Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

I9S9. január 3. 7 Péntek Gyula város sporttörténetének 100 esztendeje — A Tűzoltó Egylet megalakulása — Ebben az esztendőben lesz pon­tosan 100 esztendeje annak, hogy Gyulán megalakult az első sport­egyesület, a „B-Gyulai Torna és Tűzoltó Egylet". Az 1969-es esz­tendő a "rtinás város sport- és testkultú mozgalmát tekintve — centenáriumi éve. E jubileum al­kalmából közöljük folytatásokban ifj. Christián László testnevelő tanár sporttörténeti munkáját, amelyben a gyulai sportmozga­lom érdekesebb részleteit teszi közzé. A fiatal testnevelő ezt mondja írásának létrejöttéről: — Már diák koromban nagyobb érdeklődéssel fordultam a többi tantárgytól eltérően a történelem felé. Ennek tudható be, hogy fő­iskolai tanulmányaim befejezése­kor diplomamunkámban szülővá­rosom sporttörténetének felszaba­dulás előtti részét dolgoztam fel. Ezt követően, a felszabadulás utá­ni résszel kiegészítve, a Testneve­lési Főiskolán 1966-ban, a hallga­tók számára kiírt pályadijak kö­zül az első díjat nyertem mun­kámmal. Jóleső érzés maradt számomra diplomám és pályamunkám elis­merése, hiszen nem volt hiába­való a sok-sok befektetett idő és energia. A főiskolán bíráló taná­rom Kun László docens az anyag­nak jubileumi esztendőben törté­nő kiadatására biztatott, A köz­tudatból teljesen kiment és elfe­lejtett jubileumra írásom össze­nilitásakor felhívtam az illetéke­sek figyelmét és azóta is felszínen tartottam a kérdést. Igen örvendetes jubileumi ese­ménysorozattal készül Gyula, vá­rosa, sőt történeti munka kiada­tása is felvetődött, mely nagy megtiszteltetés volna számomra. Anyagi problémák miatt a mun­ka leszűkítése került szóba. Ezek után felajánlottam, hogy minden ellenszolgáltatás és tiszteletdíj nélkül is vállalom az összeállítást ] váltott Id egy új lap megjelenése, | különösein, ha abban az olvasó ad. j dig ismeretlennek mondható érde- I kés témát láthatott a hasábokon. | Tíz folytatásban írja, le a testi nevelés, a testkultúra és a sport­mozgalom kibontakozását, fejlő­dését a történetem folyamán. Emellett az élettani és nevelési hatását is kifejtve támasztja alá álláspontjának helyességét Moj- sisovicsnak valamilyen forrás­munkákra kellett támaszkodnia, de ettől függetlenül mégiscsak ő rendszerezte és állította össze az anyagot, melynek leküzdése rend­kívül érdekes részletekben tör­tént. , A nyolcadik folytatásában „Adatok a tornászat magyarorszá­gi történetéhez” címmel ír. Hivat­kozik az 1867-ben megalakult Pesti Tomaegyletre, valamint az 1868-ban létrejött Nemzeti Torna és Tűzoltó Egyletre, sőt a vidéken (Debrecen, Sopron, Kőszeg, Nagy. kanizsa, Pécs, Szombathely, Sel- rriec, Kolozsvár, Kassa, Szeged) alakult egyletekre. Megemlíti, hogy „a törvényhozás 1868. évben szentesitett népnevelési törvények által a tornászat, s ezáltal' Ma­gyarország ifjúságának testi neve­léséről korszerűen intézkedik.” Az utolsó, tizedik folytatás cí­mével teszi fél a kérdést: „Mi a teendőnk már most Békés megyé­ben?”, „Név szerint, felette kívá­natos, miszerint Gyula, Csaba, Bé­kés, Szarvas és Orosháza lépjenek a cselekvés terére... Egy torna és tűzoltó egylet ezéljai röviden: 1. Fiú és leány növendékek val­láskülönbség nélküli tomáztaitása, az 1868. évi XXXVIII. törvény­cikk rendeletének érteiméiben... I A sor megnyitása, minden esetre Békés-Gyula városát ületi, mivel a megye székhelye, s példája bűz. dító hatást gyakorlandana. ... El. kerülheteüenül szükséges az ügy ! anyagi és erkölcsi hathatós támo­gatása.” teljes terjedelem kiadása esetén. Leszűkítéssel ugyanis elvesztené lényegét és érdekességét, ami egy sporttörténeti munkánál nagyon fontos. Bízva a kellő támogatás­ban, remélem, sikerül megoldani a problémát és formailag, vala­mint tartalmilag is közmegelége­dést kiváltó munkát tudunk kiad­ni Addig a Békés megyei Népújság hasábjain lásson napvilágot Gyu­la város sporttörténetének néhány érdekes fejezete. * * * Mojsisovics alapos előkészítő munkája meghozza a várt ered­ményt. Megalakulós és működés A B-Gyulai Torna és Tűzoltó Egylet alakuló értekezletéről a „BÉKÉS” 1869. december Xl-i szá. j mában ad hírt. Dr. Siklóssy László: „A magyar sport ezer éve” című könyvének második kötetében a következőket l. fejezet. A testkultúra kibon­takozása a XIX. század második felében és fejlődése Gyulán az el­ső világháborúig. (1869—1914). B-Gyulai Torna és Tűzoltó Egylet 1869. Ebben az évben a XIX. írja a Gyulai Egylet megalakulá­sáról: „A Békés-Gyulai Torna és Tűzoltó Egylet alapszabályainak tervezete Gyulán 1869. november 22-én kelt, kinyomatott Gyulán, 1869-ben Dobay Jánosnál. Az itt történtekről Mojsisovics Vilmos 1869. december 16-én ír Matolaynak, elmondván, hogy de­cember 5-én megalakították a Torna- és Tűzoltó Egyletet, amelynek ő lett ideiglenes elnöke. Az Egyletnek 220 tagja van, tehát aránylag több, mint akár Pestnek, akár Debrecennek”. Az említett kinyomtatott alap­szabály tervezetből ugyan nem maradt, de a hivatalos kézzel írott példány a Gyulai Levéltárban megtalálható, a következő kelte­zésekkel: „Kelt. B. Gyulán 1869. évi december hó 5-én tartott ér- tékezieti közgyűlésen.” „Látta: a Magyar Kar. Belügyminiszter Bu­dán 1869. évi december hó 31-én”. Tehát még ugyanabban az eszten­dőben hozzájárultak az egylet működéséhez az alapszabályzat Iáthalmozásával. mely 28 pontban foglalja össze a működéshez szűk. séges intézkedéseket. Érdemes fel­idézni annak néhány lényegesebb részét: „1. §. csínt: Az Egylet czíroe: B-Gyulai Torna és Tűzoltó Egy­let. 2. §. csél: Az egylet czélja: a) Az általános egészség fenntartása, az erő és ügyesség fejlesztése, to­vábbá a test edzésére szolgáló rendszeres testmozgásoknak, azaz a tornászainak gyakorlása és terjesztése, b) A harckészség elő­mozdítása végett a vívásnak kü­lönböző fegyvernemekben gyakor­lása. c) Fiú- és leánygyermekek tomáztatása. d) Tűzoltás és ve­szélyben forgolódzók életének és vagyonának gyors, szervezett és törvényes segély általi mentése. 3. §. Eszközök: Az Egylet ezéljá- nak elérése végett: a) Alkalmas tornabei yiségekben képesített tor­na tanító és több előtornász veze­tése alatt a tornászás, viváis és tűzoltást gyakoroltatja. Tornaün- nepélyekiet és kirándulásokat szervez, b) Tűzoltó helyeket állít fel, melyek által tűzvész esetén az oltást élet. és vagyonmentést esz. közli. 6. §. Székhely: B-Gyula. 7. §. Nyelv: Ügykezelési nyelve a magyar. 8. §. Pecsét: Az Egylet pecsétje tölgykoszorút mutat az alapítási évvel és ,,B-Gyulai Tor­na és Tűzoltó Egylet” körirattal. 10. §. Tagok: Alapító, rendes, gyámolító és tiszteletbéli tagokból áll. 14. §. Tanítványok: A torna- helyiségekben tanítás végett fel­vétetnek 6 éven túli fiúk és leány, gyermekek, ezeket az igazgató vá­lasztmány által megállapítandó szabályzat díj fizetése mellett a torna tanító fogadja be és tanítani köteles. 15. §. Ügyvitel: a) a köz­gyűlés. b) az igazgató választmány 'tisztviselői: Elnök, igazgató, áléi­nak, titkár, tűzoltósági főparancs­nok, tűzoltósági jegyző, pénztár­nok, szertárnok; orvos, ügyész. 30 választmányi tag és 10 póttag.” Az indulás tehát fényesen sike­rült, melynek nem maradhatott el a folytatása sem. (Folytatjuk) Újítások« változások sok sportágban Az új esztendő több jelentős változást hoz. Egyes sportágakban új versenyszámok, ú.i súlycsopor­tok jelentkeznek, másutt a szabá­lyok változnak. Atlétika. Az ugrószámokban csökkentették a kísérletek előtti felkészülés idejét. A nők két új Sizáma az 1500 m és a 4x400-as váltó. A 80 ni-es gátfutás távja 100-m-re (a gátak magassága is majd tíz cm-rel) emelkedik. 1971- től a női 200 m-es gátfutást, is műsorba iktatják. Birkózás. Az eddigi nyolc he­lyett tíz súlycsoport lesz. Az alsó súlyhatár a 48 kg, a felső a 100 kg-on túli szupemehézsúly. Kézilabda. Életbe lép a kettős bíráskodás. Kosárlabda. A mérkőzéseken az eddigi 5 helyett csak az utolsó há­rom percben büntetik duplán a szabálytalanságokat. A csapatka­pitány választhat, hogy büntető­dobást hajtanak-e végre vagy ol­dalbedobással folytatják a játé­kot Labdarúgás. Változatlanul két előre jelzett játékos cseréjére nyílik lehetőség. De mindkettő mezőnyjátékos is lehet.. (A módo­sítás helyett ésszerűbb lett volna a nemzetközi kupamérkőzések szabályaihoz alkalmazkodni, itt 3 — egy kapus, és két mezőnyjáté­kos — benevezett labdarúgó kö­zül kettő játszhat. Műkorcsolya. Eddig a kötelező Megyei tanácsülés Az MTS Békés megyei Tanácsa ma délelőtt fél 10 órakor tartja ülését Békéscsabán a Kórház ut­cai TS-székházban. A társadalmi összefogás elvi és gyakorlati kérdései, együttműkö­dés a társszervekkel, az MTS 1969. évi munka- és ülésterve, vala­mint a sportági szakszövetségek ügyrendje, hatáskörének, felada­tainak megtárgyalása szerepel a napirenden. gyakorlatban, illetve a szabadkor­csolyázásban 60:40 százalék volt a megszerezhető pontok száma. Ja­nuártól egyenlő az arány. Jég­táncban a kötelező táncokból sza­bad választás szerint összeállított táncot is be kell mutatni. Öttusa. Az eddigi tereplovaglás helyett sík terepen, verhető aka­dályokkal, vadászugratás lesz. A pisztolylövésnél csökkent a cél­zásra engedélyezett idő és na­gyobb jelentőséget kap az úszás-. Súlyemelés. Két új súlycsoport premierjét hozza ez az év. 52 kg-ig lepkesúly, 110 kg-on felül ólomsúly. A világversenyeken kü­lön díjazzák a nyomást, lökést, szakítást és az összetett versenyt Vívás. Az egyenes kieséses rendszerű lebonyolítás megbu­kott. A körvívás és az egyenes ki­esés rendszerének vegyítése vár­ható, már az idei, kubai világbaj­nokságon. Vízilabda. A változás lényege: időre szóló (1 percre) és végleges kiállítás. Korlátozzák a támadási. I időt, 45 mp elteltével kapura kell dobni. Tofófíppfefnk 1. Bari—Lazio 1 x 2. Brescia—Spal 1 3. Catanzaro—Perugia 1 4. Como—AC Reggiana 1 5. Genoa—Mantova 1 6. Livorno—Cesena 1 i. Modena—AS Reggina 1 x 8. Monza—Lecco 1 x 9. Padova—Catania 1 x 10. Ternana—Foggia x 2 11. Udinese—Piacenza 1 x 12. Verbanla—Venezia 1 x 13. Solbiatese—Pro Patria 1 x Pótmérkőzéseh 14. Cremonese—Novara x 15. Legnano—Rapallo l 16. Treviso—Marzotto 1 Közép lejáratú bankhitelre vásároljon tehergépkocsikat, különleges felépítményű gépkocsikat, pótkocsikat, dömpereket század folyamán kibontakozó új­kori torna-sport mozgalom hon­foglalása hazánkban Gyula váro­sát sem kerülte eL Egy rendkívül haladó szellemű folyammérnök, Majsisovics Vilmos volt az, aki a testi nevelés fontosságát nemcsak belátja, hanem az aktív cselekvés harcmezejére lép. Megindítja és megvívja elsőként a harcot a me­zővárosi megyeszékhely polgári, iparos és gazdálkodó embereivel, akik mindeddig nem látták vagy nesm teltek e mozgalom életre kel­tésének érdekében semmit. Nagy­ban elősegítette törekvésének si­kerét az a körülmény, amit a „BÉKÉS” című „politikai, közgaz­dászat! és ismeretterjesztő heti­lap” megjelenése jelentett. A kedvező alkalmait kihasználva a lap második számától kezdve foly­tatásos cikksorozatot indít, an­nak címoldalán — „A tornászat fontossága és tornászait teendő­ink Békés megyében” címmel. 1 Természetesen kellő érdeklődést A GYULAI VAS-. FÉM- ÉS GÉPIPARI KTSZ felvesz lakatos, esztergályos, öntő szakmunkásokat és segédmunkásokat Jelentkezés a ktsz központjában: Gyula, Blanár L «. 3. Jenei Lajos személyzeti vezetőnél Részletes tájékoztatással szívesen állunk t vevőink rendelkezésére. Ügyintézők: Gesz Jánosné. Sirató Rudoifne, Szabados Lenke, ÜJAUTÖ-KERESKEDELEM Budapest, XIII., Gogol utca 13. Telefon: 294—288, 494—730. Boldog Qj Évet Kíván VIDEOTON 0 0 RADIO ES TELEVÍZIÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom