Békés Megyei Népújság, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-03 / 27. szám

1969. február 2.

5

Vasárnap

Jő munkaszervezés, műszaki fejlesztése, kiváló eredmény

a Köi ösvidéki Vízügyi Igazgatóságon

Jó eredményekkel zárta az elmúlt évet s kiválóan felkészült az 1969. évi tennivalókra a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság. Erről beszélgettünk Takács Lajos igazgató-főmérnökkel, aki a következőket mondotta el:

— A vízügyi szolgálat népgazdasági szempontból sokkal nagyobb jelentőséget kapott, mint bármikor ezelőtt. Nálunk a termelés főként kapacitáskihasználást jelent és azt, hogy amit lehet házon belül gyorsabban, olcsóbban oldjuk meg Mi már az elmúlt évben is az új feladatoknak megfelelő szellemben dolgoztunk. A párt- és tanácsi szervekkel, a mezőgazdasági üzemekkel a legnagyobb egyetértésben tevékenykedünk, hi6z egymagunk képtelenek volnánk a feladatok megoldására. Ivóvíz, ipari, öntő' zö_ és szennyvíz-problémák meg' oldásában ránk vár « fő feladat. Vízzel kapcsolatban messzemenő felügyeleti jogkörünk van. (Például vízjogi engedélyek kiadása.)

— Az új feladatoknak megfelelően szerveztük a munkánkat Fejlesztettük a hatósági felügyeleti szervet, a szakágazatokat. A műszaki gárda újabb szakemberekkel gyarapodott, de az új évben is szeretnénk kiváló mérnököket felvenni.

Az eredményekről csak vázlatosan : termelési tervünket például 90 milliós nagyságrendben 101 százalékra teljesítettük. Ebben a társulati tevékenység nem szerepel. A terv teljesítéséhez mintegy 72 millió forintot használtunk fel. Az üzemi eredményünk IS,5 millió forint, ami 187 százalékos teljesítmény. Építettünk vízszabályozó műtárgyakat, a Fekete-Körös medertisztítására

2,5 millió forintot költöttünk, a Sebes-Körös vízlaadó vonalának építésére újabb 2,5 milliót. Ezzel az öntözést segítjük. Befejeztük a Fehér-Körös bal partján a lokalizáló töltés építését. Három nagy belvízrendszer fejlesztésére több mint 20 millió forintot fordítottunk egy év alatt.

Külön szeretném megemlíteni, hogy az aszályos esztendőben sokat segítettünk az öntözéssel. A vízügy fennállása óta a legtöbb vizet szolgáltattuk erre a célra, pedig tartósan alacsony volt a folyók víszintje. Büszkék vagyunk még a tervezési osztály munká' jóra. Tervezési tervét az osztály 122 százalékra teljesítette. Ezzel nagyon megkönnyítette a kivitelezőknek, a beruházóknak az újévi munkakezdést Mutatóink reálisak. A jubileumi 'mun ka verseny is sokat segített de a műszaki gárda helyes irányítása, a dolgozók fegyelme, helytállása szintén dicséretes volt 1968-ban. Az új évre a felkészülés még gondosabb volt s reméljük: egy év múlva még szebb eredményekről adhatunk számot.

A, K

Középfokú szakkáderek és elhelyezkedésük

Országos jelentőségű rendezvényre készül az Orosháza Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum igazgatója, amikor a szülői munkaközösséggel, valamint a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmények és társadalmi szervek bevonásával a középfokon képzett káderek elhelyezkedési problémáiról szervez tanácskozást Erre dr. Babinszky Mihály igazgató javaslata alapján

1969. február 11-én délelőtt 9

órakor kerítenek scat a technikum kollégiumának nagytermében. Az értekezleti témát azért is tűzték napirendre, mert megyénk termelőszövetkezeteinek egy részében idegenkedve fogadják a fiatal szakembereket. Az üzemek ugyanis kész középfokú technikusokat várnak, olyanokat akiket már nem kéül tanítani feladatuk ellátására

az az őröm, hogy az oázis körül

egy lelket sem látni.

Most már nyugodtan kormányozza vissza a gépet. Az atomrepülő megint engedelmesen követi a fiú minden mozdulatát. Az óceán feletti vad orkán már kimerült, mire ide ért, már lágy szellővé szelídült. így aztán a gép is nyugodtan szállhat lejjebb és lejjebb.

Gábornak most már volt gyakorlata a leszállásban, de azért nem akarta a fák közé vinni a gépet, nehogy véletlenségból baja legyen a leszálláskor kinyíló szárnyaknak. Az egyik pálmasor mellé kormányozta a gépet, és úgy ereszkedett le, hogy azt valóban alig lehetett észrevenni.

Amint földet értek, a motorokat is kikapcsolta. Pihenjenek egy kicsit. A hajtóerő is regenerálódik az állásban, ha pihenteti kicsit az atomreaktort, utána annál jobban fog működni, annál gyorsabban fognak tudni szállni. Sőt a távirányítót is bekapcsolta. Tatán észreveszik otthon, talán be tudják mérni, hol, merre vannak. Még egyszer megnézte, hogy a légturbinák ki vannak-e kapcsolva, és csak miután megbizonyosodott, hogy mindent leállított, nyitotta ki a kabin ajtaját.

Afrika forró lehellete csapta meg az arcát. De ő most nem törődött ezzel, kilépett a gépből, és nemcsak a víz utáni vágy kergette, hanem az is, hogy szinte a cipőjén keresztül érezte a talaj tüzességét Fején nem volt semmi, így a tűző nap is serkentette, hogy mielőbb a pálmák árnyékában keressen menedéket De sok árnyékot ott

sem talált A nap még magasról |

kacagott le a ligetre, és a gyér : levelű pálmák épp csak maguk- • nak vetettek némi kis árnyékot • Azért a fák között mégis kelle- : mesebb volt. Szeme a forrást ■ kereste, karját húzta az üres « kanna, de éltette már a tudat S hogy már csak pár pillanatig : tart és megláthatja a víztükröt j Belemárthatja a kannát és ihat ! belőle kedvére.

Most itt kánt a forróséiban •

még jobban érezte a szomjúsá- ! got mint bent a gépben. Fújt : ugyan a szét de semmi enyhü- • lést nem adott. Forró volt szin- • te égetett, mintha tüzes tűvel : szurkai ták volna arcát. De j mindegy. Közel már a forrás, ; ott mutatja a dúsabb növény- | zet, és ez megér minden áldó- { zatot minden fáradozást

Előbb ő iszik, aztán merít, és • visz becsének is. Hogy fog örül- j ni majd a fiú, hogy végre ihat. : És ő is! De jó lesz! Lehasal a ■ forrás mellé, és issza a legdrá- \ gább nedűt, a tiszta kristályos : forrásvizet amelyet nem cserél- J ne el most semmiféle drága üdí- ■ tő italért.

Még csak pár lépés, ott már látni a mélyedést. Körülötte nedves a talaj, magasabb a fű. Igen, ott kell lennie a forrásnak vagy kútnak. Még egy lépés, és megszűnik minden kínzó gyötrelem!

De mi ez?

A forrás itt van, de a mélyedés alján nem csillan semmi ! víztükör. :

Egy marék fekete iszap jelzi : csak a forrás helyét. Víz nem ! akad egy csepp sem sehol.

(Folytatjuk)

Jó mód és jó modor

hangzatossága miatt választottuk mondanivalónknak ezt a címet Pufogtattuk már eleget a „gazdag, művelt nép” jelzőt abban az időben is, amikor országos vita hangzott a kenyérfejadagról, amikor a lakos, ság egy része még analfabéta volt s községeinknek csak negyedében, harmadában volt mozi, művelődési ház, amikor az újságot sem vették meg azok, akiknek legjobban szükségük volt legalább a tájékozottságra, nemhogy a költségesebb rádiót. A dagályos frázisok egy-másfél évtizeddel előztek meg sok mindent amiért még ezután is sokat kell munkálkodni. Gazdasági és művelődési statisztikánk sokkal jobb annál, mint amennyire a lehetőségek megfontolt mérlegelésével ez időre számíthattunk, de enyhén szólva nincs okunk az önelégültségre.

Nem véletlenül kerül szóba napjainkban az, hogy pártszervezeteink egyike-másika — a gyárakban és a mezőgazdasági üzemekben — figyelmének, energiájának csak egy részét vagy teljes egészét fordították-e eddig a termelés szervezésére, ellenőrzésére. Gyáraink termelékenységének, a termékek minőségének, a szociális igények kielégítésének lényeges javulásában kétségtelenül jelentős részük van. Ugyanúgy a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek, kommunistáinak is abban, hogy hazánk, benne megyénk állami és .szövetkezeti gazdaságai megszilárdulásukkal egyidőben, együttes erőfeszítéssel megközelítették vagy elérték, egy részük pedig ezen belül túlszárnyalta a legfejlettebb országok termésátlagait. Tegyük hozzá: mint ahogyan a gyárakban, úgy a mezőgazdasági üzemekben is sok-sok lehetőség vár még kiaknázásra, jelentős javításra vár még a termékek, hozamok mennyisége és minősége. Nem is beszélve mindezek előállítási költségeinek csökkentéséről, a legfontosabb közfogyasztási cikkek árának olcsóbbá tételéről. E célok megvalósításában jelentős erőfeszítések várnak a pártszervezetekre. Elsősorban az ő feladatuk útját állni a szűk prakticizmusnak, annak a helyenként terjedő szemléletnek, hogy „közvetve úgyis minden termékünkkel a népgazdaságot segítjük, nekünk legfontosabb érdekünk a minél nagyobb nyereség.” Az ilyesmiből adódnak a vagy túlságosan magas árak, vagy pedig a szükséglet figyelmen kívül hagyása miatt az elfekvő áruk jelentős tömege.

Tj* rsel elértünk a termelés

■*“* emberi oldalához, amellyel viszonylag keveset és nem szervezetten, módszeresen foglalkoztak az arra legilletékesebbek, a pártszervezetek. A magasabb járandóság megszerzésére való mindenáron törekvés ugyanis szemellenzőt rak egyes gazdasági vezetőinkre. Olyan szenvedélyesen és meggyőzően tudják aztán ez irányba terelni a termelés, a gazdálkodás irányát, hogy környezetük átmenetileg vagy hosz- szabb időre is elhiszi, valóban azt kell csinálniuk a népgazdaság, a társadalom érdekében, Nem a toliforgatók okoskodása ez. Egyszerű munkásemberek is ész- revételeznek ilyesmit Szövetke- í zeti gazdák is szóvá tették most, a zárszámadási közgyűlésen: értékesítési lehetőség, megfelelő | piac felkutatása nélkül ne ter- j I mehessen semmit a szövetkezet.

! ami látszólag majd jó bevételt hoz a közös kasszába. Csakis azt termeljünk, amit értékesíteni is tudunk.

Az ilyen megjegyzések, követelések nem kerülhetik el a pártszervezetek, s főként azok vezetőinek a figyelmét. Az a termelési tanácskozásokon és a közgyűléseken elhangzó észrevétel sem, hogy a termelés irányítóinak egyike-másika nem magyarázó, szép szóval, hanem kiabálással igyekszik elvégeztetni a feladatokat. Ha szóvá teszik ezt, válaszul azt kapják: „a maguk kere- •sete, nyereségrészesedése érdekében kiabálok.” Azaz, modortalan- sággal igyekeznek egyesek a jó módot növelni.

Az utóbbi hetekben jó néhány szövetkezet zárszámadó közgyűlésén vettünk részt. Lehetséges, hogy nem figyeltünk jól oda, mindenesetre csak a sarkadi Haladás Tsz-ben hallottunk ilyesmit: a párt- és gazdasági vezetők fontosnak tartották a szövetkezet megalakulása óta egymás megbecsülésére, szeretetére nevelni az embereket Mindig arra figyelmeztettük őket, hogy észre- vételezzék a hibákat, de úgy, hogy azok elkövetői ne sértődjenek meg, hanem jókedvűen, legalábbis barátságos arccal lássanak hozzá mulasztásaik pótlására. Kollektívánk összeforrott, s ezért évről évre mindjobb gazdasági eredményeket értünk el.

fl z embereket egymás meg- becsülésére, egymás munkájának elismerésére nevelni nem elegendő egy-egy közgyűlés, vagy az esetenkénti torzsalkodások, civódások elsimítása alkalmával. Nem, mert ha megbecsülés, kölcsönös bizalom és tisztelet uralkodik a kisebb-nagyobb embercsoportok között, az a termelés, a jó mód növelésének legfontosabb hajtószíja lehet. Azt akár mondani is felesleges, hogy néhány ember modortalansága, kötözködő, vádaskodó természete mennyire visszaveti még azok munkakedvét is, akiket éppen akkor nem érintenek közvetlenül az ilyen kirohanások. Mondjuk

azt, hogy elég szép számban vannak még olyan izgága emberek a gyárakban és mezőgazdasági üzemekben, akik munka közben, termelési tanácskozásokon, közgyűléseken gyakran megkeserítik társaik szájízét, az egész közhangulatot? Tudják ezt nagyon jól a párt- és gazdasági vezetők, de ahelyett, hogy ők maguk vagy megbízott aktíváik foglalkoznának velük, várják az alkalmat, hogy megszabadulhassanak tőlük. Nem örökölt, tehát levetkőztethető az izgágaság. Egyesekből a fa- ragatlanság, műveletlenség, másokból a feltűnési viszketegség, megint másokból a túlzott önbecsülés, vagyis mások tudásának, tehetségének lekicsinylése szabadítja ki az oktalan kötöz- ködést, vádaskodást. Generációink mindegyikében, vagyis a fiatal, a közép- és az idősebb korosztály soraiban is megtalálhatók az ilyenek. A fiatalok soraiban annyian vannak, hogy az ember szinte kétségbe vonja, hogy elég időt fordítanak-e az általános és középiskoláinkban az illemszabályok tanítására.

IT orántsem a megcáfolhatat- lanság igényével írtuk, s helyenként talán túlzott megállapításokkal is tarkítottuk ezt a cikket. Célja azonban félreérthetetlen: ráébreszteni pártszervezeteinket és gazdasági vezetőinket az emberek életmódjának erre az oldalára is. Szó se róla, nem okoznak a modortalariságok, a torzsalkodások és a civódások olyan súlyos fájdalmakat és érzéseket, mint amilyet a balesetek okoznak. De mint ahogyan a balesetvédelmi óvintézkedéseket sem szabad elhanyagolni azzal, hogy első a termelés, a jövedelem és a nyereség alakulása, ugyanúgy a jó modorra, az emberek egymás tiszteletére, megbecsülésére való nevelést sem szabad elhanyagolni. Nem bizony, mert a legköltségesebb, legfinomabb falatok és ételek fogyasztását is megkeseríti a durva tálalás.

Kukk Imre

Rendelet jelent meg a vízi járművek bejelentéséről

A Belügyminisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közös rendeletet adott ki a vízi járművek bejelentéséről. A január 1-én életbe lépett rendelkezésről tájékoztatást kértünk Molnár Imre rendőrőmagy elvtárstól.

Elmondotta, hogy a nyilvántartásba vételalapján „vízi jármű forgalmi engedély”-t ad ki a hatóság. A 250 köbcentinél nagyobb motorral meghajtott járműveket kötelezik műszaki szemlére is.

— Hol kell megtenni a bejelentést?

— Az ezer köbcentinél kisebb űrtartalmú motorok esetében, valamint a nyolc-huszonöt négyzet- méter közötti összvitorla felületű kishajók esetében a rendőri szerveknél. Viszont a KPM Hajózási Főosztályán kell bejelenteni a közforgalmi és termelési célt szolgáló, a sport vagy egyéb célra használt vízi járműveket, ha a meghajtó motor ezer köbcenti- nél nagyobb.

Megtudtuk azt is, hogy a megyénkben általában meglevő járművekre lényegében nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Ugyanis ide tartoznak a különböző vállalatok, üzemek használatában levő evezős csónakok, a 250 köbcentinél kisebb hengerűrtartalmú motorcsónakok és a négy személynél kisebb, 125 köbcentiméteres űrtartalmú motorcsónakok. A sportegyesületeknek sem lesz gondjuk, hiszen az eve- zóscsónakok, amennyiben négy személynél kisebb befogadóké- pességűek és csak versenyzésre, valamint edzésre használják, mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól.

A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz

KÖZPONTI TELEPHELYÉRE:

esztergályos, marós, lakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat,

pneumatikus irányítás-technikai berendezések vizsgálatához, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat A központi telephelyen 14 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KÜLSZOLGÄLATOS Ml/NKAKÖRBE:

műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny);

csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat.

Vidéki munkahelyen 44 órás munkahét van, MINDEN SZOMBAT SZABAD.

Munkásszállás, üzemi konyha van.

Bér megegyezés szerint. j

Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk!

Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán:

BUDAPEST. XVIII., GYÖMRÖI ÜT 79—83.