Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

19tt8. december 7, 5 Szombat December 13-án tartják meg a MTESZ megyei választmányi ülését A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek megyei választmánya decem­ber 13-án délelőtt 9 órai kezdet­tel tartja idei ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A tanács­kozáson az írásban előterjesztett jelentések és a szóbeli beszámoló alapján megtárgyalják az elnök­ség és az egyesületek idei mun­káját, valamint megvitatják az elnökség jövő évi munkatervét. amelyeket a ferde hajlamú Bod- gál Zoltán követett eL Érthető tehát, hogy különösen nagy ria­dalom támadt az orosházi szülök körében, amikor elterjedt a vá­rosban: elfogta a rendőrség a 41 éves Zsadony Istvánt, aki a József Attila általános iskola kisdiákjait próbálta fajtalankodásra kény­szeríteni. • Szeptember 11-én délután 6 óra tájban egy 11 éves kisfiú rohant fel lólekszakadva a rendőrség­re és izgalomtól elfúló hangon közölte: Az iskola napközijétől távozó gyerekeket egy bácsi vár­ta a közös WC-ben és ígérgetés^ sei, fenyegetéssel fajtalankodásra akarja rábírni őket. Azonnal járőr indult a kis Fe­rivel, s az iskola felé menet a gyerek felismerte az utcán része­gen tántorgó „bácsit”. Időközben ugyanis Zsadony Istvánt már kiutasították az is­kola udvaráról. Az egyik tanárnő felfigyelt a kisfiúk riadalmára, s A tárgyalóteremből: Pénzt ígért a kisfiúknak Az egész országot bejárta né- I Zsadony nem első ízben próbálta hány hónappal ezelőtt a buda- rábírni természetellenes vágyai- pesti gyermekgyilkosságok híre, { nak kielégítésére az általános is­kolásokat. A feljelentő, a kis Fe­rike később elmondta, hogy két évvel ezelőtt, alkonyat után, az iskola melletti parkban megszólí­totta őt és barátját ugyanez a férfi. Előbb mézes-mázas szavak­kal, pénzt ígérve csalta őket ma­ga mellé a padra, majd — mivel a fiúk nem akartak kötélnek állni — megragadta Feri barát­ját és erőszakoskodott vele. Né­hány perc múlva tudta csak ki­tépni magát kezei közül a rémült gyerek. Furcsa, hogy akkor senkinek sem szóltak kalandjukról a fiúk, s így mosit került horogra Zsadony. Igaz, hogy sokáig hallgatott a beteges hajlamú emberrel való találkozásáról az az idős férfi is, akit ugyancsak az iskola melletti parkban molesztált, míg fel nem figyelt huzakodásukra egy isme­retlen járókelő. A többszörösen büntetett Zsa­dony István a bíróság előtt sem­mire sem akart emlékezni. Azt mivel csak annyit mondtak neki, _ hogy egy részeg p-ivr , I probalta elhitetni vadlóaval, hogy ember van a WC-ben, megelégedett azzal, hogy eltávolítja a férfit. A nyomozás során hogy a többszörösen kiderült, büntetett Minivizor 68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 18. rejtvényünk Az első honorárium szeszes fejjél, véletlenül tévedt az iskola udvarára, a tanúként megjelent és vele szembesített kisfiúkat nem ismeri. Később, a bizonyítékok súlya alatt megtör­ve, már „lehetséges”-nek minősí­tette mindazt, amit a fejére ol vasiak, de változatlanul kitartott amellett, hogy természetellenes cselekedeteit az alkoholmámor okozta. E magyarázatot persze nem méltányolták, s az Orosházi Járásbíróság 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (Az íté­let nem jogerős.) Békés Dezső Hol a hiba az újítómozgalomban ? A z újítómozgalomról és an­** nak helyzetéről van itt szó. Arról a mozgalomról, melynek van már egy dicsőséges múltja, van egy gyengélkedő jelene, de rendületlenül hisszük, hogy van és lesz egy ragyogó jövője is. Az Utóbbi időben mind több szó esett és esik az újítási kérdé­sekről. Nap mint nap jelentek meg cikkek és nyilatkozatok. Már az új újítási rendelet elké­szítésének éveiben is igen éles viták alakultak ki, melyek nap­jainkban is folytatódnak az újí­tási rendelet megjelenése után kialakult helyzet, illetve tényék alapján. Kétség nem fér ahhoz, hogy a vitáknak jogos alapjuk volt és van ma is. Az sem kétséges, hogy a vitázó felek érveikkel a moz­galmat kívánták és kívánják elő­segíteni. Erre a jövőben is szük­ség lesz, mert csak ez a mód biz­tosíthatja az egészséges fejlődést. Űjítómozgalmunk ez évi eredmé­nyei már mindannyiunk előtt eléggé ismeretesek. Ezek várako­záson aluliak, sőt megdöbbentők. Ez a visszaesés váratlanul ért bennünket és különösen váratla­nul érte az újítási rendelet készí­tőit, az újítómozgalom legfelsőbb irányító szerveit is. A kialakult helyzetnek megfelelően az ille­tékesek azonnal megtették a kel­lő intézkedéseket a hibák kijaví­tására. A SZOT és az OTH közös vizsgálatokat folytatott le orszá­gosan 252 vállalatnál. Ezen belül a Békés megyei SZMT is számos vállalatnál tartott ilyen vizsgá­latot. A SZOT Elnöksége szeptem­beri ülésén tárgyalta njeg a vizs­gálatok alapján az újítómozga­lom helyzetét. Megállapította, hogy a vállalatok által elkészí­tett újítási szabályzatok nem fe­leltek meg céljaiknak és helyet­tük — az új szempontok kidolgo­zásával — 1969-ben új újítási szabályzatokat kell a vállalatok­nak készíteni. Megállapítást nyert az is, hogy o rendeletben biztosított munkaügyi és pénz­ügyi rendelkezések sem biztosí­tották megfelelően az újítómoz­galom zavartalan ügyvitelét. En­nek megfelelően a SZOT Elnök­sége felhívta az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság és az Or sükbsn javasolják a munkaügyi és pénzügyi rendelkezések módo­sítását. Az SZMT Közgazdasági Mun­kabizottsága is elemezte és meg­tárgyalta az ellenőrzéseken ész­lelt tapasztalatokat, melyek a negatívumok mellett pozitívumo­kat is tartalmaztak. A vizsgált időszakban (1968. I. félév) a be­adott és elfogadott újítások szám­aránya minden vállalatnál erő­sen visszaesett. Különösen nagy visszaesés mutatkozik a műsza­kiak, illetve a műszaki fejlesz­téssel hivatásszerűen foglalkozó kategóriába soroltaknál. Pedig a múltban ez a réteg volt az úji- tómozgalom motorja, amely a legtöbb és a legszínvonalasabb újításokat adta be. Szomorú tény az, hogy például olyan nagyobb üzemeknél, mint az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Kötött­árugyár, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, a Békéscsabai Ruha­gyár stb. az újítási díjon kívül más díjat (prémium, jutalom stb.) nem fizettek. Ahol viszont fizettek ilyet, mint a Gyulai Ha­risnyagyárban, a Sarkadi Cukor­gyárban stb., ott a kifizetett ősz- szegek rendkívül alacsonyak vol­tak. D e akadt olyan üzem is, mint a Békéscsabai Kon­zervgyár, ahol a vezetők felis­merték a lehetőségeket és igen eredményesen éltek is vele. Itt a vizsgált időszakban a gyár fenn­állása óta a legjobb eredményt érték el az újításoknál. Ez nem véletlen, hanem az új helyzet­nek megfelelően felismerték és bátran alkalmazták a rendelkezé­seket. Bár a beadott újítások j száma ebben az üzemben is csők- j kent, mégis a beadott és elfoga- , dott újítások színvonala lényege- j sen emelkedett. A 15 újításból | tízet elfogadtak, és ami még fi- j gyelemre méltó, hogy mind a 10 j újítás hasznosítása már meg is előkalkuláció készítését és bát­ran alkalmazták az igen jelentős prémiumformában történő anya­gi elismerés módját De tanulsá­gos egy jelentős újítási díjazás formája is. Az előkalkulált ered­mény ennél az újításnál 154 000 forint. A vállalat ezért a három újítónak 9000 forintot fizetett ki. Az X. kategóriába tartozó újító részére 3000 forint prémiumot, a másik két II. kategóriához tar­tozó újító részére 3000—3000 fo­rint újítási díjat. Tehát rugalma­san alkalmazták a szabályzat ad­ta lehetőségeket. A vizsgálati eredményekből azt a következtetést vontuk le, hogy bár az újítási rendelet tartal­maz hiányosságokat, de mint a példa is mutatja, ahol annak tar­talmát megértették és az új gaz­daságirányítási rendszer adta le­hetőségeivel párosulva bátrabban alkalmazták, ott az eredmények nem maradtak eL A z újítási rendelet ismert hi- ” báin túlmenően mi a leg­nagyobb hibát abban látjuk, hogy azt igen nagy szubjektivi­tás jellemzi és ezt a szubjektivi­tást az újítási szabályzattal sem sikerült ellensúlyozni. Ezt a szub­jektivitást elsősorban a gazdasá­gi vezetők óvatosságában és bá­tortalanságában látjuk a legjob­ban kifejezésre jutni. Az újító­mozgalom kulcsa eddig is a gaz­dasági vezetők kezében volt. Ed­dig is ezen a legérzékenyebb ponton, a gazdasági vezetők hoz­záállásán volt a szakszervezeti munkában a legtöbb probléma. De harcunkat könnyítették az akkor érvényben levő jogszabá­lyok. Megállapítottuk, hogy a műszaki fejlesztéssel hivatássze­rűen foglalkozók főleg azért tar­tózkodnak az újítások beadásá­tól, mert az anyagi juttatás sok­kal jobban függ most az illeté­kes gazdasági vezetők szubjekti­vitásától, mint a jogilag garan­szágos Találmányi Hivatal elnö- j umot fizettek ki újítási díjként. kének a figyelmét, hogy a kor- J Tehát az új helyzetnek megfele- mány elé terjesztendő jelenté- lóén szorgalmazták az újítási történt. Az előkalkulált gazdasá-| tált újítási_ díj. Mivel nincs jogi gi eredmény 231 801 forint. A múlt évben ennél a vállalatnál újítási kalkuláció nélkül csupán eszmei alapon díjazták az újítá­sokat és erre 4500 forintot fizet­tek ki. A vizsgált időszakban a műszakiak csoportjában — elő­kalkuláció alapján — két sze­mély részére 14 000 forint prémi­garanciájuk, nincs jogorvoslást: lehetőségük sem. Tellát szüksé­ges volna a szabályzatnak olyan módosítása, mely az újítók ré­szére — függetlenül a kategóriá­ba tartozásuktól. — egyforma jo­gi védelmet nyújtana. A rendelet szándékának meg nem értéséből faliad nyilván egyes gazdasági vezetők indoko­latlan óvatossága is, de gyakran a nem teljes és világos fogalma­zás is oka lehetett ennek a tar­tózkodásnak. A szerző első honoráriumából élő ; kacsát vett, s az úton hazafelé meg- ; meghuzigálta a tollát, hogy a kacsa minél hangosabban hápogjon. — Hadd tudja meg mindenki — ! mondta büszkén —, hogy mi is eszünk j kacsát! Kérdésünk: Kinek jutott osztályré- ! szül ilyen remek ebéd? 1 4 i 6 f 8 9 u t­L* Vízszintes: 1. ...bere. 6. Soronlevő. 7. I egyszerű gép (+’). 8. BS. 9. Fürdő- ! hely. 10. Asszony neve után tesszük. Függőleges: 1. Akiről az anekdota szól. 2. Hosszü idő. 3. Kiejtett betű. 4. [ ...Hood. 5. Művészeti tárgyról szóló hosszabb értekezés. Beküldendő a függőleges 1. Karácsonyi rejtvényszeivénv 18. 1968. december 7. — Nagy potentát — mondogatták róla mind többen és mind gyak­rabban. Ügyannyira hogy rajtamaradt csalá­di névként. Potentát Tó­dor egy mázlista! Való­ságos szerencselovag. Nemcsak a közelében jár Fortuna-asszonynak, ha­nem,... így és ilyenformán súgtak-búgtak róla, per­sze csak a háta mögött. Ha szemtől szembe mondják neki, akkor ta­lán elsorolja: csak elő­adói beosztásig vitte ab­ban a hatalmat jelképe­ző házban. Havonta mindösszesen kétezer fo­rint üti a markát. Fele­sége csak ritkán dolgo­zik a két gyakori szülés közben. Tehát nem fu­totta sem családi házra, még OTP-lakásra sem. Évek óta igényli hatod­magának az állami la­kást, most mielőtt he­tedmagával lesz, sikerült kapnia az eddigi egyszo­bás helyett egy két szo­ba összkomfortosat. — Milyen protekció­val? — kérdezték tőle beköltözése után. Kez­detben bárány szelídség­gel bizonygatta, hogy ilyesmiről szó sem volt. Nem hittek neki. Meg­Poíentát Tódor protekciója próbálta másként, ter­jengős bőbeszédűséggel. — Jól néznék ki, ha még protekcióm se len­ne. Elvégre magasabb irányító szervnél dolgo­zom. Aztán meg az apá- mék kilencen voltak testvérek. Ez ugyebár öt nagybácsit, három nagy­nénit és megannyi só­gort jelent. Valamennyi­nek szava van a társa­dalmi életben. Mi ugyancsak nyolcán va­gyunk testvérek. A há­rom bátyám igen-igen jó helyen dolgozik. Az öt nővérem és azok fér­jei szintén a legkisebb­től a legmagasabb irá­nyító szerveknél is bennfentesek. A felesé­gem is és annak szülei is hasonló népes család­ból származnak, mint én. Vannak közeli rokonaik, testvéreik között vezető emberek a minisztérium­ban, a különböző taná­csoknál. a nemzetiségi szövetségeknél, a nép­frontnál. a szakszerve­zetnél, még talán a köz­tisztasági vállalatnál is. Mikor első kísérletre valamennyi rokonaink mozgósításával sem sike­rült lakást szereznem, hadrendbe állítottuk a magam és a feleségem nagybátyjainak, nagy­néniéinek, fivéreinek és nővéreinek keresztszüle­it, valamennyiük testi­lelki jó barátját, egykori udvarlóját, még a volt katonacimborákat is. De még azok sógorai, testvérei, unokái és ke­resztszülői is segítettek. Hozzávetőlegesen leg­alább ötszáz ilyen segí­tőnek köszönhetem az új lakást. Vannak persze kisebb - nagyobb értékű ingóság­gal és ingatlannal ren­delkezők is a közeli és távoli rokonaim között. Egyik is, 'másik is fel­ajánlotta villanagyságú házának egy lakrészét addig, amíg az egészet örökül nem hagyja ránk. Egyelőre csak azt az 50 ezer forintot fogadtam el, ami lakásom teljes új berendezéséhez kellett. Nem dicsekvésként mon- dóm, de még az előszó- | bábán is perzsaszőnyeg van, ráadásul nem is ha- ' zai gyártmányú. A ház- tartási gépek özönének ; külön raktárt béreltem ! a közelben. — És az örökség, az- ; zal mi lesz? — Természetesen nem j mondok le róla. Amint egymás után megkapjuk i idős rokonainktól, mind­járt el is adogatjuk. Elő- \ szőr is magamnak, aztán j a feleségemnek veszek • egy-egy márkás gépko- csit. Később a gyerekek- j nek, növekedésük sor-1 rendjében. — Óriási! Nem hiába ! mondja az egész város, hogy szerencsés fickó vagy — hangzott kórus­ban. — Tódor egy mil­liomos mozdulataival állt ; fel, s búcsúzott el. A \ legközelebbi csemege- j boltban megvette szoká- ; sós öt deka reggelijét, i Ezúttal volt libatepertő \ is a 28 forintos kolbász. I a disznósajt és a pácolt \ marhanyelv mellett. j Máskor ezeket váltogatja i mert a költözködés után 7laposan megszaporodott a részletfizetési összeg, j K. I. I A rendelet készítői nyilván bíz­tak a gazdasági vezetőkben. Bíz­tak abban, hogy az új gazdasági mechanizmusban kialkuló körül­mények kényszeríteni fogják őket az intenzívebb műszaki fejlesz­tésre, amely az újítómozgalomtól eddig is komoly támogatást ka­pott. Nem lehet számunkra kö­zömbös, hogy ez a változás mi­kor fog bekövetkezni. Ezért szük­séges. hogy minden gazdasági ve­zető tisztán lássa azt, hogy a tu­dományos, műszaki forradalom új utak és eszközök keresésére kényszeríti a vezetésükre bízott vállalatot. Ebben tanulhatnánk a kapitalista üzemek vezetőitől, akik igen gyakran alkalmazzák a különböző műszaki versenyfor­mákat, a pályázatoknak különbö­ző variánsait. A kapitalisták nem sajnálják ” erre a célra a pénzt, ök már megértették az emberi alko­tás kiapadhatatalan forrásának jelentőségét és előnyösen ki i$ használják azt. Ezzel biztosítják számukra az életet jelentő kon- kurrenciában való helytállást, és nem utolsósorban a tőke forgási sebességének növelését. De míg a kapitalisták törekvéseinek leg­főbb célia a nrofit növelése, ná­lunk a fejlődés ideológiai alapok­ra támaszkodik és ez meg is szabja számunkra az utat, vagy­is azt a feladatot, hogy minden- a maga oosztián a legjobb tu- 'ása szerint doVozzék. Erdős Károly, az SZMT Elnökségének tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom