Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-27 / 21. szám
1969. január 26. 4 Vasárnap Mélyre nyúló gyökerek — Hogy mióta elnök? Születése óta — szól közbe nevetve a párttitkár. — Az az igazság, hogy a „születés” az stimmel: a tsz születése óta vagyok elnök — mondja mosolyogva a kissé „túlméretezett” külsejű férfi, Balogh László, a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke. — I960, január 2í- án, tehát pontosan kilenc esztendeje választották elnöknek, akkor 29—30 éves voltam, most meg 39—10 éves vagyok. S a tsz is az elnökével együtt a 10. életévét kezdi tölteni... — Az elmúlt kilenc esztendő alatt hányszor mondott le elnöki tisztéről? — próbálom meghökkenteni. — Egyszer sem, azaz hogy „.megválasztásom után 3 hónappal. Ha abba az állapotba képzelem magam vissza, most is kiver a hideg veríték! Képzelje el: kötöttük a szerződéseket: 100 hízott marhára, sertésekre és se ólunk, se istállónk, és még azoknak az állatoknak a holléte is ismeretlen volt, amikre a szerződést megkötöttük. Aztán teljesítettük... Szabad ég alatt volt a jószág, de nem volt egy megbetegedésünk se. — Hatalmas markával végigsimítja piros arcát — Ekkoriban bizony, egy munkaegységre 20 Ft-ot tudtunk fizetni. Aztán egyre inkább kezdtünk talpra állni. — 1964-ben a Szabadság Tsz kérte a fúziót. Nem mondom, hogy kitörő lelkesedéssel üdvözölte ezt a „frigyet” az Egyetértés tagsága, de aztán, mivel a munkaegység értéke bem csökkent, s 1966-ban a Vörös Csillag is beolvadt, egy kis „műmorgolódáson” kívül más nem történt. Vagyishogy: 1966 óta az Egyetértés Termelőszövetkezet 8000 holdon 1240 taggal dolgozik, s összesen, beleértve a családtagokat. 3 ezer 500 embernek ad kenyeret. — Kicsit túl népes ez a szövetkezet... — Igen, igen. Nagyon intenzíven kell dolgoznunk. Igen csak meg kell duplázódnia a szakmunkás gárdának; most mintegy 170 dolgozik, de szeretnénk, ha 350 vagy akár 450 szakmunkás dolgozna. — Ki a jó elnök? — szögezem neki a nem éppen udvarias kérdést. Legyint egyet, elneveti magát — ez utóbbi különben sem áll nála nehéz helyen — majd elnéz az ircda falain túl. ■*— Hát, talán az, aki abba a földbe gyökerezik, a melyet művel. azok közül származik, akik- kell nap mint nap együtt dolgozik, aki sajátjának érzi a szövetkezetét meg az embereit is. Én ezek közül az emberek közül származom. Ismerem ezeknek a földeknek talán minden szeszélyét. És nem mérhető a mezőgazdasági munka órákban; fel kell készülni a váratlan fordulatokra is. Az időjárás szeszélyeire, a járványokra... Én nem magamról, mint jó elnökről akarok beszélni, mert azt én nem tudom megállapítani. Azt tudom, hogy az elmúlt öt esztendő alatt 40 Ff-nál kevesebbet sohase fizettünk egy munkaegységre, most 46 forintot fizetünk... — Azt is tudom, hogy utaink épültek, villanyt kaptunk. A motorkerékpár olyan a családoknál, mint valamikor az egyszerű bicikli volt Modem konyhabútor, televízió, mosógép egyre több tanyában van, és olyan tanya nincs, ahol rádió ne lenne. S a gyerekeknek a karácsonyfa alá egyre gyakrabban tesz könyvet a csa- ládfő-Jézuska. — Ezek olyan emberek itt, hogy hiába keresne hozzá hasonlókat az egész világon, mert úgysem találna... Az ősszel, amikor hirtelen beköszöntött a latyakos idő, aki csak mozdulni tudott, szedte a cukorrépát vagy törte a tengerit, hogy nem maradt szedetlen semmi! Szinte tartani kellett őket vissza, mert nem győztük a szállítást™ — És nemcsak ez... Most tudunk fizetni 46 forintot, de ebben az évben az összes beruházásunk 8 millió 700 ezer forint lesz. Hogy csak egy pár dolgot említsek, 300 férőhelyes szarvasmarhatelep, hidroglóbus, 6 ezer literes tejház Békésen, 1800 férőhelyes sertéshizlaló, tehergépkocsi, kombájn, hajtatóház stb. És ezt főleg saját erőből meg hitelből. Az állami támogatás mindössze 3 millió 700 ezer forint Persze, mint amilyen egyszerű az igazság, épp olyan egyszerű megfogalmazni tervünket is: növelni az átlagtermést, és azt az 1 kg húst olcsóbban előállítani. Nekitüzesedve kezd beszélni arról, hogy ebben az évben 120 ezer kacsát, 110 ezer csirkét, aztán pulykát, gyöngyöst, mintegy 41 vagon baromfit adnak a városnak; szamócát és hízott marhát az exportnak. Olyan élénk gesztusokkal kíséri, mintegy kommentálja a számokat hogy az ember előtt megjelenik a halastó, a partján nyüzsgő sok ezer fehér hápogó valósággal; a hosszú lábú pulykák szöcskéző siserehada, s mindig pupákoló púposka-pepita gyöngyösök... Igen, ez az ember ide gyökerezik. Csak az tud ilyen szent tűzzel lobogni, akinek belső szükséglete a munka szenvedélye. Ez a szenvedély jellemezte akkor is, amikor mint országgyűlési képviselő a Parlamentben elmondta szűkebb hazája aktuális gondjait a közlekedési reformmal kapcsolatban. És ez a szenvedély ad erőt neki ahhoz is, hogy közben Agrártudományi, Főiskolát végezzen, mert idekívánkozik még, amit elmondott a jó elnökről: „És az sem „baj”, hogyha szakmailag is művelt egy tsz-elnök...” T. F. Magvar hajók Szibériában — Hz új család sikere — Kétezer-lóerő — Uszályok, hétezer tonnával Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbudai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelésre épülő hajókon a szabadban végzik munkájukat a kovácsok, a szerelők. Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csupán ez az időjárás. Az új típusú toló-vontató család harmadik, negyedik tagja készül most, elődeik a múlt évben már bemutatkoztak Szibéria folyóin. 1970-ig összesen 32 ilyen hajó épül s valamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmányaitól eltérő, különleges kivitelben épülnek. A szibériai folyok hajózási viszonyainak megfelelően héjazatukat vastag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosszú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000—7000 tonnával megterhelt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próbaúlju- kat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elégedettek a magyar konstrukcióval. Jól ismerik e Egymillió 440 ezer forintos forgalmával megyei első a szarvasi könyvesbolt mat teljesítettek. A bolt múlt évi forgalmának 44 százalékát, 637 ezer 592 forintot a bizományosok bonyolították le. Hat százalékkal többet, mint 1967-ben. Figyelemre méltó a szarvasi járás múlt évi olvasottságának alakulása is, amely Praznóczy Iván és munkatársainak munkáját dicséri. 1967-ben a járásban az egy főre eső vásárlás 35,20 forint volt. A múlt évben már 37,22 forintra emelkedett az egy főre jutó könyvvásárlás. Ez jelentősen meghaladja az országos és megyei szövetkezeti átlagot. A forgalom ilyen alakulásával a szarvasi könyvesbolt megyei szinten magasan az első lett 1968-ban. (Tudósítónktól) Évek óta legjobb eredményt elérő könyvesboltként emlegetik Békés megyében a szarvasit. Múlt évi forgalmuk is ezt a megállapítást érzékelteti. Praznóczy Iván boltvezető a napokban arról adott tájékoztatót, hogy amíg 1967- ben összforgalmuk egymillió 362 ezer forint volt, addig tavaly egymillió 440 ezer forint értékű ifjúsági, szépirodalmi, ismeretterjesztő, mezőgazdasági, zenei, politikai, műszaki és pedagógiai tárgyú könyvet, valamint hanglemezt adtak el. Mindez három dolgozó munkájának az eredménye, akik éves szinten kü- lön-külön 480 ezer forint forgatMost javíttassa motorkerékFebruár 28-ig javításra leadott motorkerékpárok munkadíjából 5 százalékos kedvezményt adunk. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz, Békéscsaba, Bartók Béla út 46. 19. RÉSZ Gábor végignézett a műszertáblán. A sebesség 300 méter volt másodpercenként. A magasság négyezer-ötszáz. Gábor most egyenesen északra kormányozta a gépet, és fokozta a sebességet is. A Ratoplan perceken belül valóban kicsúszott az őt üldöző gépek gyűrűjéből. Az őserdő már csak összefüggő zöld foltnak látszott, majd a brazil partok is végleg messze elmaradtak alattuk. Amint megszűnt a közvetlen veszély, a fiúk az éter hullámai közt kezdtek kalóz- kodni. A sokféle idegen beszéd és különböző zene hangtömegében nehéz volt rátalálni a magyar adókra. A fiúk azonban nem csüggedtek. Addig csavargatták a keresőgombokat, míg egyszer csak megint magyar beszéd ütötte meg a fülüket De nem a keresett magyar állomások jelentkeztek, hanem valamelyik amerikai adó, mert a hangszóróból ezt hallották: — Kérjük a Galambos fiúkat, térjenek vissza! Ne kockáztassák az atomrepülő sorsát és fiatal életüket. Itt nyugodtan megvárhatják apjukat, aki már útban van, hogy átvegye a fxaihajótípus előző változatát, a dunai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vontató hajót, amely ugyancsak a Magyar Hajó- és Darugyárban készült, nagy sorozatban. Ennek továbbfejlesztett változataként született meg a szibériai hajócsalád, amelynek tagjai nemcsak a Szovjetunió leghidegebb részein, hanem a Volgán, a Donon, a Donyecen és a Dnyeszteren is közlekednek majd a jövőben. (c. m.) Százötvennégy ismeretterjesztő előadás A Békés megyei MÉSZÖV Igazgatósága által tárgyalt előterjesztésből olvastuk, hogy az 1968—69-es évadra 154 ismeret- terjesztő előadást kötöttek le az fmsz-ek a TIT-tel. Ezek legtöbbje a háztáji termelést szolgáló, mezőgazdasági témájú. Ugyancsak ebből az előterjesztésből olvastuk, hogy jelenleg 10 szövetkezet rendelkezik saját klub- helyiséggel. A gyulai, a sarkadi, a békési, a csorvási, a kunágotai, a gyomai és a tótkomlósi szövetkezetek jól működő amatőr műkedvelő csoportokat működtetnek. Az együttesek száma meghaladja a 300-at. A községek könyvtárainak támogatására 1968-ban 227 ezer 517 forintot adtak a megye szövetkezetei. Nyolcszázezer forint bolthálózat-fejlesztésre Vésztőn 800 ezer forintot fordított az fmsz 1968-ban bolthálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére. Ez év január 1-től működik a szövetkezet gázcseretelepe, amely 150 háztartás ilyen irányú igényét elégíti ki. Tervezik az elkövetkező hónapokban a sertéshizlalás ismételt bevezetését is, melyet korábban abbahagytak. Régi ruházati boltjuk helyén még az idén zenés presszó nyitását tervezik. tói a gép vezetését, és megkezdhesse tervezett Föld körüli útját. — Hallod, milyen mesékkel jönnek ezek? — nevetett fel Gábor. — Azt hiszik, hogy mi bevesszük a kefét — De hátha igaz? — vetette ellen Imre. — Aáá, duma az egész, öregem! Azt akarják, hogy le- szálljunk. Meg akarják kaparintani a gépet. El tudod képzelni, hogy apu elinduljon valami ócska tragaccsal utánunk, éppen most, amikor már megyünk haza? Trükk ez öregem, egyszerű csalétek. Csakhogy mi nem kapjuk be a horgot! De nem ám! XVIII. A Pannónia Képadó a délelőtti híreket közvetítette. Innét tudták meg a D. 24 utasai, hogy két kis diák megtalálta azt a fényképezőgépet, amelyben a Ratoplan ellopott terveinek filmfelvételei voltak. — Hát nem megmondtam, hogy mindenről lemaradunk? — fújtatott Szilvási, a kövér rá- di óriporter. — Vigasztalódj, én is legfeljebb csak felhőtanulmányokat fényképezhetek! — jegyezte meg a cingár fotóriporter. — Nem kell csüggedni, fiúk! Ami késik, nem múlik — táplálta a reményeiket a rendőrtiszt. — Akadhat még nekünk is dolgunk, csak nyugalom. Hát egy kis nyugalom elkelt volna mindannyiuknak. Mert épp a tehetetlenség idegesítette őket. — Meg kell próbálnunk hívni a fiúkat! Kíséreljük meg a lehetetlent! — adta ki az utasítást a főmérnök. A D. 24 rádiósa adni kezdte a hívójelet. Már csaknem belefáradtak a szüntelen ismétlésbe, amikor nagy sokára mégis érkezett valami válasz. Nem ugyan a fiúktól, de a Ratoplanról. — A gép útban van Észak- Amerika felé — közölte az ismeretlen rádiós. — Hová kívánja, hogy irányítsuk őket? A kérdés meglepte a főmérnököt. Azonnal a térkép után nyúlt, hogy időt nyerjen, megkérdezte: — Hol van most a Ratoplan? — Sajnos, ezt még mi sem tudjuk pontosan. Legutóbb Ciudad Truilló jelentette His- paniolaról, hogy látták a Nagy Antillák felett. De a gép ott irányt változtatott és valószínűleg Bermuda szigete felé tart. A D. 24-es utasai az atlasz fölé hajoltak. Nem tudták hon- nét jelentkezik az ismeretlen rádiós, de számukra az lett volna a legmegfelelőbb, ha valamelyik sziget felett bevárja őket a Ratoplan. Galambos azonnal közölte tervét:
