Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
19(38. november 7. 5 Csütörtök II búzavetés befejezésével köszönti megyénk november 7-ét A Nagy Októberi Szocialista For- , nadalom 51. évfordulóját a legkü- ! lönbözőbb módon köszönti megyénk lakossága. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok például a nagy napra teljesítették a búzavetési tervet. Ez pedig nem volt könnyű feladat: a korábbi több hetes esős időjárás sok ki- esést okozott a munkíjban. Ami- kor jóra fordult az időjárás, nyújtott műszakban és két műszakban ! dolgoztak a traktorok. Egymás j után több vasárnap ünnepi műszakot tartottak a földeken. így sikerült a búzavetés befejezése. Több mint 200 ezer holdon vetettek megyénkben búzát A korábbi vetések már szépen bokrosodnak, dúsan zöldellnek. A mezőgazdasági szakemberek amerre jártak őszi határszemlén, mindenütt kiváló búzavetést láttak. A jövő évi kenyémekvaló termesztésének egyik alapfeltétele, a vetés jól sikerült. Szakelőadás a házíkerfek primőrtermelésének elősegítésére A múlt év tavaszán Békéscsabán a lakosság kérésére hozta létre a MÉK a Béke-kertben a zöldség-gyümölcs felvásárló telepét amely nagyszerűen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ugyanis az idén már nem kellett a kertek tulajdonosainak kilométereket gyalogolniuk, hogy terményeiket értékesítsék. Amint tegnap hallottuk, a MÉK szakmailag is tovább akarja segíteni a kertek gazdáit hogy a primőr áruk ter| melésében jobban eligazodjanak és szorgalmuk az eddigieknél jobban kamatozzon. Éppen ezért | holnap délután öt órakor a Hajnal utcai felvásárlótelepen a j MÉK szakagronómusa primőr j áruk termeléséről és az 1969. évi ; szerződéskötésekről tart előadást. A Béke-kert több mint 250 zöldség-gyümölcs termelőinek szakmai segítségét jelenti a MÉK-nek I ez a kezdeményezése. Százharminc vagon kukoricát tárol a sarkad! Lenin Tsz A sarkad i Lenin Tsz határá- [ ban a szövetkezeti mozgalom fennállása óta a legjobb termést takarítják be a kapások földjén, s ez nagy feladatot ró a munkásokra és vezetőkre egyaránt. Csupán kukoricából 130 vagonnal tárolnak. Az egyesülés előtt a három termelőszövetkezetnek megközelítőleg sem volt ennyi, termése kukoricából. Hasonlóan jól fizet a cukorrépa, a napraforgó és a többi növény. Az őszi hónapokban több mint 2200 vagon terményt, szárat és egyéb mellékterméket kell rendeltetési helyére szállí- ! tani. A holtszezonban úgy tűnt, j hogy az egyesítés után sok a gép, most azonban ha több lenne is elkelne. A szorgos tagságnak segít a jó idő is, zavartala- 1 nul dolgoznak hetek óta a me- j zőn, s idejében letakarítják a í határt. Külföldi fordítók nemzetközi konferenciája Fontos kulturális esemény lesz] november végén, 18. és 26. között j Budapesten a magyar irodalom í külföldi fordítóinak nemzetközi konferenciája, amelyre a Magyar írók Szöyetségének rendezésében, a magyar Pen Club és a Kulturális Kapcsolatok Intézete közreműködésével kerül sor. Vendégek érkeznek a konferenciára a Szovjetunióból, Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból és Jugoszláviából, Angliából, Svájcból, az NSZK-ból és Finnországból. A konferencián első alkalommal átadják a legeredményesebb külföldi fordítóknak a Magyar írók Szövetsége most alapított emlékérmét. (MTI) Hétfordulós anyagmozgatási és szállítási rejtvénypályázat Főnyeremény: 1000 forintos vásárlási utalvány 1. Az iparvasúti vágányok mentén a sötétedés beálltától — munkavégzés alatt — milyen lényeges előírást kell megtartani? 1 A rakodóteret ki kell világítani. 2 őrt kell állítani. I x El kell keríteni a rakodási területet. 2. Hogyan kell a terhet kézzel szakszerűen emelni? 1 Behajtott térdekkel. ' 2 Nyújtott lábbal. x Hajlított testtartással. Anyagmozgatási és szállítási rejtvénypályázat 1. 1968. november 7. Kalandorok Habsburg-komédia sok szereplővel O E történelmi jegyzetet Nemes Dezső: „Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon” című könyvének, az lS14-es és 17-es Tolnai Világlapok, valamint a korabeli és napjainkban megjelent különböző sajtók, sajtószolgálatok köz- — , , _ , töményeinek felhasználásával összeállította: KOCSKlf JííI!íiS Egy komédia akkor érdekes, ha az ember ismeri a hátterét, létrejöttét, megszületését. E történelmi jegyzetben a kalandorok komédiájáról lesz szó, amelynek egy-egy aktusa a korabeli okmányokban megtalálható, s zást jelentett be „Habsburg Ottónak a televízióba való csempészése ellen.” Egyébként a Lajtán túl széles körben megemlékeztek X. Ferenc József császár és király halálának 50. évfordulójáról. Ez „Mikor a trónörökös autója a rakpartról befordult, jobb felöl, a gyalogjáró széléről előreugrott a merénylő és kétszer rásütötte revolverjét a trónörökös párra.” (Tolnai Világlap 1914.) egy része már megjelent a különböző sajtókban. Ismeretes, hogy Habsburg Ottó, a várományos királyfi az osztrák tv kamerái előtt is szóhoz jutott 1966- ban és öt egyetemi katedrán is 1968-ban. Az 56 éves trónvárományos a demokratikus érzelmű emberek véleményével ellentétben jutott szóhoz, amint azt az Arbeiter Zeitung írja: „Habsburg Ottó — ezúttal először — megszólalt az osztrák televízióban egy hétfő esti műsorban, amelyet I. Ferenc József halálának 50. évfordulója alkalmából sugároztak. Az osztrák Szocialista Párt éles tiltakoalkalommal nem ment ritkaság számba az ilyen megállapítás: „Neki tulajdonítható az is, hogy Magyarország civilizált európai országgá vált.” Nem csoda, hogy az ilyen szellemben összeállított műsor fénypontja az volt, amikor az uralkodóház késői leszármazottja megjelent a kamerák előtt. Habsburg Ottó visszaemlékezései egyébként egy nappal a tv szereplése előtt a bécsi Presse külön mellékletében is napvilágot látott. E visszaemlékezés „óda a császárhoz” — címet is viselhetné, a „nagy államférfiaknak, finom érzékű embereknek és a népi nagyatya” típus megtestesítőjének atmoszférája a „mindent meggondoltam és mindent megfontoltam” kiáltvány szerzője. Mit „gondolt meg” és „mit fontolt meg” az őszbe csavarodott király és császár? Fejére 1867. június 8-án tették a koronát és 1916-ig „ékeskedett” rajta, mígnem 1914-ben a kalandorok sorába sodródott. Erről rövid pillantást adunk a 14-es első világháború kezdetéről, az akkori Tolnai Világlap írása alapján. „Gyönyörű, verőfényes nyári nap volt 1914. június 28-a. A közhangulatot nem zavarta semmi. A déli órákban futótűzként terjedt el a hír, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét meggyilkolták Sarajevó- ban. A 84 éves királyt lelke mélyéig megrendítette a véres tragédia. Ez immár kilencedik volt a Habsburg-sorozatban. Gondolatában felelevenedtek a véres árnyak: testvéröccse, Miksa, a mexikói császár, akit Juarez lövetett agyon Quafe- taoróban, Albert főherceg lánya porrá égett kastélyában, unokatestvére, Vilmos főherceg, aki Baden-Badenben lováról lebukva nyakát szegte, Rudolf trónörökös egy katasztrófa áldozata lett, Erzsébet királynő, akit Genfben gyilkoltak meg a néhai József főherceg egyik fia: László, aki vadászaton ejtett sebébe halt bele, Erzsébet királyné testvérhúgát a párizsi bazárégésnél a menekülők taposták agyon, János főherceg nyomtalanul tűnt el a tengeren. Ennyi „bal sors” után az öreg király és császár kétnapi várakozást adott a szerbeknek, hogy az ért sérelem, azaz merénylet után elfogadják-e az ultimátumot.” A kétnapi várakozás alatt a , riasztó hirek boszorkányos gyorsasággal váltakoztak, s a végsőkig fölizgatták a különben is ideges közvéleményt. Lázas érdeklődéssel találgatták, hogy engedni fog-e Szerbia, vagy visszautasítja a monarchia követeléseit: s a politikai ólomöntés sohase virágzott jobban, mint a belgrádi válaszadásra kitűzött 48 órás határidő alatt. Tudott dolog volt, hogy Giesl báró határozott utasítást kapott, hogy: amennyiben a szerb királyi kor- mány szombat esti hat óráig nem notifikálná fenntartás nélkül az ultimátumban » foglalt követelések elfogadását — a követségi személyzettel együtt azonnal utazzék el Belgrádból... Gróf Tisza István, Magyarország miniszterelnöke maga is 48 órás határidőt adott a szerbeknek, ami az egész világon szenzációt keltett. Azonban őt is elérte a végzet, 1918. október 17-én a lakásán meggyilkolták. Pasics miniszterelnök, aki választási körúton járt a jegyzék átadásakor, július 24-én kora reggel Belgrádba érkezett és nyomban minisztertanácsot hívott össze. Ennek az ülése igen viharos lefolyású volt, s bár a határozatról semmi pozitív hír nem szivárgott ki, bizonyos jelekből mégis az látszott, hogy a nagyszerb illúzióktól megittasult s a katonai párt zsarnoksága alatt nyögő belgrádi kormány nem fogja teljesíteni a monarchia követeléseit. A hadügyminisztérium ugyanis csapatösszevonásokat rendelt el az egész országban, behívta a külföldön élő katonaköteleseket, a dunai hadosztályt koncentrálta, a Dri- na-hadosztályt mozgósította, Novibazárba nehéz ütegeket szállíttatott, a bosznia—hercegovinál határon pedig lázasan folytatta a már megkezdett el- sáncolási munkálatokat. (Folytatjuk)
