Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-27 / 21. szám

1969. január 26. 4 Vasárnap Mélyre nyúló gyökerek — Hogy mióta elnök? Születése óta — szól közbe nevetve a párt­titkár. — Az az igazság, hogy a „szüle­tés” az stimmel: a tsz születése óta vagyok elnök — mondja mo­solyogva a kissé „túlméretezett” külsejű férfi, Balogh László, a békési Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke. — I960, január 2í- án, tehát pontosan kilenc esz­tendeje választották elnöknek, akkor 29—30 éves voltam, most meg 39—10 éves vagyok. S a tsz is az elnökével együtt a 10. élet­évét kezdi tölteni... — Az elmúlt kilenc esztendő alatt hányszor mondott le elnöki tisztéről? — próbálom meghök­kenteni. — Egyszer sem, azaz hogy „.megválasztásom után 3 hónap­pal. Ha abba az állapotba képze­lem magam vissza, most is kiver a hideg veríték! Képzelje el: kö­töttük a szerződéseket: 100 hízott marhára, sertésekre és se ólunk, se istállónk, és még azoknak az állatoknak a holléte is ismeretlen volt, amikre a szerződést megkö­töttük. Aztán teljesítettük... Sza­bad ég alatt volt a jószág, de nem volt egy megbetegedésünk se. — Hatalmas markával végigsimítja piros arcát — Ekkoriban bizony, egy munkaegységre 20 Ft-ot tud­tunk fizetni. Aztán egyre inkább kezdtünk talpra állni. — 1964-ben a Szabadság Tsz kérte a fúziót. Nem mondom, hogy kitörő lelkesedéssel üdvözöl­te ezt a „frigyet” az Egyetértés tagsága, de aztán, mivel a mun­kaegység értéke bem csökkent, s 1966-ban a Vörös Csillag is beol­vadt, egy kis „műmorgolódáson” kívül más nem történt. Vagyis­hogy: 1966 óta az Egyetértés Ter­melőszövetkezet 8000 holdon 1240 taggal dolgozik, s összesen, bele­értve a családtagokat. 3 ezer 500 embernek ad kenyeret. — Kicsit túl népes ez a szövet­kezet... — Igen, igen. Nagyon intenzí­ven kell dolgoznunk. Igen csak meg kell duplázódnia a szakmun­kás gárdának; most mintegy 170 dolgozik, de szeretnénk, ha 350 vagy akár 450 szakmunkás dol­gozna. — Ki a jó elnök? — szögezem neki a nem éppen udvarias kér­dést. Legyint egyet, elneveti magát — ez utóbbi különben sem áll nála nehéz helyen — majd elnéz az ircda falain túl. ■*— Hát, talán az, aki abba a földbe gyökerezik, a melyet mű­vel. azok közül származik, akik- kell nap mint nap együtt dolgozik, aki sajátjának érzi a szövetkeze­tét meg az embereit is. Én ezek közül az emberek közül szárma­zom. Ismerem ezeknek a földek­nek talán minden szeszélyét. És nem mérhető a mezőgazdasági munka órákban; fel kell készülni a váratlan fordulatokra is. Az időjárás szeszélyeire, a járvá­nyokra... Én nem magamról, mint jó elnökről akarok beszélni, mert azt én nem tudom megállapítani. Azt tudom, hogy az elmúlt öt esz­tendő alatt 40 Ff-nál kevesebbet sohase fizettünk egy munkaegységre, most 46 forintot fizetünk... — Azt is tudom, hogy utaink épültek, villanyt kaptunk. A mo­torkerékpár olyan a családoknál, mint valamikor az egyszerű bi­cikli volt Modem konyhabútor, televízió, mosógép egyre több ta­nyában van, és olyan tanya nincs, ahol rádió ne lenne. S a gyere­keknek a karácsonyfa alá egyre gyakrabban tesz könyvet a csa- ládfő-Jézuska. — Ezek olyan emberek itt, hogy hiába keresne hozzá hasonlókat az egész világon, mert úgysem találna... Az ősszel, amikor hirte­len beköszöntött a latyakos idő, aki csak mozdulni tudott, szedte a cukorrépát vagy törte a tengerit, hogy nem maradt szedetlen sem­mi! Szinte tartani kellett őket vissza, mert nem győztük a szál­lítást™ — És nemcsak ez... Most tu­dunk fizetni 46 forintot, de eb­ben az évben az összes beruházá­sunk 8 millió 700 ezer forint lesz. Hogy csak egy pár dolgot említ­sek, 300 férőhelyes szarvasmarha­telep, hidroglóbus, 6 ezer literes tejház Békésen, 1800 férőhelyes sertéshizlaló, tehergépkocsi, kom­bájn, hajtatóház stb. És ezt főleg saját erőből meg hitelből. Az ál­lami támogatás mindössze 3 mil­lió 700 ezer forint Persze, mint amilyen egyszerű az igazság, épp olyan egyszerű megfogalmazni tervünket is: növelni az átlagtermést, és azt az 1 kg húst olcsóbban elő­állítani. Nekitüzesedve kezd be­szélni arról, hogy ebben az évben 120 ezer kacsát, 110 ezer csirkét, aztán pulykát, gyöngyöst, mintegy 41 vagon baromfit adnak a vá­rosnak; szamócát és hízott mar­hát az exportnak. Olyan élénk gesztusokkal kíséri, mintegy kom­mentálja a számokat hogy az ember előtt megjelenik a halastó, a partján nyüzsgő sok ezer fehér hápogó valósággal; a hosszú lábú pulykák szöcskéző siserehada, s mindig pupákoló púposka-pepita gyöngyösök... Igen, ez az ember ide gyökerezik. Csak az tud ilyen szent tűzzel lobogni, akinek belső szükséglete a munka szenvedélye. Ez a szenvedély jellemezte akkor is, amikor mint országgyűlési képviselő a Parlamentben el­mondta szűkebb hazája aktuális gondjait a közlekedési reformmal kapcsolatban. És ez a szenvedély ad erőt neki ahhoz is, hogy köz­ben Agrártudományi, Főiskolát végezzen, mert idekívánkozik még, amit elmondott a jó elnökről: „És az sem „baj”, hogyha szak­mailag is művelt egy tsz-elnök...” T. F. Magvar hajók Szibériában — Hz új család sikere — Kétezer-lóerő — Uszályok, hétezer tonnával Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbudai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a só­lyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelésre épülő ha­jókon a szabadban végzik mun­kájukat a kovácsok, a szerelők. Az itt épülő, de majd a szibéri­ai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csupán ez az időjá­rás. Az új típusú toló-vontató csa­lád harmadik, negyedik tagja ké­szül most, elődeik a múlt évben már bemutatkoztak Szibéria fo­lyóin. 1970-ig összesen 32 ilyen hajó épül s valamennyi 2000 ló­erős lesz. A hajóipar eddigi gyárt­mányaitól eltérő, különleges kivi­telben épülnek. A szibériai folyok hajózási viszonyainak megfelelő­en héjazatukat vastag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosszú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyen­ként 5000—7000 tonnával megter­helt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próbaúlju- kat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elégedettek a ma­gyar konstrukcióval. Jól ismerik e Egymillió 440 ezer forintos forgalmával megyei első a szarvasi könyvesbolt mat teljesítettek. A bolt múlt évi forgalmának 44 százalékát, 637 ezer 592 forintot a bizományo­sok bonyolították le. Hat száza­lékkal többet, mint 1967-ben. Figyelemre méltó a szarvasi já­rás múlt évi olvasottságának ala­kulása is, amely Praznóczy Iván és munkatársainak munkáját di­cséri. 1967-ben a járásban az egy főre eső vásárlás 35,20 forint volt. A múlt évben már 37,22 forintra emelkedett az egy főre jutó könyvvásárlás. Ez jelentősen meghaladja az országos és me­gyei szövetkezeti átlagot. A for­galom ilyen alakulásával a szarvasi könyvesbolt megyei szin­ten magasan az első lett 1968-ban. (Tudósítónktól) Évek óta legjobb eredményt el­érő könyvesboltként emlegetik Békés megyében a szarvasit. Múlt évi forgalmuk is ezt a megálla­pítást érzékelteti. Praznóczy Iván boltvezető a napokban arról adott tájékoztatót, hogy amíg 1967- ben összforgalmuk egymillió 362 ezer forint volt, addig tavaly egymillió 440 ezer forint értékű ifjúsági, szépirodalmi, ismeretter­jesztő, mezőgazdasági, zenei, politikai, műszaki és pedagógiai tárgyú könyvet, valamint hang­lemezt adtak el. Mindez há­rom dolgozó munkájának az eredménye, akik éves szinten kü- lön-külön 480 ezer forint forgat­Most javíttassa motor­kerék­Február 28-ig javításra leadott motorkerékpárok munkadíjából 5 százalékos kedvezményt adunk. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz, Békéscsaba, Bartók Béla út 46. 19. RÉSZ Gábor végignézett a műszer­táblán. A sebesség 300 méter volt másodpercenként. A ma­gasság négyezer-ötszáz. Gábor most egyenesen északra kor­mányozta a gépet, és fokozta a sebességet is. A Ratoplan perceken belül valóban kicsúszott az őt üldöző gépek gyűrűjéből. Az őserdő már csak összefüggő zöld folt­nak látszott, majd a brazil par­tok is végleg messze elmarad­tak alattuk. Amint megszűnt a közvetlen veszély, a fiúk az éter hullámai közt kezdtek kalóz- kodni. A sokféle idegen beszéd és különböző zene hangtömegé­ben nehéz volt rátalálni a ma­gyar adókra. A fiúk azonban nem csüggedtek. Addig csavar­gatták a keresőgombokat, míg egyszer csak megint magyar be­széd ütötte meg a fülüket De nem a keresett magyar állomá­sok jelentkeztek, hanem vala­melyik amerikai adó, mert a hangszóróból ezt hallották: — Kérjük a Galambos fiúkat, térjenek vissza! Ne kockáztas­sák az atomrepülő sorsát és fi­atal életüket. Itt nyugodtan megvárhatják apjukat, aki már útban van, hogy átvegye a fxai­hajótípus előző változatát, a du­nai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vontató hajót, amely ugyan­csak a Magyar Hajó- és Daru­gyárban készült, nagy sorozatban. Ennek továbbfejlesztett változata­ként született meg a szibériai ha­jócsalád, amelynek tagjai nem­csak a Szovjetunió leghidegebb részein, hanem a Volgán, a Do­non, a Donyecen és a Dnyeszteren is közlekednek majd a jövőben. (c. m.) Százötvennégy ismeretterjesztő előadás A Békés megyei MÉSZÖV Igazgatósága által tárgyalt előter­jesztésből olvastuk, hogy az 1968—69-es évadra 154 ismeret- terjesztő előadást kötöttek le az fmsz-ek a TIT-tel. Ezek legtöbb­je a háztáji termelést szolgáló, mezőgazdasági témájú. Ugyan­csak ebből az előterjesztésből olvastuk, hogy jelenleg 10 szö­vetkezet rendelkezik saját klub- helyiséggel. A gyulai, a sarkadi, a békési, a csorvási, a kunágotai, a gyomai és a tótkomlósi szövet­kezetek jól működő amatőr mű­kedvelő csoportokat működtetnek. Az együttesek száma meghaladja a 300-at. A községek könyvtárai­nak támogatására 1968-ban 227 ezer 517 forintot adtak a megye szövetkezetei. Nyolcszázezer forint bolthálózat-fejlesztésre Vésztőn 800 ezer forintot for­dított az fmsz 1968-ban bolt­hálózatának fejlesztésére, korsze­rűsítésére. Ez év január 1-től működik a szövetkezet gázcsere­telepe, amely 150 háztartás ilyen irányú igényét elégíti ki. Terve­zik az elkövetkező hónapokban a sertéshizlalás ismételt bevezeté­sét is, melyet korábban abba­hagytak. Régi ruházati boltjuk helyén még az idén zenés presszó nyitását tervezik. tói a gép vezetését, és megkezd­hesse tervezett Föld körüli út­ját. — Hallod, milyen mesékkel jönnek ezek? — nevetett fel Gábor. — Azt hiszik, hogy mi bevesszük a kefét — De hátha igaz? — vetette ellen Imre. — Aáá, duma az egész, öre­gem! Azt akarják, hogy le- szálljunk. Meg akarják kaparin­tani a gépet. El tudod képzelni, hogy apu elinduljon valami ócska tragaccsal utánunk, éppen most, amikor már megyünk ha­za? Trükk ez öregem, egysze­rű csalétek. Csakhogy mi nem kapjuk be a horgot! De nem ám! XVIII. A Pannónia Képadó a dél­előtti híreket közvetítette. In­nét tudták meg a D. 24 utasai, hogy két kis diák megtalálta azt a fényképezőgépet, amely­ben a Ratoplan ellopott tervei­nek filmfelvételei voltak. — Hát nem megmondtam, hogy mindenről lemaradunk? — fújtatott Szilvási, a kövér rá- di óriporter. — Vigasztalódj, én is legfel­jebb csak felhőtanulmányokat fényképezhetek! — jegyezte meg a cingár fotóriporter. — Nem kell csüggedni, fiúk! Ami késik, nem múlik — táp­lálta a reményeiket a rendőr­tiszt. — Akadhat még nekünk is dolgunk, csak nyugalom. Hát egy kis nyugalom elkelt volna mindannyiuknak. Mert épp a tehetetlenség idegesítette őket. — Meg kell próbálnunk hívni a fiúkat! Kíséreljük meg a le­hetetlent! — adta ki az utasí­tást a főmérnök. A D. 24 rádiósa adni kezdte a hívójelet. Már csaknem bele­fáradtak a szüntelen ismétlésbe, amikor nagy sokára mégis érke­zett valami válasz. Nem ugyan a fiúktól, de a Ratoplanról. — A gép útban van Észak- Amerika felé — közölte az is­meretlen rádiós. — Hová kí­vánja, hogy irányítsuk őket? A kérdés meglepte a főmér­nököt. Azonnal a térkép után nyúlt, hogy időt nyerjen, meg­kérdezte: — Hol van most a Ratoplan? — Sajnos, ezt még mi sem tudjuk pontosan. Legutóbb Ciudad Truilló jelentette His- paniolaról, hogy látták a Nagy Antillák felett. De a gép ott irányt változtatott és valószínű­leg Bermuda szigete felé tart. A D. 24-es utasai az atlasz fölé hajoltak. Nem tudták hon- nét jelentkezik az ismeretlen rádiós, de számukra az lett vol­na a legmegfelelőbb, ha vala­melyik sziget felett bevárja őket a Ratoplan. Galambos azonnal közölte ter­vét:

Next

/
Oldalképek
Tartalom