Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. OKTOBER 8., KEDD Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Komszomol-küldöttség érkezik Békéscsabára A KISZ Békés megyei Bizottságának meghívására 3 tagú kom- szomolista küldöttség érkezik megyénkbe. A vendégeli az ifjúsági szervezet vezetőképzését tanulmányozzák. A szerdán Békéscsabára látogató szovjet ifjúsági vezetők A m» WW W m jövő évi Ebben a felvásárlási idényben csak a termelőszövetkezetektől szerződésen felül 1600 vagon búzát vett át a gabonafelvásárló vállalat. Tavaly és azelőtt ebben az időszakban a maihoz hasonlóan fogalmaztuk meg a rekord szót. Nem lebecsülendő, hogy átlagtermés tekintetében Békés megye az ország 19 megyéje közül a hatodik helyre került, a felvásárolt gabona mennyiségével pedig ismét csaknem az élre. Ha ezeket a gondolatokat tovább bővítjük, az is szemünk élé tárul, hogy a búza termesztésére nem éppen kedvezett az időjárás. Kora tavasszal a fagy, áprilisban a nyári hőség, májusban, júniusban a hosiszan tartó szárazság és egy sor rovarkártevő dézsmálta meg az alkotó munka gyümölcsét. Sokfelé megszorult a szem. A kényszerérés miatt betakarítás közben bizony törtek a kalászok és az arató embert igen kímélő kombájnok is helyenként szórták a szemet. A holdankénti átlagtermés 15,2 mázsa lett. De vajon mennyi termett volna, ha a károsító tényezők nem hatnak, ha az áprilisi és a májusi időjárás nem olyan mostoha, mint volt? Vajon jövőre hogyan alakul a búza terméseredménye? Korai még erről beszélni, hiszen a 181 500 holdas vetési feladatból — az ország kenyerének saját termésből való biztosítása végett a búza vetésterülete továbbra is állami előírás maradt — még alig néhány ezer holdat teljesítettek a tavalyi azonos időszak csaknem 5.0 ezer holdjával szemben. Az- elmaradás oka a szeptemberi esőzésben keresendő, nem pedig valami másban. Néhány hét alatt az utóbbi 50 év átlagos csapadék- mennyiségének egyharmada hullott le. Ez okozta a zavart. És ma már októberben járunk, a búzavetés optimális időszakában. Az időjárás nagyon őszies, novemberre, decemberre emlékeztető a reggíeli párásság, köd. Tavaly és azelőtt a búzatermesztésben élenjáró üzemek október 25-ig lényegében befejezték a vetést. A vésztői Aranykalász Tsz korábban arról volt nevezetes, hogy nem vetett el jó időben. Nem is termett sok búzája. Bár ebben az üzemen belüli belvízvédekezés elmulasztása is közrejátszott. Tavaly október első tíz napjában Vésztőn a forgókat is bevetették. Október 20-ra több tíz kilométer hosszúságú szivárgó csatornákat készítettek a búzatáblákon. Ennek az előrelátó gondoskodásnak köszönhetik, hogy az idén háromszor annyi búzát takarítottak be, mint évekkel ezelőtt bármikor. A búzavetés túlnyomó többségének október 25-i befejezésére most úgy látszik nem sok reményünk van. Kevés a vetésre előkészített talaj, a búzatermesztésre kijelölt táblák egy részén megtekintik a Kulich Gyula Vezetőképző Iskolát a KlSZ-tábor- ban. A következő napon, csütörtökön, az országos hírű füzesgyar. mati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ismerkednek a viharsarki falusi fiatalokkal. kenyérért még ott a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó. Az idő előrehaladt, a munkákkal viszont a föld felázása miatt helyenként kénytelenek késlekedni. Félő, hogy az időjárás továbbra sem lesz kedvező. A szövetkezeteknek tehát fel kell készülniük arra, hogy nem éppen kedvező időjárás közepette vessék el a búzát. Érthető tehát, hogy a nem paraszti foglalkozásúak figyelme miért terelődik újra és újra a szövetkezetekre. Együttérzésről, a sorsközösség vállalásáról, egymás segítéséről van szó, meg arról, hogy a tsz-ek gabonatermesztése eddig még minden esztendőben valamilyen kellemes meglepetéssel szolgálta az országot. Vajon e sikersorozat folytatódik-e jövőre is? Minden józanul gondolkozó ember szívből örülne ennek. De az öröm kiteljesedése elé ma még több akadályozó tényező gördül. A talajelőkészítés ütemének fokozása most jórészt attól függ, hogy a kedvező időjárás kihasználására miként üzemeltetik a gépeket: egy műszakban vagy két műszakban. Azután a vetőbrigád hogyan küzdi le a fáradtságot. A tsz vezetői milyen ösztönzőket alkalmaznak, vagyis a szövetkezet egésze miként tud együtt lélegzeni a jövő évi bevételek alapozásában dolgozó traktorosbri gádokkal. Szóval távolról sem, jelent egyszerű feladatot a búza időbeni elvetése. Ebben a munkában azonban nemcsak a szövetkezeti parasztság vizsgázik, hanem közvetlen vagy közvetett módon az ipar, a kereskedelem és a hivatalok, intézmények dolgozói is. Valamilyen formában, akarva-akaratlanul mindenki részesévé válik annak a hallatlan helytállást követelő erőfeszítésnek, melyet sorsa még kedvezőbbre fordítására most a parasztság tesz. Szükség van erre a társadalmi összefogásra, mert a külső tényezők hatására termelőszövetkezeteink fennállásuk óta talán még egyszer sem kívántak olyan gördülékeny pótalkatrész-gyártást, ellátást, műtrágya- és vegyszerkiszolgálást, továbbá áruátvételt, mint éppen most. Ha a kereskedelmi szervek és az ipari vállalatok telephelyein olyan kiszolgálást és áruátvételt valósítanák meg, hogy a járművek ne rostokoljanak félnapokat, akkor lehetőség nyílik a gépek teljesítőképességének jobb kihasználására. Mivel az őszi munkák jelentős hányadát valamennyi tsz-ben gépekkel végzik, egyáltalán nem közömbös azok hatékony üzemeltetése. Ennek módját kutatják a szövetkezeti vezetők, hogy üzemen belül egy nagy teljesítményre képes szántó- és vetőbrigádot formáljanak. így összpontosítják a legjobb erőket a munkára alkalmas idő jó kihasználására. Dupsi Károly MA; A liárom negyedév gyorsmérlege az épíicanyagiparban * Sportszakembereink Mexikóban * Elismerés és biztatás A Híradástechnikai Vállalat gyáregységet létesít Békéscsabán Újabb munkaalkalom, főleg nőknek A Békés megyei Tanács és a Híradástechnikai Vállalat között megállapodás jött létre, melynek alapján a Békés megyei Vegyesipari Vállalat Békéscsabán (Temető soron) levő központi telepe a jövő év január 1-től átkerül a Híradástechnikai Vállalat tulajdonába és mint annak gyáregysége működik tovább. A vegyesipari vállalat megtartja a gumijavító, a kerékpár- javító, az üvegcsiszoló, a kárpiHarmincnégy nyilvános telefonállomást szerelnek fel a külterületeken tos, a motortekercselő, a bádogos, a szobafestő és mázoló, a fegyverjavító, a műköves, az asztalos, az építőipari és a szerves trágya részleget. Ezeket tovább fejleszti és a központja Békéscsabán, a régi Kovács-malomban kap helyet. ■ A vegyesipari vállalat már 4 év óta áll szerződésben a Híradás- technikai Vállalattal és annak híradástechnikai berendezéseket és alkatrészeket gyárt. Azok, akik eddig is szerződéses munkában dolgoztak (mintegy 120-an), a másik vállalat állományába kerülnék. Ez a létszám 1970-ig 700-ra emelkedik. Főleg (betanított) nők számára lesz itt újabb munkaalkalom. A tervezett termelési érték 1970-ben 100 millió forint. A postatörvény kötelezi a Magyar Postát arra, hogy biztosítsa a zavartalan távközlést. A hivatalos adatok szerint az országban 17 ezerre tehető azoknak a külterületi lakóhelyeknek a száma, amelyek még ma sincsenek bekapcsolva az ország távbeszélő forgalmába. Ez a körülmény körülbelül egymillió tokost érint, tehát az összlakosság 10 százalékát! Ismerjük, hogy a vidéki postahivatalok jó része a délutáni órákban nem tart szolgálatot, ezért elemi csapások, hirtelen megbetegedések, életveszélyeik esetén nehezen lehet a mentéseket megszervezni. Az említett törvény végrehajtási Utasítása kötelezi a mdniszfuvarok lebonyolításánál, az árkok megásásánál. Ezzel meggyorsul a távbeszélő hálózat fejlesztése is. Megyénkben egyelőre 34 olyan távoli "lakott helyen szerelnek fel távbeszélő állomást, amelyek a legsürgősebbnek látszanak. Tovább folytatják a távoli települések szerelését. Anitái gyorsabban megy ez a munka, mi.nél többet segítenek a társadalmi szervek és a lakosság. Elvi megállapodás történt arra vonatkozólag is, hogy a Híradás- technikai Vállalat 1975-ig jelentős beruházási összeggel tovább fejleszti a gyárat és újabb munkaalkalmat teremt. A szakim m - kásgárda műszerészekből, esztergályosokból, lakatosokból és szíjgyártókból tevődik össze. A jelenlegihez képest tehát mindkét vállalatnál jelentősen növekszik a munkáslét&zám. Mexikóban az olimpiai láng tóriumot, hogy a jövő év végéig még több vidéki állomást szereljen fel a kevésbé lakott területeken. Ez körülbelül 460 távbeszélő állomást jelent 1969 végéig. Mint megtudtuk, ennek költsége mintegy 60 millió forint. A nagy költség miatt természetesen számít a posta a lakosság társadalmi munkájára is. Különösen nagy segítséget nyújthat a 9 strablsundi útépítési feiügyeiőség vezetőjének tapasztalatcsere-látogatása megyénkben A Közlekedéstudományi Egyesület meghívására tapasztalatcsere céljából hazánkba látogatott az NDK-ból Rolf Braun mérnök, a Strahlsundi Állami Útépítési Felügyelőség vezetője. A KTE Békés megyei területi szervezete és a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya élve a jó alkalommal, meghívta a német mérnököt, hogy Iá- fogasson el megyénkbe is. A meghívásnak eleget téve, Rolf Braun a múlt héten pénteken Békéscsabára érkezett, ahol szombaton délelőtt, a Technika Házában közlekedési szakigazgatási szervek irányító tevékenysége és hatósági feladatai, valamint Az úthálózat fenntartásával kapcsolatos tapasztalatok az NDK-ban címmel igen tanulságos előadást tartott. Az előadás után levetítették a német mérnök saját készítésű filmjeit. Rolf Braun hétfőin Miskolcra utazott. A Durango nevű mexikói hadihajóról úszó staféta vitte partra az olimpiai lángot Vera CruznáL Rádioteleíoto — AP—Cl*
