Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

Világ proletárjai 1968. DECEMBER 30.. HÉTFŐ Ara 80 fillér XXin. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM A MEGYEI PÁR Ibi ZOTT SÁG ÉS A*M EGY Eb TAN MA; A piacok és vásárok tartásának új rendje (S. oldal) A zászló az ő vérük pirosát őrzi... (4. oldal) Az életmentők egyike (4. oldal) Viták — nem személyes­kedésből... (5. oldal) AZ ÉV UTOLSÓ VB-ÜLÉSÉN: A kereskedelmi szervek és a helyiipari vállalatok kapcsolata biztosítja a lakosság: áruellátását A kereskedelmi osztály írásos jelentése alapján tárgyalta teg­nap a megyei tanács végrehajtó bizottsága a lakosság áruellátását és a kereskedelmi szervek mun­káját. A végrehajtó bizottság által elfogadott jelentés megállapítja, hogy január elején mind a kis-, mind a nagykereskedelem meg­felelő árukészlettel rendelkezett. Ezenkívül ebben az évben a keres­kedelmi egységek élték az új gaz­dasági mechanizmus által bizto­sított többcsatornás beszerzési le­hetőséggel és nagyjából ki tudták elégíteni a vásárlók igényeit. „Hi_ ánycikk” ugyan volt, de ez nem befolyásolta a kereslet és kínálat egyensúlyát A kereskedelmi szervek novem­ber végéig majdnem 16 millió forint kedvezményt nyújtottak a vásárlóknak a kockázati veszte- ségalapbói. A jelentés külön-külön értékeli az élelmiszer-, a ruházat a ve­gyesiparcikk és a vendéglátói szakmában lefolyt kereskedelmi tevékenységet lói „startolt a forgácsoló szerszámgyár Nagy sikerű vietnami műszakok Az idén nyáron új, modem teleppel bővült Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár első f— voltaképpen csonka — ter­melési éve kedvező „startot” je­lez. A tavalyi 36 milliós teljes termelési terv az új üzem belé­pésével az idén megduplázó­dott. Bár október végén még kétmilliós lemaradás volt a tervhez képest, az esztendő utolsó két hónapjának fokozott erőfeszítései meghozták ered­ményüket. Az üzem dolgozói nemcsak éves tervüket fejezték j be, hanem kilátás van arra, hogy december 31-ig csaknem 4 millióval túlteljesítik az ere­deti előirányzatot. A KMP megalakulásának 50 éves jubileuma tiszteletére in­dított munkaverseny, valamint a vietnami műszakok jelentősen hozzájárultak a tervek túltelje­sítéséhez. (Novemberben pél­dául az üzem munkásainak tel­jesített felajánlásai révén 50 ezer forintot fizettek be a viet­nami számlára, december is ha­sonló eredményt ígér). Az új üzemben gyártott cik­kek közül körfűrészből csak­nem 20 ezret, esztergakésekből pedig mintegy 60 ezret készíte­nek havonta. Ezzel — az alig néhány hónapja javarészt új dolgozókkal működő gyárban — elérték, illetve túlszárnyalták a budapesti, hagyományosan eze­ket a cikkeket készítő üzem termelési volumenét, A kis- és nagykereskedelmi j meflési feladata növekedett, emiatt szervek, valamint a helyi ipar lúsebb mennyiségű megrendelé- kapcsola'táról megállapította a | sekre képtelenek átállni. Több végrehajtó bizottság, hogy már | eredményt értek el a helyiipari év elején kapcsolatot teremtet- és szövetkezeti vállalatoknál. Eb­tek a kereskedelmi szervek a ter­melőüzemekkel és gyárakkal. Vi­szont igaz az is, hogy a tárgyalá­sok általában nem hoztak ered­ményt a nagyiparnál. Személye­sen tárgyaltaik például a Salgótar­jáni Acélárugyárral, az Ózdi Ko­hászati Művekkel, a Lenin Kohá­szati Művekkel, a Zagyvapálfal- vi Üveggyárral a megyei áruel­látás javítása érdekében, azonban a mi igényünk az ő kapacitásukat nem „fedezte”. E nagyüzemek tér­ben az évben a két szektortól 38 millió 700 ezer forint értékben szereztek be árut. A helyiipari vállalatokkal és a ktsz-eMkel kö­tött megállapodásnak köszönhető, hogy biztosították olyan hiány­cikkeket, amelyeket a lakosság éveken keresztül nem tudott meg­kapni az üzletekben. - A végrehajtó bizottság határo­zatokat hozott a lakosság áruel­látásának további javítására. v. t. Az űrhajós-együttes megérkezett Houstonba Ariinak ellenére hogy az idén még sok időt fordítottak az új munkaerők betanítására, az új j lőgépbe, ameíy a Houston közeié- j Honolulu A Hawaii-szigeteken levő Hi- ckami amerikai légitámaszponton szombaton sok ezres ünneplő tö­meg fogadta a Holdkerülő útról pénteken visszaérkezett három űrhajóst, Bormant, Anderst és Lövellt, akik a Yorktown repülő- gépanyahajón töltött több nap után most először léptek ismét száraz­földre. Az űrhajósok tartózkodása Ha- waii-ban mindössze 20 percig tar­tott, amíg a támaszpont repülőte­rén átszálltak abba a különrepü­berendezések kipróbálására és számos cikkük veszteséges —1 előreláthatólag jelentős nyere­séggel sikerül zárni az új gyáf első esztendejét. (v. j.) ben levő ellingtoni légitámasz­pontra szállította őket, ahol végre viszontláthatják családjaikat. Vasárnap érkezik a Hawaii-szi­geteken levő Pearl Harborba az Apollo—8, amelyet az Amerikai Űrhajózási Hivatal technikusai és a gyártó cég szakértői tüzetes vizsgálatnak vetnek alá. A vizsgálatok február közepéig tartanak majd, s az Apollo-prog- ram irányítói e vizsgálatok tanul­ságait figyelembe vehetik az Apollo—9 február végére terve­zett repülésénél. Az Apollo—8-at a vizsgálatok befejezése után a washingtoni Smithsonian Múseumba szállítják, ahol pályáját kiállítási tárgyként fejezi be. Houston Az Apollo—8 három űrhajósa vasárnap hajnalban, magyar idő szerint, 10 óra tájban az ameri­kai légierők különrepülőgépén megérkezett a Houston melletti ellingtoni légitámaszpontra, ahol családtagjaik és lelkesen ünneplő emberek ezrei fogadták őket. Az amerikai haditengerészet békaemberei az Apollo—8 űrkabinjához érkeztek, hogy kiszaba­dítsák a Hold körüli útról visszatért bárom űrhajóst. (Telefotó — AF—MTI—KS) „A mi megyénk szülötte" A fővárosi csárdában földiek­kel találkoztam véletlenül. Le­hettek vagy tízen. Országos ér­tekezletre utaztak fel, és a jól végzett nap után öblögették a torkukat. A népzenész szinte az asztalukhoz telepedett. Virágos, rózsás volt a hangulat — a mottója pedig az, hogy nem le­het a ... megyeikekkel kiku- koricázni. A beszédtémák is akörül forogtak, hogy ilyen ál­taluk véghez vitt bravúrra, mint a mai, más megyeiek képtele­nek lettek volna. Ok szerezték meg a többi előtt a híres gyár fiókját és azt a tudóst, ame­lyikből csak egy van az ország­ban, sőt, talán az egész világon sincs hozzá mérhető koponya. „No érthető — jegyezte meg valaki — ő is a mi megyénk szülötte.” Imponáló volna ez a megye­szeretet, megyei sovinizmus, ha valódi értékeket valós mércével mérne. Tetszik ez a megyei büszkeség, ha az emberi helyt­állás, a becsület mezején elért sikerek láttán fakad. A megyé­ből kikerült híres ember, poli­tikus vagy tudós, művész neve, fénye visszahat a megyére. Mi tagadás, a megye szülöttei­nek ez a számon tartása, a ve­lük való dicsekvés egyáltalán nem öncélú — egyre inkább terjedő — szokás. Aki sok híres embert dicsér, „Ez is a mienk, ő is a mienk, Ezt is jól isme­rem, Az is jó cimborám volt, ha erre jár mindig benéz” az már egy kicsit maga is különb­ségi, hírességi jogot előlegez ön­maga számára hallgatói köré­ben. És kap is. Hivatkozni lehet tehát a hí­res ember — sokszor bizony nem is létező — barátságára. Ebből következik, hogy ki is használható ez a hivatkozás a NEV-re, NEVEK-re. Gyakran anélkül, hogy a NÉV, a NEVEK tudnák, hogy őket emlegették, mint legfőbb biztosítékát a si­kernek, „ha ő szól, az ügy el lesz intézve”. Az igazak álmát alusz- szák éppen, esetleg csak nyugta­lanul megfordulnak ágyukban, nem is sejtik: tudatátviteli kí­sérlet történt Nemegyszer azonban tényleg megpróbálják a megye nagy szü­löttei segítségét igénybe venni volt barátai, ismerősei. Egy-egy közép vagy nagyobb vezetőnek a heti munkaidejéből tekinté­lyes részt elvesznek szülőfaluja, szülővárosa, szülőjárása, szülő­megyéje magán- vagy közkül­döttei. Ebben a segítségkérésben — elismerem — nincs semmi elíté­lendő, ha ez nem megy a „sport- szerűség” rovására, más megyé­vel, várossal vagy kollektívával szemben. Elítélendő, ha ez ér­demtelen vagy éppen szükségte­len előnyök szerzéséért történik. Van Leningrádban, a Szmol- nij-ban, Lenin dolgozószobájá­ban egy kép, ahol Lenin három szibériai paraszttal beszélget. A kép címe: „Kijárók”. Nos, az akkori kijárók jó ügy érdeké­ben jöttek nagy földijükhöz — a helyi forradalom gondjában, bajában osztoztak és kértek se­gítséget. Természetesen ezt „so­ron kívül” meg is kapták. Az ilyenfajta kijárás előtt szí­vesen szemet huny mindenki. Ez nem megy mások rovására, csak a haladás javát szolgálja, megyére való tekintet nélkül. Jó tehát, ha számon tartjuk kisebb-nagyobb kiválóságainkat, de ne feledjük, más megyének is éppen olyan vagy hasonló kiválóságai vannak, mint a mi­énknek. Akik saját megye ide, saját megye oda — vállvetve dolgoznak minden megye — az egész nép ügyéért. Ez lehet mindnyájunk büszkeségének az alapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom