Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-30 / 281. szám
Á MEGYEI' PÁRT BIZOTTSÁG í S -A MEGYE* TANÁCS LAPJAI* NÉPÚJSÁG 1968. NOVEMBER 30., SZOMBAT Nyugtalan elégedetlenség Az utóbbi hetekben, három mezőgazdaság témájú értekezleten is szóba került a tsz-ek műszaki bázisának helyzete. Szakembereink nyugtalan elégedetlenséggel beszéltek a vetőgéptémáról. Azt fejtegették, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság nem rendelkezik elfogadható vetőgéppel. Ugyanakkor az AGROKER Vállalat olyan vetőgépet kínál megvételre, melynek teljesítménye — mennyisége és minősége — kifogásolható. Nagy hiba volt, hogy a mezőgazdasági géptervezők nem hallhatták a felszólalásokat. Hunyad Péter, a keverme- si Lenin Tsz főagronómusa, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség titkára, ifjú Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Tsz főagronómusa és mások véleménye bizonyára tervezőasztal mellé állította volna a konstruktőröket. A mezőgazdaságot csak hírből ismerőket valószínű elgondolkoztatja ez a tény. A gépgyártásban ugyanis nagy hagyományokkal rendelkező hazai ipar elmaradt a termelőüzemek igényének kielégítésétől. Persze, a mezőgazdasági üzemek elvetettek tavaly is, az idén is és elvetnek jövőre is a rendelkezésükre álló gépekkel. Csakhogy a növények agrotechnikai előírásait, korszerűtlen eszközökkel nem tudják teljesíteni. Ha pedig a vetés minősége nem közelíti meg a kívánalmakat, csak csökkent hozamra számíthatnak. Évekkel ezelőtt degradáló megjegyzések kísérték a tárcsás csoroszlyájú vetőgépek használatát. Több szakember akkor azt mondta, hogy a tárcsás vetőgépnek csak ott van jelentősége, ahol nem készítették kellően a magágyat, a vetőmagot valósággal bele kell erőszakolni a földbe. Most csaknem mindegyik gazdaságban jól elmunkált talajba vetnek csoroszlyás géppel. Ez a gép viszont azért nem megfelelő, mert az intenzív búzafajtákat és a hibrid kukoricát általában mélyebbre kell vetni, mint amire a csoroszlyás gép képes. Így hát ismét előtérbe került a tárcsás gép kereslete. Csakhogy a hazai ipar nem gyárt egyet sem, sőt, a külkereskedelem sem vásárol belföldi ellátásra. A szakemberek észrevétele, kérése így hát jelzés az ipar és a mezőgazdasági kormányzat felé. Mezőgazdasági üzemeink azért kopogtatnak felsőbb szerveinknél vetőgép témában, mert a korszerű vetőgép hiánya sújtja bevételeiket. A termelőüzem érdeke valahol egybeesik a népgazdaságéval, ahová a korszerű vetőgép hiánya miatt kevesebb kenyérgabona, tojás, tej, hús kerül. Meggondolandó tehát az alulról jövő jelzés figyelemmel kísérése és megnyugtató módon való intézése. Csakis ez lehet az alapja annak, hogy a mai nyugtalan elégedetlenséget — vetőgép ügyben — a hazai ipar és a kereskedelem biztonságérzetre váltsa fel. D. K. Ara 80 fillér Mikorra épül fel f ■ ■■ az uj üzem < Békéscsaba tejellátásárél tanácskoztak Szokatlan helyen, a Békéscsabai Tejüzemben tanácskozott tegnap a városi tanács egészség- ügyi állandó bizottsága. Az üzem vezetőivel együtt arra kerestek választ, hogyan lehet javítani a megyeszékhely tejellátását. A tanácskozást bevezető rövid szemleút alkalmával meggyőződhettek róla a bizottság tagjai, hogy a hajdani kelmefestő műhelyből alakított, s az elmúlt években kisebb beruházásokkal toldozott-foldozott üzem ma már nem felel meg a követelményeknek. Naponta 12—14 ezer liter tej, 900—1200 liter tejföl, 12 mázsa sajt és 3—5 mázsa túró indul innen a megye boltjaiba. Ez az üzem látja el ugyanis a községeket tejtermékekkel, illetve a többi települést — Orosháza, Szarvas, Szeghalom kivételével — tejjel és tejtermékkel. A szűk épületekben a dolgozók a legjobb akarat mellett sem tudnak tökéletesen eleget tenni az egészség- ügyi előírásoknak. Súlyosbítja gondjukat, hogy a telep előtt húzódó útszakasz rendkívül elhanyagolt állapotban van és a gépkocsik nyáron át a port, ősztől tavaszig a sarat hordják be mázsaszám a tejeskannák környékére. Tóth Imre üzemvezető nem sok jóval tudta biztatni az állandó bizottságot, amikor arról faggatták, mikor kap végre a megye- székhely korszerű, új teifeldolgo- zót. Már évekkel ezelőtt elkészült a programja annak a tejkombinátnak, aminek a helyét akkoriban a konzervgyár mögötti területen jelölték ki. Százhúszmillió forint beruházással, napi 100 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemet kaphatna Csaba, ami el tudná látni a megye háromnegyed részét. A beruházást akkoriban azért odázták el, mert nem volt elég víz. Most már azonban magasodik a víztorony, és — mint dr. Péterfy Gábor, az állandó bizottság vezetője hangsúlyozta — nem nyugodhatunk bele abba. hogy a távlati tervekben 1980-ig nem szerepel az új tejüzem felépítése. A tanácskozás nyomán született határozatban azt kérte az állandó bizottság a városi, illetve megyei tanácstól, hogy szorgalmazza ezt az égetően fontos beruházást. De addig is, amíg megvalósul, szükség van kisebb fejlesztésekre a jelenlegi telepen. Kritikát kapott a tanácskozáson a kereskedelem is: egyes boltokban azért nem lehet a délutáni órákban tejet kapni, mert az üzletvezető felesleges óvatosságból keveset rendel. Egyéb tejtermékből is bő választékot kínál az ipar, és hogy mégis a kívántnál kevesebb sajt, túró, tejföl fogy, az már nemcsak a kereskedők hibája. A fogyasztók egy része még «na sincs tisztában azzal, milyen értékes fehérjéket, vitaminokat tartalmaznak a tejtermékek. Kívánatos tehát, hogy új módszerekkel — üzemi bemutatókkal stb. — tegyék hatékonyabbá az árupropagandát. Örömmel hallottuk, hogy a tanács anyagi hozzájárulásával, a jövő évtől Békéscsabán és Gyulán kedvezményes áron — literenként 1,50-ért — vásárolhatnak tejet a várandós és a kisgyermekes mamák. B. D. XXIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Száz előadás az Ifjú Zenebarátok hangversenyén Megyénkben az utóbbi években kedvezően alakul a zene iránti érdeklődés. Fiatalok és felnőttek egyaránt szívesen járnak hangversenyekre. Nagy szerepe van ebben a zenei oktatásnak, a színvonalas hangversenyek sorozatának. Az Ifjú Zenebarátok hangversenyeire például 26 helyen mintegy száz előadást kötöttek le. Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és másutt több száz a hangversenyek bérlettulajdonosa. Lapunk tartalmából t Közlemény a KGST V. B. 37. ülésszakáról A Pentagon és Latin-Amerika Egy NEB-vizsgálat nyomán (Békés Dezső tudósítása) Méltóan a névadóhoz (Brackő István Írása) Nyomozás (Humoreszk S. oldal) A békéscsabai szőnyegszövőben iOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Munkásmozgalmi kiállítás Nagykamaráson Nagykamaráson a Bojtos Sándor Művelődási Házban helyi dokumentumokból munkásmozgalmi kiállítás nyílt. Képünkön az 1941-es nagy letartóztatásokról magyaráz Bugyi András Urbán Antalnénak és Fehér Jánosnénak. (Fotó: Esztergál/) Rácz Tamásné és Susák Ilona nemrég került a szövőszékhez, mindkettőjüknek sokat kell még tanulniuk. Az a lényeg azonban, hogy kedvvel dolgoznak, szorgalmasak és igyekeznek a torontáli szőnyeg készítésének a titkait megismerni. Képünkön: Knapcsik Istvánné részlegveze tő-helyettes (középen) figyelemmel kíséri a két fiatal mun káját, oktatja, tanítja őket. Hí Ifjú Gárda parancsnokságának tanácskozása A békéscsabai KISZ-táborban tegnap, a megyei Ifjú Gárda parancsnokság kibővített tanácskozáson vitatta meg az Ifjú Gárda egységek helyzetét, munkájuk eddigi eredményeit A tanácskozáson ott volt Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára, a fegyveres testületek képviselői, valamint a járási, városi Ifjú Gárda parancsnokok. Megyénk gárdaegységeinek tevékenységéről a mintegy 540 viharsarki ifjúgárdista munkájáról llovszki Lajos, a KISZ MB honvédelmi és sportfelelőse tartott tájékoztatót. A KISZ Központi Bizottságának katonai szakreferense, dr. Menyhárt íjászló, A honvédelmi nevelőmunka 1969. évi feladatai az ifjúsági mozgaloméban címmel tartott előadáafc.
