Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-07 / 4. szám

1969. január 1. 5 Kedd Horgolt csipkehlúz j következő ív középső rövid pál­cájára, X ismétlés. 6. sor: X 11 rövid pálca a 9 láncszemes ívbe, a következő ív­be is, a következőbe 3 rövid pál­ca, 9 láncszemet az előző ív har­madik rövid pálcájára öltünk és visszafelé behorgoljuk 13 rövid- pálcával és az otthagyott 3 pálca mellé még 8 rövid pálcát öltünk, X ismételünk. A csillagokat a képen jól lát­ható módon kapcsoljuk minden oldalon egyszer az ötödik rövid pálcánál és a csúcsokon a hetedik rövid pálcánál. Összeállítás után körülhorgoljuk a cakkokat — alul, a karöltőnél és a nyakánál — 7 láncszemes ívvel, rövidpálcás le- öltéssel mindig a középső rövid pálcára leöltve. Az íveket 11, il­letve 8 rövidpálcával behorgoljuk. Anyaga gyöngyperié vagy más sodrott szálú fonal. Megfelelő se­lyemmel alábélelve alkalmi kis­kosztümhöz vagy kis bársony­szoknyával fiatal lányoknak tánc­hoz is nagyon csinos. Mintája: 1. sor: 6 láncszemből gyűrűt zá­runk, a gyűrűbe 12 rövidpálcát öltünk. 2. sor: 5 láncszem X 1 kétrá- hajtásos pálca a következő rövid pálcára, 2 láncszem X ismételjük, s végül kapcsoljuk a kezdő 5 láncszem harmadik láncszemébe. 3. sor: Ívközépbe bemegyünk 4 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca ugyanoda, X 4 láncszem 2 kétrá­hajtásos pálca a következő ívbe X ismétlés, végül 4 láncszemet kapcsolunk a kezdő negyedik láncszemhez. 4. sor: Rövid-pálcasor. Az ívek­be 5, a pálcákra 1—1 pálca. 5. sor: 2 rövid pálcával átme­gyünk az ívközép harmadik rövid pálcájára X 1 rövid pálca, 9 lánc­szemet rövid pálcával leöltünk a IJj premierek előtt a Jókai Színházban Színházunkban a közelmúltban kezdték meg Shakespeare „Macbeth" című drámájának próbáit. A darabban Stefanik Irén, Szoboszlai Sándor, F. Nagy Imre, Keresztes Pál, Tolnai Mik­lós és Körösztös István játssza a főbb szerepeket. Megkezdődtek az „Ida regénye” próbái is, a Macbeth-et Vass Károly, a szín­ház igazgatója, as Ida regényé-t Máté Lajos rendezi. A nagy sikerű „A szabin nők el­rablása” című zenés vígjáték táj­előadásai folytatódnak. Á katonai szolgálat mentességéről — A honvédelmi hozzájárulás szabályozásáról — A tanulmányi szolgálathalasztásban részesülők fizetési kötelezettségéről Többek érdeklődésére közöljük: azoknak a fiataloknak, akik a honvédelmi hozzájárulás alóli mentességért testi fogyatékosság címén akarnak folyamodni, kérel­müket a Munkaképességcsökke­nést Véleményező Orvosi Bízott­ig döntésével kell igazolniuk. Az ilyen vizsgálatra vonat­kozó kérelmet — 15 forintos illetékbélyeggel — a lakhely szerinti illetékes járási, váro­si, illetve kerületi tanács Korunk betegsége: az infarktus szorúér-elzáródás, „szívszélhűdés” í konságában volt feltűnően gya- — sűrűn előforduló kifejezések, kori az ugyancsak fiatalon elszen­Szivtrombózis. infarktus, ko-1 gek felmenő- vagy oldalági ro-1 dulása. Az USA biztosítótársasá­gai a legmagasabb biztosítási dí­jakat orvosokra, bírókra és ve­zető munkakörben levő egyének­re szabják ki. Az idegrendszert terhelő tényezők jelentősége a koszorúérártalmak kifejlődésében vitathatatlan. Az infarktus esetében különö­sen igaz az a megállapítás, hogy jobb megelőzni a betegséget, mint gyógyítani. Pe hogyan? A „vissza a természethez!” szépen hangzó jelszó megvalósíthatatlan | és hamis. A koszorúér-betegség­gel sújtott, civilizált államok né­pessége kevesebbet mozog és tar­tózkodik szabad levegőn, mint azt tehetné, viszont sokkal többet eszik, dohányzik és idegeskedik, mint amennyit hosszabb időn ke­resztül büntetlenül lehet. Ezeken kell változtatnunk és ez nem csu­pán orvosi feladat. Egyre gyakrabban halljuk, hogy a szívbetegségekben meghaltak száma évről évre növekszik. Va­lóban, mindenkinek van néhány ismerőse, aki infarktust kapott vagy szívtrombózis gyanújával kórházba került. Kétségtelen tény, hogy az infarktusok száma az utolsó 30 évben megkétszere­ződött. Infarktusnak a szívizom ki- sebb-nagyobb területének az el­halását nevezzük, ha ezt a kó­ros folyamatot a vérellátás hir­telen megszűnése vagy jelentős csökkenése okozza. A szívizom pusztulását legtöbbször valame­lyik koszorúérnek az elzáródása hozza létre. Örököl hető»e ? Vannak családok, melyekben a hirtelen „szívhalál” halmozódik. A statisztikai adatok szerint fő­leg a fiatalkorú infarktusos beté­vedett szívizomelhalás. Valószí­nűnek tartják, hogy maga a be­tegség nem örökölhető, de bizo­nyos hajlam átörökítésének a lehetőségével számolnunk kell. A szívizom elhalása régebben a 40—60 éves férfiak betegsége volt. Ma már az összes infarktus esetek 5 százaléka a 40 évesnél fiatalabbakon fordul eló és ez az életkor-eltolódás főleg az utóbbi évekre jellemző. A riasztó válto­zás bonctani alapjaira a koreai háború idején végzett kórboncta­ni vizsgálatok vetítettek fényt. A háborús sérülések következtében elpusztult — átlag 22 éves — ka­tonák több mint 70 százalékának a koszorúeredben találtak érelme- szesedéses tüneteket és 10 száza­lékukban az erek keresztmetsze­te már annyira beszűkült, hogy az valószínűleg vérellátási zavarokat okozhatott. A legutóbbi években a I nők infarktusos megbetegedése is szaporodott. fiút az Atomkutató Intézet Kí­sérleti Telepére. * II. FEJEZET Az intézetet és környékét már megszállta a rendőrség. Senki sem hagyhatta el a telepet, aki a délutáni közvetítés időpontjá­ban a falakon belül tartózko­dott, Temesi őrnagy, a helyszíni vizsgálatok vezetője nyugodt, de határozott ember volt. Még a fotóriportereket sem engedte el, pedig az esti lapok szerkesztői ugyancsak ostromolták érte. Vi­szont tisztelte a sajtószabadsá­got, ezért lapzárta előtt minden­kinek megengedte, hogy a kép­távírón egy fényképet továbbít­hasson lapjának. Így aztán az esti kiadások sem maradtak fénykép nélkül. Még a filmfelvé­teleket is a helyszínen hívatta elő, és éppen az alig száradt- nyers felvételeket nézte át, ami­kor Takács Árpád megérkezett. Így aztán a fiúnak várnia kellett a kihallgatásra, annál is inkább, mert szinte vele egyidőben szállt ki egy másik autóból Galambos- né, akit már várt a férje. — Van újabb hír Gáborról? — kérdezte könnybe lábadt szem­mel az asszony. Galambos főmérnök szomorúan nézett a feleségére. — Sajnos, a helyzet ugyanaz. Vtost jöttem a laboratóriumból. Gábor még mindig eszméletlenül fekszik a gépben. — Gondolod, hogy ő tette? — tekintett szomorú reménykedés­sel férjére Galambosné. — Nem. Nem hiszem. — S érezni lehetett szavain, hogy nemcsak feleségét akarja meg- íyugtatni, hanem önmagát is. — Hogyan történhetett hát? Igen. Ez az a kérdés, amelyet ,y sokszor feltettek neki már »»•«»•«A legvalószínűbb ok ma este, és amelyet ő is számta-J Az infarktus egyik legvalószí- lanszor elismételt magában, de * nűbb oka az túlzsíros táplálkozás, amelyre még most sem tud más* Bár a kérdésnek könyvtári iro- feleletet adni, mint amit elő-1 dalma van, ma még nincs egyér- ször: Ttelműen eldöntve: sok kísérlet — Még magam sem látom tisz-» eredménye azt mutatja, hogy a tán. — A rendőrség mit mond? csökkenő zsíradag ellenére nö­vekszik az infarktusok száma. ■ vanvala-J g0j. <.,,5 esjk az infarktussal mi biztos nyom, amin elindul-J kapcsolatban a2 életmódról is. A hatnak. A fényképek sem árul-'testi erőfeszítés bizonyos mérté- tak el semmi különöset. Leg­többje csak magát a gépet ábrá­zolja, a filmet — amely talán ~fkig növeli az ellenállóképességet. " > Egy amerikai vizsgálat szerint pl. a washingtoni postahivatalok majd többet mond most hív-í fr<5asZtal mellett ülő, kényelme­ták csak elő. Megnézed? — Nem. Túlságosan felizgatna ♦ sebb munkát végző tisztviselői 4 között az infarktusok kimutatta­Elég volt egyszer, a közvetítéskor. 1 ^ “ J ■'mmmma­Inkább kifaggatom Imrét, mit * mmt ® na.P°nta tud ő Gáborról. Merre van? — Nem értelek. Hát nem ment haza? « sok száz emeletet megmászó pos­tások között. I! A dohányzás rontja a koszorú­— Dél óta nem is láttam. Azt*ere^ állapotát — ez a szakiroda- mondta, ebéd után kijön hoz-jl°m véleménye. Az a 45—64 éves zád. ífé Kán ♦ tö férfi, aki napi 15 cigarettánál — Igen, itt is volt. De miután ? többet szív, kétszer-háromszor megnézte a gépet, én még a köz-« nagyobb valószínűséggel félhet sz vetítés előtt hazaküldtem. Azóta? infarktustól, nem is láttam. 4 sorstársa. Nehéz azonban megma­— Érdekes. Én azt hittem, ittjgyanizm azt a tudományos véle­lme hízzunk! A megfelelő táplálkozás legfon­tosabb elve, hogy ne hízzunk! Ke­vesebb zsírt, több gyümölcsöt, fő­zeléket, sovány tejterméket fo­gyasszunk. A nehéz zsír helyett jobb a növényi ólai. Káros a ná­lunk megszokott étkezési rend: a reggeli egy dupla kávé vagy egy csésze tea, délben a sokat szidott, de többnyire sok kalóriát adó üzemi ebéd, este pedig bőséges vacsora. A késő este felvett zsírt a szervezet nem égeti el, hanem felhalmozva — sajnos az érfalak- ban is. Helyesebb bőséges regge­livel kezdeni a napot és este csak keveset égjünk. A testedzés, rendszeres, de nem túlzott sportolás sokat segít az érelmeszesedés elleni küzdelem­ben. A kevés mozgást biztosító életmódon sportolással könnyű segíteni. A dohányzás Viszont szükségtelen rossz, szokjunk le róla. Végül, de nem utolsósor­ban: ne idegeskedjünk és másokat se idegesítsünk. Ez persze — fő­leg az utóbbi — igen nehéz, de nagyon fontos. Dr. Miklóssy Lajos pénzügyi osztályánál kell be­nyújtani. Honvédelmi hozzájárulást azok a fiatalok kötelesek fizetni, akik bármilyen oknál fogva nem tel­jesítenek sorkatonai szolgálatot, vagy akit a sorkatonai szolgálat­ból egy év letöltése előtt szereltek le. A fizetési kötelezettség 36 hó­napig tart. Az a hadköteles, aki egy évnél rövidebb, de legalább 2 hónapi sorkatonai szolgálatot tel­jesített, a hozzájárulást csak 24 hónapog tartozik fizetni. A hozzá­járulás fizetési kötelezettségének kezdete azoknál, akik egyáltalán nem teljesítettek sorkatonai szol­gálatot, az első ízben történt be­hívást követő hónap első napja, akiket egy év előtt szereltek le, a katonai szolgálatból történt el­bocsátást követő második hónap első napja. A tanulmányi szolgá­lathalasztásban részesített közép­iskolai, egyetemi hallgató, érett­ségizett vagy képesítő vizsgát tett szakmunkástanuló fizetési köte­lezettsége : a szolgálathalasztás megszűntét követő harmadik hó­nap első napjával kezdődik. Az egyéb címen szolgálatha­lasztásban részesítettek a szol­gálathalasztás időtartama alatt is kötelesek fizetni : hozzájárulást. A hozzájárulás havonként esedé­kes. A hozzájárulás mértéke — mint köztudott — a munkaviszonyban állónál a bér 8 százaléka, tsz-ta- goknál a részesedés 8 százaléka, de legalább évi 960 forint. A mun­kaviszonyon kívül végzett tevé­kenységből származó jövedelem mentes a hozzájárulás alól. Házra zuhant egy Boeing 727-es 52 halott London Az afgán légitársaság Boeing 727. típusú óriásgépe vasárnap ko­rán reggel London Gatwick nevű második repülőterén, ködös idő­ben, elhibázta a leszállópályát, és egy házra zuhant. A rendőrségi jelentés szerint 52 halottat számláltak össze Lon­donban a Boeing 727-es gép ka­tasztrófája nyomán. Tizenöt s?"- mély megsebesült. mint nem dohányzó Pintér István: van nálad. — Én pedig úgy tudom, ott­hon van. S ahogy egymásra néztek, va-< lami ki sem mondható döbbene-" tét olvastak ki egymás szeméből.« „Csak nem a két gyerek csinált! ményt, mely szerint a koszorúér­halálozásból nem a nem dohányo­sok maradnak ki a legnagyobb százlékban, hanem azok az egy­kor dohányosok, akik leszoktak e szenvedélyükről. A nem dohányo­sok azonban ezen felbuzdulva ne Ki volt Horthy Miklós? mégis valamit?” — villant át4 szokjanak rá a dohányzásra csak agyukon egyszerre, de ki monda- J azért, hogy azután leszokhassanak ni egyikük sem merte. Szinte menekültek a feltolakvó gondo­lat elől. A főmérnök a portát hív­ta, az asszony a Galambos-vil­lát. A választ csaknem azonos volt.! róla! Menedzser-betegség. Az angolszáz irodalomban az infarktust gyakran nevezik me­* .,, t nedzser-betegségnek. Kétségtelen! A portan nemi attak elmenni a vaióban, hogy az infarktus gyak-! telepről egyik Galambos-fiút^ rabban szedi áldozatait a felel& ! ramnl a Kl sem, a Galambos-villaban pedig» . .» ... _ . , a ai nem tudnak semmit hazaérkező * beosztasu vezető rétégből. Szovjet ; vadászatoktól nem tudnak semmit nazaerkeze „adatok js megerősítik, hogy a I szellemi dolgozók között halmo- (Folytatjuk) tzódik a koszorúér-betegség edőfor­=ükről. Ki volt? Hát ki ne tudná? Ki ne ismerné az őfőmóltóságú... Csakhogy: ki volt valójában Horthy ? Honnét jött, miféle am­bíciókat dédelgetett magában, miként alakult élete, mielőtt a budai várba költözött, kik vol­tak tanítói, példaképei? A do­kumentumköteteivel is közis­mertté vált újságíró ismét olyan témát dolgozott fel. mely széles körű érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak a föntebb em­lített kérdésekre ad választ, ha­nem Horthy egész életét felölelj betekint a kulisszák mögé — a a szívbéli ügye­kig —, megkeresi e jellegzetes figura cselekedeteinek mozgató­rugóit. Nagy lélegzetű, három és fél száz oldalas riport egy ember­ről, aki megtestesítője volt egy . kornak — ez Pintér könyve. Szerencsésen ötvözi a politika- történetet a személyi intimitá­sokkal, a dokumentumokat a szórakoztató stílussal. Az ötven­két esztendősen kormányzói székbe ült majdnem ismeretlen Férfi. aki addig kivénhedt hadi­hajókon parancsnokolhatott csak, egyszeriben egy ország ura lett, s az is maradt huszonöt éven át. A szerző e negyedszázad fóku­szában vizsgálja az alakot, s mond róla a tények erejével ítéletet (Zrínyi Katonai Kiadó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom