Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
1*68. október 12. 4 Szombat Kettős feladattal birkóznak a battonyai Május 11sz-ben Évek óta a megye leggyengébb eredménnyel működő gazdaságai között emlegették a battonyai Május 1 Tsz-t. A gyengeség jelét különféle elemzések során arra vezették vissza, hogy ez a termelőszövetkezet nem fordított megkülönböztetett gondosságot állóeszközéinek fejlesztésére. Emiatt a hozamok nem növekedtek úgy, mint általában a mezőkovácsházi járás többi szövetkezetében. A munka termelékenysége is lényegesen alatta maradt a járási átlagnak. Ebben az esztendőben jelentős előrelépés tapasztalható Batto- nyán. A termelőszövetkezet bevételeiből elsősorban az elavult berendezések, állóeszközök pótlására fordítja a legnagyobb gondot. A tsz saját erejéből az amortizációs alappal együtt kétmillió forintnál is többet költ a előbb említett célra. Az újabb állóeszközök hatékony kihasználásától a munka terme-, lékenységének lényeges növekedésére számolnak. Amennyiben több terméket állítanak elő, mint korábban, akkor nagyobb lehetőség nyílik a batonyai Május 1 Tsz-ben is a béralap fejlesztésére. a Kampány idején Sarkadi Cukorgyárban Csabay Béla—rir. Eötlevényi Tibor: Mezőgazdasági műszaki táblázatok, építészet A tervezéshez, felújításhoz, bővítéshez vagy üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges a szóban forgó létesítmény vagy berendezés műszaki adatainak számszerű ismerete. Ilyen gyűjteményes jellegű mű e könyvecske. Az általános adatokon kívül a vízellátás, a csatornázás, a villamos berendezések, a szellőzés, a légtelenítés, a sütő- és fűtőberendezések műszaki adatai találhatók meg benne. Vasvilla helyett vízsugár és autóbillentő rakodó — Áramfejlesztés „házilag’ — Új csomagoló üzemrész — Karácsonyi meglepetés lesz a bridzs-cukor Igazi kampány-hangulat ural- [ embert helyettesít a gép, azt még kodik a Sarkadi Cukorgyárban, j nem számította ki, de egy biztos: Autók, pótkocsis vontatók sora, napi 50—60 vagon meg sem koty- egész vasúti szerelvények szállít- j tyan neki. Ráadásul soha nincs ják a cukorrépát feldolgozásra ] baj vele. bámulatra méltó szervezettséggel. — Mire kell legjobban ügyelMátyási János igazgató a termelőket dicséri. — Akkor sem lehetne dereka- sabb a tsz-ek. állami gazdaságok nie? — kérdezem. — Előfordul, hogy a répa között hagyják a villát... Ha a szalagra esik, gyorsan meg kell állt helytállása, ha mindegyiknek' tani a gépet, nehogy összetörjön külön-külön cukorgyára volna. Egy percre sem kellett csökkenteni a gyártás ütemét. A rendkívül esős időjárás ellenére is napi 250—260 vagon cukorrépát dolgoztak fel. Emellett — kisegítésképpen — még 1000 vagont át is Tudtak adni a mezőhegyesi, valamint a Szolnoki Cukorgyárnak. És, ha már ilyen becsülettel teljesítik az ütemtervet a sarkadi körzetbe tartozó gazdaságok, hadd nevezzünk meg néhányat közülük. Mátyási János sorolja: — A kétsopronyi Rákóczi, a békéscsabai Május 1, a sarkadi Lenin, a füzesgyarmati Aranykalász, a gyulai Köröstáj és szinte valamennyit elismerés és köszönet illeti meg. Eddig 10 ezer vagon cukorrépát dolgozott fel a gyár, időarányosan 15 százalékkal többet a tavalyinál. Nem csekélység! Egyébként a várható mennyiség 34 ezer vagon, ami meghaladja az 1967. évit. A répa átlagsúlya 86 deka, a cukortartalma azonban csak 14 és fél százlék. a szerkezet. © © A gyár udvarán és a vagonok között ma már csak itt-ott látni embereket. A cukorrépa kirakása vízsugárral történik és van itt egy BUM—U—4 M jelzésű szovjet autóbillentő rakodó is. Ez a hatalmas — egyébként önjáró — monstrum felemeli a többtonnás tehergépkocsit és kiborítja belőle a cukorrépát. Rá egyenesen egy szalagra, amely a répát felemeli és prizmába rakja. Közben a földet, kavicsot ügyesen leszedi, összegyűjti és — visszaadja a termelőnek. Sajti Imre, a gép kezelője nagy hozzáértéssel dolgozik. Valamikor ő is vas villával „termelt”, tud összehasonlítást tenni. Hogy hány Bhonyisíen nem tudom, miért írnak a lapok hiánycikkekről? Ilyenek tulajdonképpen nincsenek. Mire alapozom ezt a feltevésemet? A saját tapasztalataimra, Egyszer ugyanis, amikor illetékes helyen szóvá tettem, hogy miért nincs ez vagy az, a köVAN-E HIÁNYCIKK? vagy az, hogy a kedves vevő — miközben lejár- ja a lábát a különböző üzletekben —., csak azt lássa, ami nincs. Mert ilyenkor csak azt látja. Ha nem lennének hiházban és láttam, hogy nincs. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Az eladónő megpróbált rábeszélni valami másra és nagyon kedvesen elibém tett egy csomó árut, de én csak azt láttam, ami nincs és azt mondtam, hogy abból kérek kettőt, vagy tudja mit, advetkező választ kaptam: ánycikkek, akkor nem jón egy fél tucatot. — Miért csak azt látlátná azt, ami nincs. Az eladónő hosszan ja, ami nincs? Miért Ez eddig világos, nem? rámnézett — láttam, nem veszi észre azt is, Az ipar és a kereskehogy elsápadt majd ami van? delem mindent megtesz jóságos türelmes hangon Tehát, ha valaki ela fogyasztóért, a foazt mondta: megy vásárolni és netán éppen az, amit venni akar, nincsen, akkor ingerült lesz, feldühödik és csak azt látja a gazdag árukészlettel rendelkező üzletben vagy áruházban, ami nincs. Namármost. Azok az emberek pedig, akik nem azt keresték, ami éppen nincs, azok azt látják, ami van, mert ők nem ingerültek, nem dühösek. Következésképpen: nálunk mindig minden van. Hiánycikkek tehát nincsenek. Azazhogy, vannak. De csak azért nem kapható nálunk időnként ez gyasztó azonban többet is tehetne. Ha valaki csak azt látja egy üzletben, vagy áruházban, ami nincs — amidőn hiába keres valamit —, akkor legalább sokat lásson belőle, és ne feledkezzék meg a minőségről sem. A mennyiség ugyanis nem minden. A minőség is fontos! Jó minőségűnek lássa azt, ami nincsen, ha már látja és lehetőleg tetszetős csomagolásban. Sajnos, most már be kell fejeznem a cikket... Rohanok vásárolni .. . Tegnap délután kerestem valamit egy áru— Sajnos, abból most nem adhatok, mert ettől a perctől kezdve leltározunk . . . Tessék holnap jönni, vagy holnapután . . . Remélem, nem fogják azt mondani nekem, hogy van, amikor a saját szememmel láttam, hogy nincs. Én az ilyesmit azonnal észreve- szem, sőt — állítólag — csak azt látom, ami nincs. Útközben még beugróm egy ideggyógyászhoz. A feleségem azt mondta, nem árt, ha me jvlzsgáltatom magam ... Mikes György I — Az 1-es úsztatóról kőmentes | répa kerül a répavágóba, a többi helyről sajnos nem. Emiatt elég sok kés tönkremegy — mondja Sárközi Imre, a répavágó kések egyik köszörűse. A BUM—U—4 M autóbillentő rakodó előnye mutatkozik meg itt is. Onnan tisztán jut a répa tovább. Az a baj, hogy a gyár körzetiben levő prizmaterületek alapja föld, nem pedig beton. A rakodógép a répával együtt felemeli a földet, a kavicsot, a követ. Nem „válogatós”. Ha a gépbe kő kerül, összetöri a kést, ami pedig nem olcsó dolog. Sárközi Imre gondot csinál magának belőle, hiszen — bár nem közgazdász — jól tudja: a kár mindnyájuk „zsebére megy”. © Hogy mennyi minden újdonság van a gyárban, annak Mala- tinszky György főmérnök a megmondhatója. Örömmel is beszel erről. Elsőként az áramfejlesztő generátort említi. És hogy ezt közelebbről lássuk, el is megyünk oda. Balatoni Sándor elektrikus a GANZ és a Láng Gépgyár szere-« lóit dicséri: T — Kitűnően dolgoztak. Ez a. generátor a kampány kezdetétől? megszakítás nélkül termeli azj áramot. Egy perc üzemzavar nem» volt J Malatánszky György nem* vonja kétségbe a szerelők érde-t meat, de azért megjegyzi: ♦ — A biztonságos üzemelésért* nem kevésbé Balatoni Sándornak és az egész villanyszerelő csoportnak elismerés jár. ö A három automata centrifuga^ ugyan már tavaly is működött, J annyi mégis új benne, hogy az» idén teljesen hibamentesen ter-J mel. Naponta 13—13 és fél vagon* kristálycukor jön ki egy gépből. J A centrifugások munkája első-* sorban szakértelmet kíván, ami-* nek lelkiismeretességgel kell pá-z rosulnia. Itt ilyen emberek dől-* goznak. „Prímásuk” Marik Mi-t hály, az első centrifugás aki a* gépek zavartalan működését fő-J ként a jól végzett nyári karban-* tartási munkának tulajdonítja.? Az érdem pedig Szalai Sándor ésl Gajdács György csoportjáé. ? © Az idén kezdték meg a kristálycukor egykilós csomagolását. Két félautomata gépen három műszakban naponta 55—57 tonna cukor kerül a már jól ismert, ízléses kivitelű csomagokba. Az új üzemrészben 54 nő dolgozik. ötvennégy sarkadi asszony i és lány, aki eddig sehol sem tudott elhelyezkedni. Mindnyájan szerencsének tartják, hogy ide kerülhettek, hiszen sokkal több volt a jelentkező. Mivel pedig szívesen jöttek, gyorsan meg is tanulták a munkát és már megkeresik az 1400—1500 forintot. — Kell a pénz! mondják. Fröhlich Ervinnének azért, mert nőnek a gyerekek, több a kiadás. Jenei Kálmánná a házuk renoválására rakja félre a pénzt. Romlási Imréné férje rokkantsági nyugdíjba került. Közben OTP- lakást vásároltak, amiért havi 320 forintot kell fizetniük. Lehetne sorolni tovább... Mindenkinek van indoka éppen elég. 0 És van még sok más új is a Sarkadi Cukorgyárban, ilyen a ! három hatalmas kazán, amely az elektromosság fejlesztését szolgáló turbina meghajtásához és a cukorgyártáshoz szükséges gőzt termeli. Szerelik a szeletprést. Nemsokára elkészül a szellőztethető répaprizma-placc. Épül a pakura-fogadóállomás, ahol öt vasúti tartálykocsit tudnak majd egyszerre üríteni. És épül a kazánház mellett a fürdő, öltöző, valamint a karbantartó műhely, amelyet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — szerződés szerint — ez év december 15-ig ad át. Végül még valamit elárul Mala- tinszky György. Sarkadon készítik el a bridzs-cukor kliséjét. Az új terméket Selypen gyártják majd és a cukoripar karácsonyi meglepetésnek szánja. Reméljük, sikere lesz. Pásztor Béla Jobb félni mint megijedni A gelyvásüszögröl van szó, amely meglepte a megyénkben termelt jugoszláv első keresztezé- sű hibrid kukoricák 30 százalékát. Helyenként még nagyobb is a fertőzés ennél. Az ebből származó egyik kár az, hogy csökkent a kukoricatermés. Csak sovány vigasz, hogy az országosan mutatkozó 16—17 mázsás átlaggal szemben megyénk gazdaságai 1B —19 mázsa morzsoltra számítanak. Ez az átlagtermés kevés a biztonságos abraktakarmány-bázis megteremtéséhez. Az idén újig jelentkezett szemesabrak-hiány saikallja arra szövetkezeteinket, hogy minél több kukoricát vásároljanak meg a felesleggel rendelkező helyi és környékbeli gazdaságoktól. A golyvásüszög miatt keletkezett másik kár az lehet, hogy a jelentősen fertőzött kukoricaszárból készült silótakarmány az állatállomány ártalmára válik. Egyes mezőgazdasági szakemberek elég bátran jelentették ki, hogy nem kell félni az üszögtől. Az állategészségügyi szakemberek viszont azt mondják; jobb félni, mint megijedni. Azt tanácsolják, hogy gazdaságainkban csakis próbaetetéssel állapítsák meg, hogy milyen hatást gyakorol az üszkös kukoricaszár kisebb vagy nagyobb mennyiségben az állatok egészségére. Megyénkben nem mutatkozik ugyan olyan nagy, vagyis 20 százalékos szálastakarmány-hi- ány, mint országos átlagban, mégis indokolt minél több szár- siló készítése. Ha az üszkös kukoricaszár árt az állatoknak, akkor az ebből keletkező kárt növeli a hasznavehetetlen szársiió készítése és a hozzá felhasznált cukorrépa-melléktermékek elértéktelenedése. I. SATUNOVSZKIJ: CULL EZREDES Kémregény KUDARCA 16. Andi útnak indul 1 darab jó karban levő felújított WARSZAWA gyártmányú személygépkocsi eladó a Körösvidéki Cipész Ktsz-nél, Békéscsaba, II., Vécsey utca 14—18. Telefon: 11—178. Andi nem követett el egyetlen hibát sem, miközben Lettország belseje felé haladt. Senki nem látta fel lobban tani a lángot, amikor tüzet rakott az erdőben, sehol nem mondott egyetlen felesleges vagy áruló szót sem. Óvatosan, megfontoltan cselekedett, ahogy azt sok éves tapasztalatai diktálták. És mégis, Bromberg, abas Andi minden lépését figyelték. Letartóztathatták volna már a határon és később az erdőben, az erdei temetőnél, bárhol, ahoL csak megjelent. ...A megjelölt időben Fredisz ott állt a Nagyóra alatt. Megállapodásuk szerint egyik kezében sálat, a másikban játékmackót tartott. Figyelmesen tekint- getett jobbra-balra, és mégsem vette észre. amikor odalépett melléje a langaléta férfi. — Elnézést, — fordult Fre- diszhéz —, hol van a közelben borbély ? Fredisz, hogy el ne felejtse a helyes választ, egyre csak ismételgette magában. — Itt a sarkon — mondta gyorsan —, de nagyon / gyengén borotválnak. — Jó napot, Fredisz. Én vagyok, akire várt — mondta Andi és szó nélkül, csupán egy kurta kézmozdulattal jelezte, hogy induljon utána. Jó darabot mentek, míg végül egy elhagyott mellékutcába értek. — Itt beszélhetünk. Dohányzik? — Andi cigarettával kínálta Frediszt. Rágyújtottak. Andi gondosan szemügyre vette a fiatalembert, nyílt arcát, férfias tekintetét és _>rős izmait, amelyek majd szétfeszítették vékony ingét. Andi bizonyosra vette, hogy a fiatalember erős akaratú és ió idea»' vannak. — Jól ismeri maga Petrisz Ja- novics Pireditiszt? — kérdezte Andi. — Igen, a barátom — felelte Fredisz. — Amikor munka nélkül maradtam, Petrisz Jano- vics támogatott. Rajta kívül nincsen se rokonom, se barátom Rigában. — És most dolgozik? — érdeklődött Andi. — Nem találtam még kedvemre való munkát — mondta egykedvűen Fredisz. — Ez baj. Mihamarabb el kell helyezkednie. — Andi az órájára nézett. — Rendben van, Fredisz, én megyek. A következő találkozás helyéről és idejéről majd értesítem. — Miért válnék el ilyen hamar — adta a hülyét Fredisz. — Hiszen még annyi mindent meg kéne beszélnünk, nem igaz, Bromberg úr? Andi először azt hitte, nem jól hallott. Honnan tudná ez az ember a valódi nevét? Hiszen azt még Prieditisz alias Herbert sem tudta, Boriszról és a többi- ekről nem is szólva. Aztán egyszeriben felfogta, hogy valami borzalmas dolog történt Hátralépett: . — Egy lépést sem! — kiáltott rá Fredisz. Pisztolycső villant. Abban a pillanatban két kocsi csikorogva fékezett mellettük. — Szedje össze magát, Bromberg úr — mondta Fredisz valódi nevén: Lidumsz őrnagy. — A kocsija előállt. Azt hiszem indulhatunk... (Vége)
