Békés Megyei Népújság, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
1968. november 3. 3 Vasárnap Küszöbön a déligyiimölGS-szezon A Déligyümölcs és Élelmiszerkereskedelmi Vállalat vezetői a napokban tértek hassa bevásárló útjukról, s a küszöbönálló szezonról elmondották, hogy jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Az első friss citromszállítmány Olaszországból jött, s most török és görög citromot várnak. Az idén 4600 tonnányi kerül belőle forgalomba, s ez a folyamatos, bőséges ellátáshoz elegendő. Hamburgból megjöttek az első banánszállító camionok. 100 tonnányi terhük már érik, s jövő héten kerül belőle az üzletekbe. A világon a legjobb minőségűnek tartott ecuador-i banánból 1000 tonnát vásároltak erre az évre, ami ugyan 400 tonnával több a tavalyinál, de korántsem lesz elegendő a nagy kereslet kielégítésére. Görögországból rövidesen megérkezik, s november végén kerül forgalomba a füge. A narancs várat magára a legtovább: — Kisebb mennyiségben azonban Mikulásra megjelenik, mégpedig az igen finom görög narancs. Az utána következő spanyol és a marokkói szállítmányok lehetővé teszik a folyamatos, jó ellátást karácsonyra lés újévre. Az év végéig egyébként 3500 tonna narancs kerül forgalomba, 50 százalékkal több, mint tavaly ebben az időszakban. (MTI) Szítsuk az érdeklődést az ismeretet, a tájékoztatást adó újságok iránt Vakbélműtét a víz alatt Moszkva A szovjet csendes-óceáni flotta egyik tengeralattjárójának katonaorvosa, Alekszej Sapovalov nem mindennapi operációt hajtott végre. Miközben a tengeralattjáró úton volt, az orvos rendkívüli fájdalmakat érzett, majd miután megállapította az ön-diagnózist, azonnal hozzálátott és helyi érzéstelenítés mellett vakbélműtétet hajtott végre önmagán. A ten geralattjáró főhadnagyának és egyik matrózának asszisztálásával a műtét kifogástalanul sikerült. Sapovalov egészségi állapota azóta rendbe jött. „A jó bornak is kell cégér” — szólás-mondás alapján tartotta meg szerkesztőségünk második olvasóankétját most az ősz folyamán Endrődön. Az ankétra - azokat hívtuk meg, akik megtudják érttetni a rendszeres újságolvasás fontosságát. Azt, hogy a gazdasági, politikai, s a megannyi ismeretet a különböző új termelésd módszerről, hazai és nemzetközi eseményekről rendszeres tájékoztatást közlő újságok nélkül ma már nem élhet társadalmunk egyetlen felnőtt vagy serdülő tagja sem, attól függetlenül, hogy milyen az iskolai végzettsége, vagy a foglalkozási köre. Amelyik családból hiányzik az újság, ott a világ, az ország, a megye dolgaiban nehezen tudnak eligazodni. A Békés megyei Népújságot frissnek, érdekesnek, tartalmasnak, figyelmet felkeltőnek tartják rendszeres olvasói. A bai csak az, hogy nagyon kevesen fizetik elő a 2890 családot számláló Endrődön is. Mielőtt ennek okait Népújság-ankét Endrődön hazai és külföldi tudósítást Is, hogy ki tudja elégíteni a más politikai, napi- vagy hetilapot nem olvasók ilyen igényét is. Az előfizetés-gyűjtés során a legtöbben nem is tudják elfogadhatóan megfogalmazni elzárkózásukat. De vannak jogos igények is az újsággal szemben. Többek között az, hogy az amerikai elnökök és elnökjelöltek, De Gaulle és több kapitalista ország államfőjének önéletrajzát annyiszor közlik, hogy kívülről is megtanulták az olvasók, viszont a mi országos és megyei vezetőinknek a neve ritkán kerül a lap hasábjaira. Egyrészt azért, mert kevés alkalommal kérnek tőlük nyilatkozatot az ország, a megye lakosságát érintő fontos kérdésekben. Borbély Sándor általános iskoadatait és eredményeit, talál módot arra, hogy sok színes, érdekes, köztük derűt, mosolyt keltő, csipkelődő és humoros írásokat is közöl. Én is szükségét érzem a megye vezetőinek gyakoribb megnyilatkozásának az újság csak azután vitára bocsátani az újsággal kapcsolatos tartalmi és színvonalbeli igényt. Galambos Béláné sem állta meg, hogy el ne mondja: nem tudja összevetni a sok jó véleményt az ?nd- rődi 225 Népújság-előfizetőjének ban. S ne csupán telefonon ér- számával, azzal még kevésbé, deklődjenek, hogy mi történik hogy olyanok is mondtak bírálanálunk, mint például a minap a Körös-híd építésének előrehalaCikkely Miklós vb-elnök. elemeznénk, idézünk az ankét résztvevőinek véleményéből. Cikkely Miklós tanács-vb elnök: A magam részéről jónak tartom a Népújság tartalmát és kivitelezését is. A megye gazdasági eseményed, termelési tö- I rekvései, politikai és kulturális 1 eseményei mellett közöl annyi Galambos Bcláné. leg Somogy megyéből kiinduló földfoglaló mozgalom terjedt el az országban. Somogybán a kormány kénytelen volt statáriumot hirdetni, mert elképzeléseit messze túlhaladták a fejlemények. Békés megyében többek között Vésztőn ismeretes földfoglaló mozgolódás. A tudatban végbemenő változás lépcsőzetességére a Békéscsaba- környéki cselédek magatartása nyújt példát. November végén olyan hírek terjedtek el a Beliczey-ura- dalom konvenciós cselédei között, hogy a vidék agrárproletárjai a birtokos kastélyának megtámadásira készülnek. Erre a kastély legértékesebb bútorait csélédlakásukban rejtegették, majd a hír elhalása után visz- szaszállították. A kormányban tömörült politikai erőknek nem volt egységes koncepciója a hatalomátvételkor a birtokpolitikát illetően, egyet tudtak: nyugtatólag kell hatni az agrárszegénységre, amelynek hatalmas tábora reményt táplált. A Békés november 7-i és december 15-i számában konkrét tények nélkül Búza Barna földművelésügyi miniszter földosztó törvény előkészítő munkájáról adott hírt; elsősorban a frontról vagy fogságból hazatért földnélkülieknek tett ígéretet a sajtó. A parasztmozgalmaktól szorított miniszter november végén 9 napos tanácskozást tartott a nagybirtokosok bevonásával, akik belátták, hogy vagyonuk védelmében az engedékenység látszatát kell kelteniük. Pallavicini őrgróf is ebben az értelemben nyilatkozott: „Szükséges tehát, hogy meglegyen a látszata annak, hogy tényleg történni fog valami.” A koalíció pártjainak hosszas belső vitája után 1919 februárjában született meg a földreformtörvény, az 1919/18. te. A törvény — amelynek végrehajtása az Országos Birtokrendező Tanácsra várt volna — gleve kizárta a földrendezésből azokat, akik 1918. november 1-e után részt vettek parasztmozgalmakban — tehát a legérdekeltebbe- ket — és a birtokhatárt az állami kisajátítás szempontjából 500. a nagy földínségben szenvedő vidékeken 200 tóttá meg. A földkérdés ilyenfajta — különben is sok buktatót tartalmazó — megoldása nem gyakorolt hatást az agrárszegénységre, ezt országos példa is bizonyítja. Ezt látjuk Békés községben is, ahol rászorították az agrárproletárok gr. Wenckheim földbirtokost arra, hogy birtokából 3300 hold olcsó bérletet adjon az eddig követelt ledolgozás nélkül. Végeredményében az „őszirózsás forradalom” nem oldotta meg a földkérdést, de hozzájárult a különböző felfogások ér- lelődéséhez, s a megoldást egyben közvetítette egy másik generáció Számára. (Vége) Dt. Virágh Ferenc Tímár Gregely tsz-párttltkár. lai igazgató: A kimondottan szakmai témák boncolgatása nem a politikai napilapok, hanem a szaklapok feladata. Véleményem szerint a Népújság' hogy rendszeresen holdnál , állapídásánál. hanem látogassanak is el hozzánk. Így azután jobban megismeri őket a lakosság. Csapó László a fogyasztási szövetkezetből, Hegedűs Boldizsár a Lenin Tsz-ből azzal indokolták az előfizetők táborának lassú növekedését, hogy egy-egy család 4—5 újságot fizet elő, és alig van idejük ezeket is el olvasgatni. Szakállas Lajos brigádvezető elmondotta, hogy tavaly három előfizetőt szervezett be. A megrendelőket odaadta a tsz párttitkárának, az előfizetést gyűjtő moz- azonkívül, galom szervezőjének. Két hónap ismerteti a múlva meglepődve hallotta, hogy megye mezőgazdaságának, ipará- a három új előfizető hiába várta nak. kereskedelmének legfonto- az újság kézbesítését, valahol el- .sabb, közérdeklődésre számító fel- kallódtak az előfizetési szándékot _____________________ igazoló ívek(!)? A házigazda Jf|||| szerepére vállalkozott Lenin Tsz < í elnöke. Balázs István elmondta, hogy a rendszeres újságolvasók f 1 mindennap érdeklődéssel várják ,.^1a lapot. Azt szeretné, ha mind többen lennének ilyenek. Éppen e7-ért a szövetkezet igazgatósága nevében ígéri: akik igénylik, ML azok számára egész évre megelőlegezik az előfizetési díj árát. Ww Ezt azért teszik, hogy ne okozzon gondot számukra a havi díj .. • befizetése. Ne legyen ilyen ekajjjjjj ^ l^S^SlX'1 r"et’í>7e" li kezzenek felkelteni, felszítani az .xMB. újságolvasás iránti érdeklődést a szövetkezeti szak- és brigádveze- iHML s' tők, akik pártmunkások is. SzeIBSiEl rinte előbb lényegesen növelr.i Szakállas Lajos brigádvezetó. kellene az előfizetők szántát és tot a megyei lapról, akik elő sem fizetik. Ebből is kitűnt, hogy az ország és a megye vezetőinek nevét, megnyilatkozásait azért nem ismerik eléggé, mert kevesen, a 2890 család közül mindössze 225-en fizetik elő a Népújságot, 422-en a Népszabadságot és 615-en a Szabad Földet. Soknak látszik az egyes családoknál előfizetett három-négy újság. Ezek azonban többnyire heti- vagy havilapok, folyóiratok. Ezekkel szemben hirtelen emlékezetünkbe ötlött, hogy egy egykori 80—100 holdas köröstar- csai gazda. Tóth „báró”, egy szek- rényrevaló, mintegy 20 napilapra és folyóiratra fizetett elő. Holott az 5 birtoka eltörpült egy-egy mostani üzemegységvezető 2—3 ezer holdas vagy egy-egy brigád- vezető 1000—1200 holdas gazdálkodási területe mellett. Hasonlóan felelős gazdái az ilyen nagy területeknek a brigádok tagjai is. Következésképpen szükségük van legalább egy központi és legalább egy megyei napilapra. E mellett egy-két,, szakmájukba vágó szak- folyóiratra is. önmagoktól, vagyis a figyelem, az igény felkeltése nélkül esetleg csak évek múlva ismerik fél az újságok rendszeres olvasásának szükségességét. Az újságok terjesztése viszont eddig azon a szinten mozgott, ahogyan Szakállas Lajos elvtárs jellemezte: még az aláírt előfizetési nyugBalázs István. ták is elvesztek, annyira nem tulajdonítottak fontosságot azoknak az ismereteknek, tájékoztatásoknak, amiket a napilapok nyújtanak a csaknem fele-fele arányban a községben is és a tanyákon élő szövetkezeti gazdák olvasottságának. K. I. Fotó: Dcmény
