Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-10 / 7. szám

*•69. Január 10. 7 Péntek Gyula város sporttörténetének 100 esztendeje — A Torna és Tűzoltó Egylet működése — Szakszövetségi vezetők az új esztendő célkitűzéseiről Az fij sportéweH kapcsolatos körkérdésünk során ezúttal há­rom szakszövetségi vezetőtől kér­deztük meg: mát vár 1863-től? Szorosabb kapcsolatok Bognár István, a Békés megyei — A színvonalemelés érdeké­A sikeres megalakítás után tét- ; sején a Megyeháza (a mai városi lekkel kellett bizonyítani, hogy j tanács) kertjében meg fog nyit- egy életképes egyesülésről van ’ tatni.” Május elsején közbe jött szó. Az egyletnek téli tornaheiyi- j akadályok miatt a megnyitót el ' ‘ " 1 sége nem lévén, a tavasz beáll- halasztották, de a helyette tartott táig is meg kellett alapozni nép- J közgyűlésen két kérdésben dön szerűségét ég egyben anyagi létét. Farsangkor nagy táncestélyt ren­deztek, melyről a következőket ol­vashatjuk a BÉKÉS-ben: „A táncestélyen a közönség reggel 7 óráig mulatott, a nagyobb résznek olyan élvet nyújtott az, miszerint vont megyei bajnokságban *— ve­gyenek részt. Ennek érdekében ______________ __________ m január 12-én tanácskozunk Csong­L abdarúgó Szakszövetség főtitká- i Bács-Kiskun megye ko&ár­^ szakszövetségunk elnöksége j nem egyhamar fogják azt elfelej­.'ír W’ Kon tamnl az egylet hogy csapataink területi — ossze­ra a következő választ adta kér­désünkre: — Legfőbb célkitűzésünk a szakszövetségen belül az MTS II. kongresszusán határozatikig elfo­gadott irányelvek maradéktalan érvényesítése, az önállóság mind szélesebb körben való biztosítása. Szorosabb, tervszerűbb kapcso­latot akarunk kiépíteni az MLSZ­szel, annak bizottságaival, a já- ......... r áad szakszövetségeikkel, a sport- hamarosan utolérjük az előttünk labda szakszövetségének vezetői­vel, s bízom benne, hogy 10—12 csapat részvételével sikerülni fog az új rendszerű bajnokságot meg­rendezni ebben az esztendőben. Megyei ifjúsági és serdülő baj­nokság rendezésével szeretnénk az utánpótlásnevelést elősegíteni. _ ____ ___________________ H iszem azt, ha a fentiek meg- melyben kérik az egylet erkölcsi valósulnak megyénk kosárlabda ^ anyagi támogatását. 1870. áp- sportja fejlodm fog 19o9-ben és ^ 1?.én a BÉKÉS.ben megjt az vezetősége a munka beindításé hoz szükséges feltételeket igyek­szik biztosítani. Többek között torna tanítót szerződtetnek; toma- és tűzoltótelep létesítését kezdik eL Rz egylet (elfelé ívelő szakasza Fölvetődik más egyletekkel történő kapcsolat felvétele, vala­mint folyamodvánnyal fordulnak levőket. Ehhez persze szükséges az is, hogy a Békés megyei edzőik teljes körök szakosztályvezetőivel, a já­rási szakszövetségekkel, a sport­körök szakosztályvezetőivel, a társszövetségekkeL A megyei labdarúgó szakszö­vetség bizottságai (JB; EB, fe­gyelmi, ifjúsági, technikai) mun­kájának kiépítése a következete­sebb a sporterkölcsi normákat minden tekintetben betartó és betartató munkastílus elérése ér­dekében. Minőségi fejlődést kell elérni a különböző bajnoki osztályokban szereplő csapatoknál, de nemcsak a játék, hanem a szakvezetés te- rületén is. Ez alapja lehet egy ! _ Elkészült a labdarugó NB II. olyan labdarúgóélet megteremtő- í keleti csoportjának egesz évi odaadással dolgozzanak az után- 1 m'tót) állómását elfoglalta és a pótlásnevelés területén, amely nyári tomaidény, úgy egyleti és elő fogja segíteni a minőségi I nem tagok, valamint fiú- és le- színvonal fej löd ásót. i ánygyermekek számára május el­Idegenben kezd a Gyulai MEDOSZ és a Mezőkovácsházi Petőfi »ének, amelynek méltán fog örül­ni megyénk labdarúgást kedvelő nagyszámú szurkolótábora is. Olyan munkatervet készítünk, amely pontjaiban és összességében is biztosítani fogja a feladatok megvalósíthatóságát — széles tár­sadalmi aktívahálózat bevonásá­val. Gondoskodunk az edzők to­vábbképzéséről, a játékvezetők tudásának gyarapításáról. Külö­nösen fontos a bíráskodás terén műsora. A tavaszi idény március töttek: Mojsisovics Vilmos alelnö- köt, hivatali áthelyezése folytán felmentik, helyébe Janó Sándort választják meg. Emellett jóvá­hagyják Oheroly János tornataní­tó 800 forint évi fizetését. Kéthe­tes halasztás után, május 15-én zajlott le a nagy esemény, vagyis ekkor „ment végbe a torna-iskola megnyitása az egylet nyári helyi­ségében” — a már említett Me­gyeháza udvarán. Ezzel a nagy nyilvánosság előtt is elkezdte működését tanítvá­nyaival a tornatanító, ami már a megnyitóra történő készülődéssel ölkezdődött nagyfokú lelkesedés közepette. Az egylet profiljába tartozó tűzoltásra is sor került július varos^ , képviselőtestületéhez, jj-én, amikor kigyulladt az ura­sági istálló, de a tagok példásan helytálltak. Az egylet évközi mű­ködéséről készült „igazgatói” je­lentés közzétett részletei szerint az oktatásban 213-an (!) vettek részt, váltakozó érdeklődéssel; Taglétszám 312 (!), ebből 58 tűz­oltó. A vívóoktatás részére Ka- rassiag István első alispán, laká­sának nagytermét bocsátotta ren­delkezésre. A BÉKÉS ugyan nem számolt be hasábjain a rendsze­res tevékenységről, de erre vo­natkozólag a következő utalás szolgál magyarázatul dr. Siklóssy „A magyar sport ezer éve” máso­dik kötetében: „A Békésgyulai szokatlanul élénk tomászélet ma- KISTEXT. DVSC—Jászberény.! gyarázatául szolgáljon az, hogy Bocskai SE—K.-félegyháza, Gyű- j annak mozgatója Oheroly János^ lenik a „Felhívás” Oheroly János, az egylet művezetője (evvel a megnevezéssel illették a tornata­la—Szegedi Dózsa, Mezőkovács­16-án kezdődik, s június 22-ig I háza—MGM Debrecen, tart Az őszi forduló rajtja: au- i Május 4. (VIII. forduló) gusztus 17. Szezanzaras: novem- —Mezőkovácsháza, Jászb 23-án. ; pénzügyőr, KISTEXT— Megyénk két NB Il-es csapata! KTE—Budafok, Sz. MÁV—Cég a Gyulai MEDOSZ és a Mezőko­vácsházi Petőfi az első fordulóban vidéken szerepet A tavaszi forduló sorsolása a következő: Március 16. (I. forduló): Ceglédi léd, K_ Tűzálló—Gyula, Szegedi volt, akit 1870-ben Békésgyuláról szerződtetett a Budai Tornaegy­let.” „... évi 500 forint fizetés­sel...” Egy másik fejezetrészben a következő áll Oheroly fővárosi szerződtetéséről: „A választmány tehát a nyilvános pályázaton je­való előbbrelépés, a következetes, VSE—Mezőkovácsházi Petőfi, a sporterkölcsi normákat minden esetben szem előtt tartó játékve­zetés elérése. Céljaink, feladataink elérését tervszerű munkával, a széles sportkedvelő tábor támogatásával tervezzük megvalósítani, s ehhez kérjük a labdarúgást szeretők tá­mogatását Jó pólyák, megfelelő felszerelések A megyei atlétikai szakszövet­ség ez évi terveiről — dióhéjban — Cemann Ferenc elnök így nyi­latkozott — Bízom abban, hogy az új esztendőben javul a szakszövetség munkája, a megyei válogatottak az NB I/B-ben sikeresen szerepel­nek, s férfi-, női csapatunk az élmezőnyben végez. Szeretnénk sok színvonalas ver­senyt rendezni legjobbjaink szá­mára és reméljük, a tömegmeg­mozdulások is sikeresek lesznek. Persze mindehhez sok-sok lelkes versenybíróra van szükségünk, emellett jó pályák és megfelelő felszerelések biztosítása a leg­fontosabb. Másképp nem tudjuk versenyeinket megfelelően lebo­nyolítani, s mindezek nélkül nem tudjuk megtartani helyünket az országos atlétikai rangsorban. Területi Bajnokság — Az elmúlt év is bizonyította, Budafoki MTE Kinizsi—Gyulai MEDOSZ, Szegedi VSE—Bocskai SE, Pénzügyőr SE—MGM Debre­cen, Debreceni VSC—Kiskunfél­egyházi Vasas, Jászberényi Lehel —Szegedi Dózsa, KISTEXT—Kő­bányai Tűzálló, Kecskeméti TE— Szolnoki MÁV. Március 23. (II. forduló): Sz. MÁV—KISTEXT, K. Tűzálló— Jászberény, Szegedi Dózsa— DVSC, K.-félegyháza—Pénzügyőr, MGM Debrecen—SZVSE, Bocskai Dózsa—Bocskai SE, K_-félegyháza ientkezett Oheroly J., ' Sasse Ká- —rMGM Debrecen. I, roly és Steiner István közül 1870. Május 11. (IX. forduló): Cegléd I december 10-én tartott ülésében —KTE, Budafok—KISTEXT, j Oheroly Jánost választotta egyleti SZVSE—Jászberény, Pénzügyőr—! tornatanítónak, aki 1871 elején DVSC, MGM Gebn?<^—Szegedi állását el is foglalta.” Valószínű- Dozsa, Bocskai SE—K. • leg az anyagiakon túl egyéb szán­Mezokovacsha- dékok vezérelték eltávozásakor> ; e sy^^' . ! hiszen a fővárosban 300 forinttal Május 18. (X. forduló): Pénz- j kevesebb lett évi fizetése ügyőr—Mezőkovácsháza, DVSC—I _ , SZVSE, Jászberény—Budafok, Egyfelől sajnálatos és komoly KISTEXT—Cegléd KTR—Gyula*,1 veszteséget jelentett távozása, ami Sz. MÁV—Bocskai SE, K. Tűzál- \ rányomta bélyegét az egylet to­ló—MGM Debrecen, Szegedi Dó- vabbi működésére. Másfelől húsz­asa—K -félegyháza. . kék lehetünk, hogy városunkban Május 25. (XI. forduló): Ceglédi e£v olyan szakember működött, —Jászberény, Budafok—DVSC, SZVSE—Pénzügyőr, K.-félegyhá SE—Budafok. Gyula.—Cegléd, Me-i za_K Tűzálló, MGM Debrecen- zőkovácsháza—KTE , mav, Bocskai SE—KTE Március 30. (III. forduló): Ceg­léd—Bocskai SE, Budafok—MGM Debrecen, SZVSE—K.-félegyháza, Pénzügyőr—Szegedi Dózsa, DVSC—K. Tűzálló, Jászberény— SZ. MÁV, KISTEXT—KTE Me­zőkovácsháza—Gyula. Április 6. (IV. forduló: KIS­TEXT—Mezőkovácsháza, KTE— Jászberény, Sz. MÁV—DVSC, K. Tűzálló—Pénzügyőr, Szegedi Dó­zsa—SZVSE K.-félegyháza—Bu­dafok, MGM Debrecen—Cegléd, Bocskai SE—Gyula. Április 13. (V. forduló): Cegléd —K.-félegyháza, Budafok—Szege­di Dózsa, SZVSE—K. Tűzálló, Pénzügyőr—Sz. MÁV, DVSC— KTE, Jászberény—KISTEXT. Gyula—MGM Debrecen, Mezőko­vácsháza—Bocskai SE Április 20. (VI. forduló): Jász­berény—Mezőkovácsháza, KIS­TEXT—DVSC, KTE—Pénzügyőr, Gyula—KISTEXT, Mezőkovács­haza—Szegedi Dózsa. Június 1. (XII. forduló): SZVSE -Mezőkovácsháza, akit elsősorban itteni sikeres te- vékénysége folytán hívtak a fő­városba. a MOTESZ megalakítása 1870. december 5. a magyar sportélet szempontjából az egyik _ , , , | legfontosabb mérföldkövet jelentő Gvuía^ ^KISTEXT—Bocskai esemányének a gyulai egylet is SE KTE—MGM Debrecen, Sz. í ^e^ese vo‘t; A . történtekről dr. MÁV—K.-félegyháza, K. Tűzálló könyvének harmadik-Szegedi Dózsa. ! kötetében emlékezik meg: 1870. 7 „ . . ,,, ; december 4-én Matolay Elek kez­Jumus 8. (XIIL forduló): Cég- deményezésére nyitották meg a 1^-^ení1USy°r’ 1 ™ 4 f éf Szentkirályi utcai tornacsarnokot. Szegedi Dózsa—Sz. MÁV, K.-fel- mesnvitasra a fővárosba érkéz egyháza—KTE, MGM Debrecen—, f megnyitásra a fővárosba erkez­KISTEXT, Bocskai SE-Jászbe-! tek a vidéki egyesületek képvise- — - - “ • Másnap, december 5-én, a rény. Gyula—DVSC, Mezőkovács- i lói ÄÄÄ SS*. <™. -.^1». C-­Stó-SL1““*“* 1 MAVKSZvÄTi háza—K. Tűzálló. Június 15. (XIV. forduló): Bu­dafok—Mezőkovácsháza, SZVSE —Cegléd, Pénzügyőr—Gyula, DVSC—Bocskai SE Jászberény— MGM Debrecen, KISTEXT—K.- félegyháza. KTE—Szegedi Dózsa, Sz. MÁV—K. Tűzálló. Június 22. (XV. forduló): Ceg­léd—Budafok, K. Tűzálló—KTE, Pannónia Szállóban gyűltek össze értekezletre 13 egyesület képvise­lői — közöttük a B-gyulai egye­sület képviselője — akik kimond­ták az Országos Tornász Szövet­ség (MOTESZ) megalakulását Tehát megalakult a mai MTS (Ma­gyar Testnevelési és Sportszövet­ség) legelsőnek számító ős-előd­je, ami akkoriban úttörő jelentő­Szegedi Dózsa—KISTEXT, K.-fél-, sé8gel bírt, hiszen országos szin- egyháza—Jászberény, MGM Deb- ten fogta össze a tornával és ál- recen—DVSC, Bocskai SE—Pénz- tálában a sporttal foglalkozó ügyőr, Gyula-SZVSE, Mezőko- egyesületeket, vagyis az első or- vácsháza—Sz. MÁV. 1 szágos szintű sportszervezet volt. Oheroly János sikere mellett ta­lán még inkább büszkék lehetünk arra, hogy a MOTESZ alapítói kö­zött szerepel a gyulai egylet is. Rz egylet hanyatlása ás megszűnése Az egylet működésének 1870-es első esztendejével nemcsak me­gyei, de országos viszonylatban is példát mutatott a testgyakorlás felkarolása ügyében. Az eredmé­nyek létrejöttében az oroszlán- részt Mojsisovics és Oheroly mondhatta magáénak, sok-sok lel­kes patrónus és tag mellett A két nem mindennapos egyéniség azonban az említett körülmények folytán eltávozott a városból. Az a hatalmas lendület amit ők ket­ten adtak, az egyletet tovább vit­te, de nem az előző évi szinten, és csak egy darabig. 1871-ben a január 22-i közgyű­lés az egylet új elnökéül gróf Wenkheim Frigyest választja meg. Sajnos, a reprezentáns név az egyleti élet szempontjából nem sokat jelentett. A nyári „tornász- idény” beindulásáról tesz említést a BÉKÉS A tornászok működnek címmel, de a továbbiakban nem tesz róluk említést. Az október 8-i közgyűlés tárgyáról csak a meghívóban közzétettek tanús­kodnak: „A pesti országos tűz­oltó-ünnepélyre kiküldöttek be­számolója. Számadás. Tornatanár szerződtetése.” A rendkívül kevés hír bizonyít­ja, hogy az egyleti munka közel sem érte el az előző évi színvo­nalat, ami á következő 1872-es évben még jobban ellaposodott. 1872 áprilisában „Táncvigalom” rendezésével ad magáról életjelt az egylet. Még ez év júniusában utolsó kísérletként az érdeklődés felkeltésére néhány folytatásból álló cikksorozat indul be a BÉKÉS hasábjain A tornászairól címmel, mely hasonló jellegű, mint Mojsi­sovics Vilmos 1869-es sorozata. A kívánt hatást azonban nem érték el. Ha működött is az egylet, na­gyon minimális lehetett tevékeny­sége, mivel egyetlen hír sem je­lent meg róla. 1873-ban az egy­leti élet megszűnését a következő hirdetés bizonyítja: Folyó hó (május) 15-től magán tornataní­tást kezd el, mely tart október 1-ig. Domokos János.” Ha az egy­letben folyt volna munka, aligha kerülhetett volna sor ilyen ma­gánvállalkozásra. 1874. április 5-i számában közli a szomorú hírt jelentő felhívást a BÉKÉS, mely­ben közgyűlést hívnak össze az egylet feloszlatására. Ezzel ért véget a B-gyulai Tor­na és Tűzoltó Egylet létezése, ami feloszlása ellenére is olyan hatást gyakorolt és olyan alapot biztosí­tott Gyula városában a testkultú­ra további fejlődése számára, amire a későbbiek folyamán épí­teni lehetett, és ez a tény feltét­lenül elévülhetetlen érdeme. Ifj. Christian László (Folytatjuk) tanulókat II. 1-re szerződtetünk. Felvé­telre jelentkezhetnek a 15 évet betöltött, 8 általános is­kolát végzettek közül azok, akik az állandó budapesti la­kást biztosítani tudják. A ta­nulóidő I év. Jelentkezés le­vélben. HAZAI PAMUTSZÖVÖGYAR Budapest, IV., (Újpest), Baross u. 99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom