Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
Lapunk tartalmából i Jubileumi számvetés — tanulságokkal (Interjú 5. ©.) * * * Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG , A, MEG.YEI •fi-ART&IZOT.TSÁ.G t<f A MEGYEI l'Ahf'ÁCS'.LAP JA \ 1968. DECEMBER 14., SZOMBAT Ára 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 393. SZÁM Italmérők az alkoholizmus ellen (3. oldal) * * * A dandár „fiának” életútja • • • Tárgyalóteremből: Párviadal az állomáson (Békés Dezső tudósítása) , A közös gazdaságok tevékenységéről, gondjaikról, feladataikról tárgyal a Tsz-ek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése pénteken kezdődött a Gellert Szállóban. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre mezőgazdaságii és élelmezésügyi miniszter, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, s ott voltak a tanács tagjain kívül a magyar szövetkezeti mozgalom vezetői. Ülésezett a terv- és költségvetési bizottság Pénteken a Parlament Gobelin- termében dr. Bognár József elnökletével ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson, amelyen a bizottság a jövő évi állami költségvetés tervezetét vitatta meg, megjelent és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. A terv- és költségvetési bizottság javasolja a jövő évi költség- vetési kiadások 100 millió forinttal való megemelését. Ebből az összegből — az eredetileg előirányzottakon felül — 20 millió forintot fordíthatnak a tanácsi hidak, utak fenntartására, 50 millió forintot termelőszövetkezeti bekötő utak, távvezetékek építésére, s 30 millió forintot szociális, egészségügyi ellátás javítására. Műcmyag-föccsöntés — vákuumformázás — fóliagyártás HatmiUió forint termelési értékű új segédüzemág Szarvason A Szarvasi Műanyag Ktsz és j lították elő Krizsán György tech- a Dózsa Tsz közös kooperációban j nikus irányításával. (Annak ide- arra vállalkozott, hogy egy új iparágat fejleszt ki. Az egykori gépjavító állomás emeletes épületét a termelőszövetkezet megvásárolta és ebben az évben különböző eszközökkel szerelte fel, melyekkel a műanyag nyersanyagát föccsöntéssel, vákuumformázással és fóliagyártással hasznosítja. Készítenek itt különféle játékokat, exportcsomagolású pálinkásüvegek csavaros talapzatát és az élelmiszercsomagoláshoz szükséges tálakat, tálcákat,- stancatőkéket a cipőgyártáshoz, préseléshez, továbbá villamossági alkatrészeket. Arra is vállalkoztak, hogy műanyagból pántos papucsokat állítsanak elő. A fóliát 0.2 milliméter vastagságtól gyártják. Ezzel a munkával alig egy hete indultak. Most már csaknem száz termelőszövetkezeti tagot foglalkoztatnak, s az év második felében 1,3 millió forint termelési értéket álAzsiába is szállít a HERBÁR1A A Herbária Vállalat Békéscsabai Telepe teljesítette éves tervét. Az ország minden tájáról felvásárolt 68 féle gyógynövényt szárították és csomagolták. A telep fő profilja azonban a gyógynövénymagvak tisztítása, fémzárolása, csomagolása és exportálása. Az édeskömény, az ánizs, a kapor, a bazsalikom, a mustár és' egyéb gyógynövénymagvak minősége jobb a tavalyinál, az illatos magvak exportálása megkezdődött. Többek között Japánba, Hollandiába. Svájcba. Dániába és Nyu- grt-Németországba szállítják. jén a Szarvasi Gépjavító Állomáson Ágoston Béla főmérnök és Krizsán György nevéhez fűződött a műanyagformázó-műhely szervezése.) Most tovább tökéletesítik a segédüzemágat. A sajtgyártás műanyag tartozékait is itt készítik. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat a napokban kötötte meg a szerződést az előbb említett cikkekre. Ugyancsak ebben a segédüzemágban készítik a műanyaghegesztő gépet, melyet a Hűtőipari Országos Vállalat máris megvásárolt. A prototípus után januárban már sorozatban gyártják. Jövőre úgy szervezik a termelést, hogy a leggazdaságosabban előállítható műanyagok gyártására rendezkednek be. Hatmillió forint termelési érték előállítására számítanak. Jövőre eoészségház épül Sarkadon Sarkadon két körzeti orvos magántulajdont képező, egy orvos szanálásra kerülő házban rendel, csak egy orvosi rendelő felel meg a követelményeknek. A község régi gondja oldódik meg majd az egészségházzal, amelynek a terve már elkészült, jövőre pedig az építkezés is megkezdődik. Az új — mintegy 2 és fél millió forint költséggel épülő — létesítményben helyet kap a négy körzeti orvosi rendelő, két fogászati rendelő, az iskolafogászat és a szakrendeléseknek is megfelelő helyiségei lesznek. Szakrendelésre nem kell tehát majd a jövőben Gyulára átjárni. A mezőgazdasági termelószö- i vetkezetek működésének és belső életének főbb tapasztalatairól I szóló előterjesztést Szabó Istvánnak, a TÓT elnökének szóbeli í beszámolója egészítette ki. | Az elmúlt két esztendő igazol- j ja — mondotta többek között —,! hogy a termelőszövetkezetek kö- ] telező terv nélkül is, a korábbi éveknél jobban teljesítették a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatokat. Az egész mezőgazdaság termelési értéke a kedvezőtlen időjárás ellenére is várhatóan mintegy 3 százalékkal meghaladja a tavalyi rekordszintet; a szövetkezeteké 4—5 százalékkal. Ezen belül a növénytermesztés értéke alacsonyabb, az állattenyésztésé magasabb lesz a múlt évinél. A mezőgazdasági termékek félvásárlási volumene mintegy négy százalékkal haladja meg a tavalyit, a szövetkezetek értékesítése — az országos átlagon felüli — várhatóan' 6—7 százalék körül alakul. Részesedésük az állami és a szövetkezeti felvásárlásból már eléri a 61 százalékot. Az elnök ismertette a termelő- szövetkezetek gazdálkodásában — a termelésben, az értékesítésben, az üzemi tevékenységben, a feldolgozásban, a beruházásban s+b. — fellelhető és jelentkező hiányosságokat, problémákat. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy i a gazdálkodási feltételeket szol- ! gáló intézkedések között akadnak olvanok. amelyekkel a TOT elnöksége nem ért eeyet. A gazdaságirányítás új rendjének I elveivel ellentétesnek tartja például a termelőszövetkezeti fogyasztás és felhalmozás adminisztratív előírását, s a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos jelenlegi módszereit. Hazánkban jelenleg — a tavalyi 3032-höz képest — 2828 mező- gazdasági és 22 halászati termelőszövetkezet, valamint 212 termelőszövetkezeti csoport gazdálkodik. Az adatok jelzik, hogy tovább tart a közös gazdaságok egyesülési folyamata, amelyekkel az elnökség az ésszerűség, a gazdaságosság határáig egyetért. Hangsúlyozta azonban, hogy különböző veszélyekkel járhat, nem kívánatos a túlzott koncentráció, a túlságosan nagy szövetkezetek kialakulása. Befejezésül a jövő évi feladatokat vázolta a beszámoló. Az 1969. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növekedését irányozza elő. Ezen belül a terv a növénytermesztés értékének 4 százalékos, s az állattenyésztés értékének félszázalékos növekedésével számol. A tsz-ek tennivalói jövőre is meghaladják az országos átlagot, 5—6 százalékos termelésnövelés jelentené a tőlük várt feladatok teljesítését. A terv kilátásba helyezi a műtrágyaellátás javulását, amennyiben 590 900 tonnával növekszik a felhasználható mennyiség —növekednek — hár meg’ném elégítik ki az igényeket a mezőgazdaság beruházási lehetőségei is. A beszámolót vita követte. Bőr-9 szőrmeruházati szaküzlet nyílt Békéscsabán December 10-én megyei gazdasági és társadalmi szervek képviselői jelenlétében Nagy Antal elvtárs, a Békés megyei Szőrme- és Kézműipari Vállalat igazgatója ünnepélyesen megnyitotta és a vásárlóközönségnek átadta a vállalat saját kezelésű bőr-, szőrme-, ruházati szaküzletét. Kiskereskedelmi holtukban csak saját termékeiket árusítják — az ekluzív gyártmányoktól a legegyszerűbb tájjellegű cikkig. A lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében igyekeznek bő áruválasztékot biztosítani. Emellett bizonyos szolgáltatásokat is elvégeznek; javításokat, kabátok és ruhák szőrmézését, gallérozását. A szőrme- és kézműipari vállalat ezzel nagy hiányt pótol, ugyanis egész Békés megyében nincs ilyen profilú szaküzlet; pe- dik a lakosság igényelné. Az üzlethelyiség jelenleg a vállalat telephelyén, a Berényi úton van, aránylag távol a város központjától. A lakosság nagy érdeklődése mutatja, mil.^n jelentős kezdeményezés az üzlet »megnyitása, de talán arra is figyelmeztet, hogy idővel hozzáférhetőbb helyet kellene kapnia a város centrumában, ahol a vállalat jelentősen kibővíthené szolgáltatásait. Nagy Antal igazgató és dr. Dank« János, a megyei tanács vb ipari osztály vezetője megtekinti az üzletet, Vevő a kirakat Az alig egy esztendőre vissza- tekintő, új gazdaságirányítási rendszerre a legkevésbé sem vetnek rossz fényt a mai, akár ünnepi, akár hétköznapi kirakatok. Ellenkezőleg: nem csupán megnyugtatóak, hanem igen sok tanulsággal is szolgáinak, szemmé! látható szebb, jobb, bőségesebb áruválasztékul: folytán csakúgy, mint gyengeségeik és hiányaik révén. A kérdés, amelyet a vevőközönség egy szuszra a kirakatoknak szegez, nyilván így hangzik: Mit? Mennyiért? Hogyan? A válasz pedig, bár lényegesen hosszadalmasabb, végeredményben éppen ilyen egyértelmű. Lássuk csak! A legszigorúbb szem is felfedezheti a választék lényeges gazdagodását. Az új, Ösztönző irányítási rendszer érdekévé teszi az iparnak is. a kereskedelemnek is a messzemenő alkalmazkodást a piaci kívánalmakhoz és ez az érdekkapcsolat kezd érvényesülni. Egyébként nem csupán a hazai cikkek vonatkozásában, mert mind szélesebb körben találhatunk már importárukat, ami a fejlett ipari országok áruválasztékának általános jellemzője, a nemzetközi munkamegosztás veleiárója és a versenynek is serkentője. Ami az árakat illeti, maga a központi tervezés is némileg nagyobb átlagos emelkedésre számított, nem is szólva a közönségről, amelyben ennél is erősebb „félszek” éltek az új árrendszer bevezetésével kapcsolatban. A szabad árak bővülő köre természetesen több meglepetést is tartogatott, és ilyenekre a jövőben is számíthatunk. Tény, hogy a kezdetben csekélyebb mennyiségben rendelkezésre álló újdonságoknak, a különlegességeknek, bizonyos importcikkeknek jól megkérik az árát. A bőségesen rendelkezésre álló cikkek viszont — az árak mozgását vizsgálva — fokozatosan hozzáférhetőbbé válnak és egyre gyakoribbak, mint hogy csak a vállalatoktól függnek, a szőkébb vagy szélesebb körű árleszállítások, kedvezményes kiárusítások, reklámárak és így tovább. De ami még ennél is fontosabb, a növekvő árukínálat közepette, a közönség korántsem passzív szereplője az áralakulásnak. Mind több es több áruval kapcsolatban jut ugyanis választási, illetőleg döntési lehetőséghez és elhatározásra — melyiket vegye meg vagy egyáltalán vegyen-e? — mint a piac ítélete, már ma is. holnap még inkább visszahat az árakra. A vásárlás körülményei is kedvezően változnak. A kereskedelmi vállalatok most már ugyancsak maguk fejlesztenek, bővítenék, alakítgatnak, és látnivaló, hogy ugyancsak mozgékonyak. A tisztességes reklám, a hasznos felvilágosítás is mind sűrűbb, szélesednek a hitel-lehetőségek, a szerviz és más szolgáltatások, a csereakciók. A sokfajta új kezdeményezés közös jellegzetessége a vállalatok üzletszerzési igyekezete, amely végül is a vevő javára szolgái. Mert ha nem, akkor a vállalat aligha számíthat sikerre a növekvő versenyben. Ez a verseny nedig mind érzékelhetőbbé válik, s központi alakja a vevő. A vevő, aki a kirakatot nézvén, mind szívesebben lép be az üzletbe.
