Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NiPUJSAQ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' 1968. NOVEMBER 27., SZERDA Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Köszöntjük kedves vendégeinket Hegyei lapszerkesztők tanácskozása Békéscsabáit A Magyar Üjságírók Orszá­gos Szövetsége Tanulmányi Osztálya által szervezett fő- szerkesztői akadémia kereté­ben ezúttal Békésbe látogat­ták el a megyei lapok szer­kesztői. A kétnapos program ma délelőtt kezdődik Békés­csabán, a Fegyveres Erők Klubjában. Itt előadás hang­zik el dr. Szecskő Tamás, a Magyar Rádió és Televízió fő­munkatársa részéről A hírköz­lés szociológiája címmel. Az előadást vita követi. Délután Gyulán a húsüzem­be látogatnak vendégeink. Csütörtökön Gyula város ven­dégeiként fogadáson vesznek részt a városi tanács díszter­mében. Ez alkalommal Jám­bor István, a városi pártbi­zottság első titkára üdvözli a vendégeket, majd Bereczky Sándor, a városi tanács vb- titkára tart tájékoztatót és városnéző sétára viszi vendé­geinket. Országos elismerés Kukoricatermesztők megyei tanácskozása Békéscsabán A kukoricatermesztés közvet­len fontossága nekünk, magya­roknak nem sokat mond, de ha a lakosság sertéshús- és zsírellá­tásáról beszélünk, akkor lényege­sen többet. Az utóbbi időben többek között azért is javulhatott a lakosság sertéshús-ellátása, mert a kukoricatermesztésben elő­nyös változás következett be. Az 1950-es évek 10—12 mázsa hol- dankénti szemes átlagtermése Bé­kés megyében megközelítette, sőt egy-két esztendőben már túl is lépte a húsz mázsát. Ha ezt az eredményt hektárra számoljuk, akkor helyzetünk a világban — USA, Franciaország, Olaszország után — a negyedik. A magyar kukoricatermesztők eredménye tehát világraszóló! Ez hangzott el tegnap, november 26-án Békéscsabán, Békés me­gye kukoricatermesztőinek érte­kezletén, ahol nem kisebb szák­tekintélyek, mint dr. Biacsi Im­re, a Magyar Tudományos Aka­démia Martonvásári Kutató In­tézetének igazgatóhelyettese és dr. Berkó János, a MÉM Terme­lésfejlesztési Főosztályának fő­mérnöke tolmácsolta az elismerő szavakat Csatári Bélának, a me­Vasúti szerencsétlenség — hárem halott A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy hétfőn éjszaka 1 óra 02 perckor a Budapest—Szom­bathely között közlekedő gyors­motorvonat a Nagytétény—Di- ósd állomáson sebességtúllépés következtében — kisiklott, majd a mellette álló tehervonat-í ko­csijainak ütközött. A baleset következtében Kohl- man Lajos vonatvezető, Csizma­dia Károly fűtőkazánkezelő a helyszínen, Bene József motor­vezető pedig a kórházba szál­lítás után meghalt. A vonat utasai közül négyen súlyos, de nem életveszélyes, hatan pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Többeket a helyszínen részesí­tettek elsősegélyben. A vizsgálat megkezdődött a kár mértékének és a baleset okának megállapí­tására. gyei tanács vb-elnökhelyettesének jelenlétében. A kukoricatermesztésben 1961 óta egyre meredekebb a termés­hozamok növekedése. Az 1950-es évek végén a 13 mázsa holdan- kénti hozam helyén — 7—8 év átlagában is — jól megközelítet­tük a húsz mázsát. Jelentős ter­mésnövekedést hoztak a marton­vásári kétszeres keresztezésű hib­ridek, melyek — amint az a meg­beszélésen is elhangzott — ném lettek kiaknázva kellően. A kuta­tóintézetben összeállított agro­technikai ajánlást legtöbb üzem­ben nem fogadták meg. Ezért ala­kulhatott húsz mázsa körülire Bé­kés megyében is a hodankénti hozam. A kétszeres keresztezésű Mv.-kukoricák potenciája, amint azt az állami gazdaságok és a jól működő tsz-ek tanúsítják, 30—35 mázsa szemtermés. Vagyis igaz az, amit előadásában dr. Biacsi han­goztatott: a kukoricatermesztésbe- ni előrelépés a továbbiakban nem fajta kérdése, hanem a javasolt agrotechnikai eljárások megvaló­sítása! Ami a fajta megválasztásának kérdését illeti, szakembereink a tavalyinál most sokkal óvatosab­bak. Az élet ugyanis azt igazolta, hogy a külföldi eredetű kukori­cák nem érnek annyit, mint amennyire egy évvel ezelőtt itt a megyében is értékelték. A MÉM termelésfejlesztési főosztálya en­nek alapján jövőre csak nagyüze­mi megfigyelésre, a kukoricave­tésterület három százalékára sze­rez be külföldről vetőmagot. A kedvezőtlen időjárás hatására a hazai nemesítésű Mv. egyszeres keresztezésű hibridekből ismétel­ten korlátozott az 1969. évi vető­magkészlet. Viszont a hagyomá­nyos kétszeres keresztezésből és az úgynevezett háromvonalas hibridekből a tavalyinál több ve­tőmagra számíthatnak üzemeink. A kukoricavetőmag — hazai és külföldi — forgalmazásában je­lentette be dr. Berkó János a tavalyitól eltérő módszert alkal­maznak. Most ugyanis az Orszá­gos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatot bízták meg e feladattal. D. K. A német szakemberek elégedettek a békéscsabai téglarágó automatákkal Tudományos Hlés a Viharsarok munkásmozgalmáról A hazai téglagyárak korsze­rűsítésére korábban 15 tégla- gyártó automata -berendezést rendeltek az illetékes szervek a görlitzi KEMA-gyártól. Egy- egy berendezés értéke mintegy másfél millió forint. A terme­lést meggyorsítja s a legnehe­zebb fizikai munkákat helyet­tesíti. A gépsorokhoz a tégla­vágó automatákat a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat békéscsabai gépműhelyé­ben gyártják, egyenként 130— 140 ezer fórint értékben. A magyar—német kooperá­ció igen jól sikerült. Eddig nyolc téglavágó automata ké­szült el Békéscsabán. Mezöbe- rényben már be is szerelték az automatát s munka közben le­het ellenőrizni. A napokban német szakemberek érkeztek megyénkbe. Műszakilag átvet­ték a kész automatákat s a leg­nagyobb elismeréssel nyilat­koztak a békéscsabaiak mun­kájáról. A kitűnő termék bi­zonyítványa: újabb 20—25 tég­lavágó automata gyártására ad megbízást a KEMA-gyár. A hazai téglagyárakban az auto­mata-berendezések beszerelé­sét német szakemberek végzik s munkájukban segít Pszota Frigyes békéscsabai szerelő is. A KISZ Békés megyei bizott­sága, valamint a helytörténeti bizottság közös rendezésében tu­dományos ülést tartottak tegnap Békéscsabán. A tanácskozás té­mája a Viharsarok XX. századi munkásmozgalmi harcainak ér­tékelése és tudományos elemzé­se. A részvevőket Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd Molnár Pálné, a párt megyei bizottságá­nak munkatársa mondott beve­zetőt. A tudományos ülés prog­ramjában az agrárproletariátus és a munkásosztály első világ­háború előtti harcáról tartott előadást Vass István, a két vi­lágháború közötti illegális moz­galom jelentőségét méltatta dr. Virágh Ferenc, végül a Vörös Hadsereg szervezése és harcai a Viharsarokban címmel tartott előadást dr. Szabó Ferenc. A ta­nácskozáson részt vettek vete­ránok, a helytörténeti bizottsá­gok kutatói, KlSZ-propagandis- ták és ifjúsági klubvezetők. Ünnepi párfMzoftsági ülések a járásokban és a Tárosokban Kedden délelőtt kibővített ün-! népi ülést tartottak a járási, vá­rosi pártbizottságok a Kommu- j nisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordulója al­kalmából. A meghívottak között mindenütt ott voltak a párt idős tagjai, a régi: harcosok, akik a békéden Békés- ' ben, a Viharsarokban sokat tét- tek az új társadalmi rend megte- j remtéséért. Nem hiányoztak az úttörők és a kiszes fiatalok sem, akik virággal, szavalattal és ünne­pélyes felvonulással köszöntötték a forradalmi fél évszázadban meg­őszült, megrokkant, de az eszmét szilárdan követőket. Békéscsabán Such János, a vá­rosi pártbizottság első titkára em­lékezett az Ötven év küzdelmeire. Hangsúlyozta, hogy 1918-ban Landler Jenő elvtárs, a KMP ki­emelkedő egyénisége többször járt Békéscsabán. Személyes megbi- zottja, Petrovszki Pál elvtárs pe-! dig Szovjet-Oroszországban Lenin szemináriumán tanult. A csabai kommunisták politikai tevékeny­sége hatással volt a megye más helységében tevékenykedő párt- szervezetekre is. Az ünnepi ülésen részt vett Juhász József, az MSZMP me­gyei oktatási igazgatóság igazga­tója. Szarvason együtt tartották a várqs és a járás pártbizottságá­nak’ az ülését, amelyen részt, vett Klaukó Mátyás, az MSZMP KB tagja, a megyei tanács elnöke, Békésen dr. Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Szeg­halmon Zalai György, a megyei pártbizottság titkára, Gyulán a járási pártbizottság ülésén Pet­rovszki István, az MB osztályve­zetője, Mezőkovácsházán Gyula­vári Pál, az MB osztályvezetője, a gyulai városi pártbizottságnak az ülésén pedig Engedi G. Sán­dor, az MB osztályvezetője vett részt. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság és Such János, a városi pártbizottság első titkárai meg koszorúzzák a felavatott márványtáblát, amely a KMP békéscsabai megalakulását hirdeti. Fotó: Dcmény Lapunk tartalmából: „Tsz-betegség” (Dupsi Károly írása) A demokrácia fórumai (Glossza a 1 oldalon) Hét vállalat a munkavédelem tükrében (Pásztor Béla tudósítása) Ahol ünneppé vált a véradás (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom