Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

fi mezőgazdaság újabb állomása Különös, szánté a fantasztikus regényekbe illő, rideg világ fo­gadja a látogatót a műtrágya- gyárakban. Csövek rengetege, vezetékek kibogozhatatlan labi­rintusa, óriási tartályoK, szele­pek, vezénylő falak. Néhol va­lami meleg, másutt különös szí­nű gőzök pöfögnek. Embert azonban a munkatermekben alig-alig látni. Csak a rakodó- rampák elé szakadatlan sorban gürdülő és telt gyomorral távozó vagonok mutatják, hogy itt ter­melőmunka folyik. Amikor azonban erek a vago­nok rendeltetési állomásukra ér­keznek, a zsákokat kirakják, szá­jukat felhasítják, tartalmukat a föld mélyébe dolgozzák és elte­lik néhány hónap, akkor érzi meg a legegyszerűbb állampol­gár is, hogy micsoda messzeme­nő fokon szolgálja közvetlenül az embert a műtrágyagyárak ri­deg világa. A bedolgozott ható­anyag nyomán bővebben terem a föld, nagyobb darab lesz a kenyér, teltebb a kukoricagóré és végeredményként kerekebb a sonka, ami az ember asztalára kerül. Tiszaszeredkényben a minap avatta fel dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyet­tese a TVK (Tiszai Vegyi Kom­binát) kibővített műtrágyagyá­rát A már eddig is kipróbált és bevált szerkezet a felavatás után folyamatosan termel, működik, hogy újabb és újabb telt hasú vagonokat küldjön a szántóföl­dek világába. Az ünnepség nem csupán a mezőgazdaság fejlesztésének újabb állomása, de a gyümölcsö­ző magyar—szovjet barátság acélba és vasbetonba foglalt újabb bizonyítéka. Ugyanis már a TVK eredeti, alapberendezését is a Szovjetunió szállította, mel­lékelve hozzá a teljes technoló­giát és elküldve a szakembere­ket, akik szereltek, oktattak ná­lunk Magyarországon, öt év alatt lett kész az üzem, 1965- ben már termelt. Ugyanekkor azonban kezdett kibontakozni az a koncepció is, hogy az eredeti­hez képest kevés beruházással itt újabb eredményeket érhetünk el. A szovjet partner ismét se­gített. Így sikerülhetett, hogy az eredetileg 2,7 milliárd forintba került gyár termelését mindösz- sze 700 millió forintos újabb költséggel sikerült megduplázni. Tehát az eredeti összeg egyne­gyedéért az eredeti termelés dupláját kapjuk. A gazdasági együttműködés jelentőségét felismerve, elveit és szabályait tiszteletben tartva, korrekten teljesítette a szovjet partner szállításait és adta köz­reműködését. Akik azonban a mezőgazdaság hozamában érde­keltek — és ki nem érdekelt eb­ben az országban? — azok lega­lább ennyire odafigyelnek a ter­melés számaira is. A TVK mű­trágyagyárának megduplázása ugyanis azt jelenti, hogy újabb 350 ezer tonna „pétisónak” meg­felelő nitrogénműtrágya meny- nyiséget kapnak a földek. Más összehasonlításban pedig azt, hogy jövőre több mint egyhar- maddal nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágyát használha­tunk fel a terméshozamok foko­zására, mint 1967-ben. A TVK — és egyéb műtrágya- gyáraink — fejlesztésével na­gyot lépünk a valóságos szük­ségletek fedezése irányába. Saj­nos azonban, a pillanatnyilag mutatkozó, valóságos szükség­letek is elmaradnak a világszín­vonal mögött. Ezért a minapi ünnepséget nem tekintjük egy folyamat befejező aktusának, csupán nagyon jelentős állomá­sának. A népgazdaság komoly erőket mozgósít arra, hogy a to­vábbi lépésekre is sor kerülhes­sen. r. b. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE) TANÁCS LAPJA 1968. NOVEMBER 13., SZERDA Ara 80 fillér XXI1L ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Fiatalítják a 750 éves város központját — Városrendezési távlati terv készül Gyulán — A 750 éves Gyulán évekkel ez­előtt készült távlati városrende­zési terv. Azóta azonban fürdő- városi rangot kapott Gyula, sorra épülnek a gyógyszállók, a ven­déglátóipar és a kereskedelem új egységekkel gyarapszik, megkezd­ték a vasútállomás rekonstruk­cióját. A régi terv elavultnak bi­zonyult, ezért a városi tanács fél­millió forintos költséggel új táv­lati tervet készített. A Szegedi Tervező Vállalat mérnökei hosz- szas helyszíni tanulmányozás után láttak munkához. A patinás város számos műemlékéhez, műemlék jellegű épületeihez igazodva fia­talítják a központot. Középmagas blokkházak, emeletes házakból álló lakótelepek, kertes házak­ból épült villasorok tarkítják a távlati terv rajzát. A város veze­Budapest vendégül látja a megyeszékhelyeket tőinek kívánságára külön ügyel­nek arra, hogy az Alföld legszeb­ben parkosított városában a táv­lati tervek szerint is megmarad­jon, sót gyarapodjon a zöld gyep­szőnyeg, a sok nyíló virág és díszfa. 1970 után már az új városren­dezési tervek alapján építik az új ipartelepeket, lakótelepeket, bőví­tik az üzemeket. A vár környé­kének rendezésére külön terv ké­szül. Klubdélután mezőgazdasági szakembereknek ígéretes kezdeményezésként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat együttműködésben, a Magyar Építőművészek Szövet­ségével és a Magyar Urbaniszti­kai Társasággal: a fővárosiján három hónaponként „vendégül lát” egy-egy vidéki várost, mó­dot ad a megyeszékhelyek sokol­dalú budapesti bemutatkozására. Az első meghívást Szolnok váro­sának küldték el, a bemutatkozás november 15-én lesz a TIT Bu- adpesti Szervezetének Kossuth Klubjában. Nyitányként — tehát pénte­ken — a szolnoki művésztelepen élő és dolgozó képzőművészek legújabb alkotásaiból reprezen­tatív kiállítást rendeznek, ame­lyet Oelmacher Anna művészet- történész nyit meg. Még az az­napi programban Szolnokról szóló filmet vetítenek. Csorna Kálmán, Szolnok Városi Taná­csa Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertetést ad a városnak a felszabadulás utáni nagy léptű fejlődéséről, majd a városfejlesz­tés esztétikai problémáiról hang­zik el előadás. A szolnoki szín­ház művészei a megyében élő költők verseit adják elő. Hasonló programmal történik majd a továbbiakban is a me­gyeszékhelyek fővárosi bemutatá­sa. Gyulán nemrég alakúit meg a mezőgazdasági szakemberek klubja, máris több érdekes ren­dezvényt tartott. Legközelebb november 22-én délután 4 óra­kor az Erkel Ferenc sá Központ nagytermében klub­délutánt rendez. „Az agrárszak­emberek szerepe a szocialista mezőgazdaságban” címmel dr. Soós Gábor, a MÉM miniszter- lyettese tart előadást. Csaknem 4 ezer kisiparos dolgozik a megyében Választmányi és titkári értekezlet Békéscsabán A KIOSZ Békés megyei szer­vezete november 5-én tartotta választmányi és titkári értekezle­tét. Berényi József megyei titkár számolt be az elmúlt félév mun­kájáról, aki többek között el- mofidta, hogy a megyében jelen­jói haladnak Békéscsabán a Tanácsköztársaság útjának fel­újításával. Jelenleg már a városközpontban, a színház előtt készítik az út alapozását, s e hó végére ezt a munkafázist is befejezik. Fotó: Demény Gyula leg csaknem 4000 kisiparos dol­gozik. Április 1 óta kiadtak 330 és megszüntettek 213 iparjogosit- ványt, tehát 117-tel nőtt a kis­iparosok száma, mégpedig főleg a kisebb községekben. Ha valahol valamilyen szakmában az ipari tevékenység gyakorlása indokolt, a hatóságok általában nem zár­kóznak el az iparjogosítvány ki­adása elől. A jelenlegi iparoslétszám szak­mai megoszlása nem a legkedve­zőbb. Több helyen egyik-másik szakmában hiány van. Mintegy 430 kisiparosra van még szükség, hogy a lakosság szolgáltató igényeit megfelelő­en ki lehessen elégíteni, a „fehér foltokat" felszámolni. Az ipari tanuló szerződésköté­sek száma kevesebb, mint az el­múlt években volt, de a megye kisiparosai így is teljesítették az előirányzatot. A továbbiakban a szakmai to­vábbképzés szükségességét hang­súlyozta Berényi József. Aki nem tart lépést a technika fejlődésé­vel, képtelen megfelelő munkát végezni. Tanfolyamokat általában csak Békéscsabán tartanak, he­lyes lenne, ha ebbe a járási és városi helyi csoportok is bekap­csolódnának. Az elmúlt félév alatt kilenc szakmában 60 mestervizsgázó közül 43-an feleltek meg. Aki a mesterlevelet kiérdemli, annak megfelelő tudással kell rendelkeznie. A mestervizsgára jelentkezők száma több, mint az előző években volt, ami azt mu­tatja, hogy értéke van a mester­levélnek. Az adózással kapcsolatban el­mondta Berényi József, hogy a forgalmi adó befizetése az I. fél­évben kielégítő volt, a II. fél­évben már bizonyos mértékben csökkent a fizetési készség. A jövedelemadó fizetése terén is mutatkoznak hiányosságok, a kisiparosok nagy többsége azon­ban eleget tesz állampolgári kö­telezettségeinek. Ez év január 13-án új árren­delet jelent meg. Azokban a szak­mákban, amelyekben korábban maximált vagy kötött ár volt, az árszint nem emelkedett, sőt egyes szakmákban csökkent. Erről egyébként a KIOSZ Békés me­gyei Titkársága tájékoztató elő­adásokat szervezett. Télen továb­bi előadások és tanfolyamok lesz­nek, amelyeken a kisiparosoknak a saját érdekükben is célszerű megjelenniük. A továbbiakban a Kisipari Ex­portra Termeltető Iroda (KETI) megyei kirendeltségének tevé­kenységéről számolt be az előadó. Elmondta, hogy négy esztendő alatt a kirendelt­ség 15 milliós forgalmat bonyo­lított le. Ez a tevékenység a reform során még inkább kiszélesedik, mert sok előbbi kötöttség megszűnt. Befejezésül az anyagellátásról és beszerzésről tájékoztatta a meg­jelenteket Berényi József. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom