Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-13 / 292. szám
1968. december 13. 3 Péntek Kormányrendele! az újítómozgalomról, a nyugdíjasok foglalkoztatásáról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a KGST Végrehajtó Bizottságának Moszkvában tartott 37. üléséről, valamint Frantisek Hamouz csehszlovák mdnisztereänökhelyettes budapesti látogatásáról szóló tájékoztatókat. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját a 15 évre szóló tervezés munkaprogramjáról és a IV. ötéves terv kidolgozásának előkészületeiről. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és az Országos Találmányi Hivatal elnöke jelentést tettek az újítási mozgalom helyzetéről. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta, elfogadta és határozatokat hozott. A Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének javaslata alapján a kormány rendeletet fogadott el a termékek minőségének tanúsításáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére a Minisztertanács módosította az öregségi és rokkantsági nyugdíjak folyósításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Hogyan módosul az újítási rendelet? Az újítómozgalom helyzetét értékelő jelentés a vállalatok széles körére kiterjedő vizsgálat alapján megállapítja, hogy az újításokról 1967-ben hozott kormányrendelet lehetőséget teremtett az újítómozgalom továbbfejlesztésére. Különösen nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy a mozgalom részkérdéseit a vállalatok a helyi lehetőségek, adottságok messzemenő figyelembevételével — a kollektív szerződés mellékletét képező újítási szabályzatokban — maguk rendezik. A jelentés szerint az újítómozgalomban a várt fellendülés helyett mégis némi visszaesés következett be; főleg a műszakiak részvétele csökkent. A beszámoló részletesen elemzi ennék okait. Megállapítja, hogy az eddiginél szigorúbb, következetesebb elbírálás folytán is csökkent az újítások száma. Emellett egyes vállalatok vezetői — különösen még az első félévben — bizonytalanok voltak abban, hogyan alakul az év folyamán a nyereségük, s ezért a részesedési alap terhére csak vonakodva, s az indokoltnál alacsonyabb díjazásokat állapítottak meg. A vállalatok többségükben későn, sok esetben csak az év közepére készítették el újítási sza kellőképpen az újítómozgalom fokozott jelentőségét. A vizsgálat során felvetődtek olyan vélemények is. hogy a mozgalom kibontakozására egyes munkaügyi és pénzügyi rendelkezések szintén fékezőleg hatottak. A kormány nehézségek elhárítására. az újítómozgalom ösztönzésére hozott határozata előírja: — A munkaügyi miniszter intézkedjék, hogy az iparvállalatok te a naptári éven belül a 6000 forintos keretet túllépte. Ugyanígy kell korlátozni a rokkantsági nyugdíj folyósítását mindazokban a hónapokban, amelyekben a nyugdíjasnak bármilyen összegű keresete van. Kereső foglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel. Az évi 6000 forintos keretet minden olyan hónapra havi 500 forinttal kell csökkenteni, amelyben a nyugdíj ásnák kereső foglalkozása van vagy amely hónapokban a nyugdíj folyósítása egyéb ok miatt szünetéi. Az év közben mellett a közlekedési a kereske-| nyugdíjazottaknál'a gOOO forintos delmi és a mezőgazdasági üze mek, vállalatok is növelhessék meg bázis bérszínvonalukat az elmúlt években kifizetett újítási díjak átlagának, maximálisan azonban a bértömeg 0,5 százalékának megfelelő összeggel; — A munkaügyi és a pénzügy- miniszter úgy módosítsák a fennálló jogszabályokat, hogy az újításokért kifizetett díj (prémium, jutalom stb.) összegét — ameny- nyiben az a részesedési alapot terheli — tekintet nélkül az értékhatárra a teljes részesedési alap, s ne az érintett dolgozó részesedési kategóriája terhére számolják el; — A szabadalmaztatási eljárás alatt álló — újításként elismert bályzataikat, nem gondoskodtak J és hasznosított — műszaki alko- azok széles körű megismertetésé- J tások díjazását a vállalatok térről; s nem volt kielégítő a meg-! melési költségeik terhére folyóváltozott munkaügyi és pénzügyi j síthatják ha az újítás mégsem szabályok tudatosítása sem. Az új • bizonyulna szabadalmaztatható- gazdasági mechanizmus helyes al- na*<; a kifizetett díjakkal a része- kalmazása érdekében indított — ! se<3ési alapot kell megterhelni); különböző szintű — vezetőképző A kormányrendelet 1969. janu- tanfolyamokon sem hangsúlyozták! ár 1-én lép hatályba. II nyugdíjasok foglalkoztatásáról A jelenlegi jogszabályok szerint! 1 őszövetkezeti járadékosokra altkorlátozás nélkül folyósítható az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj abban az esetben, ha a nyugdíjas munkaviszonyban áll, munkabére azonban a havi 500 forintot nem haladja meg. Ennél magasabb munkabér esetén az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel, a rokkantsági nyugdíjnak pedig a fele vagy egyharmada jár, attól függően, hogy a rokkantsági nyugdíjat üzemi balesetből származó megrokkanás alapján állapították e meg vagy sem. Kereső foglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kereseti határ havi 500 forintban történt kor vonatkoznak, ha munkaviszonyban (megbízásos viszonyban) állanak vagy kereső foglalkozást folytatnak. A jogszabályok kiterjednek az összes öregségi és rokkantsági nyugdíjasokra, függetlenül attól, hogy nyugdíjukat milyen rendelkezés alapján állapították meg Nem érintik a rendelkezések azokat az öregségi és rokkantsági nyugdíjasokat, járadékosokat, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként dolgoznak. A jogszabályok a nyugdíjak fo- | lyósítási rendszerét lényegében fenntartják, de a nyugdíjasok racionálisabb foglalkoztatása érdekében havi 500 forint helyett évi 6000 forintos kereseti lehetőséget keret annyiszor 500 forinttal csök_ ken, ahány hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Általában ezeket a szabályokat — az évi 3120 forintos keretben —' megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékosokra is. Öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi járadékost, illetőleg kivételes nyugellátásban részesülő személyt csak „Nyugdíjasnyilvántartólap” egyidejű kiállítása és vezetése mellett lehet | foglalkoztatni. A naptári év fo- j lyamán a foglalkoztatott nyugdíjas ! nak csak egy nyilvántartólapja lehet. Ha két vágj' több nyilvántartólap kerül kiállításra, a nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, amíg a nyugdíjas nem igazolja, hogy a nyugdíj folyósítását kizáró ok nem áll fenn. A kormányrendelettel egyidőben megjelenő SZOT-szabályzat tartalmazza a „Nyugdíjíts'-nyilvátartól a p” kiállítására, vezetésére és a bejelentési kötelezettségre vonatkozó tennivalókat, s meghatározza a kereső foglalkozások körét is. Az új rendelkezések 1969. január 1-én lépnek életbe, ezzel egyidejűleg az öregségi és rokkantsági nyugdíjak, továbbá a mező- gazdasági , termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékok folyósítására vonatkozó korábbi jogszabályok hatályukat) vesztik. (MTI) Művezetők új hatáskörben B gazdaságirányítás új módszerének bevezetése nemcsak a termelés és a piac közötti összefüggések tanulmányozására irányította gépjavító állomásaink figyelmét, hanem az üzemi rend, fegyelem, jog és hatáskör kialakítására is. A gépállomások működése közben összekovácso- lódott vezetőgamitúra — igazgató, főmérnök, főmezőgazdász, főkönyvelő, párt. és szakszervezeti vezető — felkészültségénél fogva jó ütemben barátkozott meg a gazdaságirányítás reformjának célkitűzéseivel — mondotta Kiss Sándor, a Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Az átállás azonban mégsem volt zökkenőmentes. Ez leginkább akkor mutatkozott meg, amikor a csaknem húszesztendős fejlődés során formálódott vezetői jogkörből néhányat a beosztottakra kellett átruházni. Ezek helyébe új feladatok kerültek: a termelés és a közgazdaság összefüggésének tanulmányozása, az új gazdaság- irányítás lehetőségeinek az üzem és a dolgozók javára való kiaknázása és így tovább. A megye gépjavító állomásain az egyik legnagyobb feladatot a korszerű középszintű 'űzetés szervezése jelentette. Ez arra az időszakra esett, amikor a szántóvető gépállomások profilt változtattak és gépjavításra rendezkedtek be. Manapság már olyan cikkek gyártására is vállalkoznak. melyek elsősorban a mező- gazdasági termelésnél szükségesek. A gyárszerű termelés elképzelhetetlen a kapun 'belüli jog és hatáskör rendezésétől. Tavaly és azelőtt csak az állomások felső vezetői vehettek fel új dolgozókat. A művezetőnek, mint az egyik legfontosabb középszintű irányítónak korábban annyi joga volt, hogy a hozzá beosztott dolgozót munkába állítsa. A fizetési besorolást, a jutalmazást és a fegyelmi jogkört a központi iroda vezetői gyakorolták. Vagyis a művezetőnek csak olyan joga és hatásköre volt, amely nem függött, össze a munkásfelvétellel és a teljesítmények anyagi elismerésével, bben az esztendőben már lényeges változás tap tsz- talható. A középszintű vezetők műszaki felkészültsége tovább növekedett. Most már nagyrészt mérnökök és technikusok dolgoznak ebben a beosztásban. A szakmai gyakorlatra sincs különösebb panasz. A középszintű vezetésben dolgozók mécsem vállalták a felelősséget az üzemrészben folyó munkáért. De amikor a racionális irányításban anyagilag is érdekeltté tették őket, egyből megtalálták helyüket. A mozgóbérhányadban rejlő ei’ő azonban nem bizonyult E H elegendőnek. A művezető ezért kapott jogot a munkásfelvételre és a besorolásra, a jutalom és a prémium elosztására, továbbá az elbocsátáson kívüli fegyelmi jogkör gyakorlására. A művezető elvileg és gyakorlatilag most már ténylegesen az üzemrész felelőse lett. Bővítették ezt a hatáskört úgy is, hogy a művezető tudta nélkül más munkaterületre nem irányíthatnak egyetlen hozzá beosztott dolgozót sem. A szabadságolást is a művezetőre bízták. Az üzem vezetősége a művezetővel együtt készíti el a műhelyrész munkaprogramját. Gépjavító állomásainkon most tehát kialakulóban van egy olyan vezetési gyakorlat, amely anyagilag is ösztönöz a különböző posztokkal járó feladat és felelősség vállalására. | ogy az üzemen belüli önállóság és felelősségteljes munka kiterjesztése mit jelent, kifejezően mutatja az 1968. évi gazdálkodás eredménye. Lényeges változás tapasztalható az eszközkihasználásban. A profi- lirozásnak és a terven felüli árbevételeknek kiváló példája a kétegyházi. Itt másfél millió forint terven felüli termelési értékre számolnak év végéig. A hatáskörök növelése, a hatékonyabb munkára nevelés már az első, a kísérleti évben is megésállantotta azt a hallatlan nagy erőt, melyet a művezetők és a munkások alkotó önállósága és kapcsolata jelent. A tapasztalatok összegezése után most arra készülnek — mondotta Kiss Sándor igazgató —, hogy a középszinten dolgozó vezetők műn. kajához további segítséget adjanak. Az idei tapasztalatokban keresik az összekötő és az előrevivő szálakat. Szeretnék a középszintű vezetés tudatosságát továbbfejleszteni úgy is, hogy megismertetik művezetőikkel á Munkatörvénykönyv elő. írásait és a feladatkörbe tartozó kötelességek és jogok teljesítésének jelentőségét, fontosságát. Eírt a programot egészen a munkapszichológiáig szeretnék tökélletesíteni. A mezőgazdasági gépjavító vállalatnál 1968-ban a gíazdaságirányítás új módszerére való áttéréssel egyidőben lényegében elkezdődött az üzemmé válás belső folyamata. Az első tapasztalatok biztatóak. Ezeket felhasználva érdemes lenne a mezőgazdaság más területein, így a termelőszövetkezetekben is megvizsgálni a középszintű vezetés üzemi helyzetét. A gazdasági önállóság és felelősség tovább parcellázásával csakis így állhatnak új erők a társadalmi érdek szolgálatába. Dupsi Károly Igaz, nem igaz megállapítása nem szolgálja meg- j biztosítanak a nyugdíj fcdyósítáfelelően sem a népgazdaság, sem a nyugdíjasok érdekeit. Ez a keret ugyanis csak rész-foglalkoztatást tesz lehetővé, a vállalatoknak viszont — különösen az idényjel- legűeknek — teljes hónapra vagy még hosszabb időre van szükségük a munkaerőre. Még nagyobb problémát jelent ez a megkötöttség ott, ahol minősített munkakörben kívánják foglalkoztatni a nyugdíjast. Ezért a Minisztertanács új rendeleté módosította az öregségi és rokkantsági nyugdíjak, s ezenkívül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat megillető öregségi és munkaképtelenségi járadékok folyósítását korlátozó szabályokat. Az új rendelkezések az öregségi és rokkantsági nyugdíjasokra és a mezőgazdasági termesának korlátozása nélküL A mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékosoknál ez a keret az eddigi havi 260 helyett évi 3120 forint Az öregségi nyugdíj folyósítása arra a naptári hónapra szünetel, amelyben a nyugdíjasok keresete a naptári éven belül ez évi 6000 forintos keretet túllépte. A naptári év hátralevő részében az öregségi nyugdíj folyósítása minden olyan hónapban szünetel, amelyben a nyugdíjasnak bármilyen összegű keresete van. A rokkantsági nyugdíjnak az egyharmada, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a fele folyósítható arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas kereseBékéscsabán, az Illésházi utcában felbontották az út néhány négy zc one terét. A kei táblán ez olvasható: HVHELYI K. É. V. — Űtépítés. Hónapok óta kerülgetik a járművek. Miért van akkor ott ilyen tábla? Nem lenne helyesebb az igazat kiírni, mondjuk így: „Nincs útépítés” és hozzá még talán ezt is: „Bosszantó a járművezetőknek”. Legalább a borúra legyen egy kis derű.
