Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-06 / 3. szám

A tsz­demokrácia próbaköve Főkönyvelőt idegesítő, főagro- nómust foglalkoztató hetek kö­vetkeznek most a termelőszö­vetkezetek belső életében. Az új esztendővel meginduló leltá­rozást követi a zárszámadás el­készítése, hogy ez a folyamat végül a következő év tervének megalkotásában csúcsosodjék ki A szakmunka idegfeszültség­gel terhes napjaiban, heteiben túlságosan kézzelfoghatóan kí­sért a veszély, hogy a szakem­berek ezt az egész folyamatot szakkérdésnek tekintsék Szak­mai leckének és semmi többnek Olyan feladatnak amihez az egy­szerű ember úgysem ért, tehát jobb, ha távolmarad az egész folyamattól. Szépen elkártyázgat odahaza, nem zavarja laikus nyűgösködésével a szakembere­ket, hanem megvárja, amíg egy szépen előkészített, kimunkált anyagot a közgyűlésen majd elé­je terjesztenek. Akkor aztán vé­leményt mondhat, sőt az se fon­tos, legjobb, ha szépen szavazás­ra nyújtja kezét és elfogadja az előterjesztést. Mondom, kézenfekvő, sőt csá­bító ez a logika. Látszólag még az is alátámasztja, hogy egész sor új intézkedés minél szaba­dabb kezet akar adni a vezetők­nek a szakmai vezetéshez. A lo­gikának azonban van legalább két bökkenője. Tény, hogy az egyszerű ember, a szövetkezeti tag sokszor nem képes megfejteni a jogászi nyel­vezetet, és azzal sincs tisztá­ban, hogy milyen 'technikával kell lezárni, összesíteni a szám­lákat. A tsz-tagnak viszont van józan esze, ami minden szak­munkában nélkülözhetetlen. El­nézést, ha durva példákat mon­dok. Számos bírósági tárgyalás tapasztalata alapján állítom ugyanis, hogy egy raktárban tíz vagon búza hiányát el lehet könyvelni úgy, hogy a képzett revizor sem találja meg a nyo­mát. De a raktárból egy vagon búzát hazavinni úgy, hogy a falu észre ne vegye, egyszerűen lehetetlen. Arra is volt példa, hogy egy termelőszövetkezetet karriervágyó vezetők esztelen beruházásokba hajszoltak. A pa­pír ezeket az irreális terveket elbírta. A parasztok, az egyszerű emberek azonban kivétel nélkül mindenütt előre szóltak: ebből baj lesz. Lett is, és ha a józan észre hallgatnak, a bajt elke­rülhették volna. Számos közös gazdaság veze­tője azt állítja: ha a termelő­szövetkezeti tag bármily apró közreműködéssel, bármily kicsi részletkérdésekre irányuló taná­csokkal részt vesz egy mérleg el­készítésében, egy terv kidolgozá­sában, akkor azt jobban magáé­nak is érzi. És a saját gyerekét másként, nagyobb szeretettel és türelemmel bírálja az ember. Akkor ha nem is lesz olyan cso­dálatos a végeredmény, azt mondja: mi terveztük, mi haj­tottuk végre, hát ennyi az ered­mény. De ha ugyanazt a tervet kívülről akasztották a nyakába, akkor idegenként néz rá és ide­genként követelődzik. Munka­egységenként 30 forintnak is örül, ha azt sajátjának tekinti, 32-ért is morog, ha nem érez belső kapcsolatot annak megter­vezésével, megtermelésével és el­számolásával. Ha pedig idegenné tesszük a tagot, akkor az a veze­tőn, a szakemberen követelőd­zik és amikor hibáztat, őt fogja hibáztatni. Sok munka vár tehát elvég­zésre a következő hetekben, de ez az egész folyamat nem szak­kérdés. Á közösségi élet egyik legfontosabb kérdése ez és ezzel párhuzamosan a tsz-demokrácia egyik legfontosabb próbaköve. Ennek megfelelően kell kezelni! Földeáki Béla 1969. JANUAR 5., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Hz Országos Kőolaj- ős Gázipari Tröszt új orosházi vállalata A jövőben csak szakszövetkezet és társulás működhet nyersanyagból készülhet. A kon­zervgyár hetven tez-szel áll szer­ződéses viszonyban, amelyek egy­Nemróg irta alá dr. Lőrinc Im­re nehézipari miniszterhelyettes és Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács vb-elnöke azt a megállapo­dást, mely szerint az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat — a gyomai telep kivételével — ja­nuár 1-től az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszthöz kerül át és Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gép­gyár elnevezéssel működük to­vább. Tevékenysége: kőolaj- és gázipari berendezések, szerelvé­nyek, készülékek, kötőelemek, acélszerkezetek, valamint színes fémaükatrészek gyártása, továbbá a kőolaj, és gázipari beruházások technológiai szerelése, szakipari munkák végzése, valamint a gé­pek és szerelvények javítása. Egyelőre az eddigi profiljába tar­tozó termékeket is gyártja. A vállalat az ipartelepítési programja elkészítésig a jelen­legi üzemrészekben marad, majd az új telep kialakítása után a je­lenlegi mintegy 450 fős létszámát 800-ra emeli. Az intézkedés a dol­gozókat nem érinti hátrányosan. A tanács azért adta át a vállala­tot, mert saját erőből a fejlesztést nem tudja megoldani. Vidám ródliverseny a gyulai vár tövében. (Fotó: Demény) Algyőn felkészültek az olajkitörés elfojtására Az algyői 168-as kútból már a harmadik hete szakadatlanul vastag sugárban ömlik az olaj, amelyet azonban több mint egy hete már nem emésztenek "el a lángok. A felzúduló olajáradatot gátak közé szorították, s most az­zal küzdenek, hogy a hidegben gyorsan dermedő fekete masszát eltávolítsák a kút környékéről, mert akadályozza a kitörés elzá­rását. Egy nap alatt 2600 köbmé­ter sűrű masszától szabadították meg a kút környékét. Így köny- nyebben hozzáférhettek a beton­aknában levő kútfejhez, amelyről megállapították, hogy épségben maradt, s a csavarok és más aka­dályok eltávolítása után elhe­lyezhető rajta az új elzáró szer­kezet. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakembereinek irányításával a speciális mentő­brigád megkísérli a zárószerkezet elhelyezését, illetve a kitörés el­fojtását. (MTI) Mit ígér a konzervgyár a fogyasztóknak? — Nem lesz azonos ízű minden gyár terméke Kormányrendelet az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről Nagy sikerű termékbemutató Békéscsabán A konzervipari termékek első jelentősebb bemutatóját láthatta a közönség a múlt év december 19-től 31-ig amit a Békéscsabai Konzervgyár a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattal, va­lamint a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal közö­sen rendezett. Az embereknek itt volt alkalmuk először megismer­ni, hogy hány fajta konzerv ké­szül a Békéscsabai Konzervgyár­ban és lehetőségük nyüt, hogy az exporttermékekből is vásárolja­nak. Mintegy 5000 érdeklődő tekin­tette meg a bemutatót, közülük több mint 1600-an írták be a ne­vüket a látogatók könyvébe. Sok­sok elismerés igazolja, hogy elé­gedettek voltak a látottakkal. Hiányosságként rótták fel, begy nem lehet kapni az exporttermé­kekből — mint például a szovjet megrendelés szerint ízesített uborkából — az üzletekben. A konzervgyárak között kiala­kulóban levő versenyben Békés­csaba sem maradhat le. Állandó­an figyelemmel kell kísérnie, hogy mi az, amire a lakosság igényt tart. Marosvári Pál, a gyár anyag- és áruforgalmi osztályve­zetője elmondta, hogy máris ter­vezik újabb termékek gyártását. Ilyen többek között a gyógy- szörp, amely vegyi összetételénél fogva az érelmeszesedés hatásos ellenszere. Azt is tervezik, hogy háziasszo­nyokat hívnak meg, akiktől a kü­lönböző konzervek ízesítésére vo­natkozóan tanácsot kérnek. El­térnek az eddigi szabványtól, amire a gazdaságirányítás reform­ja lehetőséget nyújt. Nem lesz te­hát azonos ízű minden konzerv­gyár egy-egy fajta terméke, és íz­lése szerint választhat belőle a közönség: melyik a jobb, tetsze­tősebb. Jóízű és szép konzerv természe­tesen csak kiváló minőségű szabadság és az összes föld közös használatba adása esetén kijelölt háztáji fölhasználat, stb. illeti meg. Az egyszerűbb szövetkezeti tagok évenkénti vagyoni hozzá­járulásuk alapján a felosztható jövedelemből vagyoni részesedés­re tarthatnak igényt, ennek mér­téke azonban nem haladhatja meg a tagoknak járó összes ré­szesedés 30 százalékát. A rendelet szerint a társulás nem jogi személy, hanem az ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezet önelszámoló egysége. Az#új rendelkezés növeli a társu­lás gazdálkodási önállóságát, en­nek megfelelően az ÁFÉSZ a tár­sulásra termelési, beszerezési, ér­tékesítési és jövedelemfelhaszná­lási kötelezettséget nem írhat elő. Összeül az agrárifjúsági ianács A megyei agrárifjúsági tanács kedden tartja első ülését az idei esztendőben. Megvitatják a falusi fiatalok körében 1969-ben idősze­rű tennivalók terveit. Szerepel a programban a Szakma Ifjú Mes­tere mozgalom kiterjesztése a mezőgazdasági dolgozók között. Az idei évben a hagyományos szántóversenyeket új színnel kí­vánják bővíteni. A határban vég­zett munkák mellett politikai is­meretekben is vetélkednek majd a résztvevők. Az „első gyulai fecskéhez” ha­sonlóan más helyeken is szeretnék megalakítani az agrárszakembe­rek klubját. A mezőgazdasági gya­kornokképzésben — a tanács azt javasolja — a fiatalok továbbkép­zését a legjobb oktatási körülmé­nyeket biztosító gazdaságokba koncentrálják. Tervezik ifjú ag­rárszakemberek szabadegyetemé­nek indítását a jövő hónapban. A kormány új rendeletben sza­bályozta az egyszerűbb mezőgaz­dasági szövetkezetek (tszcs, szak- szövetkezet, hegyközség, szakcso­port, falusi ifjúsági szövetkezet, mezőgazdasági társulás, kertszö­vetkezet) szervezetét, működését és gazdálkodását. Hazánkban 220 000 tagged mintegy 2500 egy­szerűbb mezőgazdasági szövetke­zet működik. Gazdálkodási terü­letük körülbelül hatszázezer hol­dat tesz ki. Az eddigi típusok összevonását az utóbbi években tapasztalható azonos irányú fejlődés lehetővé, sőt egyenesen szükségessé tette. Ezért működik a jövőben csak két típus, éspedig a mezőgazda- sági szakszövetkezet, illetve a mezőgazdasági társulás. A mező- gazdasági szakszövetkezet önálló jogi személyként, a mezőgazdasá­gi társulás pedig az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zet keretében tevékenykedik. Üj rendelkezés az is, hogy a szakszövetkezet közös munkáiban rendszeresen részt vevő tagot —

Next

/
Oldalképek
Tartalom