Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
II december 22. 5 V astir nap Ezernyolcszáz vagonnyi takarmány kisállattartóknak A Gabanatroszt takarmányakt ciójat a legújabb összesítések szerint megkedvelték a? 1—2 sertést és néhány baromfit nevelő kls- áUattartók, akik as eddiginél lift— 10© forinttal olcsóbban, mázsánként 310 forintért juthatnak hozzá az abraktakarmányhoz. Az állami áron történő értékesítés kedvezményével elsősorban az ipartelepek lakói élteik. A legnagyobb forgalmat a budapesti és a Pest megyei telepek bonyolították le. Mert itt régebben különösen magasak voltak a szabadpiaci árak. November elejétől december közepéig 1800 vagonnyi takarmányt értékesítettek a Gabona- tröszthöz tartozó vállalatok. A kisállattartók leginkább az árpát keresték, ebből nyolcszáa vagonnyi kelt el. Az év utolsó hónapjában tovább nőtt a kereslet, de» : cember második hetében 432 vagonnyi takarmány kelt el az ak- ] ció során. (MTI) A kitörés színhelye. A napalm égéséhez hasonM túzgomoly mintegy 25—30 méter átmérőjű, s 50—80 méter magas. (Somogyi né felvétele) Olajkitörés Algyőn (Tudósítónktól) December 10-én reggel negyed 9 után, a szegedi olajbányászat eddig legsúlyosabb műszaki katasztrófája történt Algyőn, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének 168-as számú elajkútja eddig meg nem álapított okok miatt kitört A gyors riasztásra helyszínre érkeztek az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi bányamentői, a tűzoltók, katonai műszaki alakulatok, a rendőrség. Nemcsak Szegedről, hanem Hódmezővásárhelyről, Szolnokról, sőt Budapestről is indult egy speciális tűzoltóegység a műszaki baleset színhelyére. Amint a szemtanúk elmondották, leszakadt a béléscső tol ózárja, s a több mint 100 atmoszférával kiáramló szénhidrogén pillanatok alatt meggyulladt A közelben tartózkodó V einhoff er Ferenc fúrómester, valamint Dávid László olajmunkás szerencsére csak gázmérgezést szenvedett. A kút több mint 8 millió forintot érő acélszerkezete, berendezése fél óra leforgása alatt felizzott és elpusztult A mentésben részt vevő olajbányászok, tűzoltók, katonák, valamint a rendet és közlekedést biztosító rendörök vezetői, parancsnokai gyors tanácskozást tartottak a kitöréstől mintegy 300 méterre levő ideiglenes barakképületben. Igyekeztek megtalálni a kitörés elfojtásának legjobb módját. A gyors intézkedésekre nagy szükség volt, hiszen az elhangzott vélemények szerint napi 4— 500 ezer köbméter gáz, 2—300 köbméter kőolaj áramlik ki a kútból, A jelenlegi algyői olajkitöréshez hasonló műszaki katasztrófa ezelőtt több mint 10 évvel Nádudvaron történt. Most azonban még az akkorinál is nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A Szeged—Hódmezővásárhely közötti utat lezárták, a forgalmat kerülő úton bonyolítják. A kitörés nem veszélyezteti Algyő lakosságát Matká István Egy ev alatt 58 elfogadott újítás A Békés megyei Tégla- és Cseropipari Vállalatnál a napokban megtartott újítási ankéten ismertették, hogy a dolgozók az idén 100 újítást adtak be, melyből 58-at elfogadtak, Illetve kísérletre utaltak, egyet tapasztalatcserére más válialatnak adtak át, egyet pedig — jelentősége alapján — találmányként jelentettek be. Az újításokból eredő vállalati megtakarítás egy év alatt meghaladja az egymillió 300 ezer forintot, A legjelentősebb újítások szerzői: Lipcsei Mihály, Gyebrovszki György, Varga Imre, Kaiszler János és Dósa Lajos. Ismertették az ankétem a szakvéleményezők és a kalkulátorok tevékenységét is, melynek alapján pénzjutalomban részesültek: dr. Bertók László, Szilágyi Károly, Zahorán Tibor, Györgyi Béla, Krizsán András és Gál István. A vállalat A speciális blokktégla-test különleges vágására szolgáló berendezés címen pályázati felhívást tett közzé, melyre hét jeligés pályamunka érkezett be. Ebből a három első* díjazták. Az első díjat Kovács Lajos lakatos és Körösi András gépésztervező érdemelte ki, s együtt 3000 forintot kaptak. A második és harmadik dijat Dósa Lajos pályamunkájának ítélték oda, amiért 1500 és 500 forint jutalomban részesült. Ezenkívül az alkalmazásra kerülő megoldás után újítási díj Is jár. Az ankétem megrendezték a már hagyományossá vált tombolasorsolást, amelyen több újító tárgyjutalmat nyert A vállalat a köaeljövőben újabb pályázatot hirdet melynek címe: Szárazcserép-lehúzós és az azt kiszolgáló berendezések biztonsági (munkavédelmi) megoldása. Nincs még elöntés a Békéscsaba—KISTEXT ügyben Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága szombaton folytatta a tárgyalást a Békéscsabai Előre—KISTEXT NB II. osztályú labdarúgó-mérkőzés előtt lezajlott vesztegetési kísérletről. A békéscsabaiak részéről Cseptregl J4i>os volt szakosztályvezetőt, Fülöp Árpád gépkocsivezetőt idézték be és megjelent Gyerai András, a klub elnökségének tagja is. A KISTEXT részéről Horváth Karoly szakosztályvezető és Cserjés József játékos volt jelen, a fentieken kívül tanúkén* kihallgatták Vári Györgyöt, az Egyetértés labdarúgóját IS. Döntő vallomást egyik, fél sem tett. A* újabb vallomások után is ,,függ<W ben van’* az állás, a Békéscsaba továbbra Is kitart amellett, hogy a KISTEXT kereste meg őloet és kért pénat a mérkőzés pontjáért, a KI3- TEXT viszont továbbra is állítja, hogy a békéscsabaiak keresték meg őket, összeget ajánlottak fel a pontért. Az MLSZ Pogyeümii BiwHtsága a kihallgatásokat befejezte és a jegyzőkönyvek újabb áttanulmányozása után nyolc napon belül hirdet ítéleté*. A Ittkttsliázi gazdaság* *bábája” — Munkát vállaltam Lóküshá- zán. Jössz velem, Mátyás? — Hát, Imre bátyám, mi mást tehetnék? Nem sok válogatni való van. Mit kell csinálni? — Egy régi lóistállót átalakítani teheneknek egy most alakult vagy alakulóban levő állami gazdaságban. Valahogy így hangzott * párbeszéd 1949 őszén. Keverni esen. Imre Pál ácsmester és a segédje, Magyar Mátyás között. Amint odaértek, hiába kereste Magyar Mátyás a gazdaság alakuló jeleit. Csak Vásárhelyi Dezső egykori kastélya, egy lóistálló és egy pajta látszott belőle. No meg, néhány vezető és vagy nyolc-tíz sebtében felfogadott dolgozó. Kinevette volna azokat, akik akkor azt mondják neki: — Mátyás, te Itt éred pieg a nyugdíjas kort. Évtizedekig szakszervezeti vezető, szb-tit- kár, építési brigádvezető, majd művezető leszel. Hahotázva nevetett volna ezen. Annál is inkább, mert nem tetszett neki az, hogy alig alakították át a lóistállót a teheneknek, egy pajtát pedig borjúnevelőnek, valahol utasítás született, hogy a gazdaság költözzön át a Bréda- féle majorba. Ott aztán újra kezdődött az átalakitgatás, a toldozás és a foldazás. Mert ott is csak egy kastély, egy intéző- és egy kertészlakás, egy nagyobbacska szín meg egy kovácsmü- hely volt Mire megunta volna a toldoz- gatást, foldozgatást, 1951-ben megalakult 15 taggal a gazdaság építőbrigádja. Akkor vagy azelőtt, maga sem tudja már, a cukorgyár cél gazdaságává nyilvánították az „újszülöttet” s a cukorrépatermelés mellett a szarvasmharha-hizlal ás lett a fő profilja. Előbb természetesen új Istállókat kellett építeni. Igaz, hogy nádfedeleseket, de hát ácsmunka, új munka volt e* az addigiakhoz képest. Aztán tíz szolgálati lakás, később egy új gépműhely építése következett. Néhány év múlva már futotta két korszerű Istálló építésére is. Meg" munkása szállásra, mert qőttön- nőtt az állandó dolgozók száma. Mikorra elkészült a kilenc vasvázas szín is, úgy látszott, hogy most már nem hiányzik épület a gazdaságból. Igen ám, de gyakran változott a gazdaság neve, profilja. Hol ide, hol oda csatolták, hói pedig önállósították. Most már évek óta Bánkúihoz tartozik. Fő prőfilja ezután a sertés- és a szarvasmarha-hizlalás lesz. Két éven belül eltűnik — a kerület vezetőjének szavai szerint a „szégyenteljesen kevés” — 187 tehén is a kerületből. Az eddigi évi 280 ; —300 helyett 500—550 szarvas- I marhát és legalább ötezer sertést hizlalnak majd. A bízónak való sertést ott nevelik 320 vagy még több anyakocától. Persze csak 1970-től. Akkorra lesz kész a ha-1 talmas sertéstelep 14 különböző épülete. Jókora tóglarakások, felállított betonoszlopok, vázak között ismerkedtem meg Magyar Mátyás művezetővel. Olyan lelkes, készséges volt, mintha neki épülne a korszerű telep. — Voltak itt tapasztalatcserén a mezőhegyesiek. Ok is ilyen típusú telepet építenek. Egyszerre kezdtük, de azt mondták, hogy mi jóval előbbre vagyunk, mint ők. — Jqbb a munkamódszerük? — Az állványokat azonos módszerrel lehet alapozni, felállogat- ni és összekapcsolni. Legfeljebb Pz igyekezetben van különbség. A beszélgetés a gazdaság valamennyi dolgozójára is ráteralő- dött. Magyar Mátyás azt erősít- gette, hogy valamennyien kedvező irányban változtak meg. Kezdetben a tizedrésznyi dolgozóval is több baj volt, mint a mostani száztizenöt állandó dolgozóval. Nemcsak a gazdaság arculata változott jelentősen az elmúlt csaknem két évtized alatt, hanem az emberek anyagi körülménye, műveltsége, öntudata és szakmai hozzáértése is. — Érdemes lett volna megmérni, hogy mennyi időt töltöttünk régebben a fegyelmi vétségek vizs- gáigatásával, tárgyalásával s Havonta 8—10 ember segély- és OMB-kölcsön igényével. Most elvétve akad ilyen dolga a szakszervezeti bizottságnak. Igaz, hogy lényegesen több most már a munkalehetőség. Az egykori növény- termesztők jó része traktorossá, gépszerelővé képezte át magát s megszaporodott a rakodók száma is, akiknek télen is van munkájuk. Ugyanígy az építőbrigád tagjainak is. Ha a telep elkészül, akkor lakóházakat építünk mellé. Közel van ugyan a község, az út is jó, de hát a jószággondozók nemcsak lökösháziakból kerülnek ki. Meg aztán jolyb is és igény is közel lakni a munkahelyhez. — Nem fáradságos a művezetői és az szb-titkári beosztás együtt? — Megszoktam már. A gazdasági, vagyis az építkezési feladatok mindig összeférnek a szak- szervezeti munkával. Állandóan az emberek közt vagyok s amit napközben nem tudok elintézni, azt elintézem esténként. Ügy beleéltem már magam a kettős teendőbe, hogy hiányozna, ha valamelyiket nem csinálnám. — És ha nyugdíjba megy? — Erre még nem is gondoltam. Bár lassan hatvan éves leszek, de még soká érem el a nyugdíjas kort. Azért, mert az itt töltött 19 év jó részében idénymunkásként voltam nyilvántartva, Talán jobb is így, mert sem öregnek, sem fáradtnak nem érzem még magam. K. I, TELI (vjtoro Szünidei rejtvénypaiyázat Kedven gyerekek! Mtot laputokban lyek rrondegyikébeE eg> száanöMm már MMttüfcl ma kezdődik a Téli faj- szelvényt * meűfléJoeaünik. A szelvény* törő rejtvénypályázatunk. üst köve- ki kell vágni én a hely«« megfejtések^ tőén i960, január 5-ig minden számban kel együtt öasaegyüjwe megküld»» ledőlünk egyet-egyet. tgy öwanesen M szeikesztöeégünk «nmére: Békéscsaba rejtvény jelenik meg lapunkban, me- Szabadság tér 17. A borítékra írjátok rá: Téli fejtörő, valamint közöljétek pontos neveteket és címeteket is, Beküldési határidő: 1960. január 8. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1969. január 12-i, vasárnapi számunkban közöljük. Földrajzból irodalom Nyolc városból úgy kell ötöt kiválasztani, hogy azok utolsó betűi a leghíresebb ölasz költő (1265—1321) nevét adják Ki a költő? Téli fejtörő rejtvényszelvány 5 Z 6 F 1 A B E R L 1 N L 0 N D 0 N P Á R 1 z S M A D R V D S K 0 P J E B A G 0 A D B E J R Ú T
