Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
1968. december 29, 3 Vasárnap Borvásár árengedménnyel és tombolajeggyel Villáminterjú endrődi tudósítónkkal pofon ez az antialkoholizmusnak. Kilencfajta bor nagy óbbnál nagyobb hordókban, 26 fajta pedig palackokban kínáltatja magát Egyik-másik fajtát az eddigi 14,60 helyett 11 forintért mérik palackonként vagy literenként. Néhány nap alatt elkapkodtak vagy 500 palackot A további kedvezmény az, hogy minden 5 literen felüli mennyiséghez egy tombolajegyet is kapnak a vásárlók. Ezek tulajdonosai között szilveszter éjszakáján 50 üveg dessert bort és pezsgőt sorsolnak ki. Ezek után nem csoda, hogy alig tudtam meginterjúvolni tudósítónkat. A nyitás után ugyanis nyomban megtelt a helyiség kóstolókkal és nagy tételben vásárlókkal. A községi tanácshoz is 5 liter bort vittek éppen. No, nem a mostani, hanem az egykor ott dolgozókat, a nyugdíjasokat vendégelték meg fűszerezett, forralt borral öregek napi ünnepség keretében. A helyi termelőszövetkezetek is 800—1000 literes tételben vásárolják innen a bort. Eddig sok utánjárással és nagy költséggel 150—200 kilométer távolságból hozták az itókát a zár- számadási vacsorákhoz. Most a szállítás gondját a Csongrád megyei Pincegazdaság és a Szikrai Állami Gazdaság vállalta magára. Ráadásul, amint szó volt róla, néhány fajtát árengedményesen bocsátanak forgalomba. A rendelkezésre álló sok bor esetleges túlfogyasztásának káros hatásáról lapzártáig még nem érkezett jelentés. Remélhetőleg szilveszter után sem kell majd ilyesmiről tudósítanunk. K. L — Mi újság? — kérdeztem lapunk endrődi tudósítójától december 22-én. — A legnagyobb az, hogy mint minden nagyobb ünnep előtt, most is megnyílt a borkóstoló a gyógyszertár szomszédságában. Ha már itt vagy, írhatnál róla néhány sort. — Miért nem írtál te róla? Mire én megírom, addigra elfelejtjük a karácsonyt — Nyitva lesz az még új évkor is. Egyébként azért nem írtam róla, mert én vagyak ott a kimérő. Nem volt más mit tennem, elmentem megnézni a nagy jelentőségűnek tartott borkóstolót és vásárt, s meginterjúvoltam lapunk tudósítóját Ami azt illeti, jó nagy Bővítik a battonyai asztalos ktsz-t Mintegy 1,2 millió forintos költséggel — az önerő mellett szerepel ebben a járási és helyi tanács, valamint az OKISZ támogatása — új vasvázas színt építenek a battonyai asztalos ktsz-ben a termelés bővítésére. Az építkezést 1969. március végén kezdik ei és év végéig fejezik be. Ezzel újabb 50 munkást alkalmaznak és 6,5 millió forinttal növelik árbevételüket. „Kincs99 as iszapban A község főterén fel buzogó forró termálvizet nevezik kincsnek a gyomaiak. Egyrészt azért, mert ennek buzogása óta épült és terebélyesedik a helybeliek és a környékbeliek közkedvelt ligeti fürdője. Másrészt jut bőven a forró vízből a háztartásokba; mosáshoz, mosogatáshoz, s télen az állatállomány etetéséhez is. Csupán a hozzáférhetősége miatt panaszkodnak. Az egyik legjobban igénybe vett kifolyó sokáig a Körös Étterem gazdátlannak látszó, elhanyagolt udvarában volt. Az esztétikára és a vagyonvédelemre végre gondot fordítva, betonkerítést emelt a fogyasztási szövetkezet az immár parkosított udvar köréi A melegvíz-kifolyót kívülrekesztette a kerítés be- szögellésévd. Ez eddig rendjén Is van. A baj az, hogy a kerítés építésével egyidőben sem fordított gondot a községi tanács a kifolyó gödrének betonozására, de az odavezető járda burkolatára sem. Csak bokáig érő sárban lehet megközelíteni a meleg vizet. A sarat növeli a kifolyó lejáratától alig egy méterre emelkedő szénporprizma csurgalékja, iszapja is. — Hogyan tűrheti mindezt a KÖJÁÉ? — Már régen meg kellett volna emiatt a kifolyó miatt bírságolni a községi tanácsot, — mondották többen is a napok ban odavetődött újságírónak. — Pocsék egy vízkivevő hely ez — jegyezte meg R. Nagy Éajos is december 23-án, kerékpárja mosása közben. Ami azt illeti, kerékpárt sem volna szabad itt mosni, de hát oda lehet állítani a kifolyó alá, s aztán a meleg víz egy-kettőre lesodorja róla a rárakódott sarat és piszkot. Egy kerítéssel meg lehetne akadályozni a kerékpár mosását, járdával el lehetne tüntetni a bokáig érő sarat, fa- vagy beton- gerendával meg lehetne gátolni a szénpor becsurgását. Ha a hideg miatt a kifolyó gödrét már nem is lehet betonozni, ideiglenesen ki lehetne rakni téglával. KJ is kellene, mert így nemcsak megközelíteni nehéz és vészé lyes, hanem ronda is és egészségtelen is a kifolyó. — k —A BAKSAI MÓDSZER: A közös bevonult a háztájiba HAT ÉVVEL EZELŐTT, amikor a baiksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetben elkezdték a háztáji gazdaságok fokozatos bekapcsolását a termelésbe, sokan — még a szakemberek is — idegenkedve fogadták elképzeléseiket. Ma viszont már példaként emlegetik és Baranya megyében eddig 32 községben alkalmazzák módszerüket. Mostanában megyénkben is sok szó esik a háztáji és a közös gazdaságok szoros egységéről. Már csak azért is, mert az országban a közös és a háztáji állatállományból a szarvasmarha 44, a telién több mint 50, a sertés 56, a baromfi 70 százaléka éppen a háztáji gazdaságokban találhatók. Ezek a gazdaságok országosan mintegy 700 000 családtagnak jelentenek főfoglalkozású vagy kiegészítő jellegű munkaalkalmat, Tavaly közel tízezer forinttal jártát hozzá átlagosan a háztáji gazdaság egy-egy tsz-család jö- delméhez. Ha az országos adatokon belül összevetjük Békés és Baranya me. gye adatait, érdekes képet kapunk. Baranyában 50115, Békésben 83 590 hold a háztáji területe. A termelési érték ott 806, nálunk 1355 millió forint egy év alatt. Az egy családra jutó termelési érték viszont a baranyai 22 229 forinttal szemben 17 430 forint. BARANYA háztáji gazdaságaiban országosan a legmagasabb termelési átlagot érték eL S nem véletlenül! Hasznos és érdemes tehát közelebbről megvizsgálni, részletesen tanulmányozni és megismerni a baksai termelőszövetkezetnek a háztáji gazdaságokban kialakított rendszerét. Az alapelvet Baksai Antal, a tsz elnöke fogalmazta meg: — Abból indultunk ki, hogy a földből keH többet kihozni. Ezért arra törekedtünk, hogy a mező- gazdaságban foglalkoztassuk a ta_ gokat, lehetőleg egész éven át. Ez hasznot jelent a tagságnak, de több terméket, mezőgazdasági tér. méiket a népgazdaságnak. — Tehát a közös és a háztáji együttesen jelenti a munkaalkalmat Baksán? A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti üzemében évek óta kiváló eredményeket hoz a munkavédelmi vetélkedő. Az olajbányászok igen sok hasznát látják munka közben a szellemi vetélkedőn hallottaknak. Azok is Seltener Mihály wncdgyesegyházi tárlatáról Harmineegynéhány kép egyforma szélesi, nyersfa keretben. Har- máncegynéhány ablak a falba vésve. Színes, bővérű táj tárulkozik fel mögötte, mesterkóltség nélkül, cicomázatlanul, mégis a művész sajátosan látó siaemével, az egyszeri rácsodálkozás ihletett gazdagságával Hangulatos, az erdő teljes színkavalkádját vászonra álmodott erdő-részletek, markáns és mégis szinte lírai francia tájképek, húsos almák, körték, csorduló dinnyék himnusza ez a tárlat, meg a tengeré, meg a vörös vitorlás hajóké.- Schéner Mihály medgyesegyhá- zi születésű festőművész szőkébb hazájában rendezett kiállítása, alighanem az utóbbi idők egyik legjelentősebb községi kulturális eseménye volt. Ennek a tárlatnak az életre hívása jó példáját adta a faluból elszármazott országos hírű művészek alkalmi és nagyon hasznos repatriálásának. A med- gyesegyházi bemutató neves művészt, kiforrott stílusú alkotót köszöntött, s a galériabeli, párizsi, londoni kiállítások után ez a mostani, a szülőföld közönsége előtt bizonyított fis ez nem kis dolog! Schéner Mihály kiállított olajképei valami hallatlan kiegyensúlyozottságot tükröznek vissza, olyat, amilyet az ellentétes oldalak külön-külön egyen- súlytalan és egyoldalú voltának harmonikus egésze tesz teljessé A derűs színekben pompázó faluvégi táj, a cannesi kikötő éjjeli ] sziluettje, a többi képen visszatérő francia tengerparti táj, a Notre Dame, a Moulin Rouge sokszor megörökített, mégis más-más megfogalmazású kompozíciója, a művész érzelmileg motivált kifejezőkészségét bizonyítja. Az átmenet nélküli, csak a direkt színekkel festett képein a homocenit- rikusság a meghatározó, ha átté- i telesen is, hangulatbeli utalásokOlajbányászolc munkavédelmi vetélkedője Kardoskúton tanulnak, akik személyesen nem vesznek részt a vetélkedőben. A korábbi évek tapasztalatai alapján jó előre kiadtak 13+1 és 13 kérdésből álló munkavédelmi totószelvényeket. 90 lap érkezett vissza értékes válasszal. A szellemi vetélkedőn 200-an hallgatták a kérdéseket, feleleteket. Bekapcsolódtak többen a nézők közül is. 200 kérdésre kapott helyes választ a zsűri. A legjobbak között 15 értékes díjat osztottak szét, többek között szőnyeget, karórát, fényképezőgépet. Ezenkívül 40 szépirodalmi könyvet kaptak a „kisegítő felelők”. Az olajbányászok munkavédelmi vetélkedője a szakemberek véleménye szerint többet ér a hetekig tartó tanfolyamnál. kai. Mert Schéner Mihálynak úgy témája az ember, hogy a környezetét festi meg, bravúros szín- és kompozícdós készséggel Legtöbb vásznán átsüt a való világ tárgyainak, történéseinek szeretete és a házak, hajók, fák között élő ember bölcs derűje. (brackó) Tehén a műtőasztalon — így fogalmazva még nem mondtunk sokat. Azelőtt is megművelték a közöst és a háztájit. A gyorsan fejlődő gépesítés a ke- mizálás, a korszerű technológiák csak könnyítik, gyorsítják a munkát. Csaik márciustól novemberig aikaid munka a földeken, Melléküzem létesítése sokba kerül. A tagság is öregszik. Valami újra betanítani őket és a családtagokat újabb idő, újabb befektetés. És mikor térül meg? Hat évvel ezelőtt aztán felmértük, hogy a háztájiban mintegy hétezer négyzetméter alapterületű kihasználatlan gazdasági épület van. A baromfiprogram volt a kísérlet. SZÁMVETÉST VÉGEZTEK: a háztájiban egy-egy tyúkra jutó beruházás mindössze tíz forint. Ugyanez a közösben 250—300 forintot igényel, mert több millióért kellett ötezer férőhelyes tojóháza- kat építeni. A háztájiban örökölték az épületeket. Kis barkácsolással korszerűbb berendezéseket, önetetőket, önitatókat hoztak létre és olyan világítást, ami serken, ti a tojástermelést. A fűtést az a szarvasmarha szolgáltatja az elkerített istállórész számára, melyet ugyancsak a közösnek hizlal, nevel a tsz-tag otthon. Guszter Miklósné meg is mutatja, amit mond: — Feláldoztam a kiskonyhát is, mert megéri. Az egykori nyárikonyhában, a drótfonat mögött 200 lábas jószág, nagyüzemire emlékeztető tojató. — A tápot, takarmányt a tsz adja. Amikor elkezdtük, akkor, a közösben is meg a háztájiban is a Lohmann-fajtát telepítettük — magyarázza az elnök. — Vagyis azonos fajta, azonos technológia, takarmány. így egyszerű a központi irányítás, a szakfelügyelet és a takarmány biztosítása. Ismét Guszter Miklósné mondja: — Reggel, mielőtt elmegyünk a tsz-be, megtöltjük az önetetőket, az önitatókat. A világítást, amikor kell, bekapcsolja a nagymama. A baksai tsz 400 gyalogmunkás egész évi foglalkoztatásáról akar ily módon gondoskodni. És ennek sokoldalú a haszna. Tavaly például a tsz háztáji gazdaságai 110 hízó marhát, 285 sertést, 3,8 millió tojást, 400 mázsa baromfit és több tízezer liter tejet adtak közfogyasztásra. Érdemes azt is meg- figyeLnd, hogyan alakult az állat- állomány a közösben és a háztájiban: közös háztáji sertés — 1425 szarvasmarha 328 400 tehén 134 205 baromfi 9700 16 500 HOGY MENNYIRE biztosan Az Állatorvostudományi Egyetem Születési és Szaporodásbi- lógai Tanszékén mesterséges éltetést hajtanak végre. Az állaim szülészet műtőjébe azok a hasznos háziállatok kerülnek, amelyeknél az ellést normális körülmények között valamilyen ok miatt nem tehet levezetni. Ily módon nem ritkán kerülnek műtőasztalra tehenek, amelyeknél császármetszéssel hozzák világra a borjút. Képünkön: egy tehénen császármetszést hajtanak végre. számítanak hat év múltával a háztáji gazdaságokra, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy bátran megszüntették a náluk -ráfizetéses közös sertéshizlalást. A háztáji rentábilisan állítja élő a sertéshúst, méghozzá többet is, mint korábban a közös. A tsz baromfitelepén évente négymillió tojást termelnek hatmillió értékű állóeszköz mellett. A háztájiból is összejön csaknem négymillió tojás — számottevő állóeszköz nélkül. (Folytatjuk) Gáldonyi Béla Sztankay József
