Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-27 / 21. szám

1969. január 36. 2 Vasárnap A KGST 22. ülésszakának Apró Antal, a KGST 23. berlini ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője (balról a negyedik) a záróülésen aláírja az ülésszakról átadott közleményt. A üixon-adminisztráció intézkedései Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök hétfőn, magyaror­szági idő szerint délután öt óra­kor tartja meg első elnöki sajtó- konferenciáját A sajtókonferen­cián kül- és belpolitikai kérdése­ket kíván érinteni. Sajtóértesülé­sek szdrint az egyik téma a kö­zel-keleti válság megoldásának kérdése lesz, amelyre a Szovjet­unió még Nixon beiktatása előtt konkrét javaslatokat tett. Bár New Yorkban olyan hírek terjedlek el, hogy a jövő héten. Jarring nagy­követ konzultációja alkalmából már megkezdődnek a rendezésre vonatkozó tárgyalások a Bizton­sági Tanács négy állandó tagja részvételével. Washingtonban pén­teken magas rangú külügyi tisztvi­selők azt mondották, hogy az amerikai álláspont még koránt­sem alakult ki véglegesen ás a külügyminisztériumban végbeme­nő személyi változások minden bizonnyal tovább lassítják a dön­tést Nixon a hét végién több olyan intézkedést vont vissza, amely a Johnson-kormány utolsó napjai­ban született A többi között az elnök visszavont 485 kinevezési javaslatot, amely demokrata párti' korifeusokat akart állami funk­cióba juttatni. Ugyancsak vissza­vonta az új elnök azt az enge­délyt, amely négy légitársaságot hatalmazott fel új járatok indí­tására a Csendes-óceán térségé­ben. A konkurrens légitársaságok képviselői közvetve azt a hírt ter­jesztették, hogy Johnson ezzel „közeli barátait, munkatársait és a demokrata pártkassza támoga­tóit” akarta jutalmazni Franco gyilkos! A rendőrsége gyilkos! Foek Jenő hazaérkezett Lengyelországból Fock Jenő, a Minisztertanács el löké, aki J. Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsa elnökének meghívásá­ra feleségével együtt szabadsága egy részét a Lengyel Népköztár­saságban töltötte, szombaton visz- szaérkezett Budapestre. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első he­lyettese. Jelen volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete is. Megérkezett Szófiából a magyar belkereskedelmi küldöttség Kritikus helyzet Pakisztánban Karachi Véres zavargások nyomán, hó­napok óta a legkritikusabb hely­zet állt elő a belpolitikai válsá­goktól gyötört Pakisztánban. Kormányellenes tüntetők — mintegy 20 000 felvonuló — a ke­let-pakisztáni Daccában megro­hanta a tartományi kormányzat székhelyének épületét. A rendőr­ség belelőtt az épület felé hul­lámzó tömegbe. Eddigi jelentések szerint öt személy életét vesztet­te. Hasonlóképpen véres összecsa­pások színhelye volt a Daccától 160 kilométernyire északra elte­rülő Mimenszingh. Itt újabb két személyt öltek meg a rendőrgo­lyók. A válságos helyzetre való te­kintettel a hatóságok 24 órás ki­járási tilalmat léptettek életbe Daccában. A rendőrség támoga­tására katonai egységeket mozgó­sítottak. Jelentések szerint az in­cidensek során rengetegen meg­sebesültek. Eddig 80 személy ne­ve került fel a sebesültek listá­jára. Közöttük öt sajtótudósítóé és fotóriporteré. Ismeretes, hogy tavaly október és november óta állandósultak a tüntetések Ajub Khan kormánya és politikája ellen. A főleg a diákság részvételével folyó kam­pányba a legkülönfélébb színeze­tű ellenzéki pártok képviselői is bekapcsolódtak. Sokan a „ke­mény” India-ellenes magatartásá­ról ismert Zulfikar Ali Bhutto volt külügyminiszter politikai platformját tekintik követendő Déldának. Az egyetemi ifjúság egy része annak idején azzal a követeléssel indította meg moz­galmát, amely eltiltotta a diáko­kat a politikai tevékenységtől. Film Szombaton délelőtt hazaérke­zett Szófiából Szurdi István mi­niszter vezetésével az a belkeres­kedelmi küldöttség, amely Romá­niában és Bulgáriában választék- csere-szerződést kötött, megálla­podott a minisztériumok közötti együttműködés kérdéseiben, Szó­fiában pedig a kormány nevében magyar—bolgár idegenforgalmi egyezményt írt alá. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren ün­nepélyesen fogadták. a Kennedy-gyilkosságról Róma Milánóban pénteken este első ízben mutatták be a nyilvános­ság előtt azt a híressé vált fil­met, amelyet Abraham Zapru- der készített Dallasban, Kennedy elnök meggyilkolásának drámai pillanataiban. A filmet annak idején az FBI elkobozta, és azt a Warren-jelentéshez csatolták. Ellenséges propaganda Jugoszláviában Ljubljana Jugoszláv belügyi szervek le­tartóztatták a határállomáson Milica Marin belgrádi lakost, aki vendégmunkásként Nyugat-Né- metországban dolgozik. Milica Marin nagyobb mennyiségű el­lenséges propagandaanyagot ho­zott be magával Nyugat-Német- országból. A jugoszláv rendszer ellen uszító röpiratok Jugoszlávi­ában lakó több száz személy ne­vére megcímzett borítékokban voltak, s e borítékokat Milica Ma­rinnak kellett volna postára ad­nia. Az előzetes letartóztatásba he­lyezett Milica Marin által beho­zott röplapokat egy nyugatnémet szervezet készítette, azzal a cél­lal, hogy gyűlöletet szítson Jugo­szláviában a nemzetiségek között. | Az amerikai kormány rendelke­zése értelmében a film csak 2038-ban lesz vetíthető. A film egy kópiáját mégis si­került kicsempészni az Egyesült Államokból és ezt a kópiát vetí­tették le pénteken Milánóban. A felvételek azt bizonyítják, hogy a Warren-jelentés következteté­seivel ellentétben Kennedy ösz- szeesküvés áldozata lett A vetí­tés során jól látható, amint az elnök az első golyótól találva összegörnyed, s testhelyzetének változásaiból következtetni lehet arra. hogy további három golyó érte. A negyedik golyótól találva az elnök hátrahanyatlott ülésén, ami szakértők szerint félreért­hetetlenül arra mutat, hogy a golyó — a Warren-jelentés állí­tásaival szemben — nem hátul­ról, hanem szemből érte. A felvételeken világosan felis­merhető két férfi, amint lőfegy­verrel a kezében egy alacsony falra támaszkodik. A Warren-je­lentés szerint viszont a fal mö­gött nem volt senki sem. Madrid Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint Spanyolország-szerte folytatódnak a tüntetések azután is, hogy a kormány az ország egész területére háromhónapos időtartamra meghirdette a rend­kívüli állapotot. Madrid déli munkásnegyedében pénteken este diákok vonultak fel az utcán „Fraco gyilkos!” kiáltásokkal. A madridi egyetem környékén, ahonnan a rendkívüli állapot ki­hirdetése után a rendőrség eltá­volította a diákokat, az esti órákban a diákok újabb zavargá­sokat kezdtek, „A rendőrség gyil­kos!” kiáltásokkal járva be az utcákat, miközben kövekkel do­Kíemelt bérezés, 44 óiás munkaidő, házgyári épületek szereléséhez budapesti házgyárakba alka mázunk kőműves, ács, vasbetonszerelő, asztalos és lakatos szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, kubikosbrigádokat, férfi és női segédmunkásokat. Állandó jelleggel szakmunkás, képző tanfolyamokat indítunk. Vidékieknek szállás van. Minden szombat szabad. Jelentkezés személyesen a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál Budapest, XI., Dombóvári út 17—19. (4-es, 41-es, 43-as, 47-es villa­mossal.) hálták az elhaladó gépkocsikat és .•> számos kávéház bútorzatát az ut- « cára szórták, a rendőrség roham- : osztagai szétverték a tüntetőket. Diákzavargások voltak pénte- ■ ken számos spanyol vidéki város- • ban, így Zaragózában, Valenciá- j ban és Pampelunában is. Zarago- ■ zában a diákok megszállták az ■ egyetem jogi fakultását, majd a ! város központjában tüntettek, ; mielőtt a rendőrség szétszórta ■ volna őket Valenciában a jog- • hallgatók kövekkel dobálták a | rendőröket, akik legalább tíz diá- : kot őrizetbe vettek. Pampeluhá- j ban a navarrai katolikus egyetem ! diákjai tüntettek az utcákon. A : Barcelona közeiében levő Tarra- i sában a rendőrség feloszlatott egy • tüntetést amelyet az ipari város j munkásbizottságai szerveztek. A UPI madridi tudósítója sze- ■ rint a spanyol kormányt a diák- í zavargásoknál jóval fontosabb I okok késztették a rendkívüli álla- > pót kihirdetésére. Az utóbbi idők- « ben politikusok és sajtószervek i minden korábbinál élesebben bí- ; rálták a Franco-kormányzatot. j Röviddel ezelőtt 1300 értelmiségi j írt alá egy kiáltványt amelyben ! követelték, vizsgálják ki azokat a ; panaszokat amelyek szerint a • rendőrség megkínozza a letartóz- ; tatottakat. A barcelonai és madri- jj di jogászszövetségek a perrend- ! tartás reformját és a politikai : foglyok enyhébb bánásmódban ■ való részesítését követelték. A ; tudósító is megerősítette azokat S a korábbi jelentéseket, amelyek: szerint a legutóbbi diákzavargá- ; sok közvetlen oka Enrique Ruano ■ Casanova ötödéves jogászhallgató ; halála volt A diákot állítólagos ! kommunista tevékenység miatt: letartóztatták és a rendőrség azt | állította, hogy kihallgatás közben ; levetette magát a rendőrkapitány- ■ ság épületének hetedik emeleté- • ről. (MTI) : Egy hét a világpolitikában A hét eleién a világese­mények a „nagypolitika” szín­padain kezdődtek, Moszkvában és Washingtonban. Két fontos dokumentum került világszerte a kormányok asztalára: az új amerikai elnök beiktatási beszé­de — s csaknem ugyanazokról a kérdésekről a szovjet külügy­minisztérium hivatalos nyilatko­zata. Richard Nixon nagy érdeklő­déssel várt beszéde világszerte bizonyos csalódást okozott. Az Egyesült Államok új elnöke a Capitólium előtt felállított emelvényen inkább csak azokat a semmire sem kötelező álta­lánosságokat ismételte meg, amelyeket a múlt évi választá­si kampányban hangoztatott, s amelyek csak arra voltak alkal­masak, hogy a nagyon is kü­lönböző platformon álló válasz­tókat tömörítsék a köztársasági párt mögé. Az új elnök beszé­dének ugyan biztató elemei az olyan megállapítások, hogy „e korszak a békének kedvez”, va­lamint „a konfrontációk perió­dusának elmúltával beköszön­tött a tárgyalások időszaka”. Nixon azonban semmit sem mondott arról, milyen konkrét diplomáciai lépéseket tervez a három legalapvetőbb kérdés: Vi­etnam, a leszerelés és a közel- keleti válság megoldása érde­kében. Azt a benyomást keltet­te, hogy legfőbb célja a jelen periódusban az időnyerés, a washingtoni politikára ható kü­lönböző erők megismerése, s a hozzájuk való alkalmazko­dás. Az ugyanabban az órában el­hangzott szovjet külügyminisz- tériumi nyilatkozat viszont ép­pen gyakorlatiasságával tűnik ki; kifejezi a szovjet kormány készségét a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezé­sére. A Szovjetunió ezúton hoz­ta a világ tudomására, hogy to- vábbra is kész komoly eszme­cserét folytatni az Egyesült Ál­lamok kormányával a nukleáris fegyvert célba juttató stratégiai eszközök kölcsönös korlátozásá­ról, majd ezt követően csök­kentéséről. A szovjet nyilatkozat aláhúz­za, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésére vonatkozó konk­rét kérdésekben — ha nem is könnyen, de — létrehozható a megegyezés. A Szovjetunió tel­jes mértékben osztja azt a né­zetet, hogy ez idő szerint erő­feszítéseket kell tenni az atom- sorompó-szerződés mielőbbi élet­be léptetéséért. A szovjet kor­mány reméli, hogy a tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottság márciusban kezdődő ülésszakán megállapodás születik a fegy­verkezési hajsza korlátozását és a leszerelést elősegítő újabb lé­pésekről. Az új amerikai admi­nisztrációnak tehát működése első perceiben feltették már azokat a nagy horderejű kérdé­seket, Amelyekre legkésőbb már­ciusig válaszolnia kell. A NIXON-FELE vezetés másik próbatétele: a Vietnamról fo­lyó tárgyalások Párizsban. A január 18-i előkészítő négyes ér­tekezlet után január 25-én vég­re sor kerül — először a viet­»Maimiiiiiuiaiiia(aafisiaiiaiiaaiailtllll nami konfliktus történetében — az érdemi problémákról szóló első megbeszélésre a háborúban részt vevő valamennyi tényező, a VDK, a DNFF, az Egyesült Államok és a saigoni rezsim képviselői között. Már az első komoly tanács­kozáson nyilvánvalóvá lett, hogy az amerikaiak lassú, elhúzódó tárgyalásokra számítanak Pá­rizsban. Nixon személyes meg­bízottja, Cabot Lodge ugyanis olyan koncepcióval állt elő, amely eleve félreteszi a politi­kai rendezés ügyeit, és a fő fi­gyelmet a katonai kérdéseknek szenteli. Az amerikai küldött lényegében olyan ideiglenes jel­legű fegyverszünet ötletével állt elő, amelyet — az általa java­solt formában — nem lehet megvalósítani. Lodge szerint a „kölcsönös kivonulás” kérdései­ről kell tárgyalni. E felfogás ér­telmében észak-vietnami csapa­tokkal áll szemben az Egyesült Államok hadrendje Dél-Viet- namban, s az amerikaiak csak olyan ütemben hajlandók meg­valósítani haderejük kivonását, amilyen ütemben az általuk észak-vietnamiaknak nevezett szabadságharcosok elhagyják Dél-Vietnam területét. Lodge ezt tette meg a politikai rendezés­ről való bármilyen érdemi meg­beszélés előfeltételéül. Nyilván­való, hogy ezt a hamis koncep­ciót a VDK és a DNFF delegá­ciói még csak tárgyalási alap­nak sem tekinthetik. A Csehszlovákiából a hét fo­lyamán érkezett hírek nyugtala. nító helyzetről számolnak be. A jobboldal fokozza a haladó erőkre, s általában a közvéle­ményre gyakorolt nyomását. A párttagok nagy részét kiszór í-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom