Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-02 / 258. szám

1968. november 2. 5 Szombat Megoldódik a lakosság 20 éves kérése Békésen Régi gondja Békésnek a strand­fürdő építése. Ez már a község A 1%EB •vizsgálat tükrében: Az egészségügyi dolgozók munkakörülmény és a rendelőintézetek fejlesztése lakosságának több mint 20 éves kérése. Most arról kaptunk érte­sítést, hogy a fürdő 1969-ben üze­meltethető lesz. Az építkezés mintegy ötmillió forintba kerül. A pontos összeg még nem isme­retes, mivel az átárazás most van folyamatban. A tanács ebben az évben 4 millió forint hitel felvé­telét tervezte, azonban 2 millió forint összeggel már az építést fi­nanszírozni tudná. Sajnos, erre az OTP még kedvező választ nem adott. Aligha hihető, hogy emi­att tovább húzódhat a 20 éves ké­rés megoldása. Egyébként a lakosság megértés­sel fogadja az Asztalos utcai kút lezárását is, ami a fürdő üzembe helyezésével indokolttá válik. A járóbeteg-ellátás fejlődését vizsgálva, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a rendelő- intézetek, körzeti rendelők gyó­gyító munkáját főleg a betegek szemével nézte. Ezekről a tapasz­talatokról múlt vasárnap számol­tunk be. Nem kell azonban különösen bizonygatnunk, hogy a rendelők zsúfoltsága, hiányos felszerelése, egyszóval mindaz, ami bosszúsá­got okoz a betegnek, megnehezíti az orvosok, asszisztensek munká­ját is. Zuhany helyett hulló vakolat Az ugrásszerűen megnövekedett betegforgalom miatt a rendelőin­Tanácskozott a TIT megyei elnöksége Tegnap, pénteken délelőtt 9 órakor rendezték meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségének értekezletét. Az elnökség tagjai mellett szinte minden társadalmi és tömegszer­vezetünk képviseltette magát, amely azért is volt különös fon­tosságú, mivel napirendjén sze­repelt a TIT országos küldött- gyűlésén elhangzott beszámoló, valamint az ott elfogadott új szervezeti szabályzat ismertetése. Dr. Sonkoly Kálmán, a TIT me­gyei elnökhelyettese elmondotta, hogy az országos beszámolóban sokszor szerepelt megyei szerve­zetünk pozitív előjellel, s az egész megyei szervezet munkájának el­ismerése is, egyben dr. Krupa András kitüntetése. Örvendetes az is, hogy a beszámolónak a TIT folyóirataitól szóló része hosszan foglalkozik a Békési Élettel. A feladatok között to­vábbra is első helyen szerepel a munkások és kétkezi dolgozók közötti ismeretterjesztő munka. Dr. Krupa András, a TIT me­gyei titkára részletesen ismertette az új szervezeti szabályzatot, amely egyszerűsíti a társulat szervezeti életét azzal, hogy a társadalmi vezetést és a függetle­nített apparátust elválasztja, de ugyanakkor erősíti a társadalmi vezetést és annak intenzitását. A vita során többen szólaltak fel. Dr. Vági József, a TIT bé­késcsabai városi szervezetének elnöke a szakszervezetekkel való együttműködés tartalmi értékének emeléséről szólt. Második napirendi pontként Soós István, a TIT Békési járási | szervezetének titkára tartott be­számolót a járás ismeretterjesztő munkájáról. Hírt kaptunk arról is a beje­lentésekben, hogy a jövő nyártól kezdve a TIT Békés megyei szer­vezete veszi át a gyulai Eszpe­rantó Nyári Szabadegyetemet, amelynek vezetői között ott talál­juk Engedi G. Sándort, Dumitrás Mihályt és dr. Vidó Istvánt is. Új tanfolyamok, előadássorozatok, ankétok a nőtanács programjában A napokban tartotta ülését a Békés megyei nőtanács végre­hajtó bizottsága, melyen dr. Se­bestyén József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője a női munkaerő alakulásáról tar­tott tájékoztatót, valamint szó volt az 1968—69-es évi nőnevelési programról. A női munkaerő alakulása az utóbbi években örvendetesen ja­vult — erről szólt lényegében a beszámoló — s ehhez hozzájárult a bedolgozói rendszer jelentős ki- szélesítése. Különösen a kisipari szövetkezetek léptek ebben sokat előre. Ezenkívül a kötöttárugyár új telephelyeinek létesítésével is enyhült a nők elhelyezkedésének gondja. A nyári hónapokban pe­dig a Békéscsabai Konzervgyár előkészítő telephelyek létesítésé­vel biztosít munkalehetőséget sok asszonynak és leánynak. Mind­ezek ellenére azonban még min­dig súlyos gondot okoz több ezer nő elhelyezkedése, új munkahe­lyek biztosítása. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a nőta­nács milyen segítséget tud- adni e gondok csökkentéséhez. A nőnevelési programot Nagy Imréné, a megyei nőtanács mun­katársa terjesztette a végrehajtó bizottság elé. E szerint továbbra is nagy gondot fordítanak a régi, jól bevált módszerekre, tanfolya­mok, szakkörök, előadássorozatok szervezésére. Ugyanakkor új ér­dekes és a nőket közvetlen ér­deklő képzést is biztos-'tanak az idei évadban. Különösen érde­kesnek ígérkezik a házasulandó fiatalok klubjának létrehozása, melyet a KISZ-szel közösen akar­nak megvalósítani. Ezen belül előadásokat tartanak a fiatal há­zasokat érdeklő témákról. Többek között a családtervezésről, az ott­hon kialakításáról és így tovább. Újszerű a szakosított előadásso­rozatok szervezése. A szarvasi já­rásban földrajzi, máshol irodal­mi, képzőművészeti előadássoro­zatokat tartanak. Ezeken irodalmi színpadok adnak bemutatókat, képzőművészeti alkotásokat is­mertetnek, filmet vetítenek. Bizonyára népszerűek lesznek a háziasszonyképző tanfolyamok is, melyek szintén új képzési for­mát jelentenek. Ezeken a tanfo­lyamokon a sütésen és főzésen kívül a lakásdíszítést, a kultu­rált magatartást, a modern és j hagyományos kézimunkákat is megismerik a résztvevők. Külö­nösen hasznos lesz a férjhez me­nés előtt álló lányok, valamint fiatalasszonyok részére. Az idén nagy gondot fordíta­nak a tanyai asszonyok műve­lődésének elősegítésére is. Ehhez igen sok segítséget nyújtanak az országos nőtanács által ez év elején kiadott levelek, melyeken a tanyákon élők közölték igényei­ket és a jelenleg meglevő lehe­tőségeket. Ezt figyelembe véve, állítja össze a nőtanács a ta­nyasi asszonyok képzésének prog­ramját. K. J. tézetek, körzeti rendelők orvosai­nak, asszisztenseinek ideges lég­körben kell végezniük nagy fele­lősséggel járó munkájukat. A zsúfoltságon kívül sokat ront a munkakörülményeken az is, hogy a rendelőintézetek szociális léte­sítményei — ahol egyáltalán van­nak — elavultak. A békéscsabai intézetben például 140 embernek összesen négy férfi és négy női zuhanyozó áll rendelkezésére. Hasonló a helyzet Orosházán is, a legtöbb jogos panaszt mégis Gyulán hallották a népi ellen­őrök: negyvenhét egészségügyi dolgozó számára mindössze egyet­len. előtér nélküli zuhanyozó- fűikét biztosítottak, az is szűk, egészségtelen. És sorolhatnánk tovább az öltözöfülkék, öltöző- szekrények hiányát, az előtér és mosdó nélküli WC-ket. Cikkünket olvasva, számos kör­zeti orvos jegyezheti meg: — Ná­lunk még sokkal rosszabb a hely­zet. És valóban így is van. Né­hány községben — például Szeg­halmon — mész- és vakolat po­tyog a rendelő orvos fejére, má­sutt a nyári hónapokban nincs folyóvíz, télen pedig a rossz ké­mények, kályhák miatt vacog be­teg és orvos egyaránt. És mi lesz Gyulán? Békéscsabán már megkezdő­dött a rendelőintézet bővítése. Kilenc új helyiséget állíthatnak rövidesen a gyógyítás szolgálatá­ba. Még ebben az évben meg­kezdi munkáját az erzsébethelyi rendelő is és tovább enyhül a zsúfoltság, ha megépül a békési és szarvasi szakrendelő. Orosházán az új kórház felava­tása után a jelenlegi kórház épü­leteit alakítják át rendelőintézet­té. A bővítési munkát már meg­kezdték és a népi ellenőrzés sze­rint a megye második városában is biztató a járóbeteg-ellátás jö­vője. Gyulán annak idején a gondno­ki hivatal épületét nevezték ki rendelőintézetté. A régi épület ma már az egészségügyi intézmé­nyekkel támasztott legelemibb követelményeknek sem felél meg. A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy gyökeres változást csak egy teljesen új épület hozhat. Ilyen fejlesztésre azonban csak az 1970-es években — még nincs pontos határidő — kerülhet sor. Éppen ezért kívánatos, hogy leg­alább kisebb felújításokkal, pél­dául a poros padozat kicserélésé­vel, javítsanak valamit a gyulai rendelőben uralkodó állapotokon. Azt elfogadjuk, hogy nem min­den községben telik még új, kor­szerű orvosi rendelőre. Sok he­lyen azonban minimális ráfordí­tással javítani lehetne az egész­ségügyi dolgozók munkakörülmé­nyeit és ezzel együtt természete­sen a betegellátást is. A füstös, repedezett falakra, fűthetetlen kályhákra, elhanyagolt mellék- helyiségekre nincs mentség. Jó lenne, ha a népi ellenőrökhöz ha­sonlóan a tanács és egészségügyi vezetők gyakrabban körülnézné­nek a körzeti rendelőkben! Ahol még nincs önállóság EJ gondol koz tató tapasztalato­kat szerzett a NEB azzal kapcso­latban is, hogyan érvényesül az új gazdasági mechanizmus a rendelőintézetek gazdálkodósá­ban. Az orosházi és gyulai intézet már önálló bérgazdálkodási jog­gal rendelkezik, s a béralap két százalékát fordíthatták az egész­ségügyi dolgozók fizetésének a javítására Ugyanakkor Békés­csabán még híre sincs az önálló­ságnak. A tanács csak 1968. júni­us 1-től engedélyezte, hogy a bér­alap 0,49 százalékát (!) felhasznál­hatják bérrendezésre. „Természe­tesen ez kedvezőtlenül befolyá­solta az itt dolgozók hangulatát, hiszen jói ismerik a megye más területén dolgozók kereseti lehe­tőségeit” — állapította meg a NEB. Érthetetlen a békéscsabai váro­si tanács szűkkeblűsége, s az is, hogy a rendelőintézet igazgatóját egyáltalán nem tájékoztatják a gazdasági kérdésekről. A NEB ta­nácskozásán több más felszólaló­hoz hasonlóan, Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is amellett tört lándzsát, hogy kapjon önállóságot végre a békés­csabai rendelőintézet is — a fej­lődés érdekében. Békés Dezső Pótmama Hétfő este volt, a férfi már az ajtóban állt, az asszony még a tükör előtt igazgatta a kalap­ját. — Már készen vagyok — nyugtatta meg a férjét. — A harminc forintot odaadtad a mamának? A pótmama részére? — Persze, hogy odaadtam! A lépcsőházban a férj megje­gyezte: — Ez a pótmama jöhetne ko­rábban is. Nem jó az édesanyá­dat egyedül hagyni. — Annak az asszonynak előbb a férjét kell ellátni vacsorával, örülj, hogy szereztünk valakit, aki minden hétfőn nyolctól ti­zenegyig vigyáz a mamára. Nyu­godtan elmehetünk, nem kell félnünk attól, hogy a mama nyitva hagyja a gázcsapot, eset­leg elrontja a televíziót vagy beenged a lakásba egy betörőt. Tíz perccel később a mama utcai ruhát öltött és elment ha­zulról. Fél tizenegyig volt tá­vol, negyedórával előbb érkezett haza, mint a lánya és a veje. — Látom, megint dominóz­tatok — pillantott a férj az asz­talra, ahol a dominókockák fe­küdtek. — Igen, és győztem. A pót- mam kicsit gyengén játszik. Másnap két szállítómunkás fridzsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kérdezte: — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoz­nunk — hangzott a válasz. — Én vettem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz — mondta büszkén az öreg­asszony mosolyogva. — De miből? Hiszen a mamá­nak nincs pénze .., — Szereztem ... — Honnan, kedves mama? Az idős asszony kissé zavar­tan válaszolt: — Egy vallomással tartozom nektek, gyermekeim. Én egyet­len hétfő este se dominóztam itthon senkivel, mialatt ti tá­vol voltatok. — Hát a pótmama, akinek mindig itthagytuk a harminc forintot?!... — Azt én már az első eset­ben lebeszéltem arról, hogy hoz­zánk jöjjön. — És így összegyűjtötte a harminc forintokat! De így se értem — tűnődött a férj. — Ebből az összegből még nem ve­hetett a mama fridzsidert! — Nem is, de a duplájából ntár igen. Én ugyanis minden hétfőn este elmentem a szom­széd házba egy pici gyerekhez — pótmamának. A szülőknek színházi bérletük van. ök is harminc forintot fizetnek egy estére... Palásti László Külföldi divat Két csinos alkalmi ruha a Buka­rest Divatház modelljeiből. A pasztellszínű, erősen bővülő szok- nyájú alkalmi ruha empire vona­lát fekete gyöngyhímzéscs dísz ke­retezi. A fehér, szélesebb, félma- gas sarkú cipőn is hasonló dísz­szel. Az áttört, pehelykönnyű muszlin anyag finoman hullik a sötét tó­nusú alapruhán. A magasított, ál­ló gallérja is az áttört muszlinnal díszített. A fekete lakkcipő és mindkét modellnél hosszú szárú alkalmi kesztyű egészíti ki az együttest. És íme egy nagyon csinos, már őszi modell a Néva partjáról, Le- ningrádból. A fémgombokkal dí­szített bársony kiskosztüm mind­két oldalán viselhető. És milyen praktikus, hogy a helyke kis bár­sonykalapot az áll alatt szabá­lyozható pánttal rögzítette a ter­vezője. Így biztosan nem kapja le a szél a viselője fejéről. MTI — Külföldi Képszolgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom