Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI. PÁRTBIZOTTSÁG É SA MEGYE HT AN ÁCS LAPJA 1968. DECEMBER 15., VASÄRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Valamit valamiért Miután szövetkezeteink kinőttek a kezdeti gyermekbetegségből s az úgynevezett kamaszos csapongásokból, többségük rátért az önálló, vállalatszerű gazdálkodásra. Jelentős mérföldkő ez eddigi és jövőbeli gazdálkodásuk szempontjából. Bár jóformán csak az első lépéseket tették meg az önállóság útján, máris tapasztalható szabadabb kezdeményezésük, lehetőségeik és adottságaik kutatásának, kiaknázásának sokirányú haszna. Ez a jövedelmező növények termesztésében, az állatfajták tenyésztésében, s ezek alapján a termeltető, felvásárló partnerek megválasztásában, a termékek feldolgozására, értékesítésére irányuló törekvésekben mutatkozik meg elsősorban. „A szövetkezet haszna a népgazdaság haszna is.” — vallják az önállóan gazdálkodó szövetkezetek. Ez a kettős érdek vezeti őket a termelésig tervek rögzítésekor, a több, jobb minőségű és olcsóbb áru előállítása közben. Azt, hogy ezek nemcsak fennkölt szavak, hanem a szövetkezeti mozgalom istápólói, a párt és az állam célkitűzéseinek figyelembevétele, . segítése, a szövetkezetek „édesgyermeki” tettei is, bizonyítják az idén is hazánk, s megyénk ipari és élelmiszer-alapanyagot termeltető és felvásárló vállalatai. Mi tagadás, a népes „családtagok”, vagyis a közös gazdaságok Között is akadnak olyanok, amelyek az adottságokat és lehetőségeket szűk látókörűen csak a pillanatnyi önös érdekektől vezéreltetve igyekeznek kiaknázni. Nem a több és az olcsóbb áru előállításának töprengéssel, fáradsággal járó sok módját kutatják, hanem azokat a réseket, csapokat, amelyeken át minél több, vissza nem térítendő támogatást, dotációt tudnak „kiszivattyúzni” a nagy közösség, a népgazdaság kasszájából. Sietve kijelentjük: alaposan megcsappant, s csak elvétve bukkan már fel az ilyen a korábbi években gyakori szándék, amikor az állam, hogy úgy mondjuk ada- kozóbb lehetőségében nem nézte meg annyira a 10 és 100 ezer forintok hovafordítását. Lejárt — közhasználati szóval élve — az „állami kassza fejésének” ideje, az ilyen gyakorlatot egyre nagyobb következetességgel, a valamit valamiért elve váltja fel. Indokolt az erre való figyelmeztetés most az év végi számvetés, a jövő évi termelési terv készítése közben. Azért, mert még tapasztalható aspiráció a kevésbé indokolt állami támogatásra. „Közvetve minden a népgazdaság hasznát is szolgálja” — hangzik az indok. Szó se róla, a lakosság ellátásához, az export-kötelességek teljesítéséhez mindenféle mezőgazdasági termékre szükség van. Csakhogy ezeknek is megvan a maguk fontossági sorrendjük. Cirok helyett hiába kínálnánk kivitelre búzát, lucernamag helyett kukoricát, baromfihús helyett sertéshúst. Ha sántítanak' is ezek a példák, megérthe tő belőlük, hogy az ország szántóföldjének többségén gazdálkodó szövetkezetek árutermelését nem billentheti egyoldalúságra sem a pillanatnyi könnyebbség, sem a pillanatnyi nagyobb haszon rémé nye. Kukk Imre Terv a szarvasi „Krakkó” felszámolására — Új városrész születik a putri-negyed helyén Szarvason, található a megye egyik legnagyobb, zárt egységet alkotó putri-negyede, a Krakkónak nevezett városrészen. A mezőtúr—orosházi vasútvonal mentén, nagyrészt mély fekvésű, belvízveszélyes állami területen, 689 lakásban 206 család él még mindig olyan körülmények között, amelyek mélyen alatta maradnak a szociális és egészség- ügyi követelményeknek. Az épü. letek 80 százaléka alacsony, földes padlózató, de találni itt még 23 földbe vájt putrit is. A Krakkó felszámolását már 1965-ben megkezdték Szarvason, s azóta 18 lakás készült el — szociális akcióban. (Mint ismeretes, az vehet részt a kedvezményes építési akcióban, aki legalább egy évi folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik és össze tudja spórolni a költségnek legalább 10 százalékát.) Az építkezés üteme azonban eddig igen lassú volt és ezt azzal magyarázhatjuk, hogy arz öregek, nyugdíjasok, betegek, s nem utolsósorban a cigány családok — tehát éppen a legrosszabb körülmények között élők — nem tudják előteremteni az induló tőkét, A cigánycsaládok jó részében egyetlen családtag sem rendelkezik folyamatos munka- viszonnyal. Az eddigi eredményeket, gondokat figyelembe véve, a Szarvasi Városi Tanács V. B. Építési- és Közlekedési Csoportja beszámolót készített a végrehajtó bizottság ülésére. Ismerteti e beszámoló a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tervét, amely előirányozza az elavult épületek nagy részének szanálását így a mostaninál egészségesebb, szárazabb területen születhet majd újjá a városrész. összesen 106 épületet kívánnak lebontani, hetvennégyet pedig korszerűsítenek, újjáépítenek. A tervben szerepel továbbá az ivóvízhálózat fokozatos kiépítése, s a központban óvoda, orvosi rendelő, gvógy- szertár, szolgáltatóház, könyvtár létesítése. A következő években — írja a beszámoló — a város lakásépítési akciójánál elsősorban a rendezési tervben kijelölt szanálandó épületek tulajdonosait veszik figyelembe. Javasolja az építési és közlekedési csoport, hogy a tanácsi költségvetésben, évente legalább két épület kisajátítására biztosítsanak pénzt, s a kisajátításoknál azokat a tulajdonosokat részesítsék előnyben, akik{ a kedvezményéi építési akció minden feltételével rendelkeznek — az induló tőkén kívül. Fontos feladat továbbá, hogy szívós nevelőmunkával rábírják a cigánycsaládokat az egész évi folyamatos munkára, mert csak így vehetnek részt az akcióban. Lapunk tartalmából: Csatornázás — sok milliós ráfizetéssel (Vajda János tudósítása) ♦ * * Egy a hosszúhajúak közül (Békés Dezső írása, 5. oldal) Vesztegetési kísérlet? (Nyilatkoznak az illetékesek az Előre—KISTEXT-mérkőzés körülményeiről) Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1968. december 18-án, szerdán délelőtt II órára összehívta. (MTI) •• Ünnepélyes kultúrház- és moziavatás Búcsún Kohóit György emlékkiállítás nyílik ma délelőtt Gyufán A gyulai Erkel Ferenc Múzeum új, két és fél milliós költséggel épült kétszintes kiállítási csarnokában ma délelőtt 11 órakor Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg Kohán György Kossuth-díjas festőművész em- : lékkiállítását. A kiállításon 50 : képet láthatnak az érdeklődők, ; többségükben olyan alkotásokat, j melyek tárlaton még nem sze- [ repeltek. A válogatást Dr. Supka ; Magdolna, a Magyar Nemzeti • Galéria tudományos munkatársa ; végezte abból a 12 millió értékű ■ hagyatékából, melyet a művész • végakarata szerint Gyula városának adományozott. Az új kállítócsarnokot a tárlat megnyitása előtt dr. Vidó István, a gyulai városi tanács elnöke adja át rendeltetésének. (Tudósítónktól) Hosszú évek, réges-régen dédelgetett állma teljesült be a megye északi csücskében 12-én este, amikor ünnepélyes keretek között megnyithatta kapuit a négyezer lakosú község új művelődési háza, melyben — az eddigi normál mozi helyett — szélesvásznú filmvetítésre alkalmas berendezés is helyet .kapott. Az objektum átadásakor dr. Horváth János, a Szeghalmi Járási Tanács V. B elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, mélyben többek között végigkísérte azoknak a fáradságos éveknek az eseménysorozatát, melyek biztosítékot szolgáltattak annak létjogosui'ságára, hogy a község lakossága igényli, tá mogatja és tartalommal is képes megtölteni azt az intézményt, melynek összes költsége a kétmillió forintot is meghaladja. A legkorszerűbben felszerelt kul- túrkombinátban 250-en tekinthetik majd meg a jövőben a legújabb szélesvásznú filmeket, és gyönyörködhetnek a legnagyobb színházi előadást is fogadni képes produkciókban. Első alkalommal a békéscsabai Ba- lassi-együttes vendégszerepeit. A késő éjszakába nyúló avatási ünnepségről elégedetten távozott a közönség. Az örömteli és felemelő érzést még fokozza az a tudat, hogy az új objektum átadása csak az első lépés a község kulturális életének fejlődése útján, melyet hamarosan követ egy másik is, amikor a megüresedett mozi- épületben ifjúsági házat, klubszobákat és korszerűen berendezett könyvtárhelyiséget adnak át a község lakóinak. Szilárd Ádám iinmiiiiv Havonta 450 négyzetméter szőnyeg Hűtő- és vadfeldolgozó üzem Békéscsabán ■ ■ A MÉK békéscsabai kirendelt- j sége foglalkozik a környék lőtt 5 vadjainak felvásárlásával, to- : vábbi értékesítésével. Az apró- ■ vadban gazdag tájról eddig ; mintegy 25 ezer nyulat, 15 ezer j fácánt 300 őzet vásároltak fel. ■ ’ ■ Jövőre már konyhakész, illetve : félkész árut értékesít a MÉK, • ■ Békéscsabán most épül ugyanis ! a hűtő- és vadfeldolgozó. Kül- • földre főként nyúígerineet, nyúl- : combot, fácánt küldenek, hazai • fogyasztásra pedig többek kő- i zött vadaprólékot hoznak for- ; galomba műanyag tasakokban. A Békéscsabai Szőnyegszövő gyomai telepén 37 nő kap munkát. Ezek között vannak az állandó dolgozók és a bedolgozók. A telep egyébként egy hó nap alatt 450 négyzetméter sző nyeget képes előállítani. (Fotó: Demény) Gépesítették az anyagmozgatást Feleslegessé vált a kisvasút a Sarkadi Kendergyárban A Rostkikészítő Vállalat Sai’kadi Kendergyárában az idén nyáron teljesen gépesítették az áztatást. Az áztatómedencéből daruval emelik fel a vizes kórót a Zeto- rok pótkocsijára és azon szállítják a száritóterületre. Ezzel könnyebbé és gyorsabbá vált a munka, az áztatósok létszámát 15 fővel csökkenteni lehetett, A többségük foglalkoztatásának biztosítására bevezették a gyárban a harmadik műszakot. A zetoros anyagmozgatással egyidejűleg feleslegessé vált a kisvasút. A mintegy 6 kilométer sínpárt felszedik és a termelő- szövetkezeteknek eladják. Az idén kenderből a kedvezőtlen időjárás ellenére is megfelelő mennyiség termett, a betakarítás időszakában azonban a sok eső miatt minőségi romlás következett be. Jó eredményt ért el a kamuti Béke Tsz, amelynek a holdankénti árbevétele 11 ezer, míg az eleki Ijenin Tsz-nek 10 ezer forint volt. Jövő évre az ideinél nagyobb területre köt termeltetési szerződést a gyár, hogy a megnövekedett szükségletet biztosítani tudja.
