Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

1968. december 1. Vasár na it Milyen főidre kérhetnek megváltás alóli mentesítést a kívülállók? Lapunk szeptember 8ri szarná- ] A termelőszövetkezetnek csak ban már írtunk arról, hogy kik-; ott kerülhet a tulajdonába men­nek a földje kerül megváltásra, j tesíthető terület (amit elcserélhet), Ismét felkerestük a megyei; ahol a kívülállóktól megváltás út­földhivatalt, ahol az illetékes ve­zetők kérdéseinkre az alábbi tá­jékoztatást adták. — Tapasztalatok alapján mi az, amire a kívülállók földjé­nek megváltásával kapcso­latban újból kellene szólni? ján szerez. Ezenkívül csak fel­ajánlás útján kerülhet ilyen terü­let a tsz tulajdonába. A tsz-hasz­nálatban levő állami tulajdonban álló zártkertek nem kerülhetnek tsz-tulajdonba. Az a kívülálló, akinek nincs Ismét hangsúlyozzuk, hogy háza vagy építési telke, viszont kívülállónak tekintendő minden f van a tsz használatában belterü- olyan személy, akinek ma is tu- ! leti földje vagy csere útján sze- lajdonában levő földje termelő- | réz ilyet a t.sz-től, egy helyben szó­szövetkezet használatában van, de ő mag nem termelőszövetkezeti tag. Ismeretes, hogy a kívülállók tsz-használatban levő földje 1969. január 1-ével kötelező megváltás útján termelőszövetkezeti tulaj­donba kerül. Azok a kívülállók, akik 1968. de­kásos nagyságú telekre is kérhet mentesítést. Ez azonban beszámít az egész mentesíthető területbe. A fentiekből következik, hogy igen kevés a mentesítésre felhasz­nálható terület. Tehát annak a kí­vülállónak, akinek sem a tsz-ben •levő földjében nincs mentesíthető cember 31-ig belépnek a tsz-be, terület, sem csere útján nem kap földjük nem kerül megváltásra. Azoknak viszont, akik 1968. ok­tóber 1 után lettek kívülállók vagy azután és a következő években válnak valamilyen módon kívül­állóvá — megszűnik tsz-tagságuk, vagy nem tsz-tagok, de tsz hasz­nálatában levő földet örökölnek és így tovább — a változástól szá­mított 3 hónap után kerül a föld­jük megváltásra, ha addig nem lépnek be a termelőszövetkezet­be. I A kívülállóknak az a földje nem kerül megváltásra, melyet haszonélvezet terhel. 1969 első fe­lében minden kívülálló határoza­tot kap a tsz-ben levő földjének megváltásáról. Azok, akik 1968. október 1 után válnak kívülálló­vá, a 3 hónap eltelte után kapják kézhez a határozatot. A földtörvény kizárólag a jelen­legi földtulajdoni és földhasználati viszonyok alapján rendezi a ter­melőszövetkezeti földeket. Ezért nincs lehetőség a jogerősen lezárt ügyek felújítására. Jogtalan minden olyan kérés, amely állami tulajdonba került ilyet, — mert az illető tsz ilyen nel nem rendelkezik —, annak fe­lesleges beadnia a mentesítési ké­relmet. Fontos hangsúlyozni, hogy a kívülállók külterületi földjéből semmiképpen sem lehet mentesí­teni megváltás alól területet. Té­ves az a felfogás, hogy a kívülálló­nak bárhol lehet mentesíteni egy hold földet. Ilyen kérelem teljesí­tésére törvényes lehetőség nincs. — Mennyi a mentesíthető terü­let? — A megváltás alól mentesít­hető terület összesen nem lehet nagyobb, mint a személyi tulajdon felső határa. A mentesíthető terület — a kérelmezők tulajdonában bárhol levő egyéb földjeivel, épí­tési telkeivel együtt — szőlő, gyü­mölcsös esetében, illetve ilyen te­lepítésre kijelölt zártkerti terület­tel sem haladhatja meg a 800, egyébként az 1600 négyszögölet. Az a kívülálló tehát, akinek tu­lajdonában és használatában je­lenleg is van ilyen nagyságú föld, felesleges mentesítést kérnie. Az ilyen személy további területre vi­szont nem kaphat mentesítést ak­szik. Azokat a kérelmezőket, akik­nek a beadványa hiányos, írásban kérik fel ennek pótlására. Azoknak a tsz-eknek, amelyek­nek lehetőségük van földcsere út­ján mentesíthető területet adni, a járási földhivatal határidőt állapít meg a csere lebonyolítására. A mentesítési kérelmek ügyében csak 1969 első felében döntenek folyamatosan. A járási földhiva­tal és az illető tsz vezetősége együttesen felülvizsgálja a mente­sítési kérelmeket. Megállapítják, hogy a mentesítésnek megvannak- e az előírt feltételei s milyen föl­dek használhatók erre a célra. Vé­gül eldöntik, hogy milyen mérték­ben és sorrendben lehet kielégíte­ni a jogos igényeket. Mivel ez a munka hosszabb időt igényel, a kérelmezőknek türelem­mel kell várniuk, amíg a döntés­ről szóló határozatot megkapják. A kormány 1968. november 28-i ülésén a személyi földhasználattal kapcsolatban hozott határozatának értelmezésére a jogszabály megje­lenése után még visszatérünk — fejeződött be a nyilatkozat. Ötvenháromezer élő fácánt fogad és továbbít a MAVAD gyomai telepe A MAVAD gyomai telepén I Franciaországba. Az idei fácánok megkezdődött a szezon. A szoká­sosnál korábban érkeznek az élő fácánok s hamarabb Irányítják exportra a szárnyas vadakat. Ed­dig 9700 fácán érkezett Gyoméra. Kéthetes megfigyelés után küldik tovább rendeltetési helyére. Az el­ső szállítmány — 4800 élő fácán igen jó kondícióval érkeznek Gyomára. A vadon született és nevelkedett semmivel nem jobb, nem rosszabb a mesterségesen keltetett és előnevelt szárnyas vadaknál. Egyébként a MAVAD gyomai telepére ebben az idényben 6'-’ — már „elutazott” Olasz- és j ezer élő fácánt várnak. Hét-nyolcmillió forintos beruházással bővítik a Békéscsabai Faipari Szövetkezetei A Békéscsabai Faipari Ktsz tér- A svédek könyvszekrényeket, mékeit hazánk minden táján, de a franciák ebédlőszekrényeket külföldön is kedvelik, szeretik. A | kérnének 2000—2000 darabot. De Bástya és a Csaba I. lakószoba- sok egyedi bútort, felújítást, más bútor például nemcsak tetszetős, de igen praktikus. A mai kislaká­sok két szobáját berendezheti a háziasszony egy-egy garnitúrával, aminek az értéke 14—15 ezer fo­rint. A kétfajta bútorból mintegy 3500 garnitúra készül ebben az esztendőben. A szovjetek megren­szövetkezetekkel kooperálva fe­lületkezelést és egyéb munkát vé­geznek a jó 'hírű szövetkezetben. A ktsz kollektívája a jubileumi munkaversenyben is kimagasló eredményeket ért el. Az éves nye­reség a múlt évinek legalább két­szerese lesz. Mivel a szövetkezet delésére másfajta szobagarnitúrát j termékei iránt hazai és külföldi készítenek. A 17 darabból álló j piacokon igen megnőtt az érdeklő­garnitúrából 300-at gyártanak idén, de oly jól sikerült a munka, hogy jövőre 700-at kérnek. Bolti kosár helyett a zsebbe Mi, vásárlók érzékenyeen reá- I jegyzőkönyv felvétele. Akadt dés, mintegy 7—8 millió forintos beruházással bővítik a közeljövő­ben. Ez újabb 150 munkásnak ad kereseti lehetőséget. Ezzel párhu­zamosan több ipari tanulót szer­ződtetnek. A. R. gálunk mindarra, amit helytele­nítünk a boltokban. Panaszt eme­lünk, ha rosszul „játszik” a mér­leg nyelve, száraz a kenyér, fony- nyadt a zöldség vagy udvariat­lan az eladó. Helyesen tesszük, hiszen a kereskedelem értünk olyan vásárló, aki a lopás felfe- ; dezése után a földre vetette ma­gát a boltvezető irodájában és | hisztériás görcsökben fetrengve j bizonygatta ártatlanságát. Mások összeköttetéseikre hivatkozva fe- ! nyegetőznek, sőt előfordul, hogy j van, megelégedésünkre kell dől- J tettlegességre vetemednek. A leg­goznia. De tévedünk, ha azt hisz- szük, hogy a pult túlsó oldaláról nézve, r! minden a legnagyobb rendjén van, csupa angyal akaszt­ja a karjára a bevásárlókosarat. Nem ezért kapja a fizetést több boltvezetőnek volt már dől- : ga vérig sértett szülőkkel, akik j ahelyett, hogy fülön fognák és hat­hatósan megnevelnék enyves kezű | gyermeküket, a boltost gyanúsít­ják rosszindulattal, fittyet hányva ■ a kézzelfogható bizonyítékokra. “““-v «inaiul luiajuunua ivei uh i i . földre tart igényt. Ezen ügyek jog- k’ ^ llyen a tsz hasz­szabályig véglegesen íe vannak van; viszont ennél Blzony’ mikozoUunk 18 aka? - Következetes felelősségre vonást! kisebb ilyen területtel rendelke­zik, akkor a személyi földtulajdon mértékéig kérhet kiegészítésként mentesítést, ha van ilyen földje a tsz használatában. A tsz használatában levő zárt- , I kerti földjéből — egy családon be­az a rendeltetése, hogy az allam- | iái — minden olyan személy kü­zárva. — Mi a célja a mentesítési le­hetőség biztosításának? — A földtörvény kimondja, hogy a zártkertnek — mint nagyüzemi­ig nem művelhető területnek polgárok személyi földtulajdona és a földhasználata — a belterületen kívül — ott állandósuljon. A földtörvény azoknak a kívül­állóknak, akiknek a tsz használa­tában levő földjében van belterü- I tani ennek a mértékét. lön kérhet mentesítést a személyi tulajdon mértékéig, aki maga is tulajdonosa a földnek, ha szemé­lyében ő maga is kívülálló. Belte­rületen később fogjuk megállapí­leti vagy zártkerti föld, lehetősé­get biztosít arra, hogy ne szabad­forgalmi áron jussanak hozzá ilyen személyi tulajdonban tart­ható területhez, hanem a tsz hasz­nálatában levő ilyen földjükből kérhetnek megváltás alóli mente­sí lést. Ha a mentesítési kérelem jogos, akkor a döntés után ez a föld nem kerül megváltásra. Ez a föld ki­kerül a tsz közös használatából is és az arra jogosult kívülálló maga műveli, illetve hasznosítja. — Milyen földre lehet mentesí­tést kérni? — Mentesítést csak olyan tsz- használatban levő földre lehet kérni, amely nagyüzemiig nem művelhető, amely személyi tulaj­donban hagyható, illetve adható. Tehát csak zártkerti és belterületi földre lehet mentesítést kérni. Mentesítési kérelmet elsősorban az olyan kívülállók adjanak be, akik­nek a tsz használatában levő föld­jükben van belterületi vagy zárt-, tolni a lakhelye szerinti illetékes kerti terület, ami mentesíthető. Ez tanács végrehajtó bizottságának is csak akkor mentesíthető a meg­váltás alól, ha az jelenig is ren­delkezésre áll. Ha tehát a terme- nagyságú és művelési ágú föld. lőszövetkezet egy ilyen területre külterület, belterület, zártkert, te- valamilyen üzemi létesítményt he- lek van a tulajdonában. (Az iga- lyezett el vagy azt már előzőig zolást illetékmentesen adják), cserébe adta, az ilyen terület nem — Mikor történik döntés a men- mentesíthető. Ilyen esetben az j tesítésl kérelmek ügyében? igény más rendelkezésre álló, ha- — A járási földhivatalok a beér- sonló jogállású területtel kielégít- j kező mentesítési kérelmeket 1969. held. 1 január 1-ig nyilvántartásba ve­ós nem is olyan kevés, mint hin­nénk —, aki például vadászterü- J letnek véli az üzleteket, különö­sen az önkiszolgálókat. Kicsit kellemetlen erről beszél­nünk, hiszen a kereskedelemnek címzett panaszaink között néha az is felbukkan, hogy egyik-má­sik boltos árgus szemekkel figye­li minden mozdulatunkat, s mert — kevés kivételtől eltekintve — becsületes szándékkal lépünk be az ajtón, sért bennünket a gya­nakvás. Mielőtt nagyon megsér­tődnénk, gondoljuk a helyébe magunkat. Fizetését 6 sem a nyo­mozásért kapja, teendője van ép­pen elég enélkül is. Azonban kénytelen nyitva tartani a sze­mét — más kérdés, hogy ezt kel­lő tapintattal is teheti! —, mert van rá oka. Csalóka számok Bizonyságul említhetünk né­hány számadatot: 1968-ban a megvizsgált megyei üzletek közül 12-ben nem lepleztek le tolvajt, a további 18-ban pedig 196 lopást jegyzőkönyveztek. E számok azonban csalókák, nem mutatják meg a tényleges helyzetet. A va­lóságban sokkal többen felejtik el kifizetni a konyakot, borotvapen­gét, csokoládét és a többi köny- nyen elemelhető, de nagy értékű árucikket. Nem mindenki veszít , ,, rajta, hiszen mint az egyik békés­ígazolasát arról, hogy az ország te- ’ .. , . . ., rületén mely helységben, milyen csabal ontaszolgalo élelmiszerbolt vezetője mondta: „A csúcsidőszak­ban szakasznyi rendőr is kevés lenne ahhoz, hogy tökéletes len­ne az ellenőrzés.” Ráadásul a boltvezetők egy ré­sze inkább vállalja a kockázatot, mintsem, hogy kitegye magát mindannak, amivel együttjár a Meddig adható be mentesítési kérelem? — Azok a személyek, akik 1968. október 1 előtt is kívülállóak vol­tak, 1969. január 1-ig adhatnak be mentesítési kérelmet. Azok a személyek, akik ezután váltak vagy válnak kívülállókká — ha annak feltételei megvannak — a változástól számítva három hóna­pon belül adhatják be kérelmü­ket. — Hogyan kell beterjeszteni a mentesítési kérelmet? Az érdekeltek mentesítés iránti kérelmüket az illetékes járást föld­hivatalokhoz küldjék. Az írásos ké­relemben jelöljék meg a mentesí­tésre került terület fekvését (zárt­kert, belterület), helyrajzi számát, művelési ágát, nagyságát és ka­taszteri tiszta jövedelmét. A megváltással termelőszövet- kezti tulajdonba kerülő földből mentesítést kérő kívülálló földtu­lajdonos köteles kérelméhez csa­Kik lopnak a boltokban, illetve kik azok, akiket rajtakapnak? Sok közöttük a gyerek és ez ért­hető. A kisebbek nehezen állnak ellen a csoki vagy a cukorka csá­bításának. Más elbírálás alá esik | természetesen az embernyi ka- j masz és különösen a felnőtt, aki | sokszor elegáns ruhája zsebébe csúsztatja a kosár helyett a hol- j mit — jól kibélelt pénztárcája mellé. Kérdés, mit tehetünk ellenük. A többes szám alatt nemcsak a kereskedelmi dolgozókat, hanem a vevőket is értjük, hiszen, ha ne­kik a leltárhiánytól, nekünk az j árgus tekintetektől, gyanúsítgatá- soktól kell végre megszabadul­nunk. Néhány üzletben, nagyon ] helyesen, a jól megfigyelhető he­lyekre csoportosították a köny- | nyen zsebbe csúsztatható cikke­ket; cigarettát, drága palackos italokat, csokoládékat stb-t. Sokat számít az is, hogy helyezik el az | árupultokat, ninesenek-e a bolt­ban olyan zugok, ahol összetömö­rülnek a csúcsforgalom idején a vevők. A jegyzőkönyvben rögzített tol- vajlásokat szabálysértési eljárás, illetve bírságolás követi. Ez azon­ban sokszor az alsó határ közelé­Kibicek A békéscsabai Tanácsköztár*a ság úton befejezéshez közeled­nek az útépítés földmunkálatai. Teherautók hordták az aszfalt­ágynak való homokot, s a ned­ves, hepehupás talajon nemegy­szer ottragadt a kocsi. Legutóbb is egy nagy Csepel küszködött a sárral, miután már terhét lerakta. Hiába próbálta egy másik kocsi kivontatni; a kerekek helyben forogtak, s a jármű egyre mélyebbre ásta ma­gát a földbe. Amint az már ilyenkor lenni szokott, népes kö­zönség gyűlt össze a készülő út két oldalán és harsány hangú tanácsok röpködtek a verejté­kező gépkocsivezető felé. Bőgött a motor, vastag benzinfüstbe burkolódzott az ingyencirkusz környéke, s ahogy egyre növeke­dett az érdeklődők száma, úgy látszott, egyre inkább kilátásta­lanabb a kocsi helyzete. — Ki kellene ásni! Tegyenek követ a kerék alá! Fogjanak lo­vakat az autó elé! Toljuk meg, sokan vagyunk! — Hallatszott innen is, onnan is a kibicek hangja, de senki sem mozdult, egyedül a pilóta méregette egy­re sötétülő tekintettel hívatlan jóakaróit. A csak szavakban jelentkező segítőkészség érthető volt. Ki lenne bolond fél lábszárig össze- sározni magát és főleg elronta­ni a délelőtti szórakozást, ha se­gít kihúzni a sárból a megre­kedt teherautót! Ezt igazolja az is, hogy amikor végre félórás, látványos küzdelem után a szá­razra éviekéit a gépkocsi, csaló­dott sóhajtás szakadt fel a szem­lélőkből. A munka folyt tovább, és a tömeg is hamar széjjelosz- lott. (br.) Zsebrepülőgép Két amerikai repülőmémök — P. Girardt és F. Landgraf — 3 361 388 szám alatt szabadalmat kapott a személyautók csomag­ben mozog — összegét tekintve —. tartójában elhelyezhető könnyű, túlságosan enyhe. Az Élelmiszer összerakható repülőgépre. A fel­Kiskereskedelmi Vállalat boltjai­ban elkövetett tolvajlásokért az idén 116 bírságot szabtak ki, s át­lagosan mindössze 138 forint a büntetés. Több szigorra és főleg következetességre van szükség, aki lop, annak korra, nemre, be­osztásra 'rtiv ‘»zeköttetéseire való tekintet ü vállalnia kell a büntetést Békés Dezső trlőlek a miniatűr gépet mentő­eszköznek szánják a katasztrófát szenvedett katonai és szállító re­pülőgépek személyzete számára. A gép óránként körülbelül 120 kilométeres sebességgel halad. Repülési távolsága 75—150 kilo­méter. A repülőgépnek legfel­jebb 30 méteres kifutóra van szüksége. Az egész gép súlya kö­rülbelül bO kilogramm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom