Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-04 / 284. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. DECEMBER 4„ SZERDA Ara 80 filler XXIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM A megyei tanács vb üléséről jelentjük: n hatáskörök leadásának tapasztalatai — Községfejlesztés közös összefogással — December 18-án megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 3-án ülést tartott Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Ezúttal fő napirendi pontként a Mezőkovácsházi Járási Tanács V. B-, valamint a megyei tanács vb titkársága által készített jelentést vitatta meg a decentralizált hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól. Megállapította a vb, hogy az új irányítási rendszer az eddigiektől eltérő módon sokkal bonyolultabb és a lakosság széles rétegeit érintő felelősségteljesebb munkát igényel a tanácsoktól. A vita és az elfogadott határozatok arra irányultak, hogy a választott testületek szerepét növeljék a községekben is. A hatáskörök leadásától való hú- zódozás nem járható sem a megyénél, sem a járásoknál. Így ez a két jelentés — mint ilyen első a vb előtt — nemcsak a mező- kovácsháziak, de valamennyi járási tanácsnak munkáját tükrözte. Erre utal az a megállapítás is, hogy a békési, szeghalmi, gyulai, valamint az orosházi járásban — a mezőkovácsházi elgondoláshoz hasonlóan — kijelölték azokat a községeket, melyek differenciált fejlesztésével megfelelően foglalkoznak. Külön utalt a vb a koordinációs törekvésekre, melyek a községek fejlesztésénél megmutatkoznak. A járások területén a fejlesztés sok esetben közös összefogással kerül megoldásra. Így Szeghalmon a csatornaépítés, Füzesgyarmaton a termelő- szövetkezetekkel együttesen für. dő építése, Körösladányban a kommunális adó átengedése ellenében a ktsz fejleszti egységeit. Újkígyóson kútfúrást terveznek közös fedezettel, Bélme- gyeren a Méretes Szabó Ktsz kihelyezett' részleget telepített,. Körösitarcsán a békési Kosáripari Vállalat létesített telephelyet közös erőforrással. A koordinációs törekvést azonban jobban elősegítené a kölcsönös széles körű informáltság és az is, ha a helyi tanácsok a telek, illetve területgazdálkodást ennek szolgálatába állítanák. Végül kimondta a végrehajtó bizottság, hogy a járási tanácsoknak fokozottabb mértékben kell foglalkozniuk a községi tanácsok felkészítésével az új lehetőségek alkalmazására és bátrabban kell élniük a mechanizmus adta lehetőségekkel, a hatáskörök leadásával. Ezt követően a végrehajtó bizottság meghatározta a soron következő megyei tanácsülés időpontját és megvitatta, majd elfogadta annak tárgysorozatát. A tanácsülést december 18-án tartják Békéscsabán. A vb jelentésekkel zárta ülését. Lapunk tartalmából: Újra együtt (Pankotai István riportja) Türelmetlen autósok * * • Munkásmozgalom Békés megyében (Befejező rész) Ötven év után... (4. oldal) A hibridkukorica-vetőmag országos készletének negyedét jövőre megyénknek adják A hosszan tartó nyári szárazság nem kedvezett a hibridku- korioa-vetőmag előállítására. Ezért az úgynevezett egyszeres kérésztezésű Martonvásári 620- as, 570-es és 530-as fajtákból csak korlátozott készlet áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A legújabb kutatási eredményekkel előállított három- vonalas hibrid kukoricából — ezzel a kukorioafajtával 1969-ben találkoznak üzemeink a köztermesztésben — hasonló a helyzet az előbb említett egyszeres ke- resztezésűekhez. Egyszeres keresztezést! import vetőmag is csak korlátozott mennyiségben kerül forgalmazásra. Viszont az úgynevezett négyvonalas kukoricákból martonvásári, keszthelyi és szegedi nemesítésekből lehet majd válogatni. Dr. Berkó János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelésfejlesztési Főosztályának főmérnöke arról adott lapunknak tájékoztatást, hogy a kettő_ és a háromvonalas hibridkukorica-vetőmag országos készletének csaknem negyed részét Békés megyének adják. Ebből is látható, hogy a földművelésügyi kormányzat milyen nagy előnyben részesíti a Békés megyei kukoricatermesztőket. Import vetőmagból is jut egy bizonyos készlet. A kukorioa vetésterület nagyobb löszébe azonban 1969-ben az úgynevezett négyvonalas, azaz kétszeres keresztezésű hibridé kukorica kerülhet 1969-ben Békés megye termelőszövetkezetei, ben a kukoricavetésre kijelölt táblákat korszerű növényfajtákkal vethetik be az üzemek. Népújság? baráti kör alakult Nagy ka m a rá son A hetekben Nagykamarás község pártszervezete, a községi tanács és a könyvtár vezetői elhatározták, hogy a megyei pártsajtó olvasottságának növelésére, a cikkek megvitatására és a helyi események közzétételére, Népújság baráti kört alakítanak. A fél évszázados jubileumi ünnepségsorozat alkalmából az elmúlt napokban csaknem 50-en, fiatalok és idősek jöttek össze a községi könyvtárban, ahol Mag András vb elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket. Elmondotta, hogy a felszabadulás előtt a Népszavát, valamint a Föld és Szabadság című újságokat a nincstelenek, az illegális kommunisták még azon az áron is megrendelték, hogy a kenyeret elvonták a szájuktól. Abból tanultak és merítettek hitet, bátorságot a forradalmi harchoz. Ma már a dolgozók hatalma van, de a pártsajtó továbbra is mindennapi szellemi szükségletünk, fejezte be Mag elvtárs. A megjelenteket külön üdvözölte Kovács Gábor pedagógus, a Bé. kés megyei Népújság tudósítója, majd megválasztották a vezetőséget: Tóth Imrét és Básti Istvánná könyvtárost. Rögtön el is határozták, hogy minden hónapban szerveznek rétegtalálkozókat, ahol egyes cikkeket megvitatnak és azon lesznek, hogy minél többen olvassák a megyei újságot. Megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőinek budapesti tanácskozása A Budapest szálló tanácstermében kedden megkezdte négynapos tanácskozását az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségé nek szakértői értekezlete, amelyen 15 ország neves tudósai, kutatói megvitatják és összefoglalják a vízszennyeződési vizsgálatok nukleáris technikai módszereinek tapasztalatait. A magyar kormány nevében kedden reggel Kolos Richárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettese köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Henry Seligmann professzor, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezérigazgatóhelyettese megnyitotta az értekezletet. A szakértők kedden meghallgatták dr. Benedek Pálnak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet főosztályvezetőjének részletes beszámolóját Európa folyóinak, tavainak szennyeződéséről, majd dr. Pavalenonak, az egészségügyi világszervezet képviselőjének előadását a vízszeny- nyeződések egészségügyi ártalmairól. A szakértői értekezlet pénteken fejezi be munkáját. ! MEGJÖTT A TÉLAPÓ! Fotó: Demeny Téli foglalkoztatottság Az elmúlt években, évtizedekben aligha mérték fel már az őszi hónapokban szövetkezeteink azt, hogy hányán szeretnének részben vagy folyamatosan dolgozni a téli hónapokban is. A téli foglalatosságot leginkább az anyagilag legjobban rászorulók igénye, többszöri sürgetésére ol_ dották meg úgy ahogy. Mindezek ellenére sem tudnak annyi szövetkezeti gazdának foglalatosságot, kereseti lehetőséget biztosítani, mint amennyien igénylik. S nemcsak a keresetről van szó, hanem arról is, hogy a szövetkezet erősítése, a közös vagyon gyarapítása, a tar. talékképzés télen sem szünetelhet. Még a megelőzött, erős szövetkezetekben sem, hát még a gyengébben gazdálkodókban. Számos közös gazdaságban nem is szünetel. Rájöttek: nem mindegy a szövetkezet szempontjából, hogy a gazdák egy része a tsz-ben vagy távoli gazdaságokban, vállalatoknál dolgozik a tavaszi munkák kezdetéig. Ezért különböző kisebb-nagyobb kapacitású üzemeket létesítettek. Többek között tésztakészitőt, zöldségsavanyítót, seprű- és kosárfonórészleget. A néhány évvel ezelőttihez képest jelentős előrehaladás ez, azonban még mindig kevés a szövetkezeti gazdák energiájához, munkakedvéhez képest, de a lakosság ilyen irányú termékigényeihez képest is. Több helyütt eléggé él még az a szemlélet, hogy a tél a pihenés, a la- kodalmazás és a disznótorozás ideje. Vitathatatlan: ilyesmire is szükséges időt biztosítani. Általános pihenőt tartani azonban csupán azért, mert könnyebb kimondani, mint a foglalkoztatás lehetőségeit megteremteni — nem helyes. Már csak azért sem, mert ez feszültséget idéz elő azok körében, akik beosztásuknál fogva kénytelenek az egész telet végigdolgozni. Az állatgondozók, a kertészek, a műhelymunkások ugyanis joggal kérdezik: csak nekik kötelességük az év minden szakában folyamatos munkával a szövetkezet gyarapodásán fáradozni? Ennek a feszültségnek a megszüntetése is sürgeti az eddiginél általánosabb téli foglalkoztatottság megoldását. És az is, hogy szövetkezeteink jó részében évszázadokkal ezelőtti gidres-gödrös, kátyús, vízlevezető árok nélküli állapotban le- ledzenek a dűlőutak. Kevés kivétellel csupán az útmenti fák gallyazására fordítottak figyelmet .eddig szövetkezeteinkben. A dűlőutak kátyúinak betömésére, a két oldalukon árkokból kikerülő földdel való domborításukra annál kevésbé vagy egyáltalán nem. Az olyan száraz nyár és ősz után, mint az idei, felesleges munkaegységszaporításnak látszik az ilyesmi. Esős időszakokban viszont az erre fordított költségnél jóval több kár keletkeeik a kátyús dűlőkön közlekedő járművekben, de a dűlőutak mentén levő vetésekben is, mert a céljuk felé igyekvő járművek azokon vágnak tetszésük szerinti széles csapásokat. Nem szaporítjuk tovább a szót. Közös gazdaságainkban a közutaknál is fontosabb közlekedési területet képeznek a dűlőutak a gazdasági év jó részében. Éppen ezért nem szabad rendbehozásuktól, karbantartásuktól sajnálni a munkaegységet. Mi több, még akkor is jól jár a közös gazdaság, ha versenyt hirdet és külön jutalmazza azokat a brigádokat, amelyek a tél folyamán legtöbb dűlőt tesznek rendbe egy- vagy kétoldali árkolással, domborítással, a kátyúk eltüntetésével. Mivel a gépek túlzott kopásának, törésének, az utak menti termőföldek, vetések taposásának csökkentéséről, azaz közös érdekről van szó. kötelező feladatként kellene megszabni a dűlőutak rendbe tételét. Kukk Imre
