Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-29 / 23. szám
*>69. január 29. 5 Szerda A múltat idézték Kulich Jolán, a mártír húga az ünnepségen. Fotó: Bódis Miklós Harsány énekszó, jókedvű fiatalok fogadják a belépőt. Néhány pillanat múlva azonban az előbb még mókázó-nevető, hangoskodó klszesek arca komoly-feszessé válik, felállva fogadják a hímzettfeliratos, szalagokkal díszített nemzetiszínű zászlót. A KISZ-iskola helybeli és Budapestről érkezett diákjai névadójukra, Kulich Gyulára emlékeznek a KISZ-tábor feldíszített klubhelyiségében. — Békéscsaba nem dicsekedhet letűnt századok megkövesedett emlékeivel. De a Har- ruckern-bárók egykori birtokain sokszor lobbant fel a forradalmi láng. A múltat idézem, amelyet sokan éltek át, amelyről sokan hallottak — és sokan akarnak elfelejtkezni — mondja bevezetőjében Botyánszki Pál, Kulich Gyula egykori harcostársa, barátja, a KISZ Érdemérem tulajdonosa. Emlékező szavai nyomán a történelem' valósággá, a hős szenvedő-nélkülöző, küzdő-akaró emberré válik. — Kulich Gyula elvhűsége és igaz hazaszeretete követendő példa mindnyájunknak — mondja befejezésül az egykori küzdőtárs. — Kitartásra, szorgalomra, akaraterőre nevelt minket — emlékezik a testvér, Kulich Jolán —, s hogy tanuljunk, mert az embereket csak akkor lehet elnyomni, ha tudatlanok. „Tudtam, nincs az a kínzás, amivel szóra bírnák. Inkább meghal, de nem adja ki a társait.” — Az anya fájdalmasbüszke szavait a Békés megyei KISZ Bizottság történelmi színpada idézi fel. Tolmácsolásukban a korszak költői vallanak, „az erőszak bűvöleté”-rőL Levelek, bírósági perek szövegét idézik. A figyelő szemek, az értő csend bizonyítja, a ma fiatalja érti Bárány! Ferenc sorait: „Mert nektek győzni dicsőség volt — de nekünk győzni kötelesség”. L. 3. «••■■■■•■■■■■»■■■•■■•••■■••••■■■■■•■••••••«•■cssscMasaaaaaavmtsaaaaiií minimMisiina másikról, hogy hallja-e vagy sem. A távirányítást pedig csak akkor lehet használni, ha tudnak rólunk és pontos helyünkről. — De vajon ki irányíthatta arra, amerre mi nem is jártunk? — Nem tudom. Félek, valami félreértés lesz. — És te, Gábor, mondd csak, a távirányítóval nem lehet jelzést adni? — Azt nem tudom. De úgy gondolom, ha otthon vagy apunál be van kapcsolva a távirányító, és mi itt rákapcsolunk, ott a készülékben jelezni kell ezt valaminek. — Akkor próbáljuk meg! Talán apuék észre veszik merre vagyunk. — Azt megtehetjük, de akkor álljunk meg! — Hű, de beborult Hiszen mindjárt zuhog az eső! A fiúk a nagy rádiózás miatt meg is feledkeztek a gépről. Szerencsére az kormányzás nélkül is ment a megadott irányban, de az idő ugyancsak megváltozott körülöttük. Hirtelen fekete felhők borultak föléjük. Mire a gép megállt már dobálta őket a szél, és zuhogni kezdett az eső. Ilyet még nem is láttak. Szinte elsötétült minden és mintha vízzsinórok lógtak volna körülöttük, úgy ömlött az ég minden csatornája. Ilyen körülmények közt épp csak három rövid távirányítasi kapcsolást tudott Gábor végezni, mert amint kormányozat tanul maradt a gép, úgy hánykolódott, hogy Imr«> már sápadozni kezdett — Menjünk innét, mert rosz- szul leszek! — nyögte hasát fogva. Gábor megindította a motorokat. A helyzet valamit * enyhült, de a vihar egyre kegyetlenebb erővel zúdult le rájuk. Valóban úgy zúdulhatott a gépre, mert hiába nyomta le a magassági kormányt, a gép mintha légüres térben küszködne, alig emelkedett pár métert Alattuk meg vad táncot jártak a hullámok. Szinte hihetetlen vdt, hogyan tudott a nemrég még csendes óceán egyszerre így megváltozni. Igaz, számukra szokatlan tájakon voltak, de ilyen vihart még nem értek. Az eső ugyan mintha szűnt volna, de a szél annál kegyetlenebből dühöngött — Jaj. de rosszul vagyok! — nyögdécselt a heverő sarkán ku_ porodva Imre. — Repülőn is lehet tengeri betegséget kapni? Gábort is környékezte a szédülés. De összeszorította fogait, erőt vett magán és minden igyekezetével azon volt, hogy a Ra- toplant egyensúlyban tartsa. Most voflt csak igazán szükség minden tudására és ügyességére. A gépet sehogy sem tudta magasabbra vinni. Kezdett aggódni, hogy a légszivattyúkkal van valami baj. Vagy az atomenergia, a gép hajtóereje kezd kimerülni ? Szörnyű lenne, ha most itt, ebben a viharban valami baja lenne a gépnek. Ha most üzemzavar támadna ment- hetelenül elpusztulnának. (Folytatjuk) Falusi „elit” — mai módra Valamikor könnyen1 _ _____________ meg leh etett ismerni, kik a „nadrágos emberek” falun. Voltaképpen kevesen is voltak: a jegyző, a tani- j tó, esetleg a patikus. Ők képviselték a község értelmiségi rétegét. Elkülönülésük a falu társa-1 dal mától nemcsak olyan külsősé- [ gekben nyilvánult meg, amilyenre az idézett „nadrágos” kifejezés utal. Manapság sokrétűbb, hivatása szerint változatosabb, s számarányában bővebb a falusi értelmiség, mint azt’ valaha képzelni is lehetett volna. Milyen képzettsége van ennek az intelligenciának? Milyenek az életkörülményei? Hogyan kapcsolódnak be a község, lakóhelyük társadalmi, politikai életébe? Milyen viszonyuk a falu kétkezi munkásaihoz, fizikai dolgozóihoz? Megannyi érdekes kérdés, melyre érdemes megkeresni a feleletet. vetkeztetéseket vonhatunk le. A i község értelmiségi dolgozóinak mintegy 40 százaléka párttag. A vallásos befolyás elenyésző mértékű, azért mégis akad olyan, aki részt vesz egyházi szertartásokon. Akadnak egyesek, akik hangoztatják, hogy elegendő az a politikai, ideológiai képzés, amit a főiskolán kaptak, nincs szükség arra — az ő véleményük szerint —, hogy világnézeti ismereteiket fejlesszék. a párt két- <elte egyházi községi bizottsága is, amikor legutóbbi ülésének napirendjére tűzte az értelmiség helyzetével és politikai tevékenységével foglalkozó témát. Különös jelentősége van a kérdésnek itt, hiszen a járás hasonló községeihez képest aránylag nagy a szellemi munkakörben dolgozók száma. Az utóbbi időben már nemcsak az orvosokat és pedagógusokat tekintik értelmiséginek. Az egyre sokrétűbb agrárius intelligencia mellett számottevő műszaki értelmiség kezd kibontakozni. Nem bészélve a közigazgatási irányításban részt vevő szellemi munkásokról. Legszámosabban a pedagógusok vannak. A község két általános iskolájában 43 oktató tanít, a szakiskolában 16 pedagógus, 19 műszaki, ezenkívül tízen adminisztratív beosztásban dolgoznak. A gépjavító állomáson tizennégyen tevékenykednek műszaki munkakörben, az ÉRDÉRT Vállalat telephelyén kilencen. A községi pártbizottság ülésére készült jelentés az egyes üzemek, intézmények összes adminisztratív dolgozóját is az érelmiség közé sorolja, jóllehet — véleményünk szerint — vitatható, hogy bizonyos manuális, kevésbé magasan kvalifikált adminisztratív munkakörök „értelmiségi” feladatnak számítanak-e. Tény az, hogy a vezető műszaki és agrárértelmiség képzettségének színvonalában is van még javítanivaló. A gépjavító állomáson öten rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettséggel, közülük is kettő adminisztratív munkakörben dolgozik. Az ÉRDÉRT Vállalatnál egyetlen diplomás sincs. A Béke Tsz-ben a főmezőgazdász utolsó éves egyetemista, hárman felsőfokú technikusi oklevéllel rendelkeznek. Hogy milyen egy-egy réteg világnézeti beállítottsága, azt közvetlen adatokkal mérni, kimutatni nemigen lehet. Mindenesetre a kélegyházi értelmiség társadalmi tevékenységének számos olyan megnyilvánulása ismeretes, melyből a valóságot megközelítő köIgénylaszo’gáltatók munkájái Kondoroson is Négy évvel ezelőtt nyitotta meg a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz Kondoroson a lakatos, bádogos, motorkerékpár-, rádió-, televíziójavító, a vízvezeték- és villanyszerelő részlegét. Erről tájékoztatott a napokban Bakos János részlegvezető. A múlt évben mintegy ezer kerékpárt, 250 motorkerékpárt, 450 rádiót, 300-nál több televíziót, csaknem 100 mosógépet javítottak meg, hogy csali a jelentősebbeket említsük. Nagy munkáik közé tartozik a 120 új lakás villanyszerelési munkálatai, valamint a több mint 60 épület víz'evezető csatorna szerelése, melyet szintén 1963-ban fejeztek be. C ,i , . az utóbUgyanahhor bl esz_ tendőkben egyre tevékenyebben kapcsolódik be a község értelmisége a tömegszervezetek munkájába, egyre aktívabb részvevői a helyi társadalmi életnek. Főként a tanácsi apparátus és az általános iskolák értelmiségi körére jellemző ez. Különösen az iskolai pártszervezet létrehozása óta tapasztalni, hogy a helyi párt- és tanácsi testületekben, a Vöröskereszt, a nőtanács és a többi tömegszervezet vezetőségeiben eredményesen dolgoznak a pedagógusok. A fiatal tanárok lelkes munkája is hozzájárult a területi KISZ-szervezet tevékenységének javulásához.- A termelőszövetkezetnél a fiatal agrárszakemberek segítettek sokat az ifjúsági munkában. Az orvosok pedig tevékenyen részt vesznek a téli egészségügyi oktatásokban. Az egészségügyi középkáderek politikai továbbképzése viszont jelenleg nincs biztosítva. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az egészség- ügyi dolgozók között nincs egyetlen párttag sem. Megjegyzendő, hogy egyes üzemek, intézmények értelmiségi dolgozói (például a gépjavító vagy a szakiskola) alig-alig vállalnak részt a társadalmi szervezetek munkájában. Igaz, hogy a szakiskolában több oktató távolabbi községekből jár be. (Nem érdektelen megemlíteni, hogy az intézmény szolgálati lakásainak zömét régi melléképületekből építették át: nedves, hideg, nehezen fűthető. Mindez nyilván nem okoz „kellemes körzérzetét”.) Érdekes viszont, hogy bizonyos „közéleti passzivitás” ellenére a fizikai és értelmiségi dolgozók kapcsolata éppen a gépjavítónál a legegészségesebb. Ez részben a közös termelési, munkafeladatokból ered, másrészt abból, hogy több műszaki értelmiségi korábban maga is a munkapad mellett dolgozott. Jó a kapcsolat egyébként a fizikai dolgozó szülők és a pedagógusok között is. A szakmai sovinizmus, egymás lebecsülése igen ritka, habár itt-ott előforduló jelenség. Az egészséges társadalmi légkör egyik titka, hogy a község vezetői igyekszenek a lehetösége- gekhez mérten megfelelő anyagi és erkölcsi segítséget adni az értelmiség különböző csoportjainak. A mai falusi „elit” tehát egyáltalán nem húzódik saját szűkebb körének elefántcsont-tornyába, s éppen ez a magyarázata, hogy a lakosság különböző köreiben munkája egyre inkább elismerésre talál, egyre nagyobb tekintélynek örvend. pártbizottság ülésén így foglalták össze az értelmiségről alkotott véleményt: „Községünk értelmiségének zöme hem elszigetelt réteg, hanem a falu közösségi életének aktív részvevője.’' Vajda János Évente 1000 előadás Tánczenei műsorok, népi együttesek, külföldi vendégek Ezerhatvankét előadás az ország 19 megyéjében és Budapesten. Olyan sikeres műsorok, mint a Mini-fesztivál, a Sláger NB I, a Halló, Balaton, a Slágerhullám — fémjelzik az ŐRI, az Országos Rendező Iroda tavalyi működését Keszler Pált, az Országos Rendező Iroda igazgatóját kértük meg, tájékoztasson az idei tervekről, műsorokról. — A téli-tavaszi szezon már január első napján megkezdődött nálunk. Évkezdő műsoraink egyikében a Metró-zenekar önálló hangversenye szerepel Zalatnay Sarolta és Sándor György paro- dista közreműködésével, önálló estje lesz a Hungária-együttesnek Fenyvesi Gabi felléptével. Az Echó-együttes hangversenyén Ma- gay Klementina és Bene Győző, az Omega-együtessel Wittek Mária énekel. A Ritmus 69 című összeállításban Harangozó Teri, Mátrai Zsuzsa, Bence Márta, Németh József és az Express-zene- kar szerepel. A napokban volt a premierje Martfűn a Randevú Korda Györggyel című műsorunknak. — A népzenei műsorok közül mit említene? — A Madár vígan dalol és a Farsangi nóták című összeállítást. Az előbbin Mészáros Tivadar, az utóbbin Járóka Sándor és népi* zenekara játszik. Mindkét műsorban fellép Kovács Apollónia, Vörös Sári, Gaál Gabriella, Madarász Katalin és a Nyílik a rózsa vetélkedő győztesei. — Külföldi együtteseket is fogad az ŐRI? — Január végén, február elején érkezik hazánkba az Egyesült Arab Köztársaság 100 tagú népi együttese. Zene- ének- és táncszámokkal lépnek fel. Március 2- től 16-ig szerepel Magyarországon egy olasz együttes, a Beat olasz módra című, műsorral. Márciusra várjuk egy japán népi együttes érkezését. — Mi szerepel a nyári tervekben? — A Balaton és a szabadtéri színpaddal rendelkező városok kerülnek ekkor előtérbe. Öt magyar és három külföldi produkciót készítünk elő a nyárra. A vendégszereplők között Rita Pa- vone, Billie Davis, Udo Jürgens, Ella Fitzgerald, Mireille Mathieu, s az angol Unit 4+2 együttes nevét találjuk. (k. m.) Lengyel orvosok a Hong-Kong-i influenzajárványról Lengyelországban újabb városokra és járásokra terjedt ki az A—2 Hong-Kong—68 vírus okozta influenzajárvány. Legutóbb Szczecinből, Gdanskból és Torun- ból jelentettek tömeges megbetegedéseket. Sok helyen bezárták az iskolákat, szünetelnek a színházi és mozielőadások. Poznanban az üzletek egy része a személyzet betegsége miatt nem tud nyitva tartani. A járvány az ország vajdaságainak felét érinti. Az orvosok úgy vélik, hogy a járvány hat hétig tart és február közepétől kezd majd fokozatosan csökkenni.
