Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1969. JANUÁR 18., VASÁRNAP XXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ara 1 forint A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG- É. S-A töQCYEI TANÁCS LAPJA Békéscsaba a harmadik szint fölött Poligon városrész sávházakkal — Víz határidő előtt — Újabb gázprogram — Víkendtelep Az elmúlt években Békéscsaba erőteljes fejlődésnek indult. A gyártelepítések mellett, ezekkel párhuzamosan igen nagyarányú lakásépítkezés bontakozott ki. Milyen várospolitikai esemé­nyek várhatók 1969-ben? — kérdeztük Vantara Jánost, a vá_ rosj tanács vb-elnökhelyettesét. A harmadik ötéves terv lakás­építési programját állami erőből 1968. december 31-ig Békéscsaba teljesítette. Így nem marad más hátra, mint az OTP, társas és vízmű előreláthatólag 10—15 évre megoldja a város ivóvízellátását. A földgázkincs hasznosítása is jó ütemben halad. Tavaly a Ku- lich-telepen lényegében befejez­ték az állami erőből épült lakások gáztüzelésre való átállítását. Ebben az esztendőben a Tulipán utcai, a Bánszki utcai épületek kapnak ma jd gázt. Évente ötmillió forintot irányoz­nak elő erre a célra. Emellett ge­rincvezetékeket helyeznek el a Szabadság téren, a Szent István téren, a Bartók Bét a úton, a Széchenyi és a Gyulai úton. a öröklakások építésének szervező- j Lenin út. a Petőfi utca, a Jókai se, amely mint ismeretes, a Ta-1 utca és az Illésházi utcában, az nácsköztársaság útja mentén ju­tott lehetőséghez. Ezen a részen a következő három esztendőben 400 lakás épül, alatta üzlettérrel. A Kulich Lakótelep ebben az esztendőben 126 OTP öröklakás­sal bővül a Tolnai utcában. Már az idén várható a Bartók Béia út és a Szigligeti, valamint a Tanácsköztársaság útja által határolt és körüli terület elő­készítése lakótelepi tömbök el­helyezésére. Ide tízszintes, kö­zépmagas épületeket húznak poligonból (téglapanel). Sávházakat csinálnak. A poligon gyártására ebben az esztendőben rendezkedik be az állami építő­ipar. ötvenhat lakást már ebből készítenek, jövőre pedig 134 lakás épül téglapanelból, középmagas épületben. Érdekessége a poligon- nak, hogy a fal külső része kerá­miabetétet kap. A lakásépítkezés másik érde­kessége, hogy a három szintre ter­vezett Békéscsaba most már meg­indul felfelé. A Tanácsköztársaság útjára ter­vezett épületeket (itt az OTP szervezi az építkezést) két szint­tel megfejelik. Így ötszintes épületek szegélyezik majd a város főútvonalát. A főút­vonaltól a Bartók Béla út felé eső részen már tízszintes sávházak épülnek. Eredeti terv szerint a városa víztorony 1970 nyarán kerül át­adásra. A végrehajtó bizottság ve­zetői tárgyalásokat folytattak az építőkkel a határidő rövidítésére. Erre lehetőség kínálkozik, mivel víztorony üzembe helyezése jelen- lógia szerelése van csak hátra. A víztorony üzembehelyezése jelen­tősen javítja a lakások ivóvízel­látását. de igen sokat javít majd a Vandháton létesített kutak víz­hozama is. Ebben az esztendőben most már gyakorlati szakaszá­ba lép a Vandháton feltárt víz Békéscsabára vezetése. Ezt a munkát 1970-ig fejezik be s ekkor naponta 4000 köbmcíer vizet kap a város. 1972-től a vandháti vízmű teljes kapacitásának kihasználást terve­zik. Az újkígyósi és a vandháti KISZ-tábor környékének rendezé­sére. Itt a távlati tervnek meg­felelően szabad strandot, csóna­kázótavat és víkendtelepet ala­kítanak ki. Jelenleg a tervező in­tézetek dolgoznak a kijelölt te­rület közművesítésén (útnyitás, víz, villany). Ezzel egyidőben foglalkozik a végrehajtó bizottság a zártkert-terület növelésével is. D. K. Lapunk tartalmából Csöpögő kutakkal nem lehet korszerű víze^átás (Cserei Pál cikke) • • Ötvenezer forintot csalt ki a hiszékenyektől (Békés Dezső tudósítása) Árpád-soron, valamint az Oros­házi úton. Csaknem kilencmillió forintot fordítanak erre a prog­ramra. A város ilyen nagy iramú fej­lesztése feltétlenül szükségessé teszi a kanalizációs művek to­vábbépítését Az Országos Terv- j hivatal és az Országos Vízügyi Hivatal igen jelentős segítséget adott Békéscsabának e program megvalósításához. 1975-ig évente 15 millió forin­tot költenek a szennyvízhálózat és a derítőtelepek építésére. i----- ,77' ---------J ------------- *“ "* T 7 . , ., ,, , ízonyitja: 1963-ban összesen 1300 Vantara e vtars beszelt arról is. liter vért adtak az emberek. A hogy a végrehajtó bizottság a kö- következő évben, amikor me­zelmúltban határozatot hozott a gyénkben áttértek a térítésmentes Évről évre több a véradók szánta — Példamutató községek — Sikeresebbek az önálló véradások A Vöröskereszt munkájában 1 véradásra, 3100 litert, tavaly pe- igen jelentős helyet foglal el a dig már 5138 liter volt a levett véradás segítése, szervezése. Ez vérmennyiség. Ehhez mintegy érthető is, hiszen az orvostudo- 15—16 ezer ember önzetlenségé- mány fejlődésével párhuzamosan re, áldozatkészségére volt szükség, a betegek gyógyításához egyre Nem szólva azokról a vöröske- több vérre van szükség. Ehhez resztes ■ aktívákról, akik a megye pedig áldozatkész emberek ezrei- . 254 alapszervezetében időt, fárad- re. | ságot nem kímélve vettek részt a Megyénkben az elmúlt években ! véradónapok megszervezésében örvendetesen nőtt a véradók szá- sikeres lebonyolításában. Az ered- ma. Ezt néhány számadat is bi- mény jórészt ezeknek az embe­r A1 7 I I IVI LT Ezek a jobb sorsra érdemes verebek nemcsak zúzmarás ága­kon, de az ország legesleghidcgebb — csaknem mínusz 20 fo­kos zugában ülnek. Csoda, hogy nincs kedvük csiripelni? Fotó: Esztergálj reknek az érdeme. A véradás igen szép példája tapasztalható megyénkben. Pusz­taföldvár, Almáskamarás, Békés- szentandrás. Végegyháza lakói már hírnevet szereztek községük­nek azzal, hogy önzetlenül siet tek embertársaik megmentésére, segítették mielőbbi gyógyulásu­kat. E községekhez tavaly felzár­kózott Kunágota is. A tapasztalat azonban az, hogy a jövő a mun­kahelyenként megszervezett ön­álló véradónapoké. Ezt a példát ékesen bizonyítja Szeghalom, ahol eddig évenként alig 140—150-en adtak vért a község lakói közül, viszont amióta a tsz-ekben és egyéb munkahelyeken önállóan szerveztek véradónapokat, a ko­rábbi létszámmal szemben tavaly például már 600-an adtak vért. Különösen eredményes a munka ott, ahol az MSZMP, a tanács és más szervek vezetői is példát mu. tattak. Nem véletlen, hogy a me­gyei pártbizottság nemrég a Vö röskereszt munkájának tárgyalása során külön hangsúlyozta a vér­adás jelentőségét. Ha ezzel pár­huzamosan a községekben na­gyobb gonddal, több figyelemmel törődnek a véradók társadalmi megbecsülésével is, az idén, és az elkövetkező években bizonyára még nagyobb lesz az áldozatkész emberek tábora. Vénusz—6 Alma-Ata A Kazahsztáni Tudományos Akadémia Asztrofizikai Intézeté­nek Obszervatóriuma felvételeket készített a Vénusz—6 automatikus bolygóköri állomásról. A Vénusz—6-ot attól a pilla­nattól kezdve fényképezték, amint megjelent Kazahsztán fő­városa, Alma-Ata felett, mintegy 100 kilométernyi távolságban. Az 1500 méterrel a tengerszmt felett épült obszervatórium addig készí­tette a felvételeket, amíg csak a Vénusz—6 el nem tűnt a látóha­tár mögött I tizenharmadik boríték Az éves munkát értékelő mér­legek természetesen még sehol sem készültek el, a lényeget azonban — van nyereség vagy nincs? — ma már mindenki tud­ja. A „tizenharmadik” havi bo­rítékok kiosztásának időpontja egyre izgatóbb közelségbe ke­rül, s ez — mint ahogy a pénz­ügyekben mindig is lenni szokott —, nemcsak örömet, de feszült­ségeket is kelt a gyárakban, üzemekben. Vajon, ki mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet kiosz­tanak? A nyereségképzés és felosztás szabályai korábban többnyire csak a főkönyvelőket, gazdaság­vezetőket izgatták, most azon­ban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések azon­ban máris bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan is­meri a törvényes lehetőségeket, a helyileg kidolgozott és elfoga­dott kollektív szerződéseket, s így meglepően sok illúzórikus kívánság is hangot kap a min­dennapos eszmecserékben. Ezek közül a leggyakrabban visszaté­rő: osszunk ki minden pénzt, megdolgoztunk érte. És a másik: mindenki egyformán kapjon ... A nyereségérdekeltségre való hivatkozás — az új gazdasági mechanizmus szellemének és lé­nyegének megfelelően — az el­múlt esztendő legtöbbször „be­vetett” és — most már megálla­píthatjuk —, egyik legsikeresebb agitációs, mozgósító érve volt; könnyelműség lenne tehát szót­lanul hagyni, hogy a tájékozat­lanság és a legkülönbözőbb hí­resztelések megingassák az em­berek igazságos részesedésébe vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, felhasználása sehol sem képezi titok tárgyát, érde­mes lenne, hát minden üzemben és vállalatnál szemléletes tab­lókon, plakátokon ismertetni, miből, mennyi pénz keletkezett, s hogy ebből az összegből hova, mennyit kell befizetni, illetve félre tenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyere­séggel, a nyereség pedig nem je­lent egyet a kiosztásra kerülő részesedési összegekkel. Hogy milyen elvonások, befi­zetési kötelezettségek és más megszorítások terhelik a válla­latok éves szinten elért gazda­sági eredményét — itt most a sokfélesége miatt nem részletez­hetjük. A nagyobb vállalatok gyáregységei, üzemrészei — eredményeiktől nyereségfelhal­mozó szerepüktől függően — ál_ tálában különbözően részesed­nek a rendelkezésre álló nyere­ségből. Előfordulhat például, hogy míg egyik gyáregységben húsz napban határozzák meg a nyereségrészesedés összegét, ad­dig a másikban huszonhat na­pot fizetnek. Igazság ez? Feltét­lenül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredmé­nyesség érdekében kifejtett többletmunkát. Az érdem sze­rinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is, ha a kényelmességi szempon­tok sok esetben az egyenlősdi mellett szólnak. A körülmények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos, hisz előfordulhat, hogy egy-egy kollektíva — saját hibáján kí­vül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiányosságai miatt — nagy erőfeszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott fel­adatot. A terv- és statisztikai osztá­lyokon, bérszámfejtő csoportok­nál csattognak a számológépek. Rövidesen mindenki megtudja, mekkora összeg lesz a boríték­ban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jö­vedelmét — az éves munka kri­tikáját is adják, s így a kifize­tések időszaka egyben a tanul­ságok levonásának időszaka is kell, hogy legyen. Ha vastag a boríték, akkor magától értető­dik a jövő: csak így tovább! B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom