Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-22 / 300. szám

Lapunk tartalmából i Világ proletárjai, egyesüljetek! Toros krónika (Bekies Dezső riportja) Évezredes falunk tanácsülésén (4. oldat) A lökösházi gazdaság „bábája” (KxOCk Imre riportja) Hz elsS népoktatási törvényről Száz* éve, 1868. decemberében született az első magyar nép­oktatási törvény, amely több mint egy évtizeddel Anglia és Franciaország előtt kimondta hatéves kortól a ' tankötelezett­séget Rögzítette az állam iskola­fenntartói jogát, s lehetővé tet­te, hogy a nemzetiségek gyere­kei saját anyanyelvükön tanul­hassanak. Igaz, 1848-hoz képest kompromisszumos volt a tör­vény, 1848. követelése, az okta­tás államivá tétele nem törjtént meg. Sőt, az állami iskolaállítási jog is inkább formális lehetőség marad, hiszen az egyházi isko­lák száz évvel ezelőtti 95 száza­lékos aránya a felszabadulásig is csupán 73,2 százalékra mér­séklődött. És a nemzetiségek is alig tíz évig élvezhették a tör­vény előnyét, mert az erősödő nacionalizmus a magyarosítás szolgálatába kényszerítette isko­láikat. S mégis: önmagában a törvényt jó kezdetnek kell tekinteni, hi­szen jogilag megteremtette az alapokat egy széles körű népok­tatás megszervezéséhez. És Eöt­vös, bízva a törvényben, nagy igyekezettel látott munkához: megszervezte a tanügyigazgatást, megindította a tanítók tovább­képzését, elkészítette a népiskola tantervét, gondoskodott tanköny­vek kiadásáról. A klérius a par­lamentben megszavazta ugyan a törvényt, de a valóságban alig tett valam.'; érte, sőt sok helyütt a szószékről izgatott a kötelező népoktatás ellen. A földbirtoko­sok is vonakodtak hozzájárulni az iskolaállítás költségeihez, a községek nem bírták egyedül a terheket. Ami pedig az állami költségvetést illeti: a törvény el­fogadásának évében, 1868-ban az országgyűlés háromszor annyit szavazott meg a királyi udvar­tartásra, mint a közoktatásra. Érthető hát, ha lassan épültek az iskolák, s elmaradt az Eötvös által remélt fejlődés. A törvény szü­letését követő 77. esztendő — 1919 kivételével — tulajdonkép­pen az időnkénti nekirugaszko­dások ellenére is, állandó visz- szalépések sorozata volt. A kötelező népoktatás igazi megoldása csaknem nyolc évti­zedet váratott magára. A felsza­badulás után, az egységes és mindenki számára kötelező álla­mi általános iskola megteremté­sével lett csak valóság, mégpedig új korszakot nyitó valóság. E hosszú, 1868-tól napjainkig tartó utat egy most megjelent, képekkel illusztrált tanulmánykötet foglal­ja össze. A Tanulmányok a 100 éves kötelező népoktatásról című könyv feltétlenül szakmai hiányt pótol, de egyben emléket is állít a centenárium alkalmából mind­azoknak, akik az utóbbi száz évben oly állhatatosan küzdöttek a demokratikus alapozó iskolá­ért. Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS'-A MEGYEI TANÁCS LAP] A 1968. DECEMBER ZZ., VASÁRNAP Ara 80 fillér XXHI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Tovább fejlesztik az állami vagyonbiztosítási — Kockázatvállalás viharkárokra, csörepedésekre — Bevezetik az árvíz-, a szállitmány- ás az üvegtörés-biztosítást A* új gazdasági mechanizmus j alapelveinek megfelelően az idén j megszűnt az állami vállalatok ko- - rábbi költségvetési kártérítési J rendszere. Helyette április 1 óta önkéntes vagyonbiztosítással fe­dezhetik esetleges káraikat. Az állami vagyonbiztosítás; rendszere — az elmúlt 9 hónap j tapasztalatait tekintve — bevált Ez alatt az idő alatt tűzbiztosítást I a vállalatok mintegy 60 százaléka, gépjármű-szavatossági biztosítást 73 százaléka, autócascót 35 száza­léka kötött és 28 százalékuk a betöréses lopási károk ellen bizto­sítással védekezik. Legnagyobb a biztosítási telítettség a kereskedel- : mi vállalatoknál, hiányzik azon-! ban ez az előrelátás az autóköz- lekedési vállalatok többségénél ésj még az igen tűzveszélyes vegy-] iparban is. Ugyanakkor az eltelt néhány hónap során már újabb igények is felmerültek. Ezeket mérlegelve, az Állami Biztosító to­vább fejleszti az állami és társa­dalmi szervekre érvényes vagyon­biztosítást, bővíti a kockázatválla­lások körét. Január elejétől a tűz­biztosítást, külön díj nélkül kiter­jesztik a viharkárokra, valamint a csőrepedés okozta vízkárokra. Amelyik vállalatnak már van tűz­biztosítása, automatikusan vonat­kozik rá ez is. Ugyancsak az év elején a vagyonbiztosításhoz ki­egészítő szolgáltatásként, de pót­díjjal, bevezetik az árvízbiztosí­tást, amely azonban külön ugyan­csak nem köthető, kísérletképpen próbálkoznak a géptörés-biztosí­tással. A jövő év második felére ter­vezik főleg a fuvarozó vállalatok anyagi felelősségén enyhítő bel­földi szállítmány-biztosítást, va­lamint az üvegtörés-biztosítást. A vállalatok igénylik a tűzesetek kö­vetkeztében előforduló üzemszü­neti károk fedezését, az úgyneve­zett üzemszavatossági biztosítást. A kockázatok feltételeinek, díjai­nak kialakításával foglalkoznak már az Állami Biztosító szakem­berei, bevezetésükre azonban elő­reláthatólag csak 1970-ben kerül­het sor. (MTI) az Apollo—S-at Kennedy-fok Mint a hírügynökségek gyors­hírben jelentették, szombaton, ma­gyar idő szerint 13.51 órakor a terveknek megfelelően a Ken- nedy-foki támaszpontról felbocsá­tották az Apollo—8 amerikai űr­hajót. Az űrhajó fedélzetén há­rom asztronauta — a 40 éves Frank Borman, a szintén 40 éves James Lovell és a 35 esztendős William Anders — hatnapos uta­zást tesz a világűrben, űrkabinjá­val megkerüli a Holdat, majd visz- szatér a Földre. Az űrkabint 36 emelet magas Satum—5 rakéta emelte a ma­gasba. Az asztronauták az indítás előtt két és fél órával foglalták el he­lyüket az űrkabinban. Előzőleg el­fogyasztották bőséges reggelijüket — húst, tojásrántottát, pirítós- kenyeret, kávét vagy teát. — az utolsó meleg ételt űrutazásuk előtt. Az űrhajó a „menetrendben” megjelölt időpontban rátért Föld körüli pályájára. Három perccel a start után Frank Borman, az űrhajó parancsnoka rádión a kö­vetkezőket jelentette a földi ál­lomásnak. „A jelek szerint min­den nagyszerűen alakul”. A Reuter szerint az egész uta­zás legkockázatosabb pillanatai akkor lesznek, amikor az űrhajó Hold körüli pályára tér, majd pe­dig visszafelé elhagyja ezt a pá­lyát, végül pedig amikor vissza­tér a Földre. Az Apollo—8 tervek szerint 110 kilométernyire közelíti meg a Hol­dat és tízszer megkerüli. A prog­ramot lépésről lépésre hajtják végre, azaz minden nagyobb ma­nőver előtt döntenek arról, hogy az Apollo—8-at ne irányítsák-e vissza a Földre. Washington Az Apollo űrhajó elindult a Hold felé. Magyar idő szerint rö­viddel 17 óra előtt az űrhajón is­mét bekapcsolták harmadik foko. zatú hajtóművét és ezzel az űr­hajót a Föld körüli parkoló pályá­ról útnak indították a Hold felé. Hidraulikus izmok“ ji A traktorhoz kapcsolható és azzal működtethető hidraulikus segédberendezések egyre újabb változatai jelennek meg a me­zőgazdaságban. Az árokásó, ta­laj egyengető típusok után most egy kis méretű szovjet rakodó­gépet üdvözölhetnek a szakem­berek. A markolófej segítségé­vel óránként 30 tonna anyagot lehet megmozgatni. Amellett, hogy ezzel a termények (cukor­répa, burgonya stb.) rakodásá­nál csaknem teljesen kiküszö­bölhető az izomerő, az új beren­dezés az építkezéseknél — föld­munkánál, építőanyagmozgatás­nál — is jó szolgálatot tehet. Próbaüzem előtt az üveggyár lii-as hutájának kemencéje Csaknem két és fél évi üze­melés után mintegy másfél hó­nappal ezelőtt kezdődött az üveggyárban a III-as huta ke­mencéjének felújítása. Az üveg­gyár történetében első eset, hogy egy kemence több mint 29 hónapot üzemeljen felújítás nél­kül. A hosszú élettartam első­sorban a szakszerű üzemelte­Karácsony a Hold körül A három amerikai űrhajós, akik az Apollo—8 fedélzetén december 21-én megkísérlik megkerülni a Holdat. A tervek szerint a karácsonyt a Hold körül töltik. Képünkön a három űrhajós, Frank Borman (balra), James A. Lovell (középen) és William A. Anders. tésnek, a rendszeres karbantar­tásnak tulajdonítható, ugyanak­kor az ott dolgozók lelkiismere­tességét dicsérik. A felújítás során a nagyobb teljesítmény és az üvegminőség javítása érdekében szélesítették a kemencét, amelynek olvasztó­tere ezáltal 71 négyzetméterről 85 négyzetméterre változott. Az üvegtisztítást szolgálja, hogy a hármas és a négyes égő között úgynevezett gátat építettek, ami lényegében két részre, egy ol­vasztó- és egy tisztítótérre oszt­ja a kemencét. A Saj őszen tpé- teri Üveggyár tapasztalatai alapján ez a mechanikus gát je­lentősen növeli az üveg tisztu­lását. Ugyancsak segíti ezt az üvegmélység csökkenése, amely 1150 milliméterről 850 millimé­terre változott. Így nagyobb lesz az üveg hőmérséklete a kemen­ce aljának közelében. Ki lesz O <> <► o o n <► <> <> <> — t —6. (Telefotó—AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom