Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

1968. december 5. 4 Csütörtök A Belkereskedelmi Miniszté­rium nemrégiben irányelveket adott ki a kisegítő kereskedelmi tevékenység fejlesztésére a ko­rábbinál szélesebb körben való alkalmazására. Az intézkedés időszerűsége aligha vitatható, hiszen a kiskereskedelmi háló­zat bővítéséért tett minden ed­digi erőfeszítés ellenére az or­szág területének mintegy 10 szá­zalékán még ma is hiányos a lakosság ellátása számos fo­gyasztási cikkből. A kis lélekszá­mú települések érthető okokból jórészt kívül rekednek a keres­kedelmi hálózat hatósugarán, jóllehet az itt élő emberek szá­mára egyre terhesebb a napon­ta szükséges árucikkek beszer­zéséért kilométereket fáradozni. Az ellátás szempontjából talál­hatók fehér foltok az üdülő-öve­zetekben, pályaudvarok és nagy­üzemek környékén, sport- és kultúrrendezvéhyek helyein, a tömegközlekedési eszközökön, vagyis olyan helyeken, ahol egyidőben nagyobb számban fordulnak meg az emberek. A kisegítő kereskedelem eddigi korlátainak feloldása lényegesen javíthat az említett területek helyzetén és a korábbi intézke­désekkel együtt észrevehetően hozzájárul majd a lakosság jobb ellátásához. A kisegítő kereskedelem kü­lönböző formái közül a mozgó­árusítás eddig is ismert volt, de csak szűkre szabott határok között lehetett gyakorolni. Az új rendelkezés szerint a mozgó­árus az utcán, közlekedési esz­közön, piacokon, vásárokon és rendezvényeken korlátozás nél­kül árusíthatja az állami vagy szövetkezeti kereskedelem el­számolásra átvett áruját. A moz­góárus tevékenységét előre meg­határozhatják állandó vagy idényjelleggel. Mindkét esetben az egész országban árusíthat já­ték, bazár, bizsu, pipere, képes- levelezőlap, élelmiszer, zöldség, tölt be még az üzletek közvetlen közelében is, például nagyobb ünnepek előtt, leltározások ide­jén stb. A kiskereskedelmi ügynök el­sősorban magával vitt árjegyzé­kek vagy áruminták alapján a fogyasztó lakásán vagy munka­helyén működik. Vállalhatja a házhoz szállítást is az őt megbí­zó vállalat bonyolításával, sőt a a magával vitt árut azonnal el­adhatja a fogyasztónak. Üj rendszer a házibolt, ami az eddigi kísérletek alapján be­vált és általánosabban alkal­mazható. A háziboltos lehet otthon levő háztartásbeli vagy akárki, aki otthon tartózkodik és gondoskodik — első­sorban a községek külte­rületein, hogy a fontosabb élel­miszereket, napi háztartási cik­keket a fogyasztók megvásárol­hassák. A háziboltos típuscso­magokat is árusíthat, amelyek a háztartásokban leggyakrabban szükséges cukor, liszt, fűszer és egyéb árukat tartalmazhatja, emellett foglalkozhat esetleg kölcsönzéssel is. A vásározó, a mozgóbclt és a házibolt vezetéséhez működési igazolvány szükséges, amiket az I. fokú kereskedelmi szaki igaz­gatási szerv ad ki. Igen lényeges pontja a rendeletnek, hogy a bizományos mozgó- vagy házi­boltos és vásározó is csak a vál­lalatának árujával kereskedhet azon az áron, amit a központja meghatároz. Más vállalat áruját csak saját igazgatósága engedé­lyével árusíthat és saját árujá­val nem kereskedhet. Zsolnai László „IGAZI HOBBYM A FESTÉSZET... Középkorú, deresedő hajú, jo­viális ember. Zömök testalkata, higgadt, megfontolt taglejtése de­rűs, nyugodt természetről tanús­kodik. Ám ha piktúráról vagy egyáltalán képzőművészetről esik szó, hamar tűzbe jön... Varga János, a Békéscsabai Kö­töttárugyár osztályvezetője. Öt magát sokan ismerik a gyárban, szenvedélyét már kevésbé. Mun­katársai közvetlen, emberséges magatartásáért tisztelik, szeretik. Szerény ember, nem kenyere a dicsekvés. Azért mégis el kell mondani róla, hogy munkahelyén derekasan, becsületesen helytáll, és festményeiért sincs keznivalója. Sőt... Amikor megtudja kérdezőskö- désem célját, élénken tiltakozik, alig tudom szólásra bírni. Körülbelül tizenöt éve foglalko­zik intenzívebben festegetéssel. Repertoárja, a mintegy 100—120 gyümölcs, trafik, virág, lottó és j olaj és grafika tanúskodik arról, egyéb árucikkeket. A mozgóbolt | hogy nem eredménytelenül, kielégítheti az üzletektől távol Tulajdonképpen már gyermek­eső munkahelyek, iskolák, lakó- j kora óta rajong a festészetért, települések igényeit, de eseten- már akkor órákig elbámészkodott ként fontos kiegészítő szerepet son. S ez az érdeklődő rajongás, ha lehet, felnőtt korában csak fokozódott. A mindennapi élet nyüzsgését, gondjait ma is a festő­állványnál, a palettánál piheni ki. „Igazi hobbym a festészet” — mondotta oly meggyőző őszinte­séggel, amilyennel a vérbeli hor­gász beszél a hétvégi időtöltés­ről. Minden téma érdekli, ami „ecsetvégre” kívánkozik Ám még­is a portré- és tájképfestészetben éli ki magát igazán. Színskálája rendkívül kiterjedt: piktúrái egy­szer derűs, máskor meg borongós hangulatot keltenek. Megkapó, sa- szégyen- játos ízlésről tanúskodnak, mind­egyiknek van valami rejtett mon­danivalója. Az arckép szuggesztív hatású, a tájkép elevenségről, a természet örök és megmagyaráz­hatatlan szépségéről árulkodik... A megyei népművelési tanács és a Fegyveres Erők Klubja együttes gondozásában működő helyi képzőművészeti stúdió tag­ja, Festményeivel már több tárla­ton is részt vett. Legutóbb Buda­pesten, a Központi Tiszti Klub Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. egy-egy képzőművészeti kiállító-ban, a Fegyveres Erők Képzőmű­vész Köreinek VIII. Országos Ki- ^állításán, ahol Falusi utca című Tolajfestményét nívódíjjal tüntet- Tték ki. A Igazi amatőr módjára, saját szó- Trakoztatására festeget. Minden­esetre üdítő, szemet, lelket gyö- Inyörködtető. hasznos kedvtelés kéz... (—kazár—) Rajzolta: Zárad Ernő. •• Ünnepi tanácskozás a szövetkezetben (Tudósítónktól) A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepség-sorozat keretében a napokban közös tanácskozásra, baráti találkozásra hívta össze az Endrődi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet veze­tősége, pártszervezete és szakszer­vezeti bizottsága azokat az alapí­tó tagokat, idős veteránokat, akik a községben elsőként indították el a szövetkezés gondolatát. A megjelentek soraiban helyet > foglaltak Cserép Mátyás, Majo­ros János, Czikkely Miklós, Alt György és Uhrin Elek, az első endrődi szövetkezet volt igazga­tósági tagjai, továbbá Alt Miklós, Homok Imre és Gyebnár Lajos, akik a felügyelő bizottságban te­vékenykedtek. Tanai Ferenc, a szövetkezet elnöke, meleg szavakkal köszön­tötte a megjelenteket, majd be­számolójában visszapillantást tett a megtett útra. Sz. K. l'-j. gazdasági mechanizmus II1 P.ac J termék A Szarvasi Háziipari Szövetke­zetben — amely másfél ezernyi tagot és bedolgozót foglalkoztat —, nagy gondot fordítanak a folyama, tos munkára, a termékek értéke­sítésére. Mivel a dolgozók zöme csökkent mukaképességű, a veze­tőség külön lelkiismereti kérdt i csinál a kereseti lehetőség bizto­sításából. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket jól kihasznál­ják. Bejárták az egész országot, keresték, ^kutatták: mi a hiány­cikk, miből, hol lehetne nagyobb tételt eladni. így történt, hogy új termékek előállítására rendezked­tek be. Többek között horgolt bébi holmi — keszltyű, sál, sapka, kocsi­kabát ... — készül a szivárvány 1 minden színében. Annyira meg- , nyerte a vásárlók tetszését, hogy | a Szarvasi Háziipari Szövetkezetben rövid idő alatt négy-ötezer dara­bot kért a kereskedelem, s több az igény, mint amennyit gyárta­ni tudnak. Hasonlóan gyorsan hódított az uretán habbal töltött matrac. Főként kórházaknak, gyermekintézményeknek, szociális otthonoknak adják. A habkönnyű | matracoknak elsősorban az ápo­lók örülnek, mert nem kell nap mint nap a hatkilós régi matra- ; cot forgatni, szellőztetni. Mivel a ] habot szeletekre vágják, így jó le- ! vegős, egészséges a matrac. A j gyulai kórháztól külön köszönetét I kapott a kiváló matracokért a I szövetkezet. Az idén mintegy hat l ezret adnak az intézményeknek a matracokból, jövőre pedig havi ezer darab értékesítését vállalják. A. R. fttsZEG ÓRIÁS DOBÓ A TORONY DEREKÁNAK A TORONY MEGINOG, MINT VALAMI ________ K ÖVEKBŐL CSORDUL A TÖRÖK VÉR, HINT SZÜRETI SAJTÓBÓL A B00. . vv irányozta az Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom