Békés Megyei Népújság, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
1988. december 14. 5 Szómba í Jubileumi számvetés tanulságokkal A szabin nők elrablása Az elmúlt vasárnap az országos napilapok nyúlfarknyi hírben számoltak be arról, hogy a Békéscsaba újjátelepítésének 250., várossá nyilvánításának 50 éves jubileumi ünnepségsorozata befejeződött. Ha formálisan is, de ezzel lezárult egy időszak, amely a Viharsarok fővárosának alighanem eddigi legnagyobb és leghosszabb időn át tartó rendezvénysorozata volt. Most, amikor az év végén mérlegre kerül az 1968-as év, tegyünk mi is egy számvetést, nem is akármilyet, hanem jubileumit, amely nincs híján néhány tanulságnak sem. Azt mindjárt előre kell bocsátani, hogy a jubileumi ünnepség- sorozat szinte minden egyes megvalósított programja méltó eseménye volt a születésnapját köszöntő városnak, hiszen — idézve a városi tanács vb beszámolóját — az év során 34 nagyobb jelentőséggel bíró kulturális■ jellegű rendezvény zajlott le összesen, s ebből négy országos jellegű, tudóMinivizor-68. Huszonöt fordulós karácsonyi pályázat 24. rejtvényünk A vetélytérs Sár bosszú ideig egyetlen „eü®5 éne- Jfiesn«j”-je volt korának, mégis' idővel ineg kellett ismerkednie neki is a versengés kellemetlenségeivel. Egyik legelső riválisa volt a nagyon szép, de korlátolt kis Csabayné, aki sok bosz- szúságot okozott neki. Ezzel a kissé ostobácska sgépasz- Bzonyal történt, hogy egyik este fényes dísemagyairba öltözve jelent meg a színpadon, hogy Rómeó és Júliában játsszon. „Az Istenért!” kiáltott rá kétségbeesve a rendező, „Csabayné, hogy öltözött maga?!" „Nos, talán nem vagyok jól öltözve kiun leánynak?” I „Hát ezt honnan vette?” — nevetett kesernyésen a rémült rendező. „Itt van, ni!” — mutatja nagy diadallal a szerepét. Hát nem azt mondja Capulet, Júlia atyja, a lányának: „Te kunok leánya!” Nézi a szerepet a rendező, hát az áll benne: „Te konok leány!” Ezt a szépasszony kunoknak olvasta és ezért öltözött Júliának — díszmagyarba. Kérdésünk: Ki volt az, akinek ve- télytársaként a kis Csabayné jelentkezett? d 2 3 H 1 5 11 * 8 ■ ? ;• 9 10 ü Vízszintes: 1. Akiről az anekdota szól. 5. Női ruhaanyag névelővel. 6. Vissza: juttat. 7. ...carte, étlap szerint 10. Vadászfegyver tölténye. Függőleges: 1. Pest megyei község 2, I/étezlk. 3. Ilyen készülék is van. 4. ...Sumac. 8. Használja fegyveré1. (0=0). 9. Közterület. Beküldendő a vízszintes 1. Karácsonyi rejlvcnme.vén> 24 1968 decembe»14 1 mányos tanácskozás volt, további öt rendezvényem pedig külföldi vendégek is részt vettek. Hozzávetőleges számítások szerint a jubileumi rendezvényekbe 65 ezer ember kapcsolódott be, valamint több mint félezer külföldi. Tudjuk, hogy az események közvetlen élménye még befolyásolja az embert valamiféle objektív értékítélet kialakításában, de hogyan értékeli a város jubileumi ünnepségsorozatát Babák György, a városi tanács elnökhelyettese? — A jubileumi események előkészítése és lebonyolítása jó példáját adta a városi szervek, üzemek' vállalatok közös összefogásának. Ne tűnjön szerénytelenség- nek, de az előzetesen nagy gonddal összeállított program szinte maradéktalanul megvalósult... És ez, figyelembe véve annak monumentalitását, nem kis dolog. Egyébként a program összeállításánál kettős célt tartottunk szem előtt. Egyrészt szerettük volna minél inkább tömegesíteni a rendezvényeket, minél több embert bevonni a jubileumi eseményekbe, hogy városunk minden lakója részese legyen az ünnepségnek, megismerje és megszeresse Békéscsabát. Ezt szolgálták a TIT- előadások, a városismertető film bemutatása, a különböző várostörténeti vetélkedők, stb. Másrészt a jubileum „ürügyén” az országgal is szerettük volna megismertetni városunk nevét, jellegzetességeit, kultúráját Régi törekvés az, hogy Békéscsabának is olyan sajátos karaktere legyen, mint j más vidéki városoknak. Ezt segí- I tette az első ízben megtartott nemzetközi bábfesztivál, a nemzetközi bábu- és plakátkiállítás, a kollégiumi szakfelügyelők és könyvtárosok országos tanácskozása. külföldi művészeti együttesek felléptetése stb. Külön téma és külön probléma volt a szórakoztató nyári program összeállítása. Ügy hiszem, elég csak a neves művészeket megszólaltató nyári bérletsorozat előadásaira hivatkoznom, amelyet a Megyei Művelődési Ház szervezett. Hogy milyen sikerrel? A bemutatók telt házat vonzottak minden esetben. Jövőre újra tartalmas nyári programot ígér ez a most indult kezdeményezés. Ha már a jövőnél tartunk, vajon mennyit sikerül majd átmenteni a következő esztendőre a jubileumi lelkesedésből és a ren- j dezvényekböl? Az idei év igen \ magasra emelte a mércét... — Ez igaz. Jövőre valóban nem lesz jubileum és ígérni sem tudunk olyan mozgalmas kulturális programot a békéscsabaiaknak, mint az idén. És ez érthető is. Am néhány rendezvény, amelynek az idén adott először otthont a város, hagyományossá válik majd. így — igaz, hogy két év múlva, de — ismét színhelye lesz a város a bábfesztiválnak. Szőnyegkiállítást is tartunk és megrendezzük a népi szóló- és párostánc-fesztivált. A további programban szerepel a báb- és rajzfilmszemle, a munkáskórusok találkozója, a képzőművészkörök megyei kiállítása, az októberi kulturális hónap rendezvénysorozata, a díjnyertes magyar fotók bemutatója, a formációi nemzetközi táncverseny leI bonyolítása... Szóval jövőre sem maradnak rendezvény nélkül a -sabaiak. Ezt örömmel halljuk. De vissza- i '■rve a jubileumi számvetéshez, _ néhány ellentétes előjelű észrevételt nem hallgathatunk el. A nagyszabású bábfesztivál előadásai — egyetlen délutáni műsort kivéve — mondhatni, csak szűk szakmai körben zajlottak le és a ’sabai közönség vajmi keveset élvezett, a különben iáén magas •zínvonalú produkciókból... — A helyi adottságok nem tét- j ték lehetővé, hogy a nagyközön- j ség előtt is tartsanak bábelőadá- I sokat, a fesztivál programjának zsúfoltsága miatt. így aztán a bábfesztiválnak a helyi közönség^ előtt csak formális visszhangja volt, országos, illetve nemzetközi jelentősége azonban mindenképpen helyrebillentette ezt a kényszerű egyensúlytalanságot, hiszen minden csabai büszke lehet arra, hogy Békéscsaba belépett a fesztiválvárosok sorába. Majd legközelebb, 1970-ben a helyi közönség is részt vesz a bemutatókon. Az új kultúrkombinát új lehetőségeket nyit majd. Ez igaz. Az utcát járó ember tanúja a város külsődleges megújhodásának. De felmerülhet a kérdés, hogy nem lehetett-e volna egy évvel, vagy legalább egy fél évvel előbbre hozni a tanácsköztársasági útszakasz korszerűsítésének befejezését, az új szálloda, az Ifjúsági Ház, a szabadtéri színpad átadását? Egyrészt magának a jubileumnak a tiszteletére, másrészt a néha bizony nehézséget jelentő hely- és teremprobléma enyhítésére... Mikor kezdődött meg és egyáltalán hogyan kezdődött el az ünnepség- sorozat programjának összeállítása? Hogyan koordinálták a rendezők a jubileummal összefüggő más eseményeket? A helytörténészek, muzeológusok és a város múltját kutatók javaslatára a vb határozatot hozott a jubileumi év előkészítésére. Az 1967-es évben a városi párt- bizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront küldöttei a 600 éves jubileumát ünneplő Kecskemétre látogattak tapasztalatcserére. Az ott szerzett benyomások főként az ünnepség előkészítésének, lebonyolításának módszereit segítették kialakítani. Itthon, amikor megindultak a tényleges előkészületek, társadalmasítottuk a programösszeállitást és tulajdonképpen minden olyan javaslatot, tervet megvitattunk és megvizsgáltunk, amelyet az erre az alkalomra életre hívott társadalmi bizottság hozott a jubileumi ünnepségekre. A részletes program így csak 1967. október—november hónapban alakult ki a hozzávetőleges költségek kimunkálásával párhuzamosan, sajnos az anyagi fedezet rendezésének elhúzódása miatt az egyes programok előkészítése is vontatottabban haladt. Szerencsére ez magán a rendezvényeken nem érződött. Engedjen meg egy különös kérdést. Mit tanácsolna majdani kollégáinak, akik ötven év múlva a várossá nyilvánítás 100. évfordulójának ünnepségét készítik majd elő? — Ha lehet egyáltalán tanácsot adni, akkor én a mostani ünnepségsorozat tanulságait sorolnám el. Először is: időben kell hozzáfogni az előkészületekhez! Nem egy-kettő, hanem legalább öt évvel előbb, hogy a komolyabb beruházások is megvalósulhassanak. Másodszor: a programösszeállítással egyidőben készüljön el és rendeződjön a megvalósulást biztosító költségvetés, mert különben ez utóbbi kerékkötője lehet a tartalmi munkának. Harmadszor: törekedni kell arra, hogy az adott közösséget minél nagyobb számban sikerüljön bevonni az ünnepségsorozatba és különös figyelmet kell szentelni az ifjúság aktivizálására. Brackó István A'BÉKÉS MEGYEI TANÁCS GAZDASÁGI OSZTÁLYA lakatos alapszakmával és fülőv.'zsgával rendező szak i unkat, keres Fizetés megegyezés szerint. Képek a Jókai Színház tegnap esti premierjéről Bányai Márton tanár úr és R apósa Bogdán borkereskedő — Székely Tamás. Simon Géza. Rettegi Fridolin színigazgató Bányai tanár úr nejével, Borbálával. Cseresnyés Rózsa, Körösztös István. Szépiaky Endre. (Fotó: Demény,
