Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kinek a keze? Vállalatok válaszúton Szamurájok kardja flz orosházi cigánysoron Öntözéses rekord a Körösök völgyében I nyereség ff forrása Hehárty nappal ezelőtt nap- ySágra kerültek az idei esz­tendő elmúlt kilenc hónapjá­nak statisztikai adatai. Ezek mindenekelőtt arról győznek meg bennünket, hogy tovább­ra is egészségesen fejlődik me­gyénk ipara és mezőgazdasá­ga, pedig az új gazdaságirá­nyítási rendszerre való áttérés sehol sem volt gondmentes. Nem is lehetett, mert a meg­ismert elvek és határozatok gyakorlatba ültetése adta fel igazán a leckét Az ipar bizonyítványa nem possz pont Az állami ipar há­romnegyedévi termelése 11, a szövetkezeti iparé 18 százalék­kal haladja meg az egy év előttit Ez azért is figyelemre méltó, mivél az országos fej­lődést most is jelentősen meg­előzd. Am ez semmiképpen nem lehet ok a megnyugvásra. Azért sem, mert jó néhány tanulságot is felszínre hozott az elmúlt időszak. Olyanokat, amelyeken — éppen a további fejlődés miatt — szükséges változtatni. Ahogy a számok bizonjut­ják, igen-igen nagy volt a munkaerőmozgás. Sokan vál­toztatták munkahelyüket, ami természetesen kedvezőtlenül hatott a termelésre, főként a termelékenységre. A három­negyedévben a szocialista iparban a munkaerőfelvétel meghaladta a 21 ezret, a kilé­pések száma viszont csaknem elérte a 17 ezret. A nagyará­nyú munkaerővándorlás két okra vezethető vissza. Az egyik az átlagbérszínvonal, amely közismerten meghatá­rozta a vállalatok lehetőségeit, s következésképpen ez is hoz­zájárult a fluktuációkhoz. A másik ok a munkásoknak a ■magasabb keresetű munkahe­lyek felé törekvése volt. Le­hetett volna csökkenteni ezt az egészségtelen folyamatot. Ahhoz azonban arra lett vol­na szükség, hogy a munkások keresete jobban növekedjen. A tapasztalatok szerint ugyan­is nem ez történt. Az alkal­mazottak keresete növekedett gyorsabban, mint az övéké, így végső soron a bérfejlesz­tés felhasználásában is kere­sendő a hibák, a munkásván­dorlások okának gyökere. An­nál is inkább, mivel a bérfej­lesztést az iparban szinte kizá­rólag a létszám emelésére for­dították, s nem pedig az átlag- keresetek megfelelő növelésére. Ilyen előzmények után ter­mészetesen kedvezőtlenül ala­kul az elmúlt kilenc hónapban a munka termelékenysége. Az állami iparban a termelés nö­vekedésének 35, a szövetkezeti iparban mindössze 25 százalé­kát eredményezte. Év végéig minden bizonnyal valamelyest javul majd az arány. Vérmes reményeket azonban már nemigen fűzhetünk hozzá, mert jó másfél hónap múlva vége az esztendőnek. Tanulságnak mindenképpen jó tanulság ez a jövőre. Még­pedig arra, hogy nem lehet az ideihez hasonló létszámgazdál­kodást és bérpolitikát sokáig következmények nélkül foly­tatni. Nem, mert ez éppen a legfőbb nyereségképző forrást: a munka termelékenységének növekedését szorítja háttérbe. Márpedig ennek rendszeres, egészséges emelkedése nélkül éppen attól a lehetőségtől es­nek el a vállalatok, amelyet a nagyobb önállóság révén az új gazdaságirányítási rendszer kínál: a becsületes munkával szerzett nyereségtől. P. P. Harminc évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a békésszent- andrási duzzasztóművet. A ju­bileum alkalmából „gyors lel­tárt” készítettünk a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság vízgaz­dálkodási osztályán. Visszapil­lantottunk egy kicsit a múltba: hogyan alakult s fejlődött ezen a tájon az öntözés? Kiderült, hogy az országban elsőnek a századfordulón Békés­csaba határában öntöztek. Igen lassan, szétszórtan fejlődött az öntözés. A felszabadulás után államunk sok milliót költött ar­ra, hogy mesterséges csapadék­Ujahb megrendelés: Tizenötezer mikrofilm- tároló-szekrény a KGST-palotában A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz mintegy 3 és fél millió forint értékű iratszek­rényt és könyvtári berendezést szállított Moszkvába, a KGST- palotába. A berendezések öez- szeszerelését a szövetkezet nyolc dolgozója megkezdte és hamarosan még nyolcán utaz­nak Moszkvába, hogy karácso­nyig a munkát befejezzék. Prá­gában, a vár-könyvtárban is most szerelik a könyvtári be­rendezést, ami november végé­ig készül él. Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat a szövetkezettől nem­rég — mintegy 5 millió forint értékben — 15 ezer mikrofilm­tároló szekrényt rendelt. Ezek gyártására 1969 első félévében kerül sor. kai fokozzák a termelést, ahol lehet. Mire a mezőgazdaság át­szervezése megtörtént, mintegy 47 ezen holdon teremtették meg a feltételeket az öntözésre. Évente azonban csak 40—50 százalékos volt a kihasználás az öntözésre berendezett területen. A békésszentandrási duzzasz­tó fennállásának 30-ik évében produkált legtöbbet. Öntözés­ből rekordévet zár megyénk. A vízügyi előrejelzés korán fi­gyelmeztetett a rendkívüli aszályra. Annak ellenére, hogy a tartós aszály idején a Körö­sök egyes szakaszain nullára csökkent a vízhozam, a terve­zett 103 millió köbméter öntö­zővíz helyett 115 millió köbmé­tert adtak. A Tisza vize folyt közvetve még az élővíz-csator­nákba is. A vízügyi igazgatóság körze­tében mintegy negyvenezer hol­dat öntöztek szakszerűen. En­nek köszönhető, hogy az öntö­Befejeződött a kenyérgabona vetése Orosházán Az orosházi városi tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályától kapott tájékoztató szerint a város területén 7806 holdon befejeződött a kenyér- gabona vetése. A közös gazda­ságok még a csapadékos idő beállta előtt, november 6-ra teljesítették a búzavetésá köte- lezettségüket. A jövő évi ke­nyérnek valót valamennyi ter­melőszövetkezetben gondos elő­készületek után, megfelelő mi­nőségű magágyba vetették. zött területről terven felül több ezer vagon széna, cukorré­pa, kukorica, silókukorica és egyéb takarmányféleség került betakarításra. Jól vizsgáznak a mezőgazdasági nagyüzemek A napokban megyénkben járt szovjet vendégek élénken érdek­lődtek a mezőgazdasági eredmé­nyek iránt, örömmel hallották, hogy a rendkívüli aszályos, majd az esős időjárás ellenére is szép | eredmények születtek. Az ideihez hasonló nyáron 1933-ban, hektá­ronként 8—9 mázsa körüli, most I pedig 26,3 mázsa búza termett.. A vetésterület 94 százalékán Bezosz- tája—I-es búzafajta hozott jó eredményeket. Kukoricából 33,7 mázsa májusi morzsoltra számí­tanak. Cukorrépából pedig re­kordtermést, hektáronként csak­nem 390 mázsát takarítanak be. Sajátságos incidens­ről számol be a teg­napi Népújság, mely egy milánói■ kórház műtőjében történt. Tessenek elképzelni: miközben operált — kigyulladt a profesz- szor. A szesz miatt. Át-meg-át volt Ha­tódva alkohollal, oly­annyira, hogy elegen­dőnek bizonyult az elektromos sebészkés­ből kipattanó szikra és hipp-hopp máris égett, mint a rongy! No nem a profesz- szor úr — félre tet­szettek érteni —, csu­pán a kesztyűje volt átitatódva szesszel, s ez okozta a váratlan malőrt. A sebészt szerencsére eloltot­ták, de a páciens gyomrát másnak kel­lett bevarrnia. Eddig a hír, amely bennem nyugtalanságot kel­tett. Ráterelte a fi­gyelmet egy olyan fajta munkahelyi bal­eseti veszélyre, mely­Szesz re korábban — az elektromos sebészké­sek elterjedése előtt — nem gondoltunk. Ezentúl óvatosak lesznek az operatőrök a kesztyűkkel, ez rendben van. De mi­képp lesznek óvato­sak a betegekkel? Te­szem azt, X. Y.-nak a gyomrát, esetleg a máját operálják, s ezenközben tüzet fog az egész berendezés, mivel a páciens gyomra avagy mája — hosszú évek is­métlődő mindennapi befolyásaként — mér­téktelenül átitatódott alkohollal. Ki a fe­lelős a műtőben ke­letkezett esetleges tűzkárokért? Az or­vos, a beteg, a Me­dicor Művek, vagy a vendéglátóipari válla­lat? Fogas jogi prob­léma. Amíg megold­ják, addig is vonjuk le a tanulságot. Messze van ugyan Milánó, de azért egy vödröt, slaugot, mi­egyebet nem árt oda­készíteni a műtő sar­kába nekünk sem. „Ziher iszt ziher...” — ajda — Gépbentuiaiő vásárlással Az Orosházi Gépjavító Állomáson vásárlással egybekötött gépbemutatót tartottak. A kezdeményezés hasznosnak bizo­nyult. Az érdekeltek nem csupán megismerkedtek a gépja­vító különböző szolgáltatásaival, az új gépekkel, hanem so­kan szerződést is kötöttek javításra, vásárlásra. Fotó: (S) Őskori falut találtak liörösúj falu határában őskori falu nyomaira bukkan­tak Köröisújfalu határában. A Múzeumok Békés megyei Igaz­gatóságának megbízásából dr. Gazdapusztai Gyula egyetemi tanszékvezető docens irányitásá- val megkezdődött az ásatás. Már az első napokban értékes leletek kerültek felszínre. Az úgyneve­zett Jákói dombon egy korai réz­korból való erődített falu marad­ványai kerültek elő. A lakosság földművelő tevékenységét kora­beli malomkövek, gabonatároló­edények igazolják, a fejlett ál­lattenyésztésről pedig szarvas- marha-, juh-, kecske- és sertés­csontok tanúskodnak. A jelek szerint a települést el­lenséges törzsek pusztították el. A házakat felégették, az edénye­ket, munkaeszközöket összetör­ték s a maradványokat szétszór­ták. Az ásatást folytatják s az időszámítás előtti harmadik év­ezredből való településből sok értékes régészeti anyagot várnak. Hamarosan megkezdődik az ásatás Nagy Katalin hódmezővá­sárhelyi régésznő irányításával Vésztő mellett a Mágori halom­nál is. A. R. Kié lesz a legszebb Irízura? Ma délelőtt megyei fodrászvi senyt rendez Orosházán a szí gáltató ktsz KISZ-szervezete. versenyt a városi tanács nat termében tartják, és délelőtt 10-kor kezdődik. A remélhetői népes közönség előtt a megye 1 részlegéből képviselt férfi és i fodrászok mutatják be modellj ken a legdivatosabb frizurák Vajon kié lesz a legszebb? verseny csapat- és egyéni U jobbjai pénzjutalomban részesi nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom