve) nevű ismerőse nem volt, férje ilyen nevű emberekről nem be­szélt neki. Robert Frazier, az FBI fegy­verszakértője tanúvallomásában azt állította, hogy a Kennedyre kilőtt golyók, az elnöki kocsiban talált repessek, valamint az elnök dallasi bevonulási útvonala men­tén levő könyvraktárban talált töltényhüvelyek egyazon fegyver­ből származtak. (MTI) / Egy hét a világpolitikában Bonn ,,időszerűtlen’* válságot provokál Nyugat-Berlin körül — Nixon európai tervei — Miért maradt el a kinai—amerikai találkozó? — Új fordulat a pakisztáni eseményekben dékjogot, a diplomata árulásában tehát feltehetően a CIA-nak van szerepe. Nagyon valószínűtlen, hogy ez lenne a halasztás tényle- leges oka. Az amerikaiak minden­esetre kifejezték készségüket, hogy ha Kína mégis hajlandó le­ülni a tárgyalóasztalhoz, az ame­rikai fél részt vesz a találkozón. A kínai halasztásnak lehetnek Á héfen változatlanul nagy izgalmat váltott ki a nemzetközi életben, hogy Bonn továbbra is ragaszkodik a március 5-ére Nyu- gat-Berlinbe tervezett nyugatné­met elnökválasztási aktushoz. Kétségtelen, hogy a választások színhelyének e tendenciózus kije­lölésével az NSZK vezetői ismét alá akarják húzni, hogy nem fo­gadják el Nyugat-Berlin jelenlegi önálló státusát, hanem ezt a két­millió lakosú városrészt a bonni állam részének tekintik. Mivel Nyugat-Berlin a Német Demokra­tikus Köztársaság közepén fek­szik, a provokáció távolabbi cél­ja kinyilvánítani Bonn változat­lan igényét az NDK bekebelezé­sére. Természetes, hogy az NDK és szocialista szövetségesei vissza­utasítják az újabb nyugatnémet kihívást. A Magyar Népköztársa­ság külügyi bizottsága nyilatko­zatában tiltakozott az NSZK ha­tóságainak a nemzetközi jogba üt­köző határozata ellen. Külügyi bizottságunk annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a Magyar Népköztársaság és a töb­bi szocialista ország helyes úton jár, amikor határozottan fellép a tervezett provokációs lépés ellen. Ma, amikor az Egyesült Álla­mok új elnöke azért utazik Eu­rópába, hogy kialakítsa követendő Clnl^menetrénd politikáját — és egybehangzó amerikai kommentárok szerint — felajánlkozik mint a Szovjetunió leendő tárgyalópartnere, aligha áll Nixon érdekében a nyugat­berlini ügy körül fokozódó fe­szültség. A kiújult angol—fran­cia marakodás sem London, sem Párizs számára nem teszi idősze­rűvé, hogy túl sokat vállaljanak a bonni kormány nyugat-berlini kalandjából. Igaz, most, hogy hi­vatalosan közzétették, a Német­országban állomásozó szovjet csa­patok és az NDK Nemzeti Nép­hadseregének március elejére ter­vezett közös hadgyakorlatának hí­rét, a három nyugati hatalom sajtója a szokásos csinadrattával a szovjet—NDK félre igyekszik hárítani a nyugat-berlini feszült­ségért a felelősséget, de közben bőségesen osztogatnak Bonn-nak címzett kellemetlen megjegyzése­ket is* Nem tudják eltitkolni, mennyire haragszanak a nyugat­németekre e rosszkor jött kalan­dért. Még bonyolultabbá tette a hét végét az a londoni közlés, amely szerint De Gaulle elnök a brit nagykövetnek állítólag kijelentet­te, hogy nem bízik a Közös Piac jövőjében, és ezért meg akarja változtatni európai politikáját. Francia részről azonnal megcáfol­ták az angol állításokat és Debré külügyminiszter rádiónyilatkoza­tában kijelentette: „A francia el­nök nem beszélt olyan tervekről, hogy titkos tanácskozásokat akar kezdeményezni Franciaország és Anglia között”. Nyugat-Európa vezetőit most már mindennél jobban Nixon kü­szöbön álló látogatása foglalkoz­tatja. Az amerikai elnök nagy óvatosságot tanúsít európai szö­vetségesei rivalizálása miatt, s ezért nem Londonnal, Bonn-nal, Rómával vagy Párizzsal kezdi lá­togatásait, hanem Brüsszellel, ne­hogy akár Wilson vagy De Guile kivételező gesztust keressen az megválasztó­Svéd —magyar részvénytársaság alakul A 31-es Építőipari Vállalat az egész világon dolgozó nagy építési vállalkozóval, a svéd Ab Bygging céggel kötött nemzetközi megálla­podás alapján Magyarországon próbál ki egy újfajta csúszózsalus szerkezetet, a svéd Sven Erik Svensson és a magyar Thoma Jó­zsef mérnök közös találmányát. Ez a szerkezet a változó keresztmet­szetű magasépítmények: tv-tor­nyok, kémények, hűtőtornyok, stb. építését gyorsítja. Ezzel a módszer­rel épült meg Pápa 1500 köbméte­res víztornya, Szegeden 1500 és 800 köbméteres víztorony épül, s meg­Radarállamást robbantott fel az arab ellenállási szervezet Egy Bejrútban kiadott szombati közlemény szerint az A1 Fatah arab ellenállási szervezet egy csoportja a Sinai félsziget Föld- Jcözi-tengeri partján fekvő Rafah közelében felrobbantotta és rész­ben lerombolta az izraeli hadi- tengerészet egy radarállomását. Egy másik arab kommandó az izraeliek által megszállt Szíriái területen a Golan hegységben súlyosan megrongált egy közúti hidat. Egy Tel Aviv-i közlés szerint a Golan hegységtől délre, a jor- dániai határ közelében egy Pa­lesztinái osztag harcba kevere­dett egy' izraeli őrjárattal, s a harc során három arab meghalt. (DP A) kezdték az előkészületeket Európa legnagyobb hűtőtornyának, a gyöngyösvisontai Gagarin Hőerő­mű 100 méter átmérőjű és 116 mé­ter magas Heller-forgó hűtőtor­nyának csúszózsalus betonozására. A svéd—magyar találmány már az eddigi próbákon is igazolta a hozzá fűzött reményeket. Ezek alapján Szabó Antal igazgató ve­zetésével Stockholmba utazott a 31-es vállalat küldöttsége, és a tárgyalások eredményeként szer­ződést kötött a svéd céggel, hogy svéd—magyar részvénytársaságot alapítsanak a közös csúszózsalus találmány felhasználására. Az előzetes megállapodások sze­rint a közös találmányhoz a svéd cég szállítja a hidraulikus emelő­ket, a magyar fél pedig a fémszer­kezeteket, zsaluzatokat. A nem­zetközi hírű svéd cég piackutatói szerzik a megrendeléseket, s vál­lalják a korszerű csúszózsalus szer­kezet eladását, bérbe adását vagy bérmunkában a csúszózsalus be­tonozás elvégzését. A haszonból 50 —50 százalékos arányban részesül­nek. Világszerte nagy az igény hű­tőtornyok, magas kémények és egyéb tornyok építésére, s így máris sok nyugati ország érdeklő­dik az új vállalkozás iránt. (MTI) lye, Nixon utazásának pedig ta­lán legfontosabb eleme kifejezni az új amerikai adminisztrációnak a NATO-kötelékek szorosabbra vonását szolgáló törekvését. Va­lószínűleg Nixon a katonai szer­vezet anyagi terheiből való fo­kozott részvállalásra igyekszik majd ösztönözni európai partne­reit, hogy cserébe nagyobb szere­pet kínáljon nekik a NATO-dönté- sek meghozatalában, sőt bizonyos parancsnoki posztokat is felkínál­jon a nyugat-európai tábornokok­nak. Nixon már hivatalba lépése előtt bírálta a Johnson-kormány- zatot, amiért „elhanyagolta Euró­pát”. Az „európai probléma” az amerikaiak számára mindenek­előtt De Gaulle politikája Biz­tosra lehet venni, hogy kísérletet tesz a francia elnök Amerika- ellenességének legalábbis semle­gesítésére, Franciaországnak a NATO katonai szervezetébe való fokozatos visszaterelésére. A nixoni elképzelésekben mindinkább a „globális” stratégi­ai elgondolás válik láthatóvá, vagyis az a felfogás, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad „beszorulnia” a világpolitika egyik vagy másik csomópontjába, hanem „világot átfogó” szerepet kell vállalnia hatalmi 'céljai meg­valósítása érdekében. Ezért is ta­núsított a Nixon-kormány oly nagy érdeklődést a Kínai Nép- köztársaságnak a varsói kínai— amerikai nagyköveti szintű ta­nácskozások új raf elvételére vo­natkozó ajánlata iránt. Csütörtö­kön, február 20-án kellett volna ennek a világszerte nagy érdek­lődéssel várt megbeszélésnek el­kezdődnie. A kínai fél azonban — 48 órával a kitűzött időpont előtt — váratlanul lemondta a találko­zót azzal az ürüggyel, hogy a Há­gából disszidált kínai ügyvivő az Egyesült Államoknál kért mene­nemzetközi okai, például az, hogy Peking túlságosan negatívnak ítélte meg a nemzetközi kommu­nista mozgalom és a harmadik világ reagálását a tárgyalási ajánlkozásra; s lehetnek belpoli­tikai okai, esetleg olyasmi, hogy a pekingi hatalmi körökben egye- ,sek túl korainak találják a kí­nai—amerikai találkozót. A hét elején felfokozódott szovjetelle­nes kínai sajtókampány arra mu­tat, hogy Peking szovjeté llenes alapon kívánta a varsói megbe­széléseket lebonyolítani. Bármi legyen is a halasztás igazi oka, a komoly megfigyelők egyetérte­nek abban, hogy a varsói talál­kozóra előbb-utóbb sor kerül. Néhány kommentátor viszont azzal kapcsolatban bocsátkozott meglepő találgatásokba, hogy hát­ha a pakisztáni események befo­lyásolják a héten született pe­kingi döntéseket Pakisztánban immár több mint egy hónapja folytatódnak a különböző ellen­zéki csoportok és pártok ösz~ szeütközései a hatalmon levő mu­zulmán ligával. Az ellenzék tu­lajdonképpen nem képvisel egy­séges erőt, hiszen a szélsőjobbol­dali Amerika-barát, vallási-fana­tikus és nagybirtokos köröktől az ultraforradalmár frázisokat han­goztató álbaloldali pártokig éa pártocskákig terjed. Ez a hete­rogén társaság azonban egységes az India-ellenes nacionalista ér­zelmekben, valamennyien azzal vádolják Ajub Khan elnököt, hogy a taskenti megegyezéssel el­játszotta Pakisztán számára Kash­mir megszerzésének lehetőségét A különböző ellenzéki figurák közül azért tud Zulfiquar Bhut­to, egykori külügyminiszter ki­emelkedni, mert 6 látszik alkal­mas figurának arra, hogy India- ellenes szövetséget hozzon létre a Kínai Népköztársasággal. Ezért feltételezik egyesek, hogy Bhutto csillagának rendkívül gyors emel­kedése várakozásra inti Pekinget a kínai—amerikai kapcsolatokat illetően: hátha új ázsiai helyzet jön létre, amelyet a varsói talál- kdzók újrakezdése csak zavarna. Ajub Khan péntek esti be­jelentése arról, hogy a jövő már­ciusi választáson nem indul az elnökjelöltek sorában, azt a nyil­vánvaló célt szolgálja, hogy a muzulmán liga és vezetője átvé­szelje a pillanatnyi válságot és megakadályozza a további vér­ontást. Hiszen nyilvánvaló, hogy ha ebben a zűrzavarban az Ajub ellen összefogott ellenzéknek si­kerül az elnök hatalmát megdön- tenie, akkor az utódlásért folyó elkerülhetetlen harc a jelenlegi­nél is feszültebb helyzethez ve­zetne, amely alighanem példátla­nul nagy emberáldozatot követel­ne. Hogv Ajub Khannak sikerül- e „végleges és visszavonhatatlan” döntésével megállítania az ese­ményeket, erre a kérdésre ma még nem lehet választ adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom