Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
1988. december 2*. 3 Vasárnap Sárban A járókelők kerülgetik a sarat és elkerülik azt a választékosán öltözött, egyenes tartású férfit is, aki így külsőleg egészen más, mint a többi halandó. Valami különös magabiztosság árad belőle. Járás közben furcsa módon a „végtelenbe” tekint, mintha nem is emberek, hanem csupa tisztelők lennének körülötte. Vajh, ki 6? Nincs-e tévedés a dologban, hiszen a felvilágo- sultság korában élünk. De figyeljük csak! Egy óvatlan pillanatban megcsúszik, bizonytalanná válik az egyensúlya... És lám, mi történik vele? A sárba tottyan... Hát lehetséges ez? Senki sem segíti feltápászkod- ni. És ni csak, káröröm villan „tisztelői” szemében. Neki pedig kényszeredett mosolyra húzódik a szája. Aztán megpróbálja eltüntetni a nyomokat, de sikertelenül. Csak elkeni magán a sarat. Így semmi értelme a további fennhéjázásnak. Szépen besorol a több’ járókelő közé, jobban figyeli maga előtt az utat és senki sem igyekszik öt elkerülni. Ha pedig majd újra elcsúszik, talán már segíteni fogják, hogy talpra álljon. —or. Előtérben a munka termelékenységének növelése A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat üzemei közül kevés mondhat magáénak olyan kimagasló eredményt, mint az orosházi üzem. Az itteni műszaki és szakmunkásgárda az utóbbi években szinte sorozatban részesült pártunk és kormányunk dicsérő elismerésében, mivel a gyártmányfejlesztésben, a mező- gazdasági gépek javításában, a gépjavítási feladatkör ellátásában új utat választva haladtak előre. Az orosházi üzem vezetői és dolgozói hűek kívánnak maradni korábbi hírnevükhöz. Ezért Bo- ross János igazgatóval az élen, tegnap, december 21-én hozzáláttak az 1969. évi üzemterv ösz- szeállításához, melyben rendkívül nagy figyelmet fordítanak a munka termelékenységének növelésére. kel. Pedig az 50-es években, a 60as esztendők elején végzett légköri kísérleti robbantások nyomán, egyes pontjain a világ már veszedelmesen közeledett a ra- rioaktiv szennyezettség végzetes „küszöbéhez”. (A „küszöbön” túl már egészségi ártalmak, például fehérvérűség és genetikai károsodások, a világra jövő gyermekek elkorcsosulása. fenyegették az emberiséget.) A föld alatti nukleáris robbantások sem mentesek ilyen kockázatoktól, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ilyen formában a nukleáris fegyverkezési hajsza tovább folyhat. Ennek vetne véget a szovjet javaslat elfogadása nyomán létrejövő nemzetközi megállapodás a kísérleti robbantások teljes abbahagyásáról és tilalmáról. Még szembeszökőbben békés jellegű az a szovjet kezdeményezés, hogy jöjjön végre létre megállapodás a vegyi és baktérium- fegyverek eltiltásáról. Már az első világháborúban megriasztotta a világot a gázháború szörnyű lehetősége. Ugyanilyen borzasztó perspektívát nyújt, ha egy támadó ország baktériumokkal, szörnyű járványokat okozó fertőzést terjesztve folytatna háborút egy máisik ellen... A józan ész és az emberiesség követeli az ilyen „fegyverek” kiiktatását a pusztítás arzenáljából! A külföldön levő katonai támaszpontok felszámolását, atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a fegyverkezési verseny megszüntetését, a közel-keleti térség országainak leszerelését. Négy első helyesés a kirakatrendezés jubileumi versenyében Leltározó asszonyok a battonyai Dózsa Tsz-ben Szerdán délelőtt az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai kultúrtermében a KPVDSZ megyei bizottságának rendezésében sor került a KMP 50 éves évfordulójának tiszteletére meghirdetett megyei kirakatverseny ünnepélyes eredményhirdetésére. A kirakatversenyben részt vettek a megyei állami kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezeti kereskedelem kirakatrendezői. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyebizottságának titkára nyitotta meg az ünnepélyt, majd a zsűri elnöke, Nóvé Béla kihirdette a versenybizottság döntését. Az eredményhirdetést követően a kereskedelmi vállalatok vezetői elismerésüket fejezték ki a díjazott kirakatrendezőknek. Rákóczi Ferenc zárszavával felhívta a kirakatrendezők figyelmét arra, hogy a kirakatok összeállításánál nagy figyelmet kell szentelni a mondanivaló összhangjára, összhatására. Végül utalt a közelgő Tanácsköztársaság 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos feladatokra. Bo —Já A battonyai Dózsa Tsz-ben kora tavasztól késő őszig száznál több asszony tevékenykedik a földeken. A növényápolás 90 százaléka például rájuk vár. Az új tsz-törvény nagyobb jogokat biztosít az asszonyoknak, ezért ebben az esztendőben igen sokan léptek be tagnak, akik azelőtt csak besegítettek a családfő munkakönyvére. A húsz éve működő kollektív gazdaság vezetői elismerik az asszonyok munkáját s anyagilag, erkölcsileg kifejezésre juttatják a megbecsülést. A szorgalmas asz- szonyoknak köszönhető, hogy korán letakarították a határt, elszállították a cukorrépát és egyéb terméket. Még most is akad tennivalójuk a közösben. Kovács Andrásné és Viticzki Pétemé például részt vesz a leltározásban. A termény és a szálas takarmány felmérését rájuk bízták, hisz ők közismerten nagyon lelkiismeretesek. pontosak. Csupán szemes terményből és csöves kukoricából 60 vagonnyit mértek fel, de ők köbözték a katonás rendben sorakozó szénakazlakat Is. A. R. Első díjat adott át Kassay Béla, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatósága Müller Tibornak, a békéscsabai 4. sz. méterárubolt kirakatáért és Szemes Gyulának, a szarvasi 13. sz. bolt kirakatáért. Engelhart Ferenc, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Juhász Imre gyulai dekoratőr munkájáért adott át első díjat A Centrum Aruház kirakatrendező kollektívájának Nátor István áruforgalmi vezető adta át a 3000 forintos jutalmat A MÉSZÖV képviseletében Hildák Ferenc osztotta ki • díjakat Tízezer szál szegfűt ad karácsonyra A Gyulai Kertészet üvegházában hat színben pompáznak az import óriásszegfűk. A nyíló virágok hosszú, erős szárakon virítanak, így a szállítás, a vázában való elhelyezés sokkal köny- nyebb. Budapesten és az ország más táján keresik a gyulai szegfűt A karácsonyi ünnepekre 10 ezer szál vágott szegfűt küld a boltokba a kertészet srtb. tartalmazzák a szovjet javaslatok. Tárgyalások révén, ha nem is egykönnyen, gyorsan sor kerülhetne ezekre a fontos leszerelési intézkedésekre. Szovjet részről, a szocialista közösség részéről megvan a jószándék és az akarat A túlsó táboron múlik, hogy megindulhassanak a tárgyalások és meghozhassák első eredményeiket Sajnos, e pillanatban a mondva csinált „csehszlovák ürüggyel” az imperialista hatalmak inkább a hidegháborús légkör felélesztésén fáradoznak. A főleg Bonnban keltett hisztéria magyarázható persze azzal, hogy augusztus 21- én túl nagy csalódás érte azokat, akik Csehszlovákiának a szocialista közösségből való kiszakításán ábrándoztak és mesterkedtek... A szovjet diplomácia ugyanakkor, amikor a szocialista tábor békés fejlődése és az egész világ, közelebbről pedig Európa békéje szempontiából nagy jelentőségű javaslatokkal él és mérsékletet tanúsít a túloldalról elhangzó hidegháborús, hisztérikus kiabálás hallatán is, nyomatékosan leszögezi, hogy nem enged hozzányúlni a szocialista közösséghez! A szocialista országok nem engedik meg olyan helyzet kialakulását, amely a szocializmus létérdekeit veszélyezteti Nem tűrik, hogy egyesek megpróbáljanak kiszakítani egy láncszemet a szocialista országok erős láncolatából, amelynek léte elvileg is, gyakorlatilag is korunk békéjének záloga. Pálfy József Perzselő lángja hasogatja a borús hajnal szürke vásznát, és egészen a kertkapuig elénk úszik a konyhában sülő vér hagymás illata. Érkezésünkkor még egyben van az öreg disznó, s a láng alatt pirosodó, gömbölyű formák arasznyi szalonnát, sok jó falatot ígérnek. — Van ez vagy 280 kiló — dicséri derék „ellenfelét” Békési Lajos, a böllér. Merza Mihály bácsi, a házigazda azonban szerénykedik: — Dehogy van! Nem evett ez már az utóbbi időben. A szusszanásnyi pihenő alatt körbejár a törkölyös palack, aztán újult erővel harsogta!ják a füstölgő szőrt a kaparókések. Most éppen a fület veszi munkába a pengével, súrolókefével a segédböllér, s — mi tagadás — a riporter szájában összefut a nyál. Pedig elfelejtette volna már a ropogós, sós porcok izét a nyelven hiszen húszegynéhány éve kunyeráltam utoljára „kóstolót”. Délre még csak néhány szelet húst tesznek a sütőbe, a gépből kunkorodó kolbász, s a platni sarkán rotyogó töltöttkáposzta este kerül az asztalra. Hús, hús, hús mindenütt Szerencse, hogy sűrűn körbekínálja a fanyar kadarkát Merza bácsi, máskülönben talán a szemén keresztül is jóllakna az ember. Egyedül a böllér bánik csínján a pohárral, mert mint mondja: — A só. bors, paprika könnyen megtréfálja a hörpintgetőt. Kóstol. fűszerez, s aztán megint kóstol. Szakértelmét dicséri a kolbász tölteléke, ami már így nyersen is hamisítatlan csabai ízekkel, illatokkal teljes. — Nem jobb ennél a bolti sem — eresztem meg a dicséretet, de szívnám vissza máris, mert a jelenlevők szerint ennek a kolbásznak csak hitvány mása -az, ami a szalagos címkével meghódította a fél világot. Hogy elvegye az élét a vitának, Merza bá-l esi menye, Kerepeczkyné diadalmasan megemeli a derék hátsó sonkát: — Ezt szánjuk húsvétra. Mire beesteledik, a fényesre sikált konyhaasztalon glédában áll a véres-. májas-, rizseshurka, sárga virágszirmokká perdül a tepertő, só alatt pihen az oldalas, szalonna. Természetesen kiürül néhány kancsó is közben, s a vacsorát már virágos hangulatban üli körbe a népes család. Kerepeczky László, a vő, két fogás között arról beszél, hogy vásárolt kukoricából is kifizetődik a hizlalás. Neki 16 forintban van a hízók kilója, de a háta mögül is eladhatná 26-ért Mások úgy vélik, hogy nem a nyereség a fontos, hanem az, hogy aki vág. annak a kamrájából nyár derekáig nem fogy ki a hús, kolbász, a szalonna és a zsír pedig kitart újig. Az idős házaspár közben már számolgatni kezdi, hogy hány családtagnak, ismerősnek kell holnap kóstolót készíteni. Nem hiányzik a „toros” karácsonykor a Pestre származott Merza-gyere- kek asztaláról sem. Azok azonban, akik néhány évtizeddel ezelőtt a tengerentúlra származtak a Trefort utcai háztól, csak nyelhetik a nyálukat Mert ott ilyen falat nincs. A jókedvű böllér — ez is a szakmájához tartozik — régi disznótoros históriákat idéz az asztalnál. Bár bizonyára nem először hallják, a háziak most is szívből kacagnak Korcsok Jánoson, az egykori neves csabai bölléren, akit sokszor megtréfáltak a szakmabeliek a Szénás téren. Egyik alkalommal egy tuskóval cserélték ki a szalma alatt a pörkölésre váró disznót, s a jócskán italos Korcsok papa csak akkor vette észre a turpisságot amikor hozzá akart látni a kaparáshoz. A kolbász egyébként tényleg jobb, mint a „bolti”, s erre még lehet koccintani néhányszor. Így illik, hiszen ünnep van Merzáék- nál: disznótor. Békés Dezső A munkaverseny helyzetét elemezte a MEDOSZ elnöksége A MEDOSZ elnöksége szombati ülésén megvizsgálta, hogyan alakult a szakszervezethez tartozó gazdaságokban, üzemekben és intézményekben a szocialista munkaverseny-mozgalom. Megállapították, hogy idén további 1480 brigád kezdett versenyezni a Szocialista cím elnyeréséért, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és a vízügy területén 5066 brigád 64 000 taggal vesz részt a versenyben. Részben a jól szervezett versenymozgalomnak köszönhető, hogy a mezőgazdaságban sikerült leküzdeni az aszály okozta nehézségeket Az elnökség hiányosságként állapította meg, hogy az üzemi tervek elkészítésénél sokszor nem kérik ki a szocialista brigádok véleményét, s hogy a verseny irányításánál és értékelésénél még nem alakult ki a megfelelő kapcsolat az alsóbb szintű gazdasági és szakszervezeti szervek között. A mozgalom helyzetének jobb megismerésére, a problémák felmérésére a jövő év februárjában megrendezik' a mezőgazdasági szocialista brigádok vezetőinek országos értekezletét. Toros krónika
