Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek I mm: Fogorvosok, fogak, betegek István írása 5. oldal Megtette a mór...? Kukk Imre írása 3. oldal' Labdarúgás: megyei II. osztály Az őszirózsás forradalom előfutára volt a proletárhatalom megteremtésének Ünnepi nagygyűlés Békéscsabán Szerdán délután Békéscsabán, a városi tanács nagytermében a Hazafias Népfront megyei Bizott­sága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ünnepi nagygyűlést ren­dezett az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom 50. évforduló­ja alkalmából. A fél évszádos eseményekben részt vevő veteránokkal együtt érkező vendégeket Juhász Gyula Az októberi forradalomhoz cí­mű verséből idézett felirat fo­gadta: Tán holnap otthagysz eltiportan, Mint láncfüvet domboldalon Én láttalak robogni, jól van, Győző szekér, Forradalom! I ___ Le szállt Beregovoj ezredes a Szojuz—3-mal A Szojuz—3 szovjet űrhajó, amelyet Georgij Beregovoj űrhajós pilóta vezetett, október 30-án, moszkvai idő szerint 10.25 órakor leszállt a Szovjetunió területének előre megadott térrégében. A Szojuz—3 leszállása, miként a Sojuz—2 is, aerodinamikai té­nyezők felhasználásával és irányí­tottan történt. Az irányított le­szálláshoz betájolták az űrhajót a szükséges irányba, a fékezőmű 145 másodpercig működött, közölt* az űrhajóval a kellő fékező impul­zust, mire a Szojuz—3 megkezdte a leereszkedést űrbéli pályájáról. Az utolsó szakaszban működés­be lépett az ejtőernyő-rendszer, a Föld közvetlen közelében pedig bekapcsolásra kerültek a sima le­szállást biztosító hajtóművek. A Szojuz~-3 űrhajó repülése négy napig tartott. Beregovoj űr­hajós pilóta sikeresen elvégezte a programban kitűzütt tudományos ! badságharcos Az elnökségben többek között helyet foglalt Zalai György, a megyei pártbizottság titkára, Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese, Mitykó Mihály, az SZMT elnöke, Nagy József, a HNF megyei elnöke, valamint ve­teránok és fiatalok. Az ünnepi nagygyűlést Nagy Ferenc, a HNF megyei titkára nyitotta meg annak a gondolat­nak a jegyében, hogy megyénk­ben is megkezdődnek az ünnep­ségsorozatok, melyekkel méltó emléket kívánunk állítani nem­zeti múltunk, munkásmozgalmunk sorsdöntő eseményeinek. Ezután Nagy István, az SZMT vezető titkára mondott beszédet. Bevezetőben hangoztatta a megemlékezések fontosságát, me­lyek társadalmunk* és ifjúságunk helyes nevelését szolgálják. — A tnai megemlékezéssel — mondotta többek között — évti- dedes tartozást egyenlítünk, öt­ven évvel ezelőtti forradalmunk a legutóbbi időkig nem kapta meg azt a helyet, amely jelentő­ségénél fogva megillette volna. Az utóbbi években e téren is gyökeres változás következett be. A továbbiakban méltatta, hogy 1918 októbere szervesen kapcso­lódik a magyar történelem sza- és forradalmi és műszaki vizsgálatokat. Berego- j mozgalmaihoz, elsősorban 1848- voj ezredes a leszállás után jól | hoz. A függetlenségre való tö- érzi magát. A Földre érés színhe- j rekvést a népelnyomó eszközök lyén barátai és tudósítók fogad- nem gyengítették. A munkásság ták. (MTI) ‘ és a parasztság legjobbai felis­Elítélték a tss-vagyon tékoslóit merték, hogp a nincstelenségből, a jogfosztottságból a menekülést nem a kivándorlás, hanem az osz­tályharc, az erők szövetsége je­lenti az imperialista törekvések­kel szemben. Az első világhá­borúban a gyors siker illúziójá­nak mámora elszállt és megma­radt a szörnyű valóság: hatszáz- hatvanezer halott és hétszázhar- mincezer hadifogoly. A tömegek kiábrándultságát és erősödő békevágyát ismerte fel néhány reálisabban gondolkodó politikus — élükön Károlyi Mi­hállyal. Nem haboztak az igazsá­got a nagy nyilvánosság elé tár­ni, nemcsak hirdették a békét, hanem kívánták is és követke­zetesen igyekeztek megvalósítani. — A haladó utókor Károlyi Mi­hály élete, közéleti tevékenysé­ge előtt meghajtja a forradalom zászlaját és nemzeti hőseink nagyjai közé sorolta — mondotta Nagy István. A történelem viharában gyor­san peregtek az események. A béke és a független demokratikus Magyarország megteremtése ér­dekében a munkásgyűlések kö- (Folytatás a 2. oldalon) A tótkomlós! Alkotmány Tsz- ben híre járt, hogy Lopusni András elnök és még néhány szö­vetkezeti vezető gyakran a közös gazdaság pénzén dorbézol Pesten. Arról is beszéltek, hogy az italt kedvelő elnök nagyobb összeggel tartozik a tsz-nek és kölcsön­ügyleteit Antal Béla főkönyvelő takargatja. A néhány hónapig tartó pusmogást a népi ellenőrzés vizsgálata, majd bírósági eljárás követte és nagyrészt beigazolód­tak a vezetők üzelmeiről szállon­gó hírek. Az Orosházi Járásbíróság hat napig tárgyalta Lopusni András és társainak bűnperét. De mit is vétett a törvények el­len Lopusni András és öt társa? Az elnök 1966-ban és 1967-ben folytatólagosan kisebb-nagyobb összegeket vett fel a tsz-től el­számolásra, s 20 ezer forintot nem fizetett vissza. Antal Béla fő­könyvelő természetesen tudott az elnök eladósodásáról, látta, hogy az utóbbi időben már a kölcsön­kért összegekből korábbi adóssá­gait foltozgatta, de nem lépett közbe, sőt, további bűncselekmé­nyek elkövetésében is kezére járt felettesének. A „jószívű” főkönyvelő nem el­ső írben került összeütközésbe a törvénnyel: 1958-ban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás, magánokirat-hamisítás és megvesztegetés miatt, két évre ítélték. Büntetése letöltése után alig három évvel azonban ismét főkönyvelői beosztást kapott az Alkotmány Tsz-ben! Vajon senki sem ismerte előéletét? Lopusni Andrást az említet­ten kívül felelősségre vonta a bíróság azért is, mert úgy rep­rezentált, ajándékozott a tsz pén­zéből, gabonájából, mintha a sa­játja volna. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy a javakat nem saját céljára fordította. „Kenni kell a kereket, mert csak úgy forog”-jelszóval olyan embereket jutalmazott, akik tettek valamit a tsz-ért. A múlt év elején pél­dául 11 ezer forintot adott an­nak, aki segített bontási anyagot szerezni az épülő gépjavító mű­helyhez. A tsz-nek fontos volt az építőanyag, mint ahogy fontos volt az a két tartály is, amit az új csibenevelő üzembe helyezésé­hez hiányzott. Mégsem volt joga az elnöknek ahhoz, hogy a fő­könyvelő és a többi vádlott: Bo­ros György anyagbeszerző, Kajos Ferenc felügyelő bizottsági elnök, Somogyi Mihály tsz építőbrigád vezető és Tóth Imre beosztott könyvelő közreműködésével 15 mázsa ocsút fuvarozzon teljesen ingyen a tartályvásárlás közvetí­tőjének. Nem tájékoztatta a köz­gyűlést, a tsz tagságát az emlí­tett beszerzések anyagi hátteré­ről és arról sem tudtak az Al­kotmány Tsz gazdái, hogy a Bu­dapesten működő melléküzemág, a parkosító brigád vacsorakölt­ségét, ötezer forintot a reprezen­táció terhére számolták el, pe­dig reprezentációs keretet nem is hagytak jóvá a múlt évre. Sze­repelt még az elkótyavetyélt kö­zös javak lajstromán tetemes mennyiségű takarmánygabona is, amit az ügyeskedő pesti anyagbeszerző — a büntetett elő­életű —, Boros György különdíja- zására fordítottak. Lopusni Andrást egyévi, há­romhónapi szabadságvesztésre ítélte az Orosházi Járásbíróság és további három évre eltiltotta a közügyektől. Antal Béla bünteté­se: egyévi szabadságvesztés és kétévi eltiltás a közügyektől. Bo­ros Györgyöt hathónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre és ezer forint pénzbüntetésre, Kajos Ferencet négyhónapi. Somogyi Mihályt és Tóth Imrét hat-hat- hónapi felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélték. B. D. Sikerrel zárult az időszaki tanácstagi választás Mint már hírül adtuk, ok­tóber 27-én megyénk több váro­sában és községében — a külön­böző okok miatt megüresedett ta­nácstagi tisztségre — új tanácsta­gokat választottak. A kapott érte­sítés szerint ezen a napon két megyei, két járási, két városi és 60 községi tanácstagot választott újra a lakosság A választások so­rán csupán egy helyen történt kettős jelölés. Kár. hogy a válasz­tók nem éltek jobban a több je­lölt lehetőségével. A kettős jelölés Szeghalmon volt. Megválasztásra az első jelölt került. Így a mandátumokat mindenütt a Hazafias Népfront jelöltjei kap­ták meg. A szarvasi járásban Nei- bort István, a szeghalmi járásban Kiss Zoltán lett új tanácstag. Szarvason dr. Dandé Mihályt, Bé­késcsabán Kerekes Szilvesz­tert választották meg a városi ta­nács új tagjává. A Békés megyei 26-os számú választókerületben (Telekgerendás) dr. Jakucs Ta­más, a megyei bíróság elnöke, a 48-as számú megyei választóként letben pedig Molnár István, a bé­késsámsoni tsz elnökhelyettese került a megyei tanács tagjainak sorába. A szavazás mindenütt nyugodt légkörben, a törvényesség megfe­lelő betartásával zajlott le. Bár a mezőgazdasági munkáknak igen kedvezett a szép idő, a választók — akik vasárnap is dolgoztak — előbb leadták szavazataikat, : csak azután mentek ki a határ ba. A választási szervek teljes fe­lelősséggel végezték el feladatai­kat. lózan takarékosság Ez évben negyedik alkalommal rendezik meg október 31-én ha­zánkban a Világtakarékossági Na­pot. E program 1924 óta számo6 országban — így hazánkban is — tradícióvá vált. A Világtaikaré- kossági Nap célja, hogy újabb és újabb egyénekkel, családokkal is­mertesse meg a takarékosság hasznosságát, Az egyéni pénztakarékosság a szocialista és tőkés országokban egyaránt mozgalommá vált, az egyének és a családok gyarapo­dásának, életszínvonaluk emelé­sének elfogadott, fontos eszköze. A takarékoskodás növekedését számszerű adatok igazolják. A folyó év első kilenc hónapjában a takarékbetét közel 3,5 milliárd fo­rinttal emelkedett és szeptember 30-ra az országos betétállomány 28,2 milliárd forint volt. A pénztakarékossági mozgalom megyénkben is rendkívül kiter­jedt. A takarékpénztári, takarék­szövetkezeti, postai hálózat a ta­karékosság vonalán reá háruló fel­adatot évről évre teljesítette. Ezt bizonyítja a betétállomány megyei szintű rohamos emelkedése is, amely ez évben elérte az 1 milli­árd forintot. Népes tábor vallja célkitűzései között a takarékossá­got falun és városban egyaránt, a takarékoskodók száma megyénk­ben meghaladja a 132 ezret. A betétállomány nagyarányú emel­kedése azt bizonyítja, hogy me­gyénk lakossága egyetért kormá­nyunk helyes politikájával, bízik rendszerünk erősségében, biztos helyen látja forintjait takarékbe­tétben. Szoros összefüggés van a taka­rékosság és a hitelezés között. A takarékbetétállomány biztosít fe­dezetet a különböző hitelakciók­ra, rövid, és középlejáratú hitelek folyósítására. Elsősorban kell megemlíteni, a takarékpénztár se­gítségnyújtását az egyik legége­tőbb probléma — a lakáskérdés enyhítéséhez, megoldásához. Az elmúlt évek során országosan sok ezer. de megyei viszonylatban is jelentős számú dolgozó jutott családi házhoz olyan formában, hogy igénybe vette a rendelkezés­re álló hosszú lejáratú építési köl­csönt. Megyénkben ebben az év­ben a kölcsönnel támogatott csa- ládiház-építkezések száma mint­egy 1800 és a kihelyezett építési kölcsönök összege eléri a 82 millió forintot. Ezen túlmenően szövet­kezeti ház, társasház- és sorház­építési akció keretében folyó év­ben 500 lakás épült, 45 millió fo­rint kölcsöntámogatással. Termé­szetesen a takarékpénztár többi hitelkonstrukciója is számottevő, megyei szinten több mint félmil- liárd forint. A takarékosság fontos szocialis­ta nevelöeszköz is. mert aki a magánéletében takarékos, az mim. kahelyén és szerte az élet min­den területén a szocialista tulaj­donnal is hasonlóképpen bánik. Ezért e mozgalom széles körű ter­jesztése és felkarolása az egész társadalmat közvetlenül érintő állami és társadalmi feladat is. Ezt szögezi le az 1959. évi kor­mányhatározat is, amely célul tű­zi ki, hogy „Legyen a takarékos­ság a szocializmus építésének ál­talános módszere, hassa át egész közéletünket, az egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását a takarékosságra való törekvés.” Közel 130 éve annak, hogy Fáy András megalakította az. Első Ma­gyar Takarékpénztárt, 130 éve van lehetőség arra, hogy a lakos­ság megtakarításait takarékpénz­tárban helyezze el. Ez az időszak bebizonyította, hogy a takarékos életszemlélet fontos, enélkül nyu­godt. megalapozott élet nem lehet­séges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom