Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
1988. október 13. 7 Vásárnál Megsárgult periratok: Békési szegénylegények „A nagy utca gyászba van, gyászba van, A nagy utca gyászba van, gyászba van, A nagy utca gyászba van, Rózsa Sándor halva van.” (A Csanádapácán lejegyzett népdalból.) Nemrégiben láttam valamelyik képeslapban egy olyan fényképet, amin kikent-kifent műbetyárok kaptak nyeregbe külföldi hölgyeket. Hadd legyen része egy kis emésztést serkentő izgalomban is a vendégnek, mielőtt kanalazni kezdi a jó bográcsgulyást a pusztai csárdában — vallja az IBUSZ. Üzleti szempontból nézve bizonyára jó módszer ez, de az ilyen betyárromantika hamis. A nép- költészet és hagyomány — ha túloz, idealizál is egy kicsit — nem nyalka szívrablóként őrzi Rózsa Sándor és a többi híres alföldi szegénylegény emlékét. És különösen nem ilyen képet kapunk róluk, ha a korabeli — a szabadságharcot megelőző és követő évekből származó — periratokat fogjuk vallatóra vagy olyan tudományos alapossággal megírt munka kerül, a kezünkbe, mint Szabó Ferencé, a Békés megyei Levéltár igazgatójáé. („Dél- Alföldi betyárvilág.”) Akadtak a pusztákon bojongó törvényenkívüliek között olyanok, akiket a gyors meggazdagodás és a hírnév vonzott. Ezek általában nem is válogattak szegény és gazdag között, amikor rabolni indultak. De őket csak közönséges „zsivány”-nak, „zsebelő”-nek és nem betyárnak hívták akkoriban. Az igazi betyárok többsége a hűbéri terheket nem táró, elszegényedett jobbágyok, nincstelen zsellérek és szökött katonák közül került ki. „Már minálunk verbuválnak kötéllel/ Elviszik a szegénylegényt erővel/ A gazdagnak öt-hat fiát nem bántják/ A szegénynek, ha egy van is elhajtják” — mondja a szabadságharcot megelőző években született népdal. S a katonafogdosás vagy a nehéz szolgálat elől menekülő legényeknek jó okuk volt rá, hogy a puszták mélyén legeltető szilaj pásztorokhoz- vagy még inkább valamelyik betyárbandához csatlakozzanak. Az 1846-ból származó bírósági jelentés szerint Gulyás Kiss József szökött katona „mielőtt a katonai hatóságok kezére adták volna, megfenyítés eszközlése közben elhalálozott”. „Megfenyítés eszközlése közben...” A gyulai börtönben — a kevés élve szabadult rab szerint — a vallatások idején „állati üvöltés volt hallható”. Fémbakancsot is használtak a szegénylegények kínzásakor az őrök, s az embertelenül éheztetett rabokat egyes zárkákba különítették el egymástól. Sokan álltak a betyárok közé az egyre fogyó legelőkön tengődő pásztorok közül is. A nyomorúság hajtotta őket, bizonyság rá néhány 1846-ból származó perirat. Az egyikből például kiderül, hogy Kalina Jóska bojtár azért lopott nyolc ürü-birkát, hogy értük cserébe „két rend tisztességes fehér ruhát és egy lajbit” kapjon. Lakatos János, tíz társával együtt, a túri vásáron rajtaütve, élelmiszert rabolt magának és családiának a sátrakból. A szabadságharc bukása után sem könnyebbedtek a szegények terhei, s a reményükben csalatkozott honvédek közül sok inkább űzött farkasként bújdasott, be- tyárkodott a pusztákon, mintsem, hogy a nagybirtokokon zsellérként tengesse az életét. Békés megyében és a szomszédos Csong- rádban 48 után portyázott a legtöbb nagyhírű betyár. Közülük a csongrádi származású Rózsa Sándor alakját övezte legtöbb legenda, aki csapatokat szervezve részt vett a szabadságharcban is. A világosi fegyverletétéi után azonban ismét rettegésben tartotta a Szeged és Vásárhely környéki birtokosokat. Portyázása közben megfordult többször Békés megyében is. Szabó Ferenc megemlíti a könyvében, hogy 1958-ban még akadt olyan idős ember Orosházán, név szerint Molnár Imre, aki látta a híres betyárvezért. Ostoros gyerekként a vásárra igyekezett a gazdájával, amikor találkoztak Rózsa Sándorral, aki egy bográcsban húst főzött magának az útszéli bodzafa árnyékában. Tisztelettudóan köszöntötték, mire „Sándor” válaszul megbökte pörge kalapja karimáját. A Békés megyei betyárok közül Szilágyi Jancsi volt a legnevezetesebb. Orosháza környékén tűnt fel 1850-ben és hetven főre tehető bandájával, köztük az ugyancsak nagyhírű Marsi Mihállyal, Farkas Jancsival, Szabó Palival a vakmerő rablótámadások egész sorát követte el néhány év alatt Volt úgy, hogy egy éjszaka négy birtokon is rajtaütöttek Batto- nyán, Reformátusikovácsházán, Tótkomlóson, Kaszaperen. Leghírhed tebb bűntette a Pest—Arad —Nagyszeben között közlekedő postakocsi kirablása volt, 1850 áprilisában. Ez a dátum fordulópont az alföldi betyárvilágban, mert a közbiztonság teljes felbomlásától rettegő császári hatóságok, ettől kezdve nagy apparátussal, katonaság bevonásával láttak hozzá a szegénylegények üldözéséhez. A razziák, hajtóvadászatok jó alkalmat nyújtottak nekik ahhoz is, hogy végleg leszámoljanak a szabadságharc szellemét tovább élesztgető bújdosók- kal, a hajdani honvédokkal, ösz- szegyűjtsék a fegyvereket, forradalmi dokumentumokat. 1851-ben több nagy hajtóvadászat után ismét zsandárok cirkáltak a békési és sárréti járásban. A nagynevű Fábián Pistát keresték, aki Biharból menekült át erre a részre. Ez az akció — mint annyi másik — sikertelen maradt A következő évben érte utol a végzet Szilágyi Jancsit. Sógorával, Farkas Jancsival együtt elhatározták, hogy felhagynak a betyárkodással, önként a zsandárok kezére adják magukat, s ily módon elkerülik a rögtönítélő bíróságot. Indulás előtt azonban még pihenni tértek a Farkas-tanyán, s itt alvás közben talált rájuk a véletlenül arra cirkáló járőr. Röviddel később mindkettőjüket felakasztották Szegeden. Alig néhány hónappal a kivégzésük után azonban ismét hallattak magukról a Békés megyei betyárok Steiner Ignác békéscsabai uradalmi inspektor házát támadta meg és rabolta ki kilenc bekormozott arcú fegyveres. Végigszenvedte a borzalmas eseményt Steinerné nevelt fia, Munkácsy Mihály is. Steiner jómódú ember volt, mint a legtöbb azok közül, akit a betyárok megtámadtak, kifosztottak. A tanyasi szegények, pusztai pásztorok a szövetségeseik voltak, tájékoztatták, bújtatták őket. Az utak mellett levő csárdák is jó pihenő- és búvóhelyei voltak a betyároknak. Híres volt a kondorosi csárda, amelyből alagút vezetett a szabadba. A csorvási csárda arról vált nevezetessé, hogy mellette lőtték le a szegény nép által különösen szeretett betyárt: Babáj Gyurkát. Orosháza környékén a Lebuki csárdát övezte nagy hír, sok legenda. Számos népdalban is szerepelt. Például: „Nem messze van ide Kismargita/ Kömyös körül follya azt a Tisza/ Közepibe a Lebuki csárda/ Abba mulat egy betyár magába”. 1869-ben már halódott az alföldi betyárvilág, s akkor állították fel a szegedi kormánybiztosságot Ráday Gedeon vezetésével, aki teljes szabadkezet kapott a köz- biztonság megszilárdítása érdekében. Nagy apparátussal és drákói szigorral, vaskövetkezetességgel látott hozzá a félelmetes hírű Ráday a munkához, s értette a módját, hogyan számoljon le a szegénylegények mellett a 48-as érzelmű parasztokkal is. Sikerült elfognia Rózsa Sándort is, s amíg az a szamosújvári fegyházban sínylődött, elcsitultak a békési puszták, egymás után a gyulai, szegedi börtönbe kerültek az utolsó alföldi betyárok. Békés Dezső Madártávlatból az épülő békés csabai 120 személyes szálloda. Már szerelik a központi fűtést, téliesítik az egész épületet, hogy a hideg idők beállta után is folytathassák a belső munkákat. Az új létesítményt május végén kell átadni. Fotó: Demény Mi okozza a televízió-vétel zavarait Sokan panaszkodnak az utóbbi időben a televízió-tulajdonosok közül a rossz vételi lehetőségekre. Általános panasz a kép szétesése. A hibaforrásokat kutatva felkerestük a legilletékesebb szakembert, a békéscsabai GELKA szerviz vezetőjét, Lődy Andrást, aki kérdésünkre az alábbiakat válaszolta: — A kérdés megértéséhez tudni kell, hogy a televízió-adók mikrohullámú láncon keresztül kapják a szükséges kép- és hangjeleket a budapesti stúdiótól. A mikrohullámú lánc bonyolult berendezések sorát foglalja magába Lényegében arról van szó, hogy különböző, rajtunk kívülálló meteorológiai tevékenységek befolyásolhatják, mint ahogy be is folyá- solják a parabolaantennák közötti térben a mikrohullámú lánc terjedési viszonyait. Ilyenkor a két parabola között levő kép- és hangjeleket hosszabb, rövidebb időre eltéríthetik sugárzott irányukból. Ebben az esetben az adóállomás a sugárzott jelekből kevesebbet kap. Természetes, hogy az adóállomás is gyengébb jelet sugároz ki, így a vevőkészüléknél képzajosodást és képkiesést láthatunk. Ez a jelenség egy-két órától, esetleg hetekig is eltarthat, függően attól, hogy a meteorológiai tényezők hatása milyen hosszan tart. — Mit tehet a televíziónéző ilyen esetben? — Várjon türelemmel. Tudom, furcsán hangzik, mégis azt kell mondanom, hogy ilyen esetben nem érdemes a vevőkészülékhez hozzányúlni, elhangolni, meg kell várni a jelenség elmúlását. — Ezek szerint nem a vevőkészülék konstrukciójában keresendő a hiba? — Semmi esetre sem! Azt is mondhatnánk, hogy a jelenség elhárítására — ha bosszantó is — a szakemberek, így többek között szervizállomásunk sem képes. — Mi a megoldás? — A megoldás a beszélgetésünk elején említett parabolaantennák, tehát a mikrohullámú lánc állomásainak sűrítése. Ez azonban szintén nem valósulhat meg gyorsan, mert ezek a beruházások igen nagy pénzösszegeket igényelnek. Bo—Já Tenger alatti telefonkábelek A hírközlő műholdak megjelenése kérdésessé tette a tenger alatti kábelek hasznát, s az első pillanatban azt jósolták, hogy „nyugdíjazzák” azokat. A kábelek építőinek azonban más a véleményük. Zavartalanul folytatták tevékenységüket és a megrendelések sem ritkultak. A nemzetközi telefonbeszélgetés nagy száma miatt — a 2000. évre egymil- liárd beszélgetést jósolnak — elsősorban a kábelekre támaszkodnak és csupán másodsorban a távközlő műholdakra. A kábeleket gyorsuló ütemben fektetik le. MHHMMHMHWMVHtMIWHWHMMWVMMMWMHVMHM Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázat 1. .írni. 10. .ér. 19. .on. 28. .bo. 2. .ol. 11. .ha. 20. .bu. 29. .en. 3. .ro. 12. .ig. 21. .én. 30. .én. 4. .ap. 13. .lb. 22. .ar. 31. .pr. 5. .ra. 14. .ng. 23. .ko. 32. il. 6. .ét. 15. .ur. 24. .ul. 33. .ém. 7. .al. 16. .dé. 25. .ál. 34. .ga. 8. .ra. 17. .es. 26. .rá. 35. .en. 9. .gá. 18. .ke. 27. .ir. 1. Folyó K-Ázsiában. 2. ...Emile, 22. Lábbeli. 23. Férfinév. 24. Mérfrancia író. 3. Csúcs. 4. Ilyen levél is van. 5. Lendület. 6. Régi labdajáték. 7. Tetőfedő anyag. 8. Akta. 9. Kvarc. 10. A görög mitológia holdistennője. 11. Fafajta. 12. A Berni-Alpok egyik csúcsa. 13. Folyó Cseh- és Németországban. 14. Ilyen óra is van. 15. Lóverseny. 16. Női név. 17. Zörej. 18. Díszes. 19. írásjel. 20 Ritka férfinév. 21. Város az NDK-ban. tani test. 25. Göngyöleg. 26. Iparos. 27. Olasz pénzegység 28. Fúvóshangszer. 29. Folyó a Szovjetunióban. 30. Vivőér. 31. Kicsi. 32. Takarmánytároló. 33. Forma. 34 Bevetetlen terület. 35. Csónakfajta. Ha a rejtvényt jól fejtettük meg, a megkapott szavak első betűit összeolvasva megtudjuk a beküldendő jelmondatot. őszi rejfvénypályázaf 1968. október 13. 25.
