Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

1M9. január 25.

3

Szombat

Féltékenység—hatáskörben

A fenti címmel hangzott el Balia Anna műsora a rádióban, szerdán délután. Azokról beszélt az újságíró, akik féltékenyek minden náluk alacsonyabb beosztásban dolgozó, tehetséges emberre. Hatáskörükkel visszaélve, elfektetik az újítását, javaslatát, s ha hosszú idő után mégis előveszik a fiókból, akkor maguknak vindikálják a dicsőséget.

Egy fiatal mérnök keserű tapasztalatait idézte Balia Anna, s a riportalannyal együtt kérdezte végül: mit lehet tenni a hatáskörükkel visszaélő félté- kenykedők ellen? Nincs varázspálcánk, mellyel megérinthetnénk kobakjukat, s így egy csapásra beléjük plántálhatnánk a helyes, haladást szolgáló gondolatokat. Csak azzal vigasztalódhatunk, hogy senkivel sem születik együtt a hatáskör. Adják azt, s ezért bármikor vissza is vehetik — az érdemtelenektől.

Örültem Balia Anna műsorának, hiszen sokan vagyunk olyanok, akik találkoztunk már a fejlődést és egyéni érvényesülést egyaránt gátló féltékenyekkel. Végső következtetése azonban nem elégített ki tökéletesen. Vitatom, hogy — varázspálca híján — nem futja többre erőnkből, mint reménykedésre: vissza is vonhatják a hatáskört az érdemtelentől.

Megkockáztatva, hogy kissé naivnak neveznek majd egyesek, arra buzdítanám az elkeseredett mérnököt, s mindenkit, aki hasonló cipőben jár, hogy közérdekű ötletéért harcoljon is, ha kell. Ügy, ahogy a „nehéz emberek”, a görgőseke alkotója és a többiek harcoltak, harcolnak újításuk megvalósításáért. Azok a bizonyos hatáskörök ugyanis nemcsak felső intézkedéssel törhetők keresztül. Persze könnyebb ezt mondani, mint eszerint élni, cselekedni. Hiszen nem mindannyian születtünk hősnek, s a féltékenykedő felettestől többnyire előmenetelünk, prémiumunk is függ. Az a prémium, amiből a nyári üdülés költségeit fedeznénk vagy ruhát vásárolnánk a gyereknek.

Nehéz és mégis meg kell tennünk. Mint ahogy mindig megtették azok, akik nemcsak egyéni boldogulásuk, hanem a nagy család, a társadalom érdekében munkálkodtak.

Békés Dezső

Egymillió forint társadalmi munka

(Tudósítónktól)

A szeghalmi járás községei az elmúlt években jelentésen fejlődtek. Ezt bizonyítja az egyre emelkedő költségvetésük is. A járás évi összesített költségvetése 1963- ban 34 millió 866 ezer forint volt. Az idén már 76 millió 185 ezer. Különös fejlődés tapasztalható a járás székhelyén, Szeghalmon, ehol öt évvel ezelőtt mindössze 2 millió 900 ezer forint, ma viszont 7 millió 149 ezer 400 forint az évi költségvetés. Körösladányban 2 millió 600 ezer volt, most 3 millió 329 ezer 400 forint. Vésztőn 2 millió 700 ezer volt, ma 4 millió 863 ezer 100 forint. A járásban a különböző területek fejlesztésére öt évvel ezelőtt lényegesen kevesebbet fordítottak, mint most. Az egészségügyre például korábban 9 millió 600 ezer forintot költöttek, az 1969-es évre pedig 17 millió 315 ezer 350 forint az előirányzat. A művelődési ágazatra a korábbi 16 millió 157 ezer helyett az idén több mint a kétszeres^, 34 millió 290 ezer forintot fordítanak.

A községek más vonalon is fejlődtek. Korábban egyáltalán nem volt önálló felújítási alappal és bérgazdálkodással rendelkező község, 1968-ban viszont már Dé- vaványa, Szeghalom és Vésztő rendelkezett ezzel, az idén pedig Füzesgyarmat és Körösladány kapja meg ezt a lehetőséget. Az elmúlt évben a járásban hat költségvetési üzem alakult, melyek igen jól működnek és mintegy 10 millió forint értékű munkával járultak hozzá a községek fejlődéséhez. Ezt segítették a lakók is igen jelentős társadalmi munkával. 1963-ban a járás 13 községében összesen 354 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a lakók a községek fejlődését, tavaly viszont már a társadalmi munka értéke elérte az egymillió forintot.

(Nátor)

Harmincemeletes „nyitott könyv”

Moszkva arcának talán egyik legmaibb és leglátványosabb színfoltja a nyolcvan méter szélességű, forgalmas Kalinyin sugárút. Két oldalán modern, a legújabb építészeti stílust követő és technikát felhasználó épülettömbök. Bal oldalt a huszonöt emeletes irodaházak előtt több száz méter hosszúságban nyúlnak el az egyemeletes üzlet- és étteremsorok. Jobb oldalt huszomhárom emeletes lakóházak magasodnak. Ezek közül is kimagaslik a nyitott könyvhöz hasonló, harmincemeletes KGST-palota, amelynek szomszédságában már teljesen kész a tizenkét emeletes Mir szálloda, ahová elsősorban a KGST küldötteit és munkatársait szállásolják majd el.

Hogy valójában mekkora is a palota, az csak közvetlen közelből mérhető fel, ha egyáltalán lehetséges és szükséges ilyesmire a vállalkozás. Azt hiszem, meddő próbálkozás lenne, így hát nem is vesztegetem rá az időt. Ehelyett inkább tegyünk egy sétát a palotában.

jén gondolkodnak. Az említett indokok ösztönzik őket erre. S minthogy a közvélemények azzal a szakasszal függnek össze, amelyA szocialista integráció felé vezető úton fontos tennivaló a nép- gazdasági tervek koordinálása, megfelelő gazdaságpolitikai egyezbe a KGST-tagállamok gazdasága tetős alapján. A figyelmet a tegnapjainkban elérkezett, a további fontosabb, közös érdekű kérdések- megoldásokat is a modem kor re kell fordítani, ezek sorában is szintjén kell keresni és megváló- a nyersanyagellátásra. Elenged- sítani. Az ilyen irányú törekvé- hetetlen az ipari termelés széles sek közös célja pedig a KGST-or- körű szakosítása és kooperációja, szágok gazdasági integrációjának Nagyobb erőfeszítések szükségeA múlt év decemberében, amikor az egyik ajtón benyitottam, legelőször is a Vengrija feliratú ládák tűntek a szemembe. Magyarországról érkeztek, miként az akkor ott dolgozó munkások közül többen is. Petrovszki József, a Békéscsabai Lakatos Ktsz fia- tál szakmunkása az első, akivei találkoztam. Lám, ahogy mondani szokás, milyen kicsi a világ, ha mindjárt földivel hozott össze a sors. Rögtön szóba elegyedtünk, hiszen jólesik ilyen messze magyarral, különösen pedig csabaival találkozni és magyar szót hallani.

— Maga ugye Csabáról jött? — érdeklődött, miután bemutatkoztam.

— Eltalálta. Itt dolgoznak?

— Igen. Heten vagyunk kint a szövetkezettől.

— Mit csinálnak?

— Könyvtárberendezéseket szerelünk.

S ha már ilyen szerencsém volt, hogy éppen csabaival kerültem össze legelőször, megkértem, kalauzoljon el a magyar részleg valamely vezetőjéhez. így jutottam el a „fehér-ház”-nak elnevezett felvonulási épületbe, ahol Fehér Endre, a Budapesti Kő- ■rf faragó Vállalat vezető mérnöke volt a házigazdám. Csakhamar kiderült, hogy ő is megyénk szülötte. Orosházi. Ennél jobb ajánlólevél nem is kellett ahhoz, hogy egy kissé szétnézhessek a KGST-palotában.

létrehozása.

Az integráció — világjelenség.

Az integrációs tendenciák jelenleg ilyen vagy olyan formában az egész világon megnyilvánulnak. Keresik az integrálás lehetőségeit — rendszerint fejlett

sek a műszáki-tudományos együttműködés fejlesztésére.

Mindez fokozatosan együtt jár majd a pénzügyi együttműködés kiszélesítésével. Erről szólva, a legtöbbször a valuta átválthatósá_________ _____ga kerül előtérbe. Ez valóban rető

kés országgal — a gazdaságilag ményteljes eszköz, amely elosegítgyengén fejlett tőkés államok, példa rá a közép-amerikai országok kapcsolata az Egyesült Álla- szükséeletének növelem bevételé mokkái. Találkozhatunk a fejlett „ n^elembeveteleheti a kereskedőim! forgalom növelését, a műszaki fejlődést, s jobban ösztönzi az ipart a piac új

országok integrációjával (Európai Gazdasági Közösség) a fejlődő ország integrációjával (a kelet-afrikai országok közös piaca). Mindezektől gyökerében különbözne a szocialista országok új típusú integrációja, elsősorban abban, hogy

re. Ékre ösztönözne a világpiachoz igazodó árak kialakítása is.

A szakemberek elképzeléseiből így áll össze a tervezett integráció mozaikképe. Nagy, de elkerülhetetlen magaslatok előtt áll a KGST, úgy hívják: a modem kor 1970 után most kell

a teljes egyenjogúság, a kölcsönös J^"^unkhrajta^Sír előnyök és segítségnyújtás, a terv- kezdeni el^zületeket A tog_ stabilitás elveire többsé késaen áll az

szerűség es a

'■■■, A . J A re A V, y.iiaillüiv UJLHJötrgitT KtSSOCTl etil clZi

integráció magaslatainak meghó- kozeiedeset segíti eio. az Integra dítására egyetért az „expedíció”

cio nem jelent lemondást az or- célkitűzéseivel így válik a KGST

20. évfordulója újabb fejlődési

szág szuverenitásáról. Problémái

a KGST keretében oldódnak szafeasz kiindulópontjává. Bár a ki annak problémák minden'bizonnyal hallatnak még magukról, bizakodva nézhetünk a következő évtizedek elé.

Pálos Tamás

(Vége)

majd meg, nem zárva lehetőségét, hogy bizonyos kérdések e szervezeten kívül, de annak elveivel összhangban rendeződnek. Az integráció nem vezet majd elkülönüléshez a világ nerp szocialista részétől.

— 1967 elejétől dolgoznak itt magyar munkások — emlékezett vissza. — A Fémmunkás és a Kőfaragó Vállalat dolgozói voltak az elsők. Aztán ahogyan teltmúlt az idő, újabbak érkeztek. Ősz felé már nyolc-tíz vállalat 160 munkása dolgozott itt. 1968 májusában, júniusában meg egyenesen nagyüzem volt, hiszen akkor már mintegy 280-an voltunk.

— És most?

— Most mintegy hetvenen vagyunk.

— Mi mindent csináltak eddig?

— Azt bizony nehéz lenne felsorolni. Az ÉM Fűtőberendezések Gyára például a klíma-konvektorok burkolatát, a Fémmunkás Vállalat meg többek közt a kongresszusi terem nem mindennapi álmennyezetét készítette. A KER- IPAR december elejére huszonkét büfét szerelt fel és rendezett be az épületben.

— De talán nézzük meg a D-zónát — ajánlotta —, mert ez a magyarok munkájának egyik fő területe.

terem bútorai, berendezési tárgyai a magyar munkások szakértelmét dicsérik. Mégpedig a Fővárosi Faipari és Kiállítási Kivitelező Vállalat, valamint a Budapesti Styl Bútor Ktsz dolgozóit. Gerstl József, a Styl Bútor Ktsz elnöke, akivel a helyszínen találkoztam, újságolta:

— Mi eddig tízmillió forint érLászló Antal főmérnököt és Afro Gyulát, a Békéscsabai Lakatos Ktsz elnökét pillantottam meg. Üzleti tárgyalásra érkeztek s egyúttal megnézték a palotát is, ahol akkor békéscsabai munkások is dolgoztak. Megyénk eddig is érdekelt volt az építésben, mivel a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz mintegy tízmillió forint érA KGST-palota Moszkvában.

(MTI-fotó — Mező Sándor felvétele)

A szabványügyi állandó bizottság 270 személyes munkaterme és az 1100 személyes kongresszusi

tékű egyedi bútort gyártottunka KGST-palotához.

Impozáns látványt nyújt a kongresszusi terem álmennyeze- te. Ezt a Fémmunkás Vállalat készítette. László Jánostól, a vállalat gépészmérnökétől hallottam a ráillő, szakszerű kifejezést. Ez pedig: doboz- és csillag-profilból kiképzett álmennyezet.

Ám nemcsak a termek belseje, hanem külseje is megkapó. A Budapesti Kőfaragó Vállalat dolgozói különböző színű féldrágakövekből olyan mozaikot varázsoltak ide, melynek méreteit tekintve — csaknem 1600 négyzet- méter —, aligha van párja a világon. De szépségben sem igen akad versenytársa. Fehér elvtárs elmondása szerint márványt, féldrágakövet, közte fluoritot, lazu- ritot, rodonitot, jáspist illesztettek össze hajszálpontossággal ebbe az óriás, messziről csodás fali szőnyegnek tűnő mozaikba.

Egy angol üzletember, aki látta — mesélte —, a következőképpen áradozott róla:

— A világon nincs még egy ilyen — s máris arról kezdett érdeklődni, hogyan lehetne csináltatni ehhez hasonlót

A D-zónában járva egyszer csak Goldberger Jánost, a KI- SZÖV Békés megyei elnökét,

tékű bútorra és berendezési tárgyra, a Békéscsabai Lakatos Ktsz pedig hárommillió forintot meghaladó könyvtári berendezésekre kapott megrendelést. Amikor ott jártam, a gyulaiaktól éppen akkor várták a szállítmányt, a csabaiak meg Farkasvolgyi György telepvezető irányításával javában dolgoztak a könyvtárberendezések szerelésén.

Gyuri bácsitól hallottam, aki kinttartózkodása idején csinos, oroszos szakállt növesztett, hogy hazafelé készülődnek az ünnepekre, s 1969 elején, amikor újabb munkaterületet kapnak, ismét visszajönnek, hogy befejezzék a munkájukat.

A minap itthon találkoztam vele.

— Mikor utaznak? — érdeklődtem.

— Valószínűleg csak februárban — mondta.

Jó neki és munkatársainak, mert ők ismét ott lehetnek, láthatják és bejárhatják a már lassan teljesen elkészülő KGST-pa- lotát. Ezt a közös alkotást, amely most, a KGST fennállásának 20. évfordulóján méreteivel, megkapó látványával méltán a szocialista országok együttműködésének

újabb eredménye és újszülötte.

Podina Péter

A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat,

Békéscsaba, Alsókörös sor 2,

megvételre felkínálja alábbi állóeszközeit:

62 db fürdőkályha-alsórész, vegyes tüzelésű 10 db zsírfogó,

4 db 16 atm. üzemnyomású hőkicserélő,

2 db 200 literes nyomólégüst, 6,4 atm. üzemnyomásra,

1 db LKA—1 légkompresszor,

10 db TA 42/12/H. szivattyú, villanymotorral, gépalappal,

1 db ES 250-es zagyszivattyú, villanymotorral, indító-ellenállással, gépalappal,

1 db MTZ gumikerekes vontató, közútra, levizsgáztatva, üzemképes állapotban,

2 db 1500 mm-es csúcstávú egyetemes esztergapad, üzemképes állapotban,

1 db ZW tip. szalagfűrész, villanymotorral.

A felsorolt anyagok megtekinthetők a vállalat Békés, Berényi u. 33. szám alatti központi raktárában.

Központi ügyintéző: HAJDÚ IMRE.