Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-05 / 285. szám
2 Csütörtök 1968. december 5. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1968. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1968. december 4-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, államtitkárok, tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezetői, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság a napirend megtárgyalása előtt kegyelettel megemlékezett az elhunyt Dobi István elvtársról, a Központi Bizottság tagjáról, Jakab Rudolf elvtársról, a Kommunisták Magyarországi Pártja alapító tagjáról. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztésében a Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság jelentését a gazdasági reform bevezetéséről, az 1968. évi gazdasági fejlődésről és a jövő évi gazdasági munka fő irányairól. Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztése alapján a Központi Bizottság tagjai megvitatták és elfogadták a KB 1969. évi munkatervét. A Központi Bizottság a nemzetközi kérdések kapcsán megállapította a következőket: Pártunk az internacionalizmus eszméjétől áthatva szolidáris azzal a harccal, amelyet a hős vietnami népi, a Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetésével az amerikai betolakodókkal és csatlósaikkal szemben jelenleg is vív. Népünk nagy együttérzéssel figyeli e hősi küzdelmet, örül a testvéri vietnami nép minden sikerének és változatlanul támogatja Igazságos harcát. A vietnami nép és a vele szövetséges, a harcát aktívan támogató szocialista országok, az összes békeszerető erők nagy győzelmét jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya a VDK elleni terrorbombázások és egyéb harci cselekmények feltétel nélküli beszüntetésére kény" szerült és bele kellett egyeznie abba, hogy a párizsi tárgyalások mind a négy közvetlenül érdekelt fél részvételével folytatódjanak. Ez megnyitja az utat az érdemi tárgyalások előtt. A Központi Bizottság tudatában van annak, hogy a vietnami nép számára még nem értek véget a súlyos megpróbáltatások. A amerikai imperialisták továbbra is megsértik a VDK légiterét, folytatódik a szabadságharcosok elleni agresszió Dél-vietnamban és a dél-vietnami bábrezsim képviselői igyekeznek újabb és újabb akadályokat gördíteni a párizsi tárgyalások útjába. Változatlanul szükség van minden békeszerelő erő összefogására a vietnami nép támogatására az amerikai imperialisták és kiszolgálóik elleni harcban. A vietnami nép mint eddig, ezután is számíthat az erőnkhöz mérten legteljesebb politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai segítségünkre. A Központi Bizottság jóváhagyta küldöttségünknek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság novemberi ülésén végzett tevékenységét. Üdvözli az elhatározást hogy a bizottság a következő ülésére, jövő év március 17-én, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozására pedig májusában kerül sor Moszkvában. Pártunk megtisztelő kötelességének tekintette azt a munkát, amely a nemzetközi tanácskozás előkészítésében reá hárult és hálás azokért a szavakért, amelyekkel ezt a tevékenységét a testvérpártok képviselői elismerték. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása az egység erősítése az imperializmus elleni harcban időszerűbb, mint valaha. A Magyar Szocialista Munkáspárt úgy vélj, hogy a tanácskozás megtartásához a feltételek megérettek, és a maga részéről mindent megtesz annak sikeréért. A Központi Bizottság az 1968. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdaságirányítási rendszerről a következőket állapítja meg: 1. A IX. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitikai elvek a gazdasági építőmunka helyes vezérfonalának bizonyulnak. A harmadik ötéves terv első három évében a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves tervben megjelölt céloknak. A nemzeti jövedelem emelkedése 3 év alatt megközelítette az öt évre kitűzött célt. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés fejlődése gyorsabb a tervezettnél. A lakosság reáljövedelme három év alatt ugyancsak a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt, és már 1968- ban elérte az eredetileg 1970-re kitűzött színvonalat. 1968-ban a társadalmi termelés folyamatosan növekszik, a lakosság fogyasztása nagyobb, mint korábban, széles körű a beruházási tevékenység és fejlődik a külkereskedelmi forgalom. A párt, a társadalmi, az álla- mi, a ^gazdasági szervek jó előkészítő munkájának eredményeképpen az új gazdasági me- chanizrrius új feladatokra készteti, nagyobb követelmény elé állítja a gazdasági vezetést, ösztönző hatást gyakorol az egész gazdasági és társadalmi életünkre. A gazdasági fejlődés iránya megfelel az ország, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, népünk általános érdekeinek. A kedvező gazdasági eredmények megállapítása mellett, a Központi Bizottság felhívja a figyelmet azokra a műszaki, termelékenységi, jövedelmezőségi problémákra is, amelyeknek megoldása hosszabb időn át nagyobb erőfeszítéseket kíván. í. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban eredményesebben érvényesítik a párt politikáját, sikeresen dolgoznak a gazdasági hatékonyság fokozásán, feladataikat teljesítik. Az államigazgatási szervek munkáját sikerült az új követelményeknek megfelelően fejleszteni és a tanácsok is eredményesen végzik munkájukat 3. A pártszervék megfelelő politikai irányító és ellenőrző tevékenységet fejtenek ki a vállalati pártszervezeteken keresztül a gazdasági építőmunkából, a reformból adódó feladatok megoldására. A pártszervezetek hatékonyabbá teszik a kommunisták tevékenységét a gazdasági feladatok elvégzésében. A szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei a legtöbb helyen megfelelő partnerei a gazdasági vezetésnek és helyes szellemben látják el érdekképviseleti ' funkciójukat. Mind a párt-, mind a társadalmi szervekben kialakulóban van az új követelményeknek megfelelő gazdaságpolitikai szemlélet és munkastílus. 4. A gazdasági vezetők, a vállalatok és a szövetkezetek nagy részében képesnek bizonyulnak arra, hogy önállóan megoldják a vezetés nagyobb felelősséggel járó feladatait. Az állami szabályozás új eszközei fokozatosan kezdik éreztetni hatásukat, erősödik a vállalatok gazdasági aktivitása. Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kollektívák részéről egyre szélesebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan törekvéseket, amelyek a gazdálkodás jobb megszervezésére, a korszerűség fokozására, a fejlesztések jövedelmez őségére irányulnak. A termelőüzemekben is fokozottabb figyelmet fordítanak a minőség javítására, az értékesítési lehetőségekre, a bélés a külföldi kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodásra. 5. A gazdaság irányításának mai rendszere alkalmas központi gazdaságpolitikai célok megvalósítására, a vállalatok, valamint a helyi tanácsok nagyobb önállóságának és felelősségének érvényesítésére. A gazdaságirányítás új rendszere jól szolgálja a szocialista tervgazdálkodás fejlődését hazánkban. A Központi Bizottság a következő időszak gazdasági építőmunkájával kapcsolatban hangsúlyozza: 1. A IX. kongresszus határo zalainak megfelelően tovább kell dolgoznia a gazdasági reform elveinek érvényesítésével a harmadik ötéves terv teljesítéséért. 2. A gazdaságnövekedés megfelelő ütemének fenntartásával, az életszínvonal tervszerű növelésével egyidejűleg tovább kell javítani a népgazdaság általános egyensúlyát, mind a fogyasztás, mind a beruházás szférájában, úgyszintén a külkereskedelemben. 3. Szükséges, hogy fokozottabban éljünk a szocialista országok gazdasági együttműködésében, a műszaki, tudományos kooperáció fejlesztésében rejlő lehetőségekkel, a gazdaság versenyképességének növelése, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a fogyasztói igények jobb kielégítése céljából. 4. A gazdasági szabályozó rendszer alkalmazásának továbbfejlesztésénél fontos, hogy a vállalatokkal szemben magasabb követelményeket támasz- szunk, az általános szabályozók alóli kivételeket csökkentsük. A gazdálkodásban meglevő és nélkülözhető adminisztratív kötött, ségeket feloldjuk, a népgazdaság tervszerű Irányítását az áru- és pénzviszonyok nagyobb mértékű érvényesitésével biztosítsuk. 5. Következetesebben kell fejleszteni a gazdasági életben a demokratikus ellenőrzést, érvényesíteni a szocialista elosztás elvét, elutasítva az egyenlősdit. o Az 1969. évi gazdasági munka célját, a fő gazdasági és politikai feladatokat a Központi Bizottság a következőkben határozza meg: 1. A kormányzati szervek az évi terv részletes kidolgozását és végrehajtásának megszervezését úgy irányozzák elő, hogy a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedést érjen el, a reálbérek mintegy 2 százalékkal emelkedjenek. A felhalmozás a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjen. Törekedni kell a beruházási egyensúlyra. kis számban kell új, nagy beruházást kezdeni, s az eszközöket a folyamatban levő beruházások tervszerű befejezésére kell összpontosítani. Az állami lakásépítésre fordított eszközöket 1968-hoz képest növelni kell. A költségvetési kiadásoknál ésszerűen takarékoskodni kell, s indokolt esetekben a vállalatoknak nyújtott kedvezményeket és támogatásokat csökkenteni szükséges. A hitelpolitikával ösztönözni kell a pénzeszközök hatékonyabb felhasználását, a beruházási befektetések gyorsabb megtérülését, a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítását. A lakosság áruellátását és a szolgáltatásokat 1969-ben tovább kell javítani. A fogyasztói árak alakításában és szabályozásában további lépéseket kell tenni a ráfordítási arányok megközelítésére és a szabad árak körének bizonyos mértékű kiterjesztésére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése ne haladja meg az 1—2 százalékot. A rövidített munkaidőre való átállást a IX. kongresszuson elhatározott ütemben kell tovább folytatni. Ennek során következetesen kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy az átállás feltételeit a vállalatok a termelékenység emelésével teremtsék meg, biztosítva annak műszaki feltételeit, és gondoskodjanak a folyamatos áruszállításról. A külkereskedelmi feladatokat úgy kell megszabni és megvalósítani, hogy a szerződési kötelezettségeinknek eleget tegyünk és javuljon a külkereskedelem hatékonysága. í. A Központi Bizottság szükségesnek látja felhívni a figyelmet a következőkre: a) Az állami irányító szervek tevékenységük középpontjába helyezzék a gazdasági hatékonyság növelését, szorgalmazzák nagyobb erővel a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének emelését és a vállalati eszközök jobb kihasználását. b) A funkcionális és az ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet, a részkérdéseknek a népgazdasági összefüggések alapján való megítélését, a döntések tudományos módon megalapozott előkészítését. c) A minisztériumok az ágazatuk egészében minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően őrködjenek a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítése felett és rendszeresen vizsgálják és értékeljék a fő gazdasági tendenciák alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. d) A minisztériumok a vállalati kezdeményezéseket figyelembe véve, készítsenek átfogó tervet, a nem megfelelően működő vállalatoknál a jövedelmező működés feltételeinek megteremtésére. A társadalom anyagi eszközeit ne engedjék olyan tevékenység finanszírozására fordítani, amely a társadalom számára nem hasznos. e) A minisztériumok tegyenek intézkedéseket a vállalati belső mechanizmus, a vállalaton belüli szervezet és hatáskör olyan átalakítására, amely jobban alkalmassá teszi a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok ellátására, a piaci ha. tások érvényesítésére. f) A szövetkezetek tevékenysége nagy fontosságú a mező- gazdasági és az ipari termelés, a szolgáltatások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében. Az állami vállalatok és szövetkezetek szerződéseiben és együttműködésében tovább kell erősíteni az egyenjogúság elvét. A szövetkezetek gazdálkodását az állam közgazdasági eszközökkel befolyásolja, saját érdekképviseleti szerveik pedig segítsék őket a termelési és a piaci kapcsolatok kialakításában, működésük fejlesztésében. g) A tanácsok önállóságát és felelősségét erősíteni szükséges. Nagyobb szerepet kell kapniuk a tanácsoknak a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságfejlesztés területi társadalmi, gazdasági összefüggéseinek koordinálásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában. A tanácsok gondoskodjanak a saját vállalataik önállóságáról, hasonlóan a minisztériumi felügyelet alatt működő vállalatokéhoz. A tanácsok hatósági feladataikat következetesen érvényesítsék a területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv — törvényekben szabályozott — ellenőrzésénél. o A pártbizottságok, a pártszervezetek feladatai az 1969. évi gazdasági fejlesztéssel és a reform kibontakoztatásával összefüggésben : 1. A pártszervezetek aktív politikai tevékenységgel segítsék elő, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek gazdaságpolitikai céljainkkal és annak megfelelően valósuljanak meg. A pártszervezetek támogassák az olyan vállalati kezdeményezéseket. amelyek a gazdasági hatékonyság gyorsabb javulására, a reform érvényesítésére irányulnak. A politikai munkában is számoljanak azzal, hogy a vállalati önálló döntés felelősséggel és kockázattal jár, de a gazdasági haladás nem nélkülözheti a cselekvésnek utat nyitó, megalapozott elhatározásokat. Z. A pártszervezetek valamennyi üzemben sokoldalúan értékeljék a gazdasági munka hatékonyságát és lépjenek fel az állami támogatások indokolatlan növelésére irányuló törekvésekkel szemben. Szorgalmazzák a vállalati tervezés fejlesztését, ösztönözzék a hosszabb távú célkitűzések kidolgozását és azok megvalósítását. 3. A pártszervezetek és a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták támogassák és erősítsék a vállalati és szövetkezeti vezetőket a jó munka fokozott anyagi és erkölcsi elismerésében, a munkadíjazásban kívánatos egészséges differenciálás kialakításában. 4. A kommunisták a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra építve igényeljék és ösztönözzék az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén. Pártszervezeteink bátorítsák a közügyekben felszólalókat, védjék a bírálat jogát, s ezzel is segítsék a közérdekű javaslatok megvalósulását. * * * A Központi Bizottság ezúton is hangsúlyozza, hogy a párt munkájában, harcában a szocialista építés jelenlegi szakaszában döntő a gazdasági munka. Felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat a Központi Bizottság határozatának végrehajtására. Kér minden párttagot és pártonkívüli dolgozót, hogy odaadó munkával segítse gazdasági céljaink megvalósítását, népgaz dasági terveink teljesítését.
