Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-21 / 43. szám
I90S. február 21. 5 Péntek Minek nevezzelek? Bár az átadási határidő még korántsem végleges (a legutóbbi július 31.), de az már bizonyos, hogy még ebben az évben elkészül az új békéscsabai szálloda. A 120 személyes, impozáns épület a város régi gondját oldja meg, de gondot is ad ... Mégpedig nem is akármilyet. Hogyan szólítsuk, milyen névre kereszteljük a szállodát? A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat lapunk januári számában pályázati felhívást tett közzé „a Békéscsabán épülő új szálloda nevének megállapítására.'’ A kiírás csak egy mondatban említi a feltételeket, az új név lehetőleg a városra utaljon, egy szóban idézze a helymeghatá_ rozta sajátosságokat. A keresztelő bizonyára nem lesz egyszerű dolog. Nem bővelkedünk annyira történelmi, folklór vagy pedig földrajzi sajátosságokban, mint más tájegységek. Éppen ezért is írták ki a pályázatot, hogy az idén 101. évét köszöntő Csaba (azelőtt Fiume) szállótól az új méltó, de jó hangzású névvel vegye át a stafétabotot. Az újságban meghirdetett pályázat jelentkezési határideje február 12-én déli 12 órakor lezárult. A megyei tanács kereskedelmi osztályától kapott információ szerint összesen 284 pályázó küldött be névtippeket. Van, aki kétszáznál is többet! Így a név-variánsok száma több ezerre rúg. Nem lesz könnyű dolga a bíráló bizottságnak, hiszen egy szálloda neve sokféle követelménynek kell, hogy megfeleljen. Roppant sajnáljuk, hogy a kereskedelmi osztály, hivatkozva egy ide vonatkozó rendelet megfelelő passzusára, titkosan kezeli a pályázatokat és így semmit sem tudunk közreadni a név-javaslatokból. A pályadíjként felajánlott 1200 forint természetesen csábító dolog, de mivel a jelentkezési határidő, már elmúlt, esetleges anyagi követelések nélkül adhatjuk közre alkalmi közvéleménykutatásunk eredményét. A kérdés tehát így hangzik: minek nevezzelek? Talán a legllletékesebbek, a szállodaépítkezés dolgozói feleljenek először. Hőgye Károly művezető-helyettes az építők nevében Erzsébet névre szavaz. (Megjegyzésünk: Jaminát 1808-ban a meggyilkolt királyné tiszteletére nevezték el Erzsébethelynek). gyón nehezen lehetett összeszedni, és a világért sem szeretném megfosztani tőle... Az ügyvéd nem hagyta, hogy Ruth válaszoljon. — Téved, uram — kezdte magyarázni —, az én megbízóm nem a különben általam nagyon nagyra becsült Ruth kisasszony, hanem Lewis úr. Pontosabban a lapja, az Evening New. Ök térítik meg a költségeimet, és ők bocsátják rendelkezésre a tízezer dollárt is. Elképedtem. Hogy jön ahhoz egy számomra teljesen ismeretlen ember, és még Inkább egy lap, hogy ennyi pénzt szánjon rám? De nem juthattam szóhoz, mert Lewis azonnal folytatta, amit az ügyvéd elkezdett: — Természetesen mindennek megvannak a maga feltételei. Annak például, hogy mi a tízezer dollárt óvadékként letétbe helyezzük, az a feltétele, hogy maga minden tekintetben alávesse magát az utasításaimnak. Megegyeztünk? • Az elmúlt napokban, és különösen előző este sokkal több fura esemény történt velem, semhogy azonnal mindent kellőképpen mérlegelni tudtam volna. Ruth látta, hogy bizonytalankodom, és a segítségemre ■letett. — Arról van szó, hogy 'Lewis úr storyt szimatol benned. Illetőleg az esetedben. Valamiféle szenzációt készít és ahhoz szüksége van rád. Így nyugodt lehetsz, drágám, nem fogsz veszélybe kerülni, nem kell a törErzsébet? Aranykörös? Hotel Akác? Körösgyöngye? A „konkurrencia”, a Csaba szálloda portása, Vörös Judit, a következőket mondotta: Légyen Ifjúság Szálló a neve. Igaz, Budapesten már van egy Hotel Ifjúság, de a hírek szerint az új csabai szálloda a fiataloké lesz, hiszen a személyzet nagy többsége a fiatalok közül kerül ki. (Megjegyzésünk: Nem rossz az ötlet, csak túl általános. Különben is nem a személyzet életkorához kell igazítani a nevet. A fiatalok előbb- utóbb megöregszenek, akkor újabb keresztelő lesz majd?) Vass István muzeológus a Békéscsabai Munkácsy Múzeumból „szomszédi” minőségben tett javaslatot. Legyen Csabagyöngye az új szálló. Ez szolid név és utal a megye egyik hagyományára, a szőlőtermesztésre. Persze, ha egy Jó kiskocsma elkeresztelésére kémének tippet tőlünk, nyomban válaszolnánk. (Az ötletet közreadjuk, hátha használható.) Ha nyílna egy jó falatokat és italovény haragjával számolnod, ha Igent mondasz Lewis úrnak. — Különben ia, nagyobb veszélybe nem kerülhet — folytatta az ügyvéd —, mint hogy ittmarad magára hagyatva, ügyvédi védelem nélkül. Azt már mondtuk, hogy tájékozódtunk az ügyben. Nos, azzál akarják megvádolni, hogy egy idegen hatalom ügynökeként az életére tör az államapparátus alkalmazottainak. Az ilyesmiért villamosszék járhat, de a legjobb esetben is legalább tízévi börtön vár magára. — De én ártatlan vagyok! Az ügyvéd elnézően mosolygott — Kérem, én negyedik évtizede állok az Egyesült Államokban a jog és igazság szolgálatában. Én magam személy szerint nem kételkedem ártatlanságában, és mint ügyvéd nemcsak az ön, hanem minden ügyfelem ártatlanságáról is mindig meg voltam, meg vagyok, és meg leszek győződve. De ettől még azért villamoaszékbe kerülhet...-7 Egy ártatlan ember? — Egy bölcs és tapasztalt jogász mondja önnek: az ártatlanoknak segítségére van szüksé-* gük, mert különben a bíróság ártatlanságukat annak bizonyítékául fogja fel, hogy az átlagnál agyafúrtabb, tehát veszedelmesebb bűnösök. Viszont a bűnösök megvédhetik magukat Mrs. Justida útvesztőiben. Fiatalember, ha igent mond, a ma éjszakát már nem a fogdában, hanem ott tölti, ahol akarja (Folytatjuk) kát kínáló hely, csak az Aranycsülökre szavaznék. A név helyi vonatkozású, jól hangzik, a csülök kifejezés ellenére sincs visz- szataszító hatása. Különben is Békésben a sertéstenyésztés hagyományai köztudomásúak. A Statisztikai Hivatal dolgozóinak nevében Petrovszki Istvánná tette le a garast. Nem is egyet. Kettőt. Éspedig: 1. Legyen Békés Szálloda! Általános az, hogy a megyéről neveznek el valamit. 2. Legyen Kossuth Szálloda, lévén az épület a szoborral díszített Kossuth téren. (Megjegyzésünk: Kossuth Lajosról már annyi mindent neveztek el, a cigarettától kezdve a Kossuth-díjig, hogy meggondolandó — a névadó lebecsülése nélkül — egy ilyen keresztelő.) Érdekes Ötlettel lepett meg bennünket Fischer Katalin, a TIT társadalomtudományi szaktltké- ra. Nézzük először az okokat. Békéscsaba a múlt évben ünnepelte újjátelepítésének 250., várossá nyilvánításának 50. évfordulóját. A név igy kézenfekvő: Hotel Jubileum. Ez jól hangzik, és a külföldiek is megértik. (Megjegyzésünk: Az igaz, hogy a külföldiek is megjegyzik, a szállodát mégis leginkább belföldiek veszik igénybe). Gazsi Endre tanár, a megye- szerte ismert konferanszié a következőket válaszolta a címben idézett kérdésre: A Körös kultúrából kellene kiindulni. Kecskeméten van Aranyhomok, Debrecenben Aranybika, nekünk valami ezüstöt kellene választani... Mégis javaslom, kiindulási alapul választani a híres békéscsabai szőlőskerteket. Válaszom: Körös- gyöngye. Az itt felsoroltakon kívül természetesen számtalan más ötletet gyűjtöttünk be. Néhány, a már szinte adott elnevezések kö2ül: Körös, Csaba, Viharsarok. A lírára hajlamosak az Ezüstmalom, a Muskátli és az Aranykalász elnevezés mellett törtek lándzsát. Munkásmozgalmi múltunk isme- "51 Kulich Gyula és Áchim L. András nevét emlegették. Rományikéra hajló partnereink a Hotel Köröstáj, Róna Hotel, Puszta Szálloda, Hotel Zöld Dió elnevezést emlegették. Végezetül, de nem a névadás problémáját lezárva álljon itt néhány munkatársunk ötlete. (Most még büntetlenül javasolhatunk, hiszen még semmi sem biztos). Utalva vidékünk jellegzetes fafajtájára, és Thessedik Sámuelre, az új szálloda neve legyen Akác Hotel vagy Hotel Akác. Másik javaslatunk: Aranykörös. Ez a név idézi folyónkat, az arany pedig e táj tei-mékeny földjeire utal. Brackó István Ha egy kicsit gondolkoznának A cím humoros, de a tanulság nem. Olyan munkahelyről van szó, ahol roppant felelősségteljes tevékenység folyik. A figyelmet elterelő, a nyugodt munkakörülményeket zavaró esemény netán százaknak, ezreknek okozhat helyrehozhatatlan kárt. A bizalom légkörének itt fokozott jelentősége van. Ezt a hosszú évek óta tartó harmonikus állapotot bolygatta meg hónapokkal ezelőtt egy megdöbbentő felfedezés; valaki dézsmálja a táskákat, ridl- külöket, pénztárcákat, legyenek azok öltözőszekrényen belül vagy kívül. Az, hogy mindenki gyanús, aki él, ezen a munkahelyen elképzelhetetlennek tűnt. Bízó- i nyára besurranó tolvaj a tettes.1 Azonban az Ilyenkor magától értetődő óvintézkedések ellenére Is tovább tünedeztek a tárgyak, főként a pénz. Kezdetben megelégedett az Illető tíz-húsz forinttal, ám, hogy leleplezése elmaradt, j mindjobban megjött az étvágya és már a dolgozók, munkatársak fizetése sem volt biztonságban, a létet jelentő havi kereset, amit felvéve, hazaindulásig kl-ki a saját öltözőszekrényében tartott, míg be nem köszöntött a lopko- dás időszaka. A vezetés kihirdette. hogy a rendőrségnek szándékozik átadni az ügyet. Azóta nem fordult elő lopás, vagyis a szarka mégiscsak köztük van, másként honnan tudná ezt, sápa- dozik a kollektíva... Hányszor hallhatjuk vagy olvashatjuk a rendőrségi hírek közt, hogy társait meglopta va-! laki, vagy hogy anyagot, pénzt, j árucikkeket kezelő, eladdig feddhetetlen, tisztes családapák, ] anyák, fiatal nők, férfiak a má- ! séhoz, legtöbbször a közöshöz ] nyúltak; csalással, sikkasztással, egyéb hitvány módon jutottak j anyagi előnyökhöz. Legtöbbjük filléres összegekkel kezdi szinte; egy nulla hozzáírása a többihez, némi vakarás a szövegben, egykéi hamis név a bérlistán, hogy aztán később csillagászati számoknál — és a börtönben kössenek ki. Lebukáskor mégsem ők a legnagyobb erkölcsi kárvallottak, hanem mások, ártatlanok; a család, a gyerekek, a rokonság, becsületes barátok, ismerősök, akik legtöbbször maguk is már csak az újságból értesülnek az egyénileg vagy bűnszövetkezetben elkövetett súlyos cselekményekről. Ifjúságunkat törvényeink védik attól, hogy valamelyikének fiatalkori botlása, mégha súlyos is, végigkísérje felnőtt korában. Nevét elhallgatják, munkakönyvébe nem Írják be priuszát, ezt követeli a nevelő célzatú szocialista jogerkölcs. Ellenben ki és mi védhetné meg a nyilvánosság szájától azokat az ártatlan fiatalokat, akik semmiben sem vétkesek szüleik valamelyikének vagy mindkettőnek a cselekedetében? (Csalás, lopás, sikkasztás, botrányokozás és a többi.) Hiszen a felnőtt tettesek teljes neve publikálásra kerül, ami magától értetődő. Ám, milyen érzés lehet egy ilyen szülő gyermeke vagy gyermekeiként másnap iskolába' menni és hallani a társaktól az igaz, de kegyetlen megjegyzést: „Ml az, pajti, sikkasztott az apukád?...” „Börtöntöltelék gyereke vagy?...” Még jó, ha a tantestület tapintatosan odahat, hogy ezek a közvetlen korbácsütések ne érjék az amúgy Is súlyosan sebzett gyereklelket. A hátmögötti sugdosás, a társak kiközösítés! igyekezete, az utca, a szomszédok megvető magatartása azonban elháríthatatlan szinte. De érzik, tapasztalják mindezt kisebb-nagyobb mértékben a felnőtt hozzátartozók, a család jő ismerősei is. Ez esetben sem maradnak cl a megjegyzések: „Lám, a csaló, sikkasztó Pacsa- leknek a...” bátyja, öccse, húga, sógora, komája. A kérdés megint csak felvetődik: — Ki és mi védhetné meg a világ szájától az ártatlanokat; fiatalt, felnőttet egyaránt? Ki mta, ha nem maguk a bűnre vetemedők! Túlontúl nagy árat, de jogos árat, kell fizetni tettükért: kitölteni a börtönéveket, megtéríteni az anyagi kárt, elveszíteni az erkölcsi megbecsülést és szeretteik fejére omlaszta- ni a megvetettség korhadt ácsola- tát. Aki erre gondol, még meg tud állni a bűnre vetemedés küszöbén! H. R. A bíbic meg A Madarak, Tücsök-bogár Termelő és Értékesítő Vállalata (MATÉV) jelentős exportmegrendelésre tett szert. A vállalat vezetői az új gazdasági mechanizmus szellemében elhatározták a termelés fokozását, hogy a nagy lehetőséget minél jobban kiaknázhassák. Csatasorba állították ezért a környéken található ösz- szes bíbicet, hogy azok a rétek, legelők, zsombékok, nádasok minden tücskét-boga- rát összeszedjék. A róka azonban megneszelte a dolgot és itt is, ott is rácsapott a munkába mé- lyedt bíbicekre, amelyek alig tudtak ki- siklani a veszedelmes ragadozó karmaiból. Réti Sas. a vállalat Igazgatója éles szemével hiába figyelte a magasból az erdőkben. nádasokban meghúzódó Ravaszdit, nem tudott a nyomára akadni. Egyébként most már jobban érdekelte a bíbicek munkája, amelytől a MATÉV jövője, nemkülönben az 6 nyereségrészesedése is függött. Ha nem vijjogott felettük, alábbhagyott |a szorgalmuk. Egyszer aztán megsokallta Ravaszdi csinytevéseit. mert a bíbicek félelmükben egyre kevesebb t.ücs- köt-bogarat szedtek, és annál többet menekültek. Elég volt. ha egy ág megzördült, már felborult a csatasor és esténként üres kosarakat szállítottak a begyűjtő- helyre. Elhatározta tehát, hogy csapdát állíttat Ravaszdinak. De ki gondolhatta volna előre, hogy visszafelé sül ei a fegyver? Ravaszdi helyett az egyik bíbicet fogta meg a a sas csapda, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy szegény pára lába menten el is tört. Hordágyon vitték el a helyszínről és hetekig nyomta a kórházi fészket, miközben csak táppénzt kapott. Ezt természetesen alaposan megsínylették otthon a fiókái is. Joggal lépett fel tehát kártérítési igénnyel a MA- T EV-vei szemben, amivel minden jóra- valo madár egyetértett. Ám de, amikor valamennyire felépült, és két mankóra támaszkodva elhagyta a kórházat, a Réti Sas magához hívatta és így vijjogott rá: — Bikflc... akarom mondani Bíbic! A nyereségrészesedéstől akarsz megfosztani minket? Hát volna szíved megkárosítani a társaidat? —or.
