Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

19SÍ. október 3.

3

Csütörtök

Mi így csináljuk

Négy belföldi tanulmányutat rendez októberben a GTE megyei szervezete

Az Őszi betakarítás és vetés valamennyiünk ügye

Lapunk tegnapi számában tájékoztattuk olvasóinkat a megyei tanács vb nezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a Magyar Agrártudonányi Egyesület Békés megyei Szervezetének és a Békés megyei Népújság szerkesztőségének közös szervezésében az őszi nezőgazdasági munkákkal kapcsilatos kerck- asztal-megbeszélésről. Erre a megye tájkörzeteiül összesen 14 tsz elnökét vagy űzető szakemberét hívtuk meg A meghívásnak tizenegyen tttek eleget, s közülük tízen sámoltak be a rendkívüli időjárá következtében kialakult üzmi helyzetről, azokról az i ntézkd ésekrö 1, melyeket az utóbbi npokban foganatosítottak a betkaritás és az őszi búza vetéséne gyorsítására. Többen hangoladtak annak a véleménynek, h?y most igen fontos a mezőgazdsági üzemek, az ipar, a keresktelem és a pénzügyi szervek :oros együttműködése. Az említi szervek munkájának kooiináJása jól szolgálhatja az űzői és a nép- gazdasági érdeket, megtermelt értékek mentését éaz őszi búza optimális idöbetvaló elvetését. De álljanak ita szövetkezeti vezetők véleimyei:

Csomós István, a rgyei tanács vb mezőgazdasági é élelmezés- ügyi osztályának, vetője:

— A sízeptem- beri esőzések sajnos, elrabolták a mezőgazdasági munkákban szerzett korábbá előnyt A megye csaknem háy»m héttel fejezte M I "Já|||

be hamarabb llyL«- mmm

az aratást,

mint tavaly. A nyári betakar!- ||||| J|

tás után jól Sül fj ” '

haladt a tarló- lj|li íNb|1|&|

hántás, a nyári mélyszántással, az islótrágyá- zással, a vetései ők észisel és a vetéssel azonban a eptember 30-d helyzetet figyéibe véve kedvezőtlenebb a hel;t, mint tavaly. Az utóbbi heben az évi csapadék egyharma. hullott le megyénkben. Ez a ndkívüli időjárás rendkívüli üad intézkedéseket sürget az ősmunkák gyorsítására.

Hrabovszki Mihály, békés- szentandrási Zalka Tsínöke:

— Az őszi _________

m

ezőgazdasági ~ munkák szer- vezésére kain- pánytervet ké- |bÍ|^

szítettünk. Ezt • 1

úgy állítottuk fis össze, hogy |.|

minden mező- | gazdasági fel- & y ''"m adatot a búza W i optimális idő- \ « M beni elvetésé- df

nek rendeltünk alá. A növény- L 3§| ||g|

termesztési bri- ||., JIH

gádokat olyan területek betakarításársszpon- tosítjuk, ahová terv sze búzát vetünk. A betakarítottblákra annyi traktort irányítur. hogy lehetőleg egy-két nap t befejezhessük a vetőágy ezítését és a vetést. Amennyibeilászos után vetjük a búzát, mervezzük a talaj fertőtlenítését. A munkaerő koncentrálása az őszi munkák gyorsítására nálunk bevált- Ezért követjük az idén is ezt a módszert.

Árva István, a biharugrai Felszabadult Föld Tsz elnöke:

— Az őszi __________

m

ezőgazdaság' T .J|ll|gi||||g^

munkákkal idő,

arányosan, jól slllll

haladunk. Mostani helyzetünket össze sem

eszközökkel, hanem a meggyőzés erejével irányít, figyelembe véve a szövetkezeti gazdák lélektani nyugalmának megőrzését. Az volt tagjaink kérése, hogy elsőnek a háztáji kukoricát takarítsuk be. Ennek jó része már fedél alatt van, s az emberek most szívesen jönnek dolgozni

Hunyad Péter, a kevermesi Lenin Tsz főagronómusa:

— A tavaszi és a nyári betakarításhoz

elegendő géppel rendelkezünk. Az őszi munkákhoz a- zonban kevés a gép. Csak

cukorrépából 1200 vagon a szállítani valónk., A kukorica, a kukon! caszár, a silózásra vetet! másodnövények és a cukorgyári melléktermékek szállítása, továbbá a lucerna betakarításba rendkívüli nagy feladatot jelent. Nélkülözhetetlennek tartom a szállítójárművek számszerű növelését. Javaslom, hogy a jövő évi amortizációs alap meghitelezésére nyissanak lehetőséget. hogy az AGROKER udvarán tárolt gépek ne januárban, februárban kerüljenek az üzemekbe, hanem most, amikor a legnagyobb szükség van rájuk.

Lábos László, a dobozi Petőfi Tsz főagronómusa:

— A rendkívüli időjárás következtében

pótintézkedése- 1 i''^^ll, >

traktorveze- Ilii«-?'' .. L 3b téshez értőket, ^ hogy a nyújtott ő i

műszakban dől- ’ >sÚ

gozó vontató- ‘ '

henni küldhes- gjjL

ra beosztott gé- pekre a felelős

vezető mellé hasonló felkészültségű traktoros tsz-gazdát osztottunk be. Ezzel elértük, hogy a közös érdekeltségű nappali szállítás folyamatos, a háztáji fuvarozás pedig délután 5 órától éjfélig csaknem egy egészen teljes műszakot kapott.

Borombós Mihály, a gyulai Köröstáj Tsz főagronómusa:

— Nálunk évek óta probléma volt az őszi betakarítás. Tavaly őszszel a termelés szerkezetét megváltoztattuk. Csökkentettük a termesztett növények számát és hozzáláttunk a gépesítés szervezéséhez. Ennek és a tagság szorgalmas munkájának az eredménye, hogy időarányosan jól halad a betakarítás. A cukorrépa 75 százalékát felszedtük. Felkészültünk az éjjel-nappali vetésre. Villanyégőket szereltünk a vetőgépekre.

Kozsuch János, a sarkadi Lenin Tsz elnöke:

— A töb! éven át tartó belvízjárás következtében

csak annyi gépet vásároltunk, amennyi elegendő volt az akkor termett érték betakarítására.

Az idén nem volt belvizünk.

Így az időjárás nálunk nagyon kedvezett. Most azután csaknem háromszor any- nyi érték vár betakarításra, mint tavaly vagy azelőtt. A rendelkezésre álló gépek kétműszakos és nyújtott műszakos üzemeltetése sem bizonyul elegendőnek, ezért most igen sürgős segítségre lenne szükség.

Héjjas Béla, a tótkomlósi Viharsarok Tsz főagronómusa:

— A rendkívüli időjárású ősz nemcsak a tsz-eknek jelent minden eddiginél nagyobb feladatot, hanem í

mezőgazdaságot kiszolgáló ipari és kereskedelmi szerveknek is. Va jón az ott do’ gozó vezeti tettek-e olya intézkedéseket, melyekkel a mezőgazdaságot segítik? Ügy gondolom, hogy a mostani rendkívüli időjárás nemcsak a termelőüzemet sújtja, hanem a vállalatokat is. Jó lenne, ha ezt közös erővel hárítanánk el.

*

A kerekasztal-megbeszélésen megjelent és felszólalt Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag, Nagy Vilmos, a kondorosi Lenin és Sánta Sándor, a dévavá- nyai Lenin Tsz főagronómusa. Ott volt Supala Pál, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének elnöke. Valamennyien értékes javaslatokkal járultak hozzá a mezőgazdasági üzemek előtt álló feladatok megoldásához. D. K.

Fotó; Demény Gyula

I

i

I

A Gépipari Tudományos Egyesület megyei csoportja már korábban is több tanulmányutat szervezett tagjainak.

Ebben a hónapban szintén gazdag program lebonyolítására készül. Október 12-én és 13-án szervezik meg a 8-as számú tanulmányutat a gáztüzelő tanfolyam hallgatóinak, akik Gyulára, Kar- doekútra és Szegedre látogatnak el. Október 14-től 16-ig rendezik meg a 9-es számú belöldi tanulmányutat, melynek során a részvevők Nyíregyházára, Tokajra, Sárospatakra, Nyírbátorra, Sátoraljaújhelyre és Tiszaszederkényre

látogatnak és különböző üzemeket tekintenek meg. Október 19- től 22-ig tart a 10-es belföldi tanulmányút, amely a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz speciális rendezvénye. Ennek kereTé- ben a részvevők dunaújvárosi, székesfehérvári, győri, soproni, szombathelyi és balatonboglári üzemekben tesznek látogatást. A 11-es tanulmányút alkalmával a szeptember 30-án Békéscsabán megkezdett normatechnológusi szaktanfolyam hallgatói látogatnak el a fővárosba, hogy az elméleti oktatást gyakorlati ismeretekkel gyarapítsák.

Exportjuhok feldolgozására rendezkednek be Békéscsabán

A Békés megyei bárányok, hízott juhok iránt külföldön nagyon megnőtt a kereslet. Több francia cég például határozottan kérte az illetékeseket, hogy számukra Békésből vásároljanak pecsenyebárányt. Ez adta az ötletet az illetékes szex-veknek, hogy az elő bárányokon, hízott juho- kon kívül juhhúst is exportáljanak. Bérvágásra a békéscsabai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei kérték fel, mivel az egykoi-i vágóhídon ők tevékenykednek.

A Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat vezetői úgy vélik: évente mintegy 30—40 ezer juh feldolgozására lenne lehetőség Békéscsabán. Alapanyagot elsősorban Békésből hoznának, de vásárolnának fel Hajdúból és Csongrádból is. Mivel erre a célra a legprímább állatokat válogatják, természetesen magasabb az átvételi ár is.

Az önállóság

nem jogosít szabálysértésre

T

öbb szekrényt töltene meg az az írásos anyag — felmérés, intézkedési terv —, ami az utóbbi öt-nyolc évben készült megyénk úgynevezett szűzföldjének, az Árpád-kori állapotokban vegetáló 90 ezer hold legelőnek a hasznosításáról. Az ankétokon, bemutatókon elhangzott ismertetések, érvek és ösztönző szavak betűbe öntve további tízszer-húszszor ennyi papírt töltenének meg. Összeszámolva, tetemes összegre rúgna a megye legelőgazdálkodásának javítására fordított évi 4—5 millió forint állami támogatás is.

Mutatkozik mindennek eredménye, azonban nem annyi, hogy lelkendezve beszélhetnénk róla. Az állami támogatásbúd legtöbbet felhasználó öt legelőgazdálkodási társulás sem váltotta be eddig a hozzáfűzött reményeket. Igazságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy a kezelésükben levő 9460 hold legelőn nem történt jelentős javulás. különösen a csabacsűdi társulás legelőin. Műtrágya-adagolással, gyomirtással, öntözéssel és más szükséges művi eljárással igyekeztek a fűtermést növelni, s a társult szövetkezetek és háztáji állatállománynak minél huzamosabb ideig tartó legeltetési lehetőséget biztosítani.

A kezdeti sikerek feletti lelkesedés és a megelégedettség hatására azonban itt is, ott is odadobták a gyeplőt „fog az menni” jelszóval. Mendegélt is a legelőgazdálkodás ezekben a társulásokban, de nem mindig a kívánt mederben. Többek között: a társulások a tulajdonukban levő I—II—III. osztályúnak minősített 4800 hold legelő műtrágyaszükségletéhez 2 millió 340 ezer forint állami támogatást kaptak az idén. Műtrágya azonban csak 1800 holdra jutott, s azt ne is firtassuk, hogy holdanként mennyi. Miért nem jutott több? Azért, mert az AGROKER csak előre megrendelt és készpénzzel kifizetett műtrágyát tud biztosítani. Szóljon a társulások mentségére az, hogy az állami támogatás összegét csak tavasszal kapták meg, amikor már nem vagy csak alig lehetett műtrágyát kapni.

E

gyszóval, kevés műtrágya jutott a legelőkre, s ennek arányában keveset öntöztek a tavaszi és nyári szárazságban. Akik azt hiszik, hogy ezzel szemben megmaradt a pénz, s most a társulások ősszel előre megrendelik és kifizetik a tavasszal szükséges műtrágyát, azok tévednek. A pénzt ugyanis felhasználták különböző költségek fedezésére. Sok mindenre futotta ebből, csak éppen a fűtermés növelésére nem. Arra is, hogy például a csabacsűdi társulás a tsz-ektől számosállatonként befizettetett 715 forint helyett a háztáji állatokért csak 316 forintot kérjen. Megesett a szív és elfolyt az állami támogatás jó része.

Nem jobb a helyzet a gyulai és a többi társulás gazdálkodásában sem. Már-már felmerült a kérdés: életképesek-e egyáltalán a társulások, érdemesek-e évről évre a nagy összegű anyagi támogatásra? Egy-két javítanivalótól eltekintve, a csabacsűdi társulás bebizonyította életképességét. Mi több, azt is, hogy csakis ebben a formában, a társult szövetkezetek együttes erőfeszítésével lehet hasznosítani a legelőket ott is és a megye más részén js. Csupán arra kellene vigyázni ezután, ne sajduljon meg a szív és ne maradjon el az irányító szervek hatósági jogköre, ha az alapszabály betartatásáról, ha az állami támogatás rendeltetés szerinti felhasználásáról, ha a társulásokba csapódott hozzá nem értő vagy a társulás anyagi eszközeivel csáki-szalmá- jaként gazdálkodók leváltására’ van szó.

■ társulások sem törvén} t. kívüliek. Működésüket jogszabályok határozzák meg és az a mindenkire egyformán kötelező társadalmi követelmény, hogy amit kapnak, annak arányában értéket kell adniuk.

K. I.