Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
1*69. január SI, 5 Redd Ünnepélyes megnyitó — változatos program A 225 ivat Orosháza a mezőgazdasági könyvhónap országos középpontjában Immár hagyománnyá vált, hogy a mezőgazdasági kultúrájáról nevezetes körzetek központjában szervezik meg minden esztendőben a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóját. Tavaly a 600 éves Kecskemétet érte ez a megtiszteltetés, most pedig a 225 éves fennállását ünneplő Orosházát. A várost tehát nagy megtiszteltetés érte, mivel a megyében először rendezendő országos megnyitóra itt kerül sor. j A mezőgazdasági könyvhónap országos és orosházi szervező bizottsága összeállította a programot. Ennek megfelelően a megnyitást 1989. január 31-én, pénteken délelőtt 11 órára tervezték a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskolában. A program szerint dr. Dime ny Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatja a mezőgazdasági irodalom jelentőségét, a nagyüzemi gazdálkodás szervezésében. A megyéi művelődési házi népi együttese is műsort ad. Az ünnepélyes megnyitás után kisgép- és növényvédőszer bemutatót tart az AGROKER Békés megyei Vállalata, melyet Kiss Sándor igazgató kommentál. Ezt követően a városi tanács díszterAdy-est Békéscsabán Ady Endre halálának 50. évfordulója alkalmából a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai szervezete a TIT békéscsabai értelmiségi klubjában Ady- emlékestet rendez január 22-én, szerdán este 7 órakor. Az emlékesten Kiss Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa tart előadást a költőről. Az emlékesten közreműködnek a megyei művelődési ház Juhász Gyula irodalmi színpadának tagjai is. mében dr. Sárkány Pál, a Mező- gazdasági Kiadó igazgatója mező- gazdasági könyvkiállítást nyit meg 14 órakor. Az első nap igen színvonalas programja után több napig a megyei érdeklődés középpontjába kerül Orosháza. Az 1969. évi mezőgazdasági könyvhónap Békés megyei eseményeinek jelentős részét itt rendezik. Február 3-án: A kukoricatermesztés nemzetközi és hazai tapasztalatairól dr. Rajki Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetének igazgatója, február 5-én: A nagyüzemi sertéstenyésztés tapasztalatai és időszeni kérdéseiről dr. Mayas László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyet, tese, február 7-én: A gyümölcs- és zöldségtermesztés a házikerték- ben címmel dr. Gyúró Ferenc, a kertészeti egyetem docense, február 10-én: A hajtatásos zöldség- termesztésről, különös tekintettel a földgáz és a termálvíz hasznosítására dr. Somos András akadémikus, a kertészeti egyetem tanszékvezető egyetemi tanára mond vitaindító előadást. Február 12-én a legújabb mezőgazdasági szakfilmekből rendeznek bemutatót a Brigád moziban. A filmek között szerepel a háztáji gazdálkodást és kertészkedést segítő szakmai tanácsadás. A jnegyei szervező bizottság tervezi, hogy a foszfor- észter tartalmú növényvédőszerek használatáról csehszlovák kutató- mérnököt szólaltat meg február 3-án egy délutáni program keretében. A mezőgazdasági könyvhónap záró aktusának szánják a február 26-át, a szentetornyai Petőfi Tsz művelődési házában szervezendő termelőszövetkezeti vezetők találkozóját. Ezen Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke az időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről mond előadást. Dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a termelőszövetkezetek időszerű gazdasági feladatairól ad összefoglalót. jük. De ahhoz azt kell tudni, most hol vagyunk. — Amerikában. Hallottad. — Igen, de Amerika nagy. Hol, melyik része? Északon vagy délen? És ha már itt vagyunk, jó volna egy kicsit körülnézni, nem gondolod? — Én félek. — Mitől? — Az emberektől. Ha leszóltunk, már nem vagyunk biztonságban. — De itt hivatalosan fogadnának bennünket. Vigyáznának ránk! Ünnepelnének bennünket! — A sok ember között rossz is akadhat. S beszélni sem tudnánk velük. — Ááá, magyarul beszélő mindenütt akad! Látod, itt Is magyarul szóltak hozzánk. — Igen, de azt sem tudjuk, ki az az ember. Azt sem mondta meg, kiknek a nevében beszél. — Majd megtudjuk. — Én a gépet nem hagyom el, s nem engedlek téged sem kiszál lanl. — Mi az, hogy nem engedsz? Nem is kérek tőled engedélyt. — Majd meglátjuk. A gépet én vezetem. Én vigyáztam a gépre, míg te aludtál, én vezettem ki a viharból, nem engedhetem, hogy most ismeretlen helyen, idegen emberek kezébe kerüljön apu találmánya. A kis szőke egészen beletüze- sedett. Gábort bosszantotta öcs- cse fellépése. Érezte valahol a tudat alatt, hogy Imrének igaza rr Özek a Csillaglaposon lehet, de most már csak azért sem engedett: — Ne lötyögj annyit! Én vezetek és kész! — rivallt rá öcs- csére. — De én nem engedem! — ugrott oda a vezetőasztalhoz a kicsi. Gábor elrántotta a fiút, akinek keze már az indítókaron volt. Magasabbra akarta vinni a gépet, de a váratlan rántás épp ellenkező irányban lökte karját! De ezt egyikük sem vette észre mert, mint két hörcsög, máris egymásnak estek. A kisebbik cselhez folyamodott, de, Gábor észrevette: — Gáncsolni akarsz? Nézd, a prücsök! — és megtaszította öccsét, azaz csak taszította volna mert az ügyesen hátralépett, és a következő pillanatban egyetlen szökelléssel bátyja nyakába ugA januári ajándék-tavasz már kora délelőtt megkásásította a havat, s a Vátyoni erdő négylábú és szárnyas lakói szemmel láthatóan élvezik a szikrázó napsütést. Harminc őzet számolunk meg egy csapatban a Csillaglaposnak nevezett erdőrészen. Sarkadi István erdész gyönyörködve mondja: — Nézzék csak! Ügy játszanak, mint a kecskegtdák. Fülüket hegyezve megvárják, míg egészen a kanális partjára siklik a szánkónk, s csak akkor jelez indulást egy öreg suta. A következő pillanatban már kinyúlt testtel száguld a bozótos felé az egész társaság. — Legalább 200-ra tehető most már az őzállomány. Az idén SO-at lehet kiselejtezni. De szép számmal van fácánunk, nyúlunk, s Nagyvárad környékéről, a Radvá- nyi erdőből lehúzódik minden évben 35—40 szarvas is — dicsekszik az erdész. Vátyon aggancsas királyaival nem sikerült találkoznunk, úgy látszik, alattvalóiknál is jobban őrizkednek az erdő hívatlan látogatóitól. Jó okuk van rá. A nyulak családja eggyel megfogyatkozott, A vörös mellényű, kövér bak nem élte túl a velünk való találkozást. A szánkó vendégeinél, az újságíróknál csak Rex, a néhány hónapos vadászkutya-jelölt örült jobban a szép lövésnek. Ettől kezdve lógó nyelvvel felhajtott minden csalitot: hátha megismétli a produkciót a gazdi. Szép lövés volt. Motoros fűrész zümmögését sodorja felénk a szél. Előbb Re* válaszolják vállukat vonogatva, s szirpatol a levegőbe, később már mindannyian érezzük a delet hirdető rőzsefüstöt. Mire odaérünk, már a tűz körül ülnek a favágók. visszatelepednek a tűz mellé. Az 1100 hold gazdájának, Sarkadi Istvánnak a házában fejezzük be a szánkós kirándulást. SzíElég körülpillantani a kibontott vesen látott vendég itt Proksz Bé- táskákon, hogy megállapítsa az ember: mindenütt megvolt már a , , disznótor. Utoljára két tagbaszakadt, fémsisakos férfi csatlakozik az ebéde. lökhöz. Győri Gyula és Kiss Imre, a motorfűrész kezelőd. Később be is mutatják a tudományukat. Stoppolom az időt: 15 másodperc alatt döntenek le a lábáról egy rótt és magával rántotta Gábort! derék vastagságú akácot. Reccsen - is. Szerencsére a kinyitott heve-j ve ^^ul a szálfa, önkéntelenül rőre estek, és csak onnét gurul-« h5köl az embef flj, eUen_ SÄ,“ «£,* “Sí te» »I*»« 1». 0* »»»>»» —j alulra. Így aztán a küzdelem to-! mosolyognak a veszélyen, szigorú vább folytatódott. A két fiút elöntötte a pulykaméreg, és ott nyomkodta, gyömöszölte egy mást a padlózaton, amely szerencsére öntött gumiból volt, és' fegyelem, összeszokottság irányítja minden mozdulatukat, ök keresnek legjobban a favágók közül. Havonta átlagosan 1800 forintot így alkalmi birkózószőnyegnek’ visssnek; haza. Megérdemlik, hiszen is megfelelt. Imre, amint enge-; izmo. ideget alaposan próbára dett a nyomás, igyekezett kisik-j ' munka. Fiatelok, lani bátyja karjaiból. Hogy' ezS , , nem sikerült, lábaival fogta át: bírjak. De mi lesz később. Gábor derekát. ! — Majd csemetét ültetünk, ka(Folytatjuk; 1 pálgatunk, mint a többi öreg — ’a, Geszt község párttitkára is. Jól smeri Vátyon minden zegét-zu- ;át, hiszen valaha jómaga is fát löntött apjával, a Tisza grófok •selédeként. Lassan fogy, pedig fölséges az aranyfényű fácánleves. Hiába int oennünket a háziaszony, hogy hagyjuk a vitát későbbre. Proksz Béla és Sarkad István nagyon rve- kitüzesedett a témának. Arról folyik a szó, hogy több megbecsülést érdemelne ez a gyönyörű erdő és a szépen szaporodó vadállomány. Használója, a Geszti Vadásztársaság ugyanis alig fordít gondot, s főleg anyagiakat a vadnevelésre. A két szakember tökéletesen egyetért abban, hogy a terület igazi gazdájának, a tsz- nek kellene irányítani a vadász- társaságot. Nekik lenne takarmányuk, fogatuk az etetéshez. Az erdész két kis lurkója figyelmesen hallgatja a nagyok szavát az asztal sarkán. Pirosak, mint . a rózsa. Nap mint nap nyolc kilométert kerékpároznak vagy gyalogolnak az iskoláig és vissza. Az egyik nagylány már Pesten van, divattervező. De 5 is és kollégista húga is csak akkor érzi igazán jól magát, ha hazajön a fák közt meghúzódó erdészházba. Mi is örömmel ígérjük, hogy ismét meglátogatjuk a Sarkadi családot, majd tavasszal, amikor . Gémes-tanyának nevezett erdő- rész benépesül a biharugrai tavakon vadászó szárnyasokkal. Sarkadi István még a búcsúzásnál is lelkünkre köti: — Legkésőbb május derekáig jöjjenek, amíg el nem veti pompás násztollát a kócsag! Békés Dezső Fotó: Demény Favágok ebédje.
