Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

’96$. december 12. 4 Csütörtök A MUOBMK UMlUmUK Éberling, a magyar apa A Rádiószínháznak ez az újabb szatirikus darabja, melyet Mol­dova György írt és Marton Fri­gyes rendezett, a tragikomikum kacagtató, majd elgondolkodtató hatáskiváltását használva eszkö­zül, tulajdonképpen azt bizonyí­totta be igen frappánsan, hogy a politikailag, világnézetileg tá­jékozatlan tömegek érzelmeit milyen remekül meg tudták lo­vagolni a minden rendszervál­tozásban magukat feltaláló, elv­telen, önző, élősködő figurák. Az első világháború a végét járja. Egyre több „lelkesedés füstbombát” kell a frontra in­duló katonák közé hajigálni, hogy a harci kedv fennmaradjon. Az egyik kisváros vasútállomá­sán Éberling, a színházi ripacs. a polgármester megbízásából és rendes fizetés fejében, mint ma­gyar apa buzdítja a frontra in­dulókat, mondván, hogy fiai mái oda vannak, ő maga kénytelen helyettük a földecskéjén verej­tékezni, de első a győzelem, él­jen a császár és legszebb a hősi halál! Az őszirózsás forradalom idején a polgármester szociál­demokrata elvtárssá vedlik, Éberlinget befogja a kommunis­ták elleni uszítás szocialista ma­gyar apjának, aki két munkás­kezével védi fiait a „vörös mé­tely ellen”. A Horthy fehérterror idején, majd a „konszolidáltabb” folytatásában is mindig megfe­lelő szerepet kap Éberling, a ri­pacs. A II. világháborúban ismét vágóhídra lelkesíti a katonákat. A felszabadulás után némi kö­pönyegfordítás és már a kulákok ellen dörög, mint tsz-pártoló kis­paraszti magyar apa! Az 56-os ellenforradalomban ismét a régi hévvel, Bccskai-ruhában, nem­zetiszín szalagosán, gyertyával a kézben esküdteti az utca zavaro­dott tömegét maga sem tudja, hogy mire, s ők sem kérdezik, csak vakon esküsznek, hogy min­dent kiirtanak! A külföldi, nyu­gati filmesek, fotósok buzgón dolgoznak, egy amerikai fotóri­porter egy doboz tejkonzervet ad neki, amiért oly jelesül pózol a tömeg előtt a gépkocsi tetején. Mikor meginná a tejet, kiderül, hogy a lében pisztolygolyók vannak. Majd megfullad az egyiktől. Éberling, a magyar apa, aki nemlétező gyermekeit bármikor hajlandó a pusztulásba zavarni a tömegek előtt, az ellenforra­dalom leverése után sem esik kétségbe, hogy munka nélkül marad. Nagy hót a csodálkozása, mikor közük vele, hogy efféle apaszereplőikre a mi világunk­nak nincs többé szüksége. — De hát el lehet egy rendszer ripa- csok nélkül? — ez könyököl ki szeméből csodálkozom Sajnáltat- ni kezdi magát — vigyázat, ez a típus roppant ért ehhez! — és lám, nem marad kenyér nélkül. Az idegenforgalmi hivatal szer­ződteti öreg pásztornak a Hor- tobágyra. Ez a direktagitációtól mentes darab a leeiobb agitáció a tö­megek felvilágosításának szaka­datlan szüksége mellett. Latino- vits Zoltán remek kamaraalakí­tása nagyban hozzásegítette a hallgatókat ennek megértésé­hez. H. R. A boripari vállalat import'og gyakorlásának tapas talatai A Könnyűipari Minisztérium | tudtak beszerezni, illetve tárolni, megvizsgálta, hogyan élt külkeres- ; A rendelkezésre álló nyersanva- kedelmi jogával a bőripari válla- j gok gazdaságosabb, célszerűbb fel­lat és megállapította: A közvetítő kereskedelem egy részének kikapcsolásával közvet­lenül kötöttek üzleteket több or­szágban. Igyekeztek kihasználni az időszakos piaci áringadozáso­kat. Ezt elősegítette az is, hogy 1500 négyzetméterrel növelték a raktárteret és így egyszerre — amikor az árak alacsonyabbak voltak — nagyobb mennyiségeket használásában is figyelemre mél­tó volt az előrelépés, a technoló­giákat jobban tudták összeegyez­tetni a rendelkezésre álló nyers­anyagfajtákkal, és így a keresett lakkbőrökből 30 százalékkal töb­bet gyártottak, a nubukbőrgyártás pedig a tavalyihoz mérten meg­háromszorozódott. Összességében a beszerzéseknél 2,2 millió dollárt takarítottak meg. TEREMTŐ FILMÍZLÉST Mi a helyzet a filmérté közönség nevelésével? „... nevelnünk kell a közönsé­Gárdonyi Géza; EGRI CSILLAGOK| Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Záród Ernő. get, hogy elősegítse a művészi fil­mek létrejöttét” — írta Balázs Béla ezelőtt negyven évvel. Ezt a gondolatot pedig felfedezték ta­lán nyolc évvel ezelőtt, akkor, amikor kezdett csappanni a mo­zinézők száma. Elindult egy moz­galom, amely ma már jelentős j eredményeket mutat fel. Lássuk tehát, hogyan állunk a filmértő közönség nevelésével? Milyen eszközök, formák állnak rendelkezésünkre, milyen ered-1 ményeket értünk el? Az első kezdeményezés a Bé-! késcsabán 1961-ben megkezdett! Filmbaráti Kör előadássorozat | volt. A filmarchivum által ren- j delkezésre bocsátott kópiák leve- | títése előtt néhány perces előadás jelenti ebben az esetben a közön­ségnevelést. Miért jelentős ez? Először is, ha a filmművészet leg­nagyobb remekeit vetítik, akkor az igazán érdeklődők számára láthatóvá válnak azok a filmek, amelyekről a filmtörténelmi könyvekben olvashattak. Márpe­dig — például a némafilmeket — ma már csak itt lehet látni. Olya­nok, akik ezekre emlékeznek is — a húszas években játszott fil­mek — egyre kevesebben vannak, j Jelentős ez a nevelési forma, mert az igazán érdeklődők szá­mára összehanlítási alapot ad a j mai, modern filmek értékelésére. [ A régebben készült remekek lát­tán világosan észlelhetik a film­művészet tartalmi-formai fejlődé­sét, s nyilvánvalóvá válik szá- \ mukra, hogy itt is érvényesül a dialektika: semmi sem születhet előzmények nélkül. A mai film­művészet ismeretéhez tehát elen­gedhetetlen a régebbi művek elemzése. Jelentős ez a nevelési forma az igazán érdeklődők szá- j mára még azért, mert nemcsak az alkotásokat ismerhetik meg, hanem a filmalkotók egyéniségét is. Békés megyében a Moziüzemi Vállalat és a TIT látta meg elő- j szőr a filmesztétikai nevelés je-1 lentőségét, s tett a legtöbbet en­nek érdekében. Az elmúlt hat év alatt a filmtörténelem legjelentő­sebb alkotásait a megye számosi helyén a Filmbaráti Körök elő- i adásain vetítették. Jelenleg az j ''olasz filmművészetet bemutató so- í rozat van a műsoron Rosselini, j sorozat az országban máshol is j Összegezésképpen: nagyon so- működő Filmbaráti Körök elő- j kát tettünk már Békés megyében adásai közül az egyik legszínvo- | a filmízlés fejlesztéséért. Ebben nalasabb. Az más kérdés viszont nagy resze van a TIT.nek és a hogy sokan vannak, akik inkább a régi idők nem is mindig művé­moziüzemi vállalat vezetőségének. szí sikerű filmjeit szeretnék lát- ak'k helyesen látják, hogy a nép- ni — bizonyos fokú nosztalgiával j művelésnek a filmértő közönsé- a hajdani ifjúság iránt j gért sokat kell tennie. Nem kis szerepe van ebben azoknak a lel­kes előadóknak — többnyire ta­nároknak —, akik fáradhatatla­Kisebb forma az igényes, film­értő néző neveléséhez a zártabb jellegű, klubszerű foglalkozás. Ezen a téren a TIT jár elöl. j nul, sokszor társadalmi munká- Módszertani füzeteiben, az elő- ban tevékenykednek azért, hogy adasok témajavaslataiban kitűnő megteremtődjék a filmértő közön­programokat ad az egyes nepmu- j h elősegítse a velesi formák rendezéséhez, s eb- f* 8 ® ben a filmművészettel foglalkozó j muveszl fllmek születését. A me- előadástémák igen rangos helyet! §ye> kár messze van Budapesttől, foglalnak el. Előadótermében — I nem elmaradott ebben, ott van az az Értelmiségi Klubban — 1966- ' ország vérkeringésében, s ezek a ban művészeti kisfilmeket veti- j jó eredmények bizonyítják, hogy tett havonta, amelyekhez film- eszétikai előadásokat is szervez­őinek és tevékenykednek olyanok, akik ezután is szívügyüknek té­tek. Ebből nőtt ki egy nagyon ér- kintik a filmesztétikai nevelő- dekes kezdemenyezés, amely most í ..., 1 műi ____«...__munKax. 1 968—69-ben kezdődött; egy mű­vész portréjának bemutatása. A I jelenlegi sorozat Jancsó Miklós ! alkotásaival, s művészi portréjá­val foglalkozik. Érdekes, hogy a ! hallgatóság szinte teljesen a diák- j ság soraiból tevődik össze, s ez j bizonyos fokig előny, mert a leg- j fogékonyabb korosztályt sikerült bevonni, bizonyos fokig Péter László Készül a pályaválasztási kiállítás Sica, de Santis, Fellini, Antonioni 0 filmjeivel, s ez már olyan tény, ami bizonyítja a mozgalom érett­ségét. A műsorösszeállítással, ' amely most fut, egyáltalán nem "kell szégyenkezniük, mert ez al Az idei évihez hasonlóan, jö- ered- 1 vőre is megrendezi a pályavá- ménytelenség, mert a város fel- j lasztási kiállítást a békéscsabai nőtt dolgozóit nem sikerült meg- j 611-es számú Ipari Szakmunkás­hódítani. | képző-intézet. A tanárok és a diá­Figyelemre méltó még az isko- ; kok már hosszabb idő óta készül- lában folyó filmesztétikai oktatás, j nek a íanuár 19-én megnyitandó, Ebben a Gyulai Erkel és a Bé- I nagyszabású bemutatóra. Az elo- késcsabai Rózsa Ferenc Gimnázi- i ző évek gyakorlatától elterően um jár az élen. Gyulán Miskolczi í azért hozták majd egy honappa László tanár vezetésével már ne- | előbbre a megnyitót, hogy a vég­zős nyolcadikosok időben tájéko­zódhassanak továbbtanulási, pá­lyaválasztási lehetőségeikről. A pályaválasztási kiállításon bemutatott szemléltető eszközök, tablók, fényképek, vizsgamunkák keresztmetszetét adják majd, az intézetben folyó tevékenységnek és hasznos segítségül szolgálhat­nak a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A tavaly is nagy si­kert arató és sok látogatót von­zó kiállítás idei érdekessége az a hatalmas, 6 méteres átmérőjű do­bogó lesz, amelyen az építőipari szakma minden egyes foglalko­zási ágát reprezentálják a rende­zők. Nagy mennyiségű kiállítási anyag szemlélteti majd a kiemelt szakmákat, így a villanyszerelő, cső-, víz- és gázszerelő szakmák­ban a pályaválasztás előtt álló fiatalok lehetőségeit, de magukat az ezekben a szakmákban hasz­nálatos munkaeszközöket is. A pályaválasztási kiállítást ez­úttal is a Munkácsy Múzeumban rendezik meg és két héten át, feb­ruár 2-ig tartják nyitva. gyedik éve tart a kísérleti film­esztétikai oktatás, amelyet Bölcs István elgondolása alapján az or­szág hatvan gimnáziumában kezdtek el. A Rózsa Ferenc Gim­náziumban pedig e sorok írója végzett az elmúlt évben a Peda­gógiai Tudmányos Intézet megbí­zásából ez egyik első osztályban kísérleti filmeszétikai oktatást, új elgondolás alapján — amely az óra keretében a műközpontúság­ra törekedett — mégpedig a kis- film felhasználásával. A tanulók az irodalomórákon évi nyolc al­kalommal ismerkedtek a filmesz­tétikával nyolc művészi kisfilm elemzésével. Meg kell még említeni a film­esztétikai nevelésért sokat dolgo­zó KISZ megyei bizottságot. 1967 augusztusában Orosházán bolgár filmnapokat rendeztek, amelyen a feltörő bolgár filmművészet né­hány remekét vetítették, köztük a Baracktolvaj-F, s hozzá anké- tokat, filmvitákat és esztétikai előadásokat is szerveztek. KIALW/ÁSSAL MÁSNAP HANGOS ALIAM KIALW/ÁSSAL ISMÉT MEGINDULT A JANICSÁROK ÉS A S/PÁHIK TÁMADÁSA. - v. ÉVA A TEMETŐ ALAGUTJAN JUTOTT BEA VÁRBA. /HIGGYE /1EG X - / KEGYELMED, N K. MÉM AZÉRT JÖTTEM, HOGY AZ DRÁMÁT A HARCTÓL , \ El JAJGASSAM. \ ' JDMDRDSAK ELRABOL!A \ \A GYERMEKEMET ES A TÉLSZEMD HE FEL JER, EH MAGYAR VAGYOK, YARSAHYL A HEVEM, m. EOGJA.Hl/GOM, m E/TJ í, wGYERTYÁT,\ 'AjÁ %í»jUBk GERGELYNEK / HEM J/ABAO TITOH/A, M j HOGY KEGYELMED ITT VAK. SÍ GERGELY A VÁRHAK AZ ESTE, A7 5 ELMÉJÉT HEM, SZABAD^ •J ELVOHM A VÁR VÉDELMÉTŐL, E6Y PERCRE SEM. ÍGÉREM, HOGY A , GYERMEKE ELOKER/TESERE M/HDEHT MEGTESZEK. AMIKOR A HA.LALRÁ RÉMÜLT ÍVH EőYEDÍlt MfflÁtíT 0R20JEVEL AZ «**“*■■..... .......■' '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom