Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
1999. Január 3. 5 Péntek Üj autóbuszjáratok Eddig 10000—11000 lakásos túlteljesítés a harmadik ötéves tervben Az árreform újabb lépései A szocialista építőipar — az előzetes adatok szerint — 2—4 százalékkal túlteljesítette idei tervét, s így a múlt évinél 7—9 százalékkal több munkát végzett. Az előírtnál 10 000—11 000 új otthonnal több épült az országban, de a túlteljesítés nagyobb része elsősorban a magánlakásépítés terhének fokozódásából ered. Többek között az elmúlt három évben 17 000 —18 000 társasházi lakást adtak át, két és félszer annyit, mint az egész második ötéves tervben. Az idén azonban már csökkent a társasházi és magánlakások építésének üteme. A szocialista építőipar 19G9. évi terve a termelés 6—7 százalékos növelését irányozta elő, országosan 60 000—62 000 lakást kell felépíteni. Január 2-tól naponta új autó- buszjárat indul Békéscsabáról (Kondoroson, Bndrődön, Mezőtúron, Törökszentmiklóson át) Szolnokra. Ugyancsak 2-tól mindennap autóbusz indul a békéscsabai vasútállomástól, amely az éjszaka 11 óra 10 perckor Budapestről gyorsvonattal érkező utasokat szállítja át Gyulára. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidőben számos fogyasztási cikk ára módosult, megváltozott az árképzés rendszere s életbe lépett a rugalmas ármechanizmus. E változások együttesen azt jelezték, hogy megkezdtük a fogyasztói árreform végrehajtását. ~ A fogyasztói árreformnak hármas célja van: a fogyasztói árak közelítése a társadalmilag szükséges ráfordításokhoz, az értékhez; a külkereskedelmi és a termelői árak összekapcsolása a fogyasztói árakkal és végül olyan rugalmas fogyasztói ármechanizmus létrehozása, amelyben az árstabilitás fenntartása mellett valósul meg a kereslethez és kínálathoz igazodó ármozgás. Az új fagyasztói árrendszer és ármechanizmus 1988. évi tapasztalatai megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Mint ismeretes, a január 2-án végrehajtott árkorrekciók eredményeként a fogyasztói árszínvonal egy százalékkal csökkent, s a szabad, valamint a kevésbé kötött árak mozgásának hatását a fogyasztói árszint 1—2 százalékos emelkedésében valószínűsítették az ár tervez esi számítások. A szabad árak kiterjesztését és a rugalmas ármechanizmust sokan vegyes érzelmeket fogadták, attól tartva, hogy a fogyasztói árszínvonal a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedik. A valóságban az ár- szint-növekedés 0,5—0,6 százalékos. Ez a pozitív jellegű „tervlemaradás” a reáljövedelmek alakulását is kedvezően befolyásolta. Mivel a népgazdasági terv a nominálbérék s általában a pénzbevétel alakulását az 1—2 százalékos árszínvonal-emelkedés figyelembevételével tervezte, a számítottnál alacsonyabb árszint is a reáljövedelmet növelte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben kb 5—6 százalékkal emelkedett, míg a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben. A fogyasztói árreform hármas célkitűzését 1968-ban csak szerény mértékben közelítettük meg. A fogyasztói árak többsége változatlanul eltér az értéktől, egy részük túlságosan magas, másik részük pedig dotációra szorul. Ennek az érzékeltetésére hadd utaljunk a következőkre: a fogyasztói ár alaptényezője a termelői ár, ehhez járulja forgalmi adó. Nos, a forgalmi adóból származó állami bevétel ösz- szege csaknem annyi, mint amennyit ak árkiegészítésekre folyósítanak. (Azok a fogyasztási cikkek részesülnek árkiegészítésben, amelyeknek a kiskereskedelmi ára a termelési költségeket sem fedezi). A fogyasztói árak „lalpra állítása”, a termelői árakhoz való közelítése — ami részben ár- csökkentést, részben áremelést jelent — teljes körben csak 10— 15 év alatt oldható meg, hisz egyebek között a termelési struktúra átalakítását is feltételezi. Arra azonban mód van. hogy egy-egy termékcsoportban — részben a forgalmi adó, részben az árkiegészítés módosításával — a fogyasztói árak lépésről lépésre közeledjenek a ráfordításokat tükröző árarányokhoz. Az 1968. január 2-i árváltozások is részben ilyen jellegűek voltak s azzal függtek ösz- sze, hogy a 2500 forgalmi adókulcs 1000-re csökkent. Az 1968. évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy-egy termékcsoporton belül még mindig sok az adókulcs s azok összevonásával nemcsak az adminisztráció csökkenthető, hanem a termékcsoporton belül helyesebb árarányok alakíthatók ki. Az új esztendőben a legszélesebb körű forgalmi adó és árváltozás a ruházati cikkeknél lesz. Az adókulcsok számának csökkentése, a szövetek, a kötött- és hurkolt textíliák, a rövidáruk és a ruházati cikkek fogyasztói árát általában plusz— minusz 15 százalékkal módosítja. A forgalmi adó kulcsok összevonása a ruházati cikkek mellett a gépjárműalkatrészek, a sporté szerek és papíráruk, egyes festékek, fotóvegyszerek, a centrifugák és a lemezjátszók árát érinti még. A fogyasztói árszínvonalra 1969-ben egyéb árintézkedések is hatnak. A forgalmi adó rendszer egyszerűsítésétől függetlenül változnak egyes rögzített és maximált árak. A legjelentősebb árváltozás — a postaszolgáltatások új díjszabása — november 1-én lépett életbe. A fűrészáruknál a külkereskedelmi, illetve a termelői árak emelkedését a fogyasztói árak mozgása is követi; a motorbenzineknél árarányosításra, a tüzelőanyagoknál — hazai brikett, tüzelőolaj és tűzifa — jelentős árleszállításra kerül sor. Olcsóbb lesz — éves átlagban kg-onként 1,30—1,50 forinttal — a vágott csirke ára. 1969-ben módosul az import fogyasztási cikkek ára. A fogyasztási cikkek importjának a választék' bővítése mellett az a célja, hogy a hazai termelők monopolhelyzetét gyengítse, versenyfeltételeket támasszon. 1968- ban a szükségesnél nagyobb mértékben alkalmaztak megkötéseket a fogyasztási cikkek importjánál. Ezek megszüntetésével a verseny reálisabb feltételei jönnek létre s egyidejűleg az importált fogyasztási cikkek árai is módosulnak. Az árváltozások negyedik tényezője: mindazokon a területeken, ahol a keresletkínálat egyensúlya lehetővé teszi, nagyob teret kapnak a kevésbé kötött és a szabad árak. Szabad áras lesz az import fogyasztási cikkek többsége s bővül a szabad árak alkalmazása az építőanyagoknál, a gépipari és vegyes iparcikkeknél. 1968- ban a szabad árak a fogyasztói árualap 23 százalékát érintették, 1969-ben már 30—33 százalékát. Mit jelentenek mindezek az árváltozások a fogyasztó számára? Az új-irányítási rendszerben a népgazdasági terv fontos része az árterv, amelynek pontos számításokkal meg kell határoznia az árváltozások és a szabad árak mozgásának árszínvonalra gyakorolt hatását, mert a várható árszínvonal ismerete a feltétele a hévleges és a reálbér, valamint az életszínvonal tervezésének. Az árszámítások szerint mindazok a változások, amelyek a központi intézkedésekhez — forgalmi adó kulcsok összevonása, egyes rögzített és maximált árak módosítása, az import fogyasztási cikkek árváltozása — kapcsolódnak, nem érintik az árszínvonalat. Az ártervezés azonban azt is .figyelembe vette, hogy a szélesebb körben érvényesülő szabad ár ak mozgása az árszínvonalat felfelé módosítja. Az árterv 1—2 százalékos árszintemelkedéssel számol s az élet- színvonallal összefüggő előirányzatok is ezt veszik alapul. Az árváltozások a lakossági építkezést is, érintik. Az építőipari termelői árak már 1968- bun emelkedtek s most egyes építőanyagok — elsősorban a fé- nyőfűrészáruk — ára is felfelé módosul. Mindez, a lakásépítés árszínvonalát mintegy 4—5 százalékkal növeli. Az ennél nagyobb mértékű árszínvonalemelkedés elkerülésére az állam 1969-ben magasabb dotációval támogatja a magánosok — vállalati kivitelezésben megvalósuló — lakásépítkezését. Garamvölgyi István Megffiatalodott Gyoma legöregebb termelőszövetkezete Meghívtak a gyomai Alkotmány Tsz-be. Eddig ilyesmi nem fordult, elő. Ha néha odavetődtem, szívesen sorolták azt, ami éppen volt: örömüket vagy bánatukat. Leginkább azt, hogy a többnyire szikes, belvizes földjükön nincs arányban az eredmény az erőfe- | szitéssel. Most kettős örömükhöz hívtak tanúnak. Egyik az, hogy bevált náluk a készpénzrészesedés. Annyira javult a munkafegyelem, hogy a tervezett 4 millió helyett igencsak 4,4 millió forint jövedelmet osztanak ki év végén. A másik az, hogy jó alapot teremtettek a jövő évi gazdálkodáshoz is. Több minden mellett 1,5 millió forintot is tartalékolnak. A jelen és a jövő mezsgyéjén érdemes egy kicsit visszatekinteni a régmúltba, a gyomai Alkotmány Tsz sarjadásának és hullámzó fejlődésének idejére. Eléggé gyenge képességgel iratkozott be húsz évvel ezelőtt a szövetkezeti mozgalom sokat követelő iskolájába. Példamutatás, az egyéni gazdáknál jobb életmód megteremtése lett volna a feladata. Annál is inkább, mert elsőként alakult 1948-ban Gyoma határában. Csak hát gyengén termő volt a kétszáz valahány hold föld és csoda számba ment az is, hogy a szövetkezetét megalakító huszonkét agrárproletár két lovat is tudott szerezni az induláshoz. A következő nyolc év eléggé eseménytelenül rohant el, sok baj és gond közepette. Aztán 1953- ban egyesült a Petőfi Tsz-szel. Vagyis az akkori fogalmak szerint ezerholdas nagyüzemi gazdasággá vált. Igen ám, de a nélkülözhetetlen állatférőhelyek építéséhez csak 1960-tól kaptak beruházási hitelt. Méghozzá elég bőven, egy-egy és fél millió forintot évente. Többet, mint amennyi a szövetkezet teherbíró képessége volt. Ez 1962—63-ban vált nyilvánvalóvá, amikor a sok hitel miatt nem jutott részesedés. Az egyesüléskor kilépett ötven tagot ekkor újabb ötven, főleg fiatal követte. A közben 2600 holdra növekedett földnek csak a fele volt jó termő. A szikesek di- gózása lassan haladt, a belvízlevezető csatornák ásása pedig még Az inkább lefelé, mint felfelé hullámzás 1965-ben állt meg. Az addigi erőfeszítésekből mégiscsak rakódott le egy kis alap s jelentősen kizökkentette a gazdálkodást az egy helyben topogás- tól az 1,7 millió forint állami dotáció. Hozzájárult a felfelé íveléshez az új vezető gárda kialakulása is. Ügyannyira, hogy az azelőtti évi 7—9 ezer forintos átlag- jövedelem helyett 12 ezer forin* tot tudtak osztani. A következő évre ez lényegesen megjavította a korábbi zilált munkafegyelmet s hozzá tudtak látni a növénytermelés stabilizálásához, az állatférőhelyek feltöltéséhez, a tenyésztési munka megkezdéséhez. Egyszóval azóta egyre jobban megállnak a saját lábukon. Ügy- annyira, hogy 1966-ban már 15 ezer, 1967-ben pedig 18 ezer fo- i rint jövedelem jutott dolgozó tagonként. A felfelé ívelés láttán segéd. Segéd úr, mert hogy így szólítják. Közben megszaporodott a vendégsereg, A kukázó simlis még kért egy stampedlivel, azt szorongatta a hosszú lábú könyöklőasztalnál, s a mellette állók beszédét hallgatta a vasárnapi üge- tőről. Napldrály... Rakoncátlan... Oktondi... — lónevek, meg hogy valakinek elment a százasa, pedig a legtutibb tippeket kapta. Egy százas! — húzta össze a száját a simlis és arra gondolt, hogy legutóbb a lottóplakáton látott egy darabban ekkora összeget és az annyi, mint tizenyolc féldeci, természetesen plusz kísérő... Snóbli. Részeg púposteve A suszter az , angol királynőre emelte poharát, mert egykoron kizárólag angolkeserűt ivott, majd lenyelte az italt és snóblit javasolt. Szellemi felfrissülésként. Tehát: a kézben tartható pénzdarabok száma zérustól háromig lehetséges, ezáltal a dugható maximum három fő esetében kilenc, és lefelé... Passz! Mehet. — Hét öt. Négy. Terítés. A tisztán kétdecis eltalálta a négyet kiesett. Üj dugás — a suszter veszít és fizeti a következő kört, s kissé bambán néz a felváltandó húszas után. Űjrá nyílt az ajtó, egy kerek fej kukkantott be, majd a hozzá tartozó köpcös termet is megjenem volt divat, de nem is bírták tavaB mintegy kísérletképpen, a volna anyagi erővel. így aztán helyeken dolgozókalacsonyak voltak a termésátla- £lZetf £ hónapban , • , . .... . , a tervezett részesedés 80 százalégok: 1965-ig búzából tíz, kukon- Az idén már mindenki kész. cából 15, cukorrépából 160 mázsát pénzben kapta a részesedést, és termeltek holdanként. Vagy a fő- , egész évben zökkenők nélkül, agronómusokban keresték abban pontosan és hiánytalanul. Az ala- az időben a hibát, vagy ők látták j pót az teremtette meg ehhez, hogy hiábavalónak a kínlódást, ©lég az i az utóbbi három évben már 14— hozzá, hogy öt év alatt öt főág- 15 mázsa búzát, 20—22 mázsa ku- ronómus adta egymásnak az irá- j koricát, 190—200 mázsa cukorré- nyítás gyenge gyeplőjét. pát termeltek holdanként. Évente 1000—1100 hízott sertést, 6—10 ezer árubaromfit, 100 tehéntől pedig gümőkór-mentes tejet értékesítettek. Ezek után nem elfelé, hanem befele vágytak az emberek. Az idén is negyven fiatal lépett a tagok sorába, részben kívülállók, részben pedig a felnőtt családtagok közül. . ________________ __ _ A további irány a még belteri rattal ellátott keskeny ajtó feléjjesebb gazdálkodás. Egyrészt még mint egy hivatásos holdkóros, bővebb áruválasztékkal akarják lent a nyílásban. Mögötte fiatalabb nő és- egy férfi nyomako- dott. Láthatóan tegnap este kezdték a derűs együtüétet. — Kávét, kávét akarok inni — kényeskedett a hölgy, s az első lovag már elő is vonta pénztárcáját. A másik láthatóan nem ezen a földön járt; vonásaira valami földöntúliság, valami átszellemült mosoly mervedett, s úgy lépkedett a háttérben diszkrét felCélhoz érvén üdvözülten pillantott vissza, de már nem hallhatta, hogy a kerek fejű elárulta őt, mert részeg púpostevének minősítette, s a hölgy gyöngéd csuk- lással nyugtázta a sziporkát. Meditáció A simlis úgy dönött, hogy bekap még egy stampedlivel. Megdolgozott ő azért. Bár tudja a fene jobb lenne egy pénzes vendég, aki fizetné. Nincsenek már ilyen vendégek. Ajaj. A Sándort is becsukták, verekedett és a másik nem bírta ki. Hirtelen elszomorodott. Hiszen hamarosan bezárják ezt a jó kis csehót is. Presz- sízó lesz helyette, meg cukrászda, ahová be sem engedik a magafajta embert. Pedig dolgos ember, lám azokat a kukákat is... Az első szóra. S nagy szomorúságában stampedli helyett mégis féldecit kért, ezúttal kísérő nélkül. Maradjon az embernél azért valamit pénz...! ellátni a két helyi és a budapesti elárusító standot s évi 0,8—1 millió forint bevételt elérni az 50 holdas kertészetből. Intenzívebbé akarják tenni — évente legalább 250 holdon — az öntözést, hogy a növekvő állatállományhoz bőséges takarmánybázissal rendelkezzenek. Évente ugyanis 90 hízott marilát, 1100 hízott sertést, 4—500 pecsenyebárányt, 35—40 mázsa gyapjút, 120—150 mázsa baromfit akarnak értékesíteni. A termésátlagok további növeléséhez is megvannak most már az alapok. Az utóbbi három évben szántóterületük 30 százalékán pótolták évente szerves anyaggal és pillangós növények termesztésével a talajerőt. Ezek láttán csak azt lehet mondani, hogy megfiatalodott Gyom legöregebb termelőszövetkezete. K. I. *
