Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

1988. december 14. 5 Szómba í Jubileumi számvetés tanulságokkal A szabin nők elrablása Az elmúlt vasárnap az orszá­gos napilapok nyúlfarknyi hírben számoltak be arról, hogy a Bé­késcsaba újjátelepítésének 250., vá­rossá nyilvánításának 50 éves ju­bileumi ünnepségsorozata befeje­ződött. Ha formálisan is, de ez­zel lezárult egy időszak, amely a Viharsarok fővárosának aligha­nem eddigi legnagyobb és leg­hosszabb időn át tartó rendez­vénysorozata volt. Most, amikor az év végén mérlegre kerül az 1968-as év, tegyünk mi is egy számvetést, nem is akármilyet, hanem jubileumit, amely nincs híján néhány tanulságnak sem. Azt mindjárt előre kell bocsá­tani, hogy a jubileumi ünnepség- sorozat szinte minden egyes meg­valósított programja méltó ese­ménye volt a születésnapját kö­szöntő városnak, hiszen — idézve a városi tanács vb beszámolóját — az év során 34 nagyobb jelen­tőséggel bíró kulturális■ jellegű rendezvény zajlott le összesen, s ebből négy országos jellegű, tudó­Minivizor-68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 24. rejtvényünk A vetélytérs Sár bosszú ideig egyetlen „eü®5 éne- Jfiesn«j”-je volt korának, mégis' idővel ineg kellett ismerkednie neki is a ver­sengés kellemetlenségeivel. Egyik leg­első riválisa volt a nagyon szép, de korlátolt kis Csabayné, aki sok bosz- szúságot okozott neki. Ezzel a kissé ostobácska sgépasz- Bzonyal történt, hogy egyik este fé­nyes dísemagyairba öltözve jelent meg a színpadon, hogy Rómeó és Júliá­ban játsszon. „Az Istenért!” kiáltott rá kétségbe­esve a rendező, „Csabayné, hogy öltö­zött maga?!" „Nos, talán nem vagyok jól öltözve kiun leánynak?” I „Hát ezt honnan vette?” — nevetett kesernyésen a rémült rendező. „Itt van, ni!” — mutatja nagy dia­dallal a szerepét. Hát nem azt mond­ja Capulet, Júlia atyja, a lányának: „Te kunok leánya!” Nézi a szerepet a rendező, hát az áll benne: „Te konok leány!” Ezt a szépasszony kunoknak olvasta és ezért öltözött Júliának — díszmagyarba. Kérdésünk: Ki volt az, akinek ve- télytársaként a kis Csabayné jelentke­zett? d 2 3 H 1 5 11 * 8 ■ ? ;• 9 10 ü Vízszintes: 1. Akiről az anekdota szól. 5. Női ruhaanyag névelővel. 6. Vissza: juttat. 7. ...carte, étlap szerint 10. Vadászfegyver tölténye. Függőleges: 1. Pest megyei község 2, I/étezlk. 3. Ilyen készülék is van. 4. ...Sumac. 8. Használja fegyveré1. (0=0). 9. Közterület. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejlvcnme.vén> 24 1968 decembe»14 1 mányos tanácskozás volt, további öt rendezvényem pedig külföldi vendégek is részt vettek. Hozzá­vetőleges számítások szerint a ju­bileumi rendezvényekbe 65 ezer ember kapcsolódott be, valamint több mint félezer külföldi. Tudjuk, hogy az események közvetlen élménye még befolyá­solja az embert valamiféle ob­jektív értékítélet kialakításában, de hogyan értékeli a város jubi­leumi ünnepségsorozatát Babák György, a városi tanács elnökhe­lyettese? — A jubileumi események elő­készítése és lebonyolítása jó pél­dáját adta a városi szervek, üze­mek' vállalatok közös összefogá­sának. Ne tűnjön szerénytelenség- nek, de az előzetesen nagy gond­dal összeállított program szinte maradéktalanul megvalósult... És ez, figyelembe véve annak monu­mentalitását, nem kis dolog. Egyébként a program összeállítá­sánál kettős célt tartottunk szem előtt. Egyrészt szerettük volna minél inkább tömegesíteni a ren­dezvényeket, minél több embert bevonni a jubileumi eseményekbe, hogy városunk minden lakója ré­szese legyen az ünnepségnek, megismerje és megszeresse Bé­késcsabát. Ezt szolgálták a TIT- előadások, a városismertető film bemutatása, a különböző város­történeti vetélkedők, stb. Másrészt a jubileum „ürügyén” az ország­gal is szerettük volna megismer­tetni városunk nevét, jellegzetes­ségeit, kultúráját Régi törekvés az, hogy Békéscsabának is olyan sajátos karaktere legyen, mint j más vidéki városoknak. Ezt segí- I tette az első ízben megtartott nemzetközi bábfesztivál, a nem­zetközi bábu- és plakátkiállítás, a kollégiumi szakfelügyelők és könyvtárosok országos tanácsko­zása. külföldi művészeti együtte­sek felléptetése stb. Külön téma és külön probléma volt a szóra­koztató nyári program összeállí­tása. Ügy hiszem, elég csak a ne­ves művészeket megszólaltató nyári bérletsorozat előadásaira hi­vatkoznom, amelyet a Megyei Művelődési Ház szervezett. Hogy milyen sikerrel? A bemutatók telt házat vonzottak minden eset­ben. Jövőre újra tartalmas nyári programot ígér ez a most indult kezdeményezés. Ha már a jövőnél tartunk, va­jon mennyit sikerül majd átmen­teni a következő esztendőre a ju­bileumi lelkesedésből és a ren- j dezvényekböl? Az idei év igen \ magasra emelte a mércét... — Ez igaz. Jövőre valóban nem lesz jubileum és ígérni sem tu­dunk olyan mozgalmas kulturális programot a békéscsabaiaknak, mint az idén. És ez érthető is. Am néhány rendezvény, amelynek az idén adott először otthont a város, hagyományossá válik majd. így — igaz, hogy két év múlva, de — ismét színhelye lesz a város a bábfesztiválnak. Szőnyegkiállítást is tartunk és megrendezzük a né­pi szóló- és párostánc-fesztivált. A további programban szerepel a báb- és rajzfilmszemle, a mun­káskórusok találkozója, a képző­művészkörök megyei kiállítása, az októberi kulturális hónap rendez­vénysorozata, a díjnyertes ma­gyar fotók bemutatója, a formá­ciói nemzetközi táncverseny le­I bonyolítása... Szóval jövőre sem maradnak rendezvény nélkül a -sabaiak. Ezt örömmel halljuk. De vissza- i '■rve a jubileumi számvetéshez, _ néhány ellentétes előjelű észre­vételt nem hallgathatunk el. A nagyszabású bábfesztivál előadá­sai — egyetlen délutáni műsort kivéve — mondhatni, csak szűk szakmai körben zajlottak le és a ’sabai közönség vajmi keveset él­vezett, a különben iáén magas •zínvonalú produkciókból... — A helyi adottságok nem tét- j ték lehetővé, hogy a nagyközön- j ség előtt is tartsanak bábelőadá- I sokat, a fesztivál programjának zsúfoltsága miatt. így aztán a bábfesztiválnak a helyi közönség^ előtt csak formális visszhangja volt, országos, illetve nemzetközi jelentősége azonban mindenkép­pen helyrebillentette ezt a kény­szerű egyensúlytalanságot, hiszen minden csabai büszke lehet arra, hogy Békéscsaba belépett a fesz­tiválvárosok sorába. Majd legkö­zelebb, 1970-ben a helyi közön­ség is részt vesz a bemutatókon. Az új kultúrkombinát új lehető­ségeket nyit majd. Ez igaz. Az utcát járó ember tanúja a város külsődleges meg­újhodásának. De felmerülhet a kérdés, hogy nem lehetett-e vol­na egy évvel, vagy legalább egy fél évvel előbbre hozni a tanács­köztársasági útszakasz korszerűsí­tésének befejezését, az új szállo­da, az Ifjúsági Ház, a szabadtéri színpad átadását? Egyrészt magá­nak a jubileumnak a tiszteleté­re, másrészt a néha bizony ne­hézséget jelentő hely- és terem­probléma enyhítésére... Mikor kezdődött meg és egyáltalán ho­gyan kezdődött el az ünnepség- sorozat programjának összeállítá­sa? Hogyan koordinálták a ren­dezők a jubileummal összefüggő más eseményeket? A helytörténészek, muzeológu­sok és a város múltját kutatók ja­vaslatára a vb határozatot hozott a jubileumi év előkészítésére. Az 1967-es évben a városi párt- bizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront küldöttei a 600 éves jubileumát ünneplő Kecske­métre látogattak tapasztalatcseré­re. Az ott szerzett benyomások főként az ünnepség előkészítésé­nek, lebonyolításának módszereit segítették kialakítani. Itthon, amikor megindultak a tényleges előkészületek, társadalmasítottuk a programösszeállitást és tulaj­donképpen minden olyan javasla­tot, tervet megvitattunk és meg­vizsgáltunk, amelyet az erre az alkalomra életre hívott társadalmi bizottság hozott a jubileumi ün­nepségekre. A részletes program így csak 1967. október—november hónapban alakult ki a hozzávető­leges költségek kimunkálásával párhuzamosan, sajnos az anyagi fedezet rendezésének elhúzódása miatt az egyes programok előké­szítése is vontatottabban haladt. Szerencsére ez magán a rendez­vényeken nem érződött. Engedjen meg egy különös kérdést. Mit ta­nácsolna majdani kollégáinak, akik ötven év múlva a várossá nyilvánítás 100. évfordulójának ünnepségét készítik majd elő? — Ha lehet egyáltalán tanácsot adni, akkor én a mostani ünnep­ségsorozat tanulságait sorolnám el. Először is: időben kell hozzá­fogni az előkészületekhez! Nem egy-kettő, hanem legalább öt év­vel előbb, hogy a komolyabb be­ruházások is megvalósulhassanak. Másodszor: a programösszeállítás­sal egyidőben készüljön el és ren­deződjön a megvalósulást biztosí­tó költségvetés, mert különben ez utóbbi kerékkötője lehet a tartal­mi munkának. Harmadszor: töre­kedni kell arra, hogy az adott közösséget minél nagyobb szám­ban sikerüljön bevonni az ünnep­ségsorozatba és különös figyelmet kell szentelni az ifjúság aktivizá­lására. Brackó István A'BÉKÉS MEGYEI TANÁCS GAZDASÁGI OSZTÁLYA lakatos alapszakmával és fülőv.'zsgával rendező szak i unkat, keres Fizetés megegyezés szerint. Képek a Jókai Színház tegnap esti premierjéről Bányai Márton tanár úr és R apósa Bogdán borkereskedő — Székely Tamás. Simon Géza. Rettegi Fridolin színigazgató Bányai tanár úr nejével, Bor­bálával. Cseresnyés Rózsa, Körösztös István. Szépiaky Endre. (Fotó: Demény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom