Békés Megyei Népújság, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-04 / 2. szám
196». január 4. 5 Szombat Továbbképzést szerveztek az önkéntes töznitóparancsnokok részére A Mezőkovácsházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának korábbi határozata alapján az önkéntes tűzoltóparancsnokok részére rendszeres továbbképzést szerveztek. A december közepén megtartott első foglalkozáson a tűzoltótestületek szervezeti munkájáról kaptak tájékoztatást. A tűzvédelmi bizottság egyébként szorosan együttműködik a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szervezetekkel, valamint a nótanáccsal, melyek rendszeresen segítik az önkéntes tűzoltók munkáját. Hz első negyedévben jóváhagyták a lakásépítési tervjavaslatot A Gazdasági Bizottság megyénk részére a harmadik ötéves terv hátralevő időszakában 100 lakás építését engedélyezte, melyhez 23 millió forintot biztosított. Ezenkívül az Orosházi Üveggyár építésével párhuzamosan jelentkező lakásigények kielégítéséhez 42 lakás felépítését hagyta jóvá. A negyedik ötéves terv időszakára vonatkozó lakásépítési tervjavaslat elkészítésére azÉVM már felkérte a tanácsokat. Az elgondolások szerint a tervjavaslatot ez év első negyedében bírálják majd el. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a nyugdíjas nyilvántartólapokról A nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezések 1969. január 1-től módosultaik, az új rendelkezéseket a 48/1968. (XII. 18.) a 49/1968. (XII. 18.) számú kormányrendeletek és a 11/1968. (XII. 21.), a 12/1968. (XII. 21.) SZOT számú szabályzatok tartalmazzák. A fontosabb tudnivalók a következők : O Nyilvántartó lap nélkül saját jogú nyugdíjast (öregsé. gi és rokkantsági nyugdíjast, bá- nyanyugbéresit, közszolgálati és vállalati nyugdíjast, mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi j áradé, kost, stb.), továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezeti özvegyi járadékost, valamint kivételes ellátásban részesülő személyt foglalkoztatni nem lehet, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor és melyik jogszabály alapján állapították meg. Nem kell nyilvántartó lapot ki. állítani arról, aki 66 százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékban részesül. O A nyugdíjasról minden naptári évben egy nyilvántartó lapot kell kiállítani. A nyilvántartó lapot az a munkáltató szerv köteles kiállítani, amelynél a nyugdíjas a naptári év első napján munkaviszonyban áll. (Ha a nyugdíjas egyidejűleg két vagy több helyen áll munkaviszonyban, a nyilvántartó lapot a nyugdíjas munkakönyvét kezelő, illetőleg őrző munkáltató köteles kiállítani.) A naptári év első napján munkaviszonyban álló nyugdíjasról a nyilvántartó lapot január 15-ig kell kiállítani. Ha a nyugdíjas január 1-ét követően lép munkaviszonyban, vagy vesz fél megbízás alapján díjazást, a nyilvántartó lapot az a munkáltató köteles kiállítani, amellyel a nyugdíjas első ízben létesít munkaviszonyt, illetőleg, amelytől első ízben vesz fel megbízás alapján díjazást. Ebbein az esetben a nyilvántartó lapot a munkaviszonyba lépéstől, illetőleg a díjazás kifizetésétől számított 8 napon belül kell kiállítani. A nyilvántartó lapokat a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságoknál, illetőleg kirendeltségeknél lehet beszerezni. O A munkáltató a nyilvántartó lap kiállításáról a 2. pontban említett határidőn belül köteles a nyugellátást folyósító szervet — az erre a célra rendszeresített értesítőlapon — értesíteni. A nyilvántartó lapot és az értesítő lapot a nyugdíjassal alá kell íratni. Az értesítőlapok a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságoknál, illetőleg kirendeltségeknél szerezhetők be. O A nyilvántartó lap „havi összeg" rovatába naptári hónaponként, legkésőbb a kifizetés napján fel kell jegyezni mind. azt a pénzbeli és természetbeni juttatást, amely a nyugdíjasnak az adott naptári hónapra járt. Ha a nyugdíjas táppénzben, terhességi, gyermekágyi segélyben részesült, az ezek kiszámítása alapjául szolgáló munkabérnek a segélyezési napokra eső részét kell feljegyezni. A jutalmat, illetőleg a megbízás alapján járó díjazást annak a hónapnak „havi összeg" rovatába kell feljegyezni, amelyben azt kifizették. Minden naptári hónap lezárása után az „összesein” rovatban a január 1-tól az adott naptári hónap lezárásáig kap>ott valamennyi juttatás együttes összegét kell feltüntetni. Az utóbbi ..összesen” rovatot a 7. pontban említett keretösszeg túllépéséig kell vezetni. Nem kell a nyilvántartólapra feljegyezni: az újítási ess feltalálói díjait; az utazási és szállásköltséget, valamint a kiküldetési (külszolgálati) napidíjat, illetőleg a kiküldetési költségátalányt; a különélési díjat; a természetbeni juttatás pénzbeli értékének a nyugdíjas által fizetett térítéssel fedezett részét; a szabadságmegváltás címén adott juttatást; az év végi részesedést; a jubileumi jutalmat; a felügyelő bizottság (25/1967. (XII, 15.) PM számú rendelet) vezetője és tagjai részére egy felügyelő bizottságban végzett tevékenység alapján kifizetett juttatást; azt a juttatásit, amelyet a nyugellátás megállapítása előtt végzett munka alapján utólag fizettek ki; a szakszervezeti és a vállalati segélyt; az anyasági és az egységes anyasági segélyt; a gyermekgondozási segélyt és a temetési segélyt. O Ha a nyugdíjas egyidejűleg két vagy több helyen áll munkaviszonyban, vagy munka- viszonyának fennállása alatt megbízás alapján díjazásban is részesül, valamennyi munkáltató köteles a kifizetett munkabérek (munkadíjak) összegét a kifizetéstől számított 8 napxjn belül azzal a munkáltatóval közölni, amely a nyilvántartó lapot vezeti. A közölt adatokat a 4. pontban foglaltak szerint fel kell vezetni a nyilván tartólapra. O Ha a nyugdíjas munkaviszonya a nyilvántartó lapot vezető munkáltatónál megszűnik, és ugyanabban a naptári évben más munkáltatónál újabb munka- viszonyba lép vagy megbízás alapján újabb díjazást vesz fel, ez a munkáltató köteles a nyilvántartó lapot a korábbi munkáltatótól átkérni és azt tovább vezetni. O A keretösszeg általában évi 6000 Ft. Ha ennél kisebb, erről a nyugellátást folyósító szerv a munkáltatót írásban tájékoztatja. Ezt a csökkentett ösz- szeget kell feljegyezni a nyilvántartó lap „keretösszeg” rovatába a 6000 Ft helyett. O Ha a nyugdíjas juttatásainak együttes összege az irányadó keretösszeget meghaladja, a keretösszeg túllépését — ezt követő 8 napon bedül — írásban be kell jelenteni a nyugellátást folyósító szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a nyugellátás folyósítási törzsszámát, a nyugdíjas nevét, születési idejét (év, hó, nap) anyja leánykori nevét, lakáscímét. A bejelentésben fel kell tüntetni, hogy melyik naptári hónapra járó munkabér kifizetésével történt a keretösszeg túllépése és hogy a nyugdíjas munkaviszonya továbbra is fennáll-e vagy mikor szűnt meg. Ha a keretösszeg túllépése megbízás alapján járó díjazás felvitele miatt történt vagy a keretösszeg túllépésének naptári hónapjában a nyugdíjas megbízás alapján díjazásban is részesült, a bejelentésben azt is közölni kell, hogy az ebben a naptári hónapban kifizetett együttes összeg mennyivel haladja meg a keretösszeget. A bejelentést a nyugdíjassal is alá kell íratni. O A nyilvántartó lapot a keret_ összeg túllépése után is tovább kell vezetni. Ha a nyugdíjas a keretösszeg túllépése után — a naptári év folyamán —- újból munkaviszonyba lép Vagy díjazást kap, a munkabérek, stb. ösz- szegét havonta külön-külön be kell jelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A bejelentésnek a nyugdíjas személyi adatain, lakcímén és a nyugellátás folyósítási törzsszámán kívül tartalmaznia kell a munkaviszony létesítésének időpontját, megbízás esetén pedig az egyes naptári hónapokban felvett díjazások összegét. ® A nyilvántartó lapot a naptári év végén le kell zárni (cégszerű aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni), és a következő év január 15-ig a nyugellátást folyósító szervnek meg kell küldeni. O 1000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható az a munkáltató, aki nyugdíjast nyilvántartó lap nélkül foglalkoztat, a nyilvántartó lapot az előírt határidőn belül nem állítja ki, illetőleg azt nem az előírt rendelkezések szerint vezeti, arra a valóságnak meg nem felelő adatolcat jegyez fel vagy előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. A munkáltató a rendbírságon kívül a jogalap nélkül kifizetett nyugellátás megtérítésére is kötelezhető. Az anyagi felelősségre vonás nem érinti az esetleges büntetőjogi felelősséget. A szocialista gazdasági együttműködés új lehetőségei A Kölcsönös Gazdasági Segít- ség Tanácsának tagállamai között kialakult gazdasági együttműködés immár két évtizedes fejlődés eredménye. S ha időnként szóba kerül — akárcsak napjainkban — az együttműködés továbbfejesztésének szükségessége, az a természetes fejlődés következménye. Időnként kialakulnak a fejlődésnek olyan szakaszai, amikor a régi módszerek nem bizonyulnak elég hatékonynak, élavulnak, s újakat kell keresni. Így volt ez legutóbb 1962- ben, amikor a KGST szervezetén változtattak — pl.: létrehozták operatív vezető szervét, a Végrehajtó Bizottságot; a tervek egyeztetésének központját, a Tex-vbürot — ennek megfelelően módosítva a szervezet alapokmányát. döntés elkerülhetetlenül kihat a többi ország gazdasági életére ia Nyilvánvaló, hogy ezért jobban kell egyeztetni a gazdaságpolitika fő területeit még a döntés meghozatala előtt. Hasonló súlyú alapelv az is, hogy az együttmű- I ködés szüntelenül szélesedő terű- > letét felső állami szinten mánden- ! re kiterjedően átfogni és irányí- í tani ma már nem lehet. Nemcsak 1 az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése miatt, hanem a gazdasági élet egyre bonyolultabbá válása miatt is. Ezért a nemzetközi együttműködésben lényegesen nagyobb önállóságot szükséges biztosítaná a vállalatoknak, azaz célszerű biztosítani, hogy nemzetközi méretekben is kialakuljon a közvetlen kaposolat a termelőgazdálkodó egységek között. A hivatalos személyiségek és szakemberek körében most ismét szóba kerül a további módosítás lehetősége. Az új gondolatokat több tényező eredményezte, amelyek közül két igen lényegeset emelünk ki. Az etődk a napjainkban lezajló tudományos:, technikai forradalom, amelyet a példátlanul gyors technikai fejlődés, a tömegtermelés általánossá vá-: lása jellemez. Ennek szembetűnő velejárója, hogy egyes iparágak- ! ban a gazdaságos termeléshez, a legkorszerűbb technika alkalma- [ zásához óriási vállalatok szüksé- í gesek. Ezek már nem egy or- : szág — különösen, ha az köze- j p>es vagy kis ország — piacára ! termelnek, illetve a vállalat tér- vezérekor a gazdaságosság köve- | telményének eleget téve eleve1 nem gondolhatnak csak a belső; piacra, hanem csakis a széles | nemzetközi piacra, Általában a ■ nagy országok képesek ilyen korszerű és megfelelő méretű válla- ] latokat önállóan létesíteni — hi- j szén csillagászati összegű beru- i házasokról van szó — a többi or- i szág csak együttes erőfeszítéssel,! összefogással kép>es rá. S itt máris jelentkezik a hatékonyabb és i tudományosabb együttműködési módszerek kifejlesztésének egyre ezorítóbb gazdasági kényszere. A másik körülmény a szocialista országok viszonylatában sajátosabb. Nevezetesen: több országban, számos rokon vonást mu- j tató gazdaságirányítási rendszert j vezettek be. Ennek során — a j gazdasági hatékonyság általános növelése érdekében — erőteljesebben alkalmazzák a népgazda-1 ság központi irányításának közve- | tett gazdaságpolitikai eszközeit, szélesítik a vállalatok mozgási, döntési lehetőségeit, nagyobb | szerepet adnak a gazdasági ősz- j tönzésnek, érdekeltségnek. Vagyis növelik a vál lalatok önállósá- j gát. Nyilvánvaló, hogy ez kisu- j gárzik a nemzetközi együttműkö- j désre is, hiszen ott többnyire még a régi gazdasági mechanizmusoknak megfelelő keretek, módszerek érvényesek. Most, az új feltételek és követelmények színre lépése — a változatlan főcéLkdtű- zések eredményesebb megvalósítása érdekében — bizonyos mó- dósításokat kíván a szocialista j nemzetközi gazdasági együttműködés formáin, módszerein is. í IV1 indkét fontos körülmény egyaránt felveti a kérdést: hogyan tovább? Milyen új lép>é- j sek szükségesek a KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztéséhez? Az együttműködés továbbfej-1 les-ztésének néhány fontos terüle- ! tén már kialakultak megfelelő alap>elvek. Ezek között a főbb elképzelések között egyiknek az a kiindulópjontja, hogy az elmúlt évtizedek során a szocialista országok között, a mind szorosabb együttműködés következtében, gazdasági függőség alakult ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy bár- mely szocialista országban hozott fontosabb gazdasági intézkedés, I A z alap>elvek figyelembevéte- - * lével az együttműködés egyik legfontosabb kulcsterülete a külkereskedelemben. Az eddigi gyakorlat az volt s még ma is az, hogy a szocialista országok között állami szerződésben biztosított kontingens rendszert alkalmaznak. Azaz államilag szentesítve, tételesen — mennyiségben vagy értékben meghatározzák a kölcsönösen szállításira kerülő árukat Ezt lebontják a vállalatokra, amelyeknek csak az a feladatuk, hogy az államilag vállalt kötelezettséget megfelelően teljesítsék. E gyakorlat a vállalati önállóságot minimálisra korlátozza. S ha igaz az, hogy a gazdasági élet bonyolulttá vált és mindenre kiterjedő, részletes tervet központilag nem lehet készíteni, úgy igaz ez nemzetközi méretekben is. Reális gondolat, hogy a külkereskedelemben is nagyobb önállóság adható a vállalatoknak. Természetesen több év szükséges, amíg minden országban felkészülnek erre az érintett vállalatok. Éppen ezért a KGST keretében is csak fokozatosan lehet új módszert alkalmazni a kölcsönös áruforgalomban. Azaz évről évre fokozatosan bővíthető azon áruk köre, amelyeket az egyes országok vállalatai állami előírás nélkül kép>esek és akarnak szállítani, illetve megvásárolni. S ehhez a szakemberek véleménye szerint meg kell találni a megfelelő szervezeti keretet is, amely esetleg lehet vámuniós forma, vagyis közös vámhatárok létrehozása. Ez azt jelentené, hogy az együttműködő szocialista országok— közösen kialakított szabályok szerint — megnyitnák egymás előtt nemzeti piacaikat Szintén kulcsterület a p>énzügyi front, Itt is sok probléma vetődik fel. Talán a legfontosabb a konvertálható — más ország pénzére átváltható — valuta megteremtése. Első lépcsőben csak a KGST tagállamaira korlátozva, később a nyugati valutákra is kiterjesztve. Nagyon sok p>énzügyi nehézség megoldódna ezzel. A többi között a vállalatok kölcsönös nemzetközi elszámolása, közös nemzetközi vállalatok létesítése alaptőke befizetésével, egymásnak nyújtott beruházási és más hitelek, kölcsönök megfelelő gazdaságossággal és így tovább. Mondani sem kell, hogy hosszú évek kellenek, míg kellő előkészítéssel az átvált- hatóság megteremthető. étségtelen tény azonban, hogy a kulcsproblémák megoldása alapajs elvi kimunkálása, megfelelő ütemterv készítése a megvalósításhoz — megkezdődött, ha hosszú időt is vesz igénybe véglegesítése. Gondoljunk csak rá, hogy nyolc ország elgondolásainak vagy még inkább Gazdasági érdekeinek összehangolását kell elvégezni. S végül meg kell találni a mindenki számára elfogadható, a különböző érdekeket ésszerűen egyeztető megoldást. Gyulai István
