Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
196S. december 15. 4 Vasárnap Äz új gazdaságirányítási rendszer egyik alapvető célkitűzése a műszaki fejlődés meggyorsítása Választmányi ülést tartott az MTESZ Ebben a hónapban tartották meg erejű célkitűzéseket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) megyei választmányi ülését, melyen képviseltette magát a megyei tanács vb és az SZMT is. Az elnökség és az egyesületek idei munkáját, az elnökség jövő évi munkatervét vitatták meg. A beszámolóban Körösfalvi Pál, az MTESZ megyei titkára először tájékoztatást adott arról, hogy az év elején felmerült a kérdés: vajon az új gazdasági irányítás, a nagyobb vállalati önállóság nem hat-e majd hátrányosan a műszakiak társadalmi munkájára? Nem kerül-e az anyagiasság szemlélete előtérbe, amely a végzett munka anyagiakban fokozottabb kifejezésre juttatását követeli az ilyen tevékenységben is? — A másik kérdés az volt: hogyan támogatják a vállalatok a műszakiak társadalmi tevékenységét? Igénylik-e ennek a társadalmi tanácsadó testületnek esetenkénti segítségét? Hajlandók-e a megye műszaki fejlesztésének meggyorsítására hasonló profilú vállalatok számára az általuk elért eredményeket, jó műszaki, technológiai megoldásaikat közkinccsé tenni? Egy év tapasztalatai bizonyítják, hogy , a vállalatok vezetői, műszaki irányítói még fokozottabban igénylik az MTESZ egyesületeinek segitségét. Konkrét műszaki feladat megoldására kérte fel az elnökséget a Kner Nyomda és a Szarvasi Városi Tanács V. B. Az előbbi új beruházásának a hőenergia ellátására vonatkozólag, az utóbbi a város ivóvízzel való ellátásának műszaki megoldásához kér szakmai tanácsot. Űj kezdeményezés volt ebben az évben első alkalommal megrendezett kerekasztal-megbeszé- lés, amelyet a vállalatok igazgatójának és főmérnökének részvételével tartott meg az elnökség. A vélemény egybehangzóan az volt, hogy szükség van a műszakiak társadalmi munkájára és ezt a saját szakemberei útján is elősegítik. Mindezek alapján az elnökség és az egyesületek 1969. évi munkaterve egyaránt nagyobb hordGórdonyi Géza: határozott meg. Ezek közül is három témát emel ki: a műszaki fejlesztést, továbbá a középvezetés, valamint a fiatal műszakiak helyzetének vizsgálatát. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik legalapvetőbb célkitűzése a műszaki fejlődés meggyorsítása. Csak így lehet a munka termelékenységét növelni és a minőségi követelményeket is teljesíteni. A műszakiak társadalmi szervezete, a vállalati keretek megkötöttsége nélkül segítséget nyújthat ehhez műszaki és köz- gazdasági vonatkozásban egy. aránt. A középvezetéssel kapcsolatban Körösfalvi Pál többek között megállapította, hogy a megnövekedett és magasabb szintű feladatok megoldása egy sor feladatnak a középvezetés részére történő leadását teszik szükségessé. A fiatal műszakiakra vonatkozóan a tapasztalat azt mutatja, hogy egyeseknél túlzott az önbizalom, ami késlelteti annak a felismerését, hogy az egyetemről kikerülve még sok mindent el kell J sajátítania. A technika fejlődése ma lényegesen gyorsabb, mint az elmúlt , évtizedekben volt, és nem frázis, ha azt mondjuk: egy-egy diploma 5 esztendő alatt elévül, ha tulajdonosa nem képezi magát rendszeresen. Az elnökség 1969. évi munkatervében szerepel az is, hogy egy- egy jelentés megvitatásához esetenként meghívja az érintett terület gazdasági, műszaki vezetőit és kikéri véleményüket. Az egyesületek helyi csoportjainak a feladata, hogy a vállalatok problémáinak megoldásához szakmai ta_ nácsot adjanak. Az elnökség feladata, hogy az országos szervek közvetett irányítási rendszeréből Adódóan célkitűzéseit a megye jellegének megfelelően adaptálja és tájékoztassa arról a termelő- egységek vezetőit, szakembereit. A műszaki fejlesztéshez szükséges információ beszerzésének megszervezése is az elnökség, illetve az egyesületek helyi csoportjainak feladatát képezi. Az elnökség azt is célul tűzte, hogy a megye három városában helyi szervezetet hoz létre, amely alkalmas az egyesületi helyi csoportok helyi szervezetének megszervezésére és munkájuk összehangolására. A zrenjanini DIT szervezettel (az MTESZ-hez hasonló szervezet Jugoszláviában) létesített együttműködést az elnökség törekszik minél több egyesületre kiterjeszteni. A munkaterv meghatározza a havonta megtartásra kerülő ülések témakörét. Néhányat ismertetünk ebből is. Januárban egyebek között szó lesz a középvezetésről, júniusban az újítások helyzetéről és az eddigi tapasztalatokról. Márciusban az ÉTÉ helyi csoportjának elnöke számol majd be az építőipar gépellátottságáról és a gépek kihasználásának helyzetéről, valamint az élőmunka-ráfordítás csökkentési lehetőségeiről. Májusban a műszaki fejlesztési hetek előkészítését beszélik meg. A szeptemberi programban szerepel a nyugdíjas műszakiak tevékenységéről szóló jelentés. A beszámolót vita követte. Tizennégyen fejtették ki a véleményüket és adtak hangot a határozati javaslattal való egyetértésüknek. P. B. A karmester / i EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta; Záród Ernő. Oberfrank Géza karmester vezényli a Debreceni MÁV Szimfonikusok Zenekarát a hétfői, keddi V orosházi és békési hangversenyen. A Csajkovszkij, Dvorák, Beetho- ven műveiből összeállított műsor♦ ban fellép Mező László gordon♦ kaművész. ♦ A képünkön bemutatott Ober♦ frank Géza fiatal karmester, s elő♦ ször 1963-ban mutatkozott be a vközönség előtt, amikor Ravel „Bo♦ leró”-ját dirigálta. A városiasodás meggyorsulása Korunk településhálózat-fejlődésének fő vonása A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett nemrégiben megalakult a Város- és Községpolitikai Társadalmi Bizottság. Rövidesen munkához is láttak: elkészítettek egy tanulmányt a megye városodásáról és országos ankétot rendeztek a városiasodó településekről. Most kissé rövidített formában közreadjuk az ankéton elhangzott megállapításokat * A városiasodás hétköznapi fogalmában egyszerre jelentkeznek a városok mennyiségi és minőségi jellemzői. A településtudomány szerint a települések, városok fejlődésének mennyiségi oldalát vá- rosodásnak, az ezzel együttjáró minőségi fejlődés jellemzőit városiasodásnak nevezzük. A városodás folyamata a jelenlegi városokon kívül számos más településre is jellemző, amellyel együtt járó a minőségi fejlődés is, a városiasodás: a műszaki rendezettség növekedése, a társadalmi szervezettség fejlődése, a termelőerők magasabb színvonala, differenciáltsága. A településhálózat és ezen belül a városhálózat szoros összefüggésben, kölcsönhatásban áll a társadalmi, gazdasági viszonyokkal, fejlődéssel. Korunk településhálózat-fejlődésének fő vonása a városiasodási folyamat meggyorsulása világviszonylatban. Országosan 1949-hez képest a városlakók száma közel egymillióval nőtt Városokban lakik ma már a népesség 44 százaléka, amelyhez, ha a városi jellegű községeket is hozzászámítjuk, úgy ma már a városi és városias jellegű települések népességaránya eléri az 55 százalékot. Megyénkben a városi lakosság növekedése messze elmaradt az országos átlagtól. Az 1960. évi 22,7 százalékról 1966. év elejére 28,9 százalékra növekedett és 1970 végére várható, hogy a városi lakosság megyénkben eléri a 31,5 százalékot. Ha figyelembe vesszük a városias jellegű és ilyen fejlesztést igénylő településeinket és még ehhez hozzászámítjuk az összes kiemelt „nagyközségek” népességét is, úgy az előbbi arányszám 50—55 százalékra növekszik. A városiasodási folyamat mögött lejátszódó gazdasági fejlődés strukturális jellemzője az iparosodás. Ennek mértéke, jellege alapvetően befolyásolja, meghatározza a városiasodási folyamat mennyiségi és minőségi oldalát és annak ütemét egyaránt. A legnagyobb tömegeket az ipari foglalkoztatás lehetősége mozgatja. ! Az elmúlt tíz évben a megyéből elvándorolt népesség az ipari foglalkoztatási lehetőség, az iparilag fejlett vidékek, városok felé von- j zódott, ott talált megélhetést. Az [ utóbbi öt évbeni ipari fejlődés hatására a megyén belül is a váro- \ sok felé vonzódott erőteljesebben 1 a mezőgazdaságból felszabadult j munkaerő. Alapvetően a megélhetési lehetőség keresése játszott szerepet a városokban történt letelepedésekre. A városiasodási folyamat szem- I pontjából döntő fontosságú a párt és kormány gazdaságpolitikáján belül a vidék iparosításának elősegítése, ösztönzése. Városaink és városiasodó településeink alapvető gazdaságpolitikai feladata az ipari fejlődés elősegítése, szervezése és az ehhez szükséges telepítési tényezők (közművesítés stb.) megteremtése és továbbfejlesztése. A városiasodás terén különös figyelmet érdemelnek azok a települések, amelyek fejlődésük során már elértek vagy megközelítik városaink fejlettségének színvonalát. A fejlettség színvonala mérésének újszerű feladatára vállalkozott a Hazafias Népfront Országos Város- és Községpolitikai Bizottsága. A mérési módszerekre vonatkozó javaslatot a november 14-én Békéscsabán megtartott ankét megvitatta, helyeselte. Ezt örömmel üdvözölték a városiaso- I dó nagyközségek részvevői. Rendkívül hasznos volt a tanácskozás abból a szempontból is, hogy a — tudományos jellegű — mérési módszerre vonatkozó elméleti témát gyakorlati példával szemléltette: Békés község helyzetének és fejlődésének bemutatásával. Békés község városi jellegének mérésére összeállítót^ értékelés, a megye településhálózatának fejlesztésére vonatkozó tervezés realitását igazolta. Békés község a megye városhálózatának sajátos eleme, a Békéscsaba—Gyula—Békés városegyüttes harmadik tagja városi jellege, az utóbbi tíz évben — a tervszerű fejlesztés következtében — megerősödött, várossá való fejlesztése igazgatási szempontból is ma már éretté vált. Csontos Sándor .•lnökhelyettes, Kelemen János titkár »♦■»*♦♦♦ ♦♦♦ ♦»♦♦♦< fva al elfseh balms diák páncéljában vim a bort a faiakhoz. eőy sisakos vín kaíonaZ INNI KÉRT TŐLE. AZ APJA KŐIT, AZ Tg ÖREG CECEY. á ASSZONYOK? CSAPKA MINDEN HONDO!., HORDJA I0K , KUPAKBA A \ KATONÁKNAK! AZ ASSZONYOK WZES PARAZSAI, fORRO YIZET ES SZURKOT ZÚDÍTOTTAK A TÖRÖKRE. DE ' SOKAN FEL RAGADTÁK A HEVERŐ * fEGYEZREKET ÉS ÁDÁZ-DÜHÖS f/T SIKÍTÁSOKKAL VIASKODTAK a / A TÖRÖKKEL. / Folytaljuk OKÉT. OKTOBER 12, SZERDA. EZEN A NA PON MÁR OLYAN A VAR, MINT A ROSTA. A TISZTEK LEGDÍSZESEBB PÁNCÉLÖLTÖZETÜKBEN JELENTEK MEGA FAL AKNAI. NEM A TÖRÖK. INKÁBB A HALAI TISZTElFTE RE ÖLTÖTTEK... A VAR NEPE ÉRZI, HOGY AZ UTOLSÓ PRÓBA KÖVETKEZIK... £ZJ£N£K AZ ' ASSZONYOK! f N£M JÖNN£K TÖBBE, * HA MOST VISSZA V£,?JZ/K
